Akkor egyszerre mindenkinek.

Szerintem is a fél milla teljesen reális, bár nagyon optimista becslés.

Nem fogom átfesteni, mert anyagában nem vékonyodik/engedi át a vizet.
Meg a fene sem csiszolja fel azt az üvegszálas vackot, hogy zongoralakk minőségű elektrotechnikai szürkére polírozza.
Akkor már inkább a kerítést kellene lefesteni, mert 28 év után a Hammerite is veszít a fényéből.
Tömítés soha nem volt benne, mert "alakzáró".

Amit azóta sem sikerült kitalálnom, hogy mivel kellene kitölteni az alját. Végül nagyalakú kaviccsal szórtam tele, röhincséltek is ELMŰ-sök, amikor kötötték be, hogy nézd má' dunakavics. Lehet ki kellett volna betonnal önteni, akkor talán békák lennének benne.

Gyakorlati tapasztalatok alapján egy gond van vele, nagyjából évente, amikor becsöngetnek:
- Tessék
- Villanyóra leolvasó
- Megyek, viszem a kulcsot
Alighogy megtekerem a kapuban a kulcsot, töri rám a kaput az öreg csaj, és ront be.
- Vigyázzon már, kiszökik a kutya
- Kösse meg
- Nem kötöm meg
- Akkor megmar
- Nem marja meg, mert ide nem fog bejönni
- Márpedig én bemegyek, mert én vagyok a villanyóra leolvasó, és le kell olvasnom a villanyórát
- Olvassa le, de be nem jöhet az ingatlanomra
- Nekem jogom van hozzá, mert én vagyok a villanyóra leolvasó
- Nincsen joga hozzá, de nyugodtan olvassa le a villanyórát
- Én akkor is bemegyek, akkor mit csinál, rám engedi a kutyát
- Fejbe vágom a kisbaltával
Még egyszer sem hívtuk egymásra TEK-et, de számottevő szórakozást jelent a környéknek.
Amúgy soha nem tanul belőle.

Dugvilla bontás

Hali! Ennek a dugvillának mi a bontási menete? Vagy ez egyszer használatos?

MEGVAN!

Egyszer baltával a kezedben menj ki , és avval mutasd neki hol az óra ... Lehet hogy akkor megjegyzi hol kell nézelődni a "baltásembertelkén"

Ez egy sima rugós 3 fázisú csati. Megnyomod oldal irányba a színes pöcköt és elengedi a kábelt. Visszatenni ugyanígy.

A barna "pöcök hiányzik..

Köszönöm, rájöttem!

Uram, sajnos az ÁVK ebben az esetben sem old le, mert az összekötés előtte van.

Kivéve egy magyar játékfilm a Hamis a Baba.

ÉV relé leoldás

Sziasztok,

Olyan hibajelenséggel kapcsolatban kérném a segítségeteket, hogy áramszünet esetén a csoport ÉV-k közül kettő leold a többi nem. Visszakapcsolásukat követően működnek tovább leoldás nélkül. Mi okozhatja illetve hogyan tudom keresni a hiba okát?

Hogyan néz ki a hálózat? Egy vagy háromfázisú csoportok elején vannak az áramvédők? Mit látnak el a csoportok, milyen fogyasztók vannak rajtuk?

Szia!

Létezik a "szivárgó áram " jelensége .S a kimaradt fázisok nélkül bármilyen lehet az összege.

Van olyan hiba is 3f esetén , hogy kikapcsolt /árammentesitett állapotban is leold

A kikeresése? 2-3db érzékeny lakatfogó , s elegendő idő, némi szakértelem .....
+rajzolás , a ki.be kapcsolt áramkörök esetén.

És még az is kérdés,hogy milyen jelleggörbéjüek az áram-védőkapcsolók? Van vagy 8-10 tipus.
Pl:"B" , "B+" , "Bfq" ,"AC" ,"A" , "F" stb.

Jó eséllyel egy-két fogyaszó szigetelési ellenállása nem megfelelő. Vnetilátorokkal jártunk így, ÉV műszer viszont megmutatta a rosszalkodót.

Nem feltétlenül kell hozzá szigetelési ellenállást mérni. Ha a 30mA-es készülék leold ott bőven van +20mA. Egy érzékenyebb szivárgóáram-mérő lakatfogóval az áramkörök vezetőit összefogva ez már kimutatható, persze amennyire hozzáférhető a leágazások és fogyasztók előtt.

Kikapcsoláskor oldott az ÁVK (induktív fogyasztó), akkor sem mindig. Ilyen impulzusokat lakatfogóval nem lehet mérni.
A szigetelés hibája nem feltétlen lineáris. Lehet, hogy 500 V-os tesztfeszültséggel mérhető, 250 V-tal nem. Kb. ilyen problémája volt egy-két földelt, 230 V-os ventilátornak. Gyakorlatilag évente egyszer előjön ilyen gond, cégnél kb. 150 db. ventilátor üzemel, van gyakorlat a hibakeresésben.
Ha van idő és mód játszani, akkor a fogyasztók egyenkénti leválasztása is megoldás lehet.

Feltételeztem hogy van valamilyen előzménye a leoldásnak, egy tartósan fennálló szivárgóáram ami még nem éri el a küszöböt.
Kimértétek hogy a kikapcsolási tranziensnél tüske keletkezik ami meghalad egy értéket és amiatt letöri a szigetelést? De akkor ez olyan gyors, hogy még az érintkezők teljes szétválása előtt elegendő hibaáram lesz az ÁVK kioldásához is? Nem lehet hogy valamilyen beépített túlfeszvédelem vezeti le a PE felé?

Ez nem feltétlen teljesül, sokszor nullát mutatnak a lakatfogók.Igen, ez a helyzet. Mérni nem mértük, mert a mérés sokkal tovább tartana, mint az egyszerű szigetelésvizsgálat. Nem egyszer fordult elő, hogy 250 V-os vizsgálófeszültségnél jó volt az érték (12-13 MΩ felett), 500 V esetén már nagyon nem (1 MΩ környéke).Hogy melyik pillanatban nő meg ez a hibaáram, nem tudjuk, ezt nem vizsgáltuk, a Fi-relé(k) reagálnak rá.Nincs bennük ilyen, a hálózat felé megy a tranziens. Pár alanyt szétszedtünk és volt, ahol megtaláltuk a hibát a motor tekercselésében de sok időt nem töltöttünk el vele, attól többet ér az, hogy zavartalanul menjen a terhelés (kényelmesen tudjanak dolgozni az alkalmazottak, szerencsére a cég erre is figyelmet fordít). Az évi költségvetésünkben külön tételként szerepel a hibás ventilátorok cseréje, mivel legyakrabban azok produkálják magukat. Egyébként ha akarnánk sem tölthetnénk vele sok időt, ki van adva, hogy cserélni kell, menjen a munka.

Mármint zavartalanul menjen a termelés.

Saját tapasztalat készüléktől (trafó, motor, stb.) függetlenül. Amikor a szigetelési ellenállás a (TΩ)-GΩ-os tartományból lekerül a MΩ-os tartományba annak alapos oka van, és függetlenül attól, hogy az szabvány szerint még akár jó is lenne, cserélendő, vagy legalábbis alaposabb vizsgálat indokolt/én nem használok ilyet tovább. Normál hálózati feszültségen még akár eldöcög egy ideig, de aztán ha jön egy 800V-os tüske a hálózaton az meg átüti. Ezért is írták elő régebben a 2-2,5kV körüli mérőfeszültséget pl. trafók esetén.

Nincs is ebben semmi különös, ilyenkor szoktuk cserélni a ventit. Tudjuk is az okát, ezért van mindegyik szigorúan Fi-relére kötve (földelés, EPH mindenhol szigorúan kiépítve) még akkor is, ha a ventik kézzel elérhetetlen helyen vannak és ezért van mindig tartalék. Acélszerkezeteket (is) gyártó üzem, olajos füst/por. A lerakódások miatt előbb-utóbb rázkódik az egész ventilátor. Hiába a masszív füstelszívás (egy elszívóberendezés akkora, hogy két személyautó könnyen beleférne), csak elkerüli az elszívókat a füst és a por egy része. A többi már csak idő kérdése.

Székelyföldi gyártási minőség értelmezése

brumm-brumm

Náluk lényeges, hogy ne csalja be a medvéket.

Hálózatbővítés szünetel? 2,5-ös vezeték max 16A?

Tiszteletem!
Kér kérdésben kérnék segítséget a Fórumtársaktól:
-Bp-n a belvárosban tényleg szünetel augusztus elejéig a hálózatbővítés E-On-nál? Van 1 fázis 16A beállásunk a társasházi lakásunkba, ezt szeretném 32, vagy 40 A-re emelni azon az 1 fázison. A házban 2 éve lett rézre téve a gerinc, és minden villanyóra szabványos új dobozkába téve, és lett mellette FÖLDELÉS is.. igen, eddig az sem volt.

-Lakáson belül kicseréltem rézre a régi szövetes vezetékeket. Kapott egy 40A Fí-relét (A típus). 2,5mm2-es vezetékek mennek, legtöbb helyen szabadon, kábelcsatornában, azaz nem falban. Ezeket 20-20A-es biztosítékkal védem. Lehetséges, hogy ez így mégsem jó, csak 16A-es lehet a biztosíték? Mivel a konnektorok csak 16A-t viselnek el... Több helyen azt olvastam, hogy a vezetéket kell védenünk, nem a konnektort. Hogyan van-ez? (csak röviden)

Átállás van náluk, lásd eloszto.elmu.hu

Ja, 16A-es kismegszakító a szabványos a 2,5-ös vezetékhez valóban.

Ebben az esetben csakis a vezetéket véded az elosztótól a dugaljig illetve közvetett módon a dugaljat. Vannak esetek amikor kimondottan fogyasztót (is, vagy csak azt) véd a készülék illetve ahhoz igazodik, például motorvédő-kapcsoló, aR/gR - félvezetővédő betét energiakorlátozással, aM - motorvédő betét, gTr - trafóvédő betét. De ebben az esetben nem fix telepítésű készülékekről van szó, kiszámíthatatlanul "általános" fogyasztókat fogsz használni, ezért alapvetően arra kell kiválasztani az áramkör elején a védelmet hogy teljes tartományú legyen, azaz sem túlterhelésnél sem zárlatnál ne éghessen le (bizonyos esetekben még így is maradhat egy keskeny túlterhelési áramtartomány, ami tönkreteheti).

A schuko aljzatok max 16A-t bírnak névlegesen, ezért semmiképpen sem érdemes nagyobb névleges áramú védelmet tenni elé. De a mai háztartási aljzatok többsége egy vasalónál is (kb. 1,8kW) már van hogy olvadásnak indul, ezért sok jót ne várj (idővel korrodálnak a szabadon lévő érintkezők (általában IP20), túl kicsi az érintkező fémfelület, elkoszolódnak, kilágyul nem elegendő a szorítóerő...). Energiaátvitelre ott az egyfázisú és háromfázisú ipari CEE aljzat.

2,5-ös rézvezetőre maximum 16A-est raknék, de szinte minden elketyeg C10A-ről is, vagy a manapság nem túl divatos C13-ról, ami egy jó kombináció a 2,5-ös vezetékkel. Egyedül nagyobb fogyasztók aljzatai (mosógép, szárítógép) vagy a villanytűzhely igényel egyedi elbírálást.
Az iparban szoktam a dugaljakra C16-ot tenni, de háztartásban nagyobb biztonságot ad a kisebb érték. Nem csak a tűz és túlterhelés miatt, hanem a hibavédelem első lépcsőfoka a gyors lekapcsolás, aminél az a jó ha minél kisebb ellenállású a hurokimpedancia (nagy keresztmetszetek és rövid vezetékek), minél kisebb a biztosító névleges áramértéke és minél kisebb áram működteti a gyorskioldót (pl. C helyett B). Persze úgyis azt fogják mondani, hogy kit érdekel mert van ÁVK is.
Ha külön vezetékezed a világítási hálózatot, akkor oda elég az 1,5mm2 B10A-val.

20A mindenképpen sok! Ez egy névleges érték, amivel megegyező vagy kisebb lehet a tervezett üzemi áramfelvétel az áramkörön, nem ennél fog működésbe lépni a védelem! Van egyezményes nem kioldó (Inx1,13), ami alatt órákig-napokig sem fog kioldani és egyezményes kioldóáram (Inx1,45), ami felett maximum egy órán belül! biztosan ki fog oldani. Vagyis 20A-es kismegszakítónál egy órán keresztül is folyhat 29A a vezetéken. Azért csökkent a szabványban az évtizedekkel ezelőtti áramterhelhetőség a vezetékekre, mert az aktuális szabvány már ezeket a tényezőket és 1-2 órás tartós túlterheléseket is figyelembe veszi.

Csak gondolat, a biztosítéknak szerintem az utána következő fix részeket illene védeni. Elvileg az a dolga, hogy a felhasználó ne tudjon kárt okozni az épület hálózatában, akkor se ha nem megfelelő eszközöket csatlakoztat.

Köszönöm!
Őszintén: azért döntöttem a 20A-nál, mert a bedugós Wagók csak 24A-ig terhelhetők. Ezek után, hogy nyugodtan alhassak, veszek B16-os biztosítékot. A 20-as meg megmarad másra.
Az 1,13-a szorzóról tudtam, hogy ennyit viselnek el a biztosítékok folyamatosan, de hogy van nekik egy másik értékük is, ami egy órás, arról nem tudtam. Az már valóban felül van a határnak.

Ööö még egy kérdés!
Ha 32A-re bővítjük a bejövő, villanyóra alatti biztosítékot az E-on nál, akkor az B32-es lesz. Ezek szerint annak kb 1 órán keresztül el kellene viselnie kb 46A folyamatos ohmikus terhelést?

Szibériában vagy a hűtőkamrában a vezetékek is többet bírnak.
Általános dugaljakhoz inkább a C karakterisztika javasolt a fogyasztók bekapcsolási áramlökései miatt, például a kompresszoros hűtőgépnél, mosógépnél, mikró, de manapság amúgy is a legtöbb eszköz kapcsolóüzemű, amelyeknek a kondenzátor töltődése miatt szintén van egy nagyobb áramlökése. De ez nagyban függ, hogy milyen helyiségről van szó. Egy nappaliban csak pár száz watt szórakoztató elektronika lesz bedugva a TV körül, vagy egy dolgozószobában egy PC és HIFI torony, egy gyerekszobát sem kell túlbiztosítani, ezeknek bőven elég a B karakterisztika is 10-16A között. Míg a mosókonyhában a mosógéphez vagy a műhelyben, vagy folyosón ahonnan porszívót használsz kimondottan C karakterisztika ajánlott. Én jobban alszom ha maximum C13A van a 2,5-ös vezetéken háztartásban, de a B16-al nagyon egy kategória.

Nem tudom mit fog feltenni a szolgáltató, de szerintem elsősorban C-t raknak inkább a szelektivitás miatt. Ha a teljesítménybővítésnél a szolgáltató minimum C32A-t tesz fel, akkor a fenti kettővel a hálózatod gyakorlatilag szelektív lesz túlterhelésre. B32A-hez talán egy hangyányit jobban illik a B16, de ezek csak a Siemens görbéi.

Elvileg túlterhelheted, de az egyezményes kioldónak az a lényege, hogy MAXIMUM mennyire lassú. Ha egy óra a maximum, lehet hogy 10-20 perc után működésbe lép. A teljes gyártási szórás felső határa ott kell hogy legyen a maximumnál, így biztos hogy bármelyik gyorsabb lesz, ahogy a 30mA-es áramvédő is lekapcsol 25mA körül.
Ráadásul a névleges áram 30°C-ra van megadva, ha a fogymérő dobozban éppen 40-50 fok van, akkor ampereket csökken a kioldási árama. Az egyezményes nem kioldó miatt 3-4A-el biztosan jobban terhelhető, de a hőmérsékletfüggés miatt a nyári kánikulában körülbelül 3A-el ez csökken is.
A csatlakozóvezeték biztos bírni fog többet, az órát úgy rémlik hogy egységesen 10mm2 vezetéket kell kialakítani ami 50-60A-t lazán bír, a fésűs sínek meg általában 63A-esek, szóval ennyi tartalék bőven van a rendszerben tartósra is.

Amúgy a világítás kapcsolók általában 6-10A-esek, ezért is praktikus kisebb áramú, teljesen különálló áramkörre tenni, bár nincs tiltva a helyiségekhez igazodó vegyes kialakítás sem, de ekkor az alkalmazott készüléknek valamennyi vezeték védelmére megfelelőnek kell lennie.