Ez volt a kérdésed.
Még mindig azt mondom, hogy gondoljuk át.
Esetleg várjuk meg mpisti fórumtársunk véleményét, mert benne megbízom.

Persze, megvárjuk mert Pisti véleményét sokra tartom. Sajnos félek, hogy negatív választ kapok mivel én úgy érzem ha párhuzamosan lennének kötve a szekunder tekercsek akkor kevés lesz a feszültség a MIG technológiához ha pedig sorba kötném akkor pedig sok. De a te hozzászólásodat is figyelembe veszem... már mint azt, hogy messzire kerüljem el Paks városát.

2 féle változat van felsorolva az "SM" jében, vajon melyikből százmazik a trafó (...vagy nem tudni?).

Szia Lali!
Többféle megoldás lehetséges, de igazából bármelyik megoldást választanád, a szekunder tekercseké-hogy is fogalmazzak- az utolsó szó, még pedig az egyenirányítás mikéntjét illetően, mivel a primer oszlopgerjesztés csak a legerősebb fokozatban szimmetrikus. A primer tekercseket olyan helyzetben kell összekötni, hogy a fokozatkapcsoló összes fokozata használható legyen. Feltételezek első megoldásként egy soros primer tekercset, ahol a primer tekercsek egymással soros kapcsolatban vannak, és az eredeti fokozatkapcsoló bekötése is az eredeti marad.Ebben az esetben az eredetileg 400V-os kivezetések 230V-ot kapnak, a kért szekunder soros kapcsolatban lesz és az egyenirányítás graetz lesz. Hátrány lesz a viszonylag rövid Bi az eredeti megoldáshoz képest, és még az sem biztos hogy szűrőkondit alkalmazva eléggé le lehet menni az árammal a magas szekunder feszültség miatt. A másik megoldás a párhuzamos primer, ebben az esetben már egyedi fokozatkapcsoló kell valószínűleg, és a szekunderen két diódás két utas egyenirányítás kell ahol ez egyik kimeneti pólus a szekunderek közös pontja. Itt már a pufferkondi elvárás, és nem lesz gond a Bi-vel. emlékezetem szerint egy-egy oszlop 3-3 fokozatot tartalmaz, és ezeket kellene úgy kombinálni hogy minden fokozat elérhető legyen. Aztán ha nem igazán akarsz bajlódni a fokozatkapcsolóval, akkor lehet sorban a két primer a legerősebb fokozatban, a párhuzamosan kötött szekunderen pedig egy graetz, 100000-150000 µF os puffer és chopperes szabályozás mint pl. a LORCH gépekben van. Itt viszont a chopper után van egy számottevő méretű fojtó. De ezt te úgyis tudod hiszen bontottál már ilyen gépet.

Ezekben a főtrafó azonos.

Szia. Azt hiszem félre érted de ha nem majd kiigazítasz. Tehát egy fázisú megtáplálást (230 V) és két oszlopos transzformátor ( U-I-vason) van a terveimbe és a két primer tekercs fixen párhuzamosan kötve a legerősebb fokozatán azaz nem lesz fokozatkapcsoló. Az eredeti fokozat kapcsoló meg amúgy is háromfázisú és "kacifántos" bár megoldható lenne a tekercsek párhuzamos kapcsolása de nem kell, "kidobva". Az áram szabályozása a szekunder oldalon lenne azzal a Migpuls fázishasítós kártyával amely az előző hozzászólásokban látható. A kondenzátor meg nem gond, terveztem és fojtóim is vannak elég komolyak szóval azon nem rágódok. Csak ez a szekunder oldal párhuzamosítás aggasztott, hogy egy fázison nagyon kevés lesz a feszültség.

Úgy számoltam hogy 15 menet van egy oszlopon. Ez a 3 fázisú verzióban kb.34-35V-ra volt elég a legerősebb fokozaton.
Mivel a trafó csillag kapcsolású volt, így a tekercselés fázisfeszültségre,és nem vonali feszültségre készült, azaz a tekercsfeszültség 230V-os, eredeti verzióban is. Itt neked a problémát a migpuls kártya szinkronjele fogja okozni, mivel mind a primer mind a szekunder párhuzamosan megy, így a szinkronjelet csak egy oszlopról tudsz levenni,ami szabályozási hibát okozhat. A migpuls eredeti verziója egy igen vacak konstrukció volt, mivel a tirisztorok utáni pufferkondi miatt a szabályzótirisztorok kioltása nem mindig sikerült, ezért az árambeállítás nagyon nehézkes,majdhogynem lehetetlen. Ide kényszer kommutált gyújtókör lenne a megfelelő,ezért is gondoltam egy FET-es vagy IGBT-s chopperre. Vagy a másik lehetőség a soros-soros tekercsbekötés, de akkor a terhelhetőség lényegesen kisebb lesz.

Értelek, akkor gondolom ezért nem gyártottak nagyobb szériát ezekből a tirisztor vezérlőkből. Elfogadom amit írsz csak van egy "bökkenő" ugyanis már hallottam a chopperes teljesítmény szabályozásról de a valóságban szerintem én még soha nem láttam. Pedig valószínűleg jó lenne nekem mint magoldásra mert van jó pár komolyabb igbt-m. Mindjárt szétnézek a neten ebben a témában hátha találok valamit ami általam is érthető.

Helló!
Megindította az agyamat ez a projekt. Van egy két oszlopos hegesztő trafóm, amit annak idején a Gelka felújító üzemébe tekertünk, és kifogástalanul működik. A lényege kísértetiesen hasonlít a te elképzelésedhez. Mind a két oszlopon van egy-egy 220-230V.-os tekercs. Be lett a gépbe építve egy tirisztoros szabályzó, aminek a rajza egy másik topikba le van írva, fotózva Alkotófórumtárs közölte. (hegesztő trafó szabályzás) A gép a következő képen működik: Ha gyengébb áramra van szükség, csak az egyik tekercs kap áramot a szabályzón keresztül. (csak az egyes tekercs van rákötve a szabályzóra) Ha erősebb áram kell, a második 230V.-os tekercs is kap feszültséget (párhuzamosan). A szekunder tekercs meg van felezve. Az első fokozat vége kb 70-80 A.-körül van. Ha rákapcsolom a második oszlopot, és leterem a szabályzó innen indul az áram a szabályzó állásától függően. Ha most kétutas egyenirányítást alkalmazok, kész a co trafó Nem tudom hogy viselné a szabályzót a ki be kapcsolgatás.

Én ma lemezeltem be a transzformátort. Este talán már tudok mérni is feszültségeket. Annyi, hogy nekem vannak rajta gyári megcsapolások a primer tekercsen és valószínűleg fog kapni egy vagy akár két fokozat kapcsolót is és ez mellé még egy tirisztoros egyenirányítót a szekunder oldalra. Azért döntöttem a tirisztorok mellett mert van belőle egy kosárral és egyszerűen mindig elfog a sajnálat ha mellőzük vagy éppen én mellőzöm a régi technikát. Annak idején valakik megalkották sok pénzt és energiát fektettek beléjük aztán idővel meg kidobáljuk őket. Ezt valahogyan nehezen tudom megemészteni. Ezért fogtam ebbe bele. Anno mikor még volt lakatos műhelyem akkor volt például két Kempomig 4000-es gépem ( az egyik sima trafós volt) és nagyon tetszettek akkor. No hát ezen emlékeim alapján tervezem most a kis egyfázisú MIG gépet csak kicsiben. Karcsú kicsi és keskeny alakja lesz a doboznak és az huzaltoló egység külön lesz a tetejére téve mint a "nagyoknál" és leemelhető. Természetesen a huzaldob méret is csak max. 5 kg-os de hát ettől lesz számomra szép design valamint a festés is lök rajta. Tudom ettől nem fog jobban hegeszteni meg olcsón lehet inverterest venni de hát a nosztalgia érzése is egy szempont.

Közben azért jó lenne (ill. megköszönném neki) ha valaki pár mondattal elmagyarázná a Pulsmig hegesztőgép rajzán a főtrafó után a bekeretezett dióda-kondenzátor működését vagy a miértjét.

Lali, holnap lerajzolom ezt a részt neked másképp, és akkor már magyarázni sem kell mert érteni fogod.

Köszönöm előre is. Azért kérdezem mert összeállítottam a transzformátort és most este rámértem. Terhelni nem terheltem meg csak kb. 120W-al és a primer tekercsek párhuzamosan kötött állapotban a legerősebb fokozatra kötött állapotában mértem. A szekunder tekercseken pedig pont ilyen feszültséget mértem mint a Pulsmig 145 rajzán is látható azaz 17 V+17 V ezért arra gondoltam akkor nekem is sorba kell majd kötni a két szekunder tekercset.

Rajzoltam kicsit, így talán érthetőbb lesz a működése. A puffer (?) azért van félfeszültségen, mert a tirisztorok soha nem oltanának ki ha közvetlenül a tirisztorok után lennének, mivel a tirisztorok anódfeszültsége nem tudna nullára lemenni.

Köszönöm szépen a választ (...és tetszik is amit írsz) és jó, hogy szántál rám időt. Azért tetszik mert mint írtad az eredeti mert ha sorba kötöm a két szekunder tekercset akkor meg tudom valósítani a rajzon láthatóakat. A megfelelő fokozatot a primer oldalon pedig majd a gyakorlatban kiválasztom. Egyenlőre nem zavarnálak tovább a kérdéseimmel mert ennyi szerintem elég is és érthető is. Még egyszer köszönöm.

CO2 hegesztő hiba

Sziasztok! Furcsa jelenségre lettem figyelmes az elmúlt alkalommal, mikor használtam a saját készítésű hegesztőmet.
Kisebb, kb 1-2 mp-es ciklusokkal hegesztettem körbe a kocsi kipufogóját. időnként amikor elengedtem a ravaszt, a huzal előtolás megállt, de az ív még ott susogott. Olyan volt, mint mikor egy AWI hegesztőnél nem várjuk ki az ív lefutását 4-es ciklus üzemmódben és elkezdjük elvenni a pisztolyt a varrattól. Aztán az ív követi.
Mitől lehet ez szerintetek? Létezhet, hogy időnként a mágneskapcsoló nem enged el azonnal és gyakorlatilag minden fennmarad, csak a huzalelőtolás áll le? Azt ugye, ha jól emlékszem, a vezérlőpanelről kapja. De ha úgy is van, hogy a behúzótekercs nem enged el, az is mitől? Gondoltam rá, hogy lekössem a pufferkondikat, de ha meg van szakítva az áram, akkor az is meg van szakítva nem?
Köszönöm az esetleges válaszokat!

Szia! A puffer kondikon van kisütő ellenállás? Ha igen akkor az nincs véletlenül megszakadva?

Nem írod milyen vezérlő panelről van szó. Esetleg van rajta "burnback"? A legszélsőségesebb az lenne ha elégett volna a kondenzátorok kisütő ellenállása+ elállítódott a Burnback potméter is.

A kisütő ellenállást a mágneskapcsoló kapcsolja rá mikor visszaenged a kapcsoló. De nem tudom, hogy el van-e szakadva. Nem néztem még.

Huh. Most nem igazán tudom így a típusát a vezérlőnek. Van rajta 3db poti. 2db kapcsolható a szakaszolásnak és ugye az előtolásé. Valamikor még itt vettem valakitől, de ha agyonütnek, akkor sem biztos, hogy emlékszem, ki küldte. Utána tudnék nézni, de pillanatok alatt kell mennem dolgozni sajnos.
Egyébként érdekesen hegeszt a gép, mert ha nagy árammal tolom, akkor nincs neki az a sercegő CO hegesztő hangja, hanem sziszeg és csak közben hallani azt a jó kis CO hegesztő hangot. Egyébként olvaszt szerintem rendesen. De ez is, nem tudom hogy mitől lehet.

Úgy emlékszem, ezt a panelt építettem be.

Elsőre mindenképp a kisütő ellenállást kellene megnézned ill. a mágneskapcsoló érintkezőit amelyek a kisütő ellenállást kapcsolják rá a kondenzátorra mert ha beégtek akkor is ezen hibajelenséget hozzák a hegesztés befejezésekor. A Burnback pedig ha van a panelen akkor a ráírják a trimmer potméterhez és ezzel a huzal visszaégést állíthatod be de a mágneskapcsoló késleltetéssel. Nálad két trimmer látható a panelen de felirat mellettük az nem.

Köszönöm! Megnézem az ellenállást és a mágneskapcsolót.

Köszönöm a tanácsot! Lekötöttem a kisütő ellenállást és rámértem. Nem volt szakadt. Viszont, volt otthon egy másik mágneskapcsoló. Egyszerűen kicseréltem. Utána nem tudtam produkálni a hibát. Viszont, a sziszegéssel kicsit próbáltam foglalkozni. Gondolkodtam picit és a próbahegesztések alkalmával olyan benyomásom volt, mintha nem csak hegesztené ez a gép az anyagot, hanem égetné is. Ezt a varrat színéből gondoltam. Volt még egy érdekes jelenség, amit a hegesztő úgymond "gagyiságának" tudtam be. Valahogy, nem lehetett kihasználni a 4 fokozatot, mert 4-esen vad volt, 3-ason is, aztán 1-2-esen meg nem akart rendesen hegeszteni. 2db nagy pufferkondit építettem ebbe a gépbe, mikor megcsináltam. Az egyiket már korábban lekötöttem a rendszerről. Ma olyan ötletem támadt, hogy le kellene próbaképp kötni a másikat is. Úgyis lemezmunkát akarok majd csinálni.
Hmm. Szépen hegeszt, szépek a kis heftek, és a színe egyáltalán nem tűnik égettnek. Lehet hogy nem kell az a kondi egyáltalán? Ugye, az megemelte a hegesztő feszültségét. Lehet hogy a magasabb feszültség nem tesz jót a varratnak?

A főtrafót méretezik- te beteszel két nagy kondit is az egyenáramú körbe akkor megemelted az effektív feszültséget ezzel növeled az ampert is. Fizikában nincs csoda azaz megemelt effektív feszültség és magasabb áram ez így jóval nagyobb terhelés a főtrafónak azaz csökken a bekapcsolási ideje a gépednek. Kondenzátorozni akkor érdemes ha nagyon kicsi a gép teljesítménye az elvártakhoz persze csak egy bizonyos határokon belül. Ha a gép alapból tudja a kívánt teljesítményt akkor felesleges még kondenzátorokat tenni bele. Az egyenirányítás utáni 100 Hz-es hullámokkal nem érdemes foglalkozni meg "simítani" próbálni, sokkal nagyobb lengéseket okoz a cseppátmeneti rövidzárlat ami erős áram és feszültség ingadozást okoz de erre viszont sokkal jobb a fojtó tekercs. De a lényeg- minden helyzethez csak egy jó beállítás létezik ami viszont nagyon sok tényezőtől függ ( feszültség, gázminőség (értsd CO2 vs.Corgon), huzalátmérő, huzalminőség,huzalsebesség, fojtó induktivitás, stb.) Még valami ami a lényegen belül megemlítenék- a fojtó tekercs szerepe és még ezen belül, hogy a kis teljesítményű gépeknél nem látni állítható fojtást. Egyszer már valaki végezhetne egy kísérletet, hogy hogyan változik a hegesztés minősége egy jól hangolt fojtással például 60 és 160 A között mert általában egy kész fojtó tekercs van és ennyi.

Egy 130Amperes kis hegesztőből építettem ezt a gépet. Mindent rátettem, amit lehetett. A kondenzátorokat sem akartam kihagyni.
Viszont, a Feszültség megemelésével szerintem jót tettem a teljesítménynek, de nem tettem jót a varratnak. Úgy látszik, jobb ha az a teljesítmény inkább áramból épül fel, mint feszültségből. Csak így egyszerűen fogalmazva. És most, hogy lekötöttem a kondikat, nem is sziszeg, hanem gyönyörű, guszta CO hegesztő hangja van. Szépen állítható az is, hogy mennyire legyen lapos a lemez hegesztésekor a heftelés.
Szétszedtem a mágneskapcsolót, de nem látszik az érintkezőkön durva besülés, vagy ilyesmi.

"Úgy látszik, jobb ha az a teljesítmény inkább áramból épül fel, mint feszültségből."- Ezt mégis hogyan gondoltad? Mikor az aktuális feszültség és az ív ellenállása határozza meg áramot. Pld. MIG hegesztésnél 20 V 100 A.

Már mikor leírtam ezt a mondatot, akkor is tudtam, hogy lesz pár szavad hozzá. Nem tudom leírni másként. És azt is tudom, amit leírtál. Viszont, valami oka lehet annak, hogy magasabb trafó feszültségnél égeti az anyagot. Kondenzátorok nélkül pedig a kis heftek mellett egyáltalán nem füstös, meg elszíneződött az anyag. A kis pontszerű hegesztések így is pont olyan jól beolvadnak, mint előtte. Különbség az előtte/utána állapot közt az, hogy kondikkal a trafó feszültsége alapból 47V, 1db kondival csak 29V, és kondi nélkül...Na azt végülis nem is néztem, mert elég sietős volt mindent megcsinálni ma, meg éjjeles is voltam hétvégén. Fáradt voltam, de legközelebb megnézem. Linkelek 2db videót. Azon látszik az 1db kondival és a 2db kondival a feszültség. Természetesen, alap feszültségek látszanak, terhelés nélkül. Itt még nagyon az építés közepén voltam.

1db kondenzátorral

2db kondenzátorral