Amiről te beszélsz az ez de most mellékes. Amit most szerkesztek arra vállalom a felelősséget, hogy a kézügyességem és az eszköz parkom olyan amilyen. Itt úgyis minden a kísérletezésről szól most még.

Ilyen volt az én szkopom kb 1973-ban. Csak nekem sikerült akkor egy gyári árnyékolo tokot szereznem.

Oszcilloszkop

Az ihletet adó tehéntartókat meg múzsáknak.

Talán elfér a topicban, ha már a mumetall-ról volt szó :

Szó szerint kukáztam tizensok éve a villamos hulladékból pár darab mumetall hengert, és a hozzá tartozó, számomra ismeretlen rendeltetésű "távadó" roncsot. A henger belsejében az a sok köralakú lemeztárcsa fogott közre egy bonyolult, ámde pár menetekből álló légmagos induktivitást, a rögzítését egyedi módon esztergált üvegszálas anyagú tárcsa biztosította. Az egésznek olyan alacsony sorozatszámú "fílíngje" volt, kisipari módszerrel kivitelezve, bár biztosan gyári megoldás volt a maga idején.

Közben eszembe jutott, hogy van egy kihúzható fiókom is.

Kíváncsi lennék a véleményetekre a feszültség osztót illetően. A rajzokon mindig 2 ellenállás volt sorba kötve 1:9 arányban. Mi lenne ha én ezt 4 alkatrészből hoznám össze 1k-9k-90k-900k értékekből? Így lenne 1:10, 1:100 és 1:1000 osztó.

Ez egyenáramnál vagy nagyon lassan változó feszülstégnél működik!
De a mérőzsinor egy kompenzált osztó!
Azért van rajta trimmer kondi is.

Lenne elképzelésem mind a két változatra ha már úgyis méregetem az alkatrészeket.

Ha ez mérőzsinór akar lenni, akkor ne felejtsd el, hogy a szkóp 1M bemeneti impedanciája erősen módosítja az osztási arányokat!
Nem véletlen, hogy a 10-es osztóknál az alsó ellenállás, az mindig maga a szkóp bemenő impedanciája. 9M pedig az előtét ellenállás, így lesz belőle a szükséges osztás...(plusz persze a kompenzáló kapacitás)

Ez nem mérő zsinór lesz hanem maga a bemenet.

Akkor az rendben van, csak kellően magas impedanciás erősítő csatlakozzon rá, és hát nyilván ezzel, és a konkrét kapcsolóval együtt kompenzálni kell nagyfrekvenciásan is.

Szkópot építesz?
Adok én neked egyet. Csak hogyan jut el hozzád?

Nem akarom rontani az üzletet, de legutóbb Május 24.-én kapott szkópot és multimétert a kolléga ajándékba.
Akkor már inkább várjál kicsit, és legyen tombola jövőre Békéscsabán. Akkor nem kell cipelni sem...

Ok! Egy szkópot már adtam neki.
Nekem van 3. Egyet szívesen odaadok.

Köszönöm a felajánlást de minden szkópomon túladtam. A csövest egy haveromnak míg a tranzisztorost Kálmánnak. Ajándékba. Igen építek és szenvedek is az építéssel mint egy kutya a láncon. Adott egy mondjuk 8,2k-s ellenállás. Egy régi szakirodalmat megfogadva megkapartam a zöld ellenállást és az érték beállt 8,99 max 9k-ra. Eltelik pár óra erre elmászik az érték. Már a kalapácsot akarom használni. Ettől független megnézem mid van. Az enyém egyelőre pcl 86-ból és ecc85-ből épül. Az ecc adja a fűrész jelet. Régebben megépítettem és teszi a dolgát. A pcl meg az erősítő fokozatot adná ellenütemben. De mivel a nagyfesz tápom nem szabályzott így most feladtam egy időre a beállítást.

Voltcraft DSO-1104F csatorna kezelők nem reagálnak

Egyik napról a másikra szkóp nem reagál a csatorna kezelőgombokra. Sem a léptéket, sem a pozíciót nem tudom állítani. Az általános kezelőszervek működni látszanak (, sőt a csatornákat ki-be tudom kapcsolni. Roppant kényelmetlen így a használata - mi lehet a hibaforrás?

Ilyenkor (videó hiányában) az a kérdés, hogy egyáltalán, egyetlen alkalommal sem csinál semmit, vagy azért olykor olykor elindul valamerre az a vonal az enkóder fordítására? Előbbi esetben valami komoly baj lehet, utóbbinál csak enkóder csere vagy javítás.

Megnézném a kezelőszervek panelt, hátha látni valami forrasztási hibát. Vagy a főpanelhez csatlakozó szalagkábel csatlakozása nem tökéletes. Vagy valamelyik enkóder hibás, olyan állásban maradt belül, amitől nem mennek a többi erre a sínre kötöttek sem.

Nagyon köszönöm a gyors válaszokat. Nagyon furcsa a helyzet, mert olyan, mintha logikai/fw hiba lenne, vagy egy olyan beállítás, ami rögzítene mindent. Szétszedve sosem volt, egyik enkóder sem reagál semmire az alsó panelen. Viszont a fw hibának ellentmond a több éves hibátlan használat. Default értékekre visszaállítva (van egy default gomb) nem változik a helyzet.

ez igy van,pontosan fogalmaztál.
Én Hameg 203' szkópot használok, 555 ic.ák..méréseihez, jelalak vizsgálatokhoz, az általam tervezett,készitett anion ionizátor HV-moduljainak helyes mük.nek teszteléséhez.
Amikor megvan a kivánt 50%os kitöltési tényező, és a driver fok.trafó szek.tekercsén a színusz jel, bekötöm a kapcsoló tranzisztort, BUL45,BUT 12a, és a HV-out megmérése után,a porgyűjtő csövek előtt, is megnézem a jelalakot, kb.3cm.re egy mérőtekercsel,ami két db.régi 20600menetes Siemens jelfogó tekercsből áll.
Tehát ilyenkor a szkóp nincsen galvanikus kapcsolatban az ionizátor, fém részeivel, -táp.bemenettel sem.

NE 555' ès 556' Ic.ket használok..

A hálózat frekvenciájának mérése oszcilloszkóppal

Sziasztok!

Szeretném megmérni oszcilloszkóppal az itthoni hálózat frekvenciáját. Mérhetem ezt a szkóphoz adott egyszerű mérőfejekkel? Vagy egy-egy berendezés nagyfeszültségét mérhetem vele?
Mire jó a leválasztó trafó és mikor használni?
Ezekre lennék kíváncsi, mint kezdő szkópos.

Köszönöm szépen a segítséget!

Szia !
Szkóppal való megméréssel vigyázni kell , figyelembe kell venni a mérőfej maximális
feszültségre vonatkozó paraméterét , valamint a mérőfejen használni kellene az 1/10-es osztót ,
és a szkópnak is meg kell nézni a bemenet maximális feszültségre vonatkozó paraméterét.
És ha szkóp , 220V-os és csatlakozik a hálózathoz ,
akkor érdemes a szkópot leválasztótranszformátorról üzemeltetni , nehogy a mérőfej test pontja
összefüggésbe legyen a mérendő hálózattal.
Ezek az elővigyázatosságok nélkül akár tönkre is lehet tenni a szkópot.
Frekvenciát lehet vele mérni , ha ez a pontosság elég.

Mint kezdő szkópos inkább egy 555 vagy bármi rezgőkör, impulzus mérését javasolnám 0-24V- ig.
Többet és hosszabban tanulsz a mérésről.
A műszer is megmarad és nem mellesleg téged sem kell lélegeztetni.

Köszönöm.
Ha pl. egy 230 V-os készüléket vizsgálok, akkor elegendő csak a szkópot leválasztó trafóról üzemeltetni? Mert akkor így kisebb teljesítményű trafó is elegendő volna, mintha a vizsgálandó készüléket üzemeltetném leválasztó trafóról. (Néztem, elég drágák ezek a trafók!!)

Igen, és ha akkumulátoros/elemes akkor még jobb.

Elég lehet a szkópot leválasztóról üzemeltetni.
Bár a mérendő készüléknél használt leválasztónál az az előny , biztonság szempontjából, hogy ott két pontot kell megérinteni ahhoz hogy megrázzon.

Igen, ez igaz. De így elég egy 80 W-os trafót megvenni, míg a másik módnál akár 100 eFt-os költség is lehet.

Kérdés , hogy mennyire vagy kezdő feszültség alatt levő szerkezet javításában mérésében ,
mert hát veszélyes az biztos.
Meg ezt a mérést milyen sűrűn végzed , mert attól függ megéri-e a nagyobb leválasztó trafó.

A szkópos mérésekben kezdőnek számítok, de a 230 V-os berendezések javításában nem.

Szerintetek ez megfelelő volna?
https://www.conrad.hu/hu/p/halozati-feszultseg-atalakito-levalaszto...chData