Azt tudható miben más egy ilyen trafó, mint egy "normális"? A címkén alig van információ.
Egyébként a hangtechnikai hálózati transzformátorral kapcsolatban megfogalmazódik bármilyen extra követelmény (az alapelvárás szerinti terhelhetőségen és biztonságon túl)?

Csak magamat tudom esetedben:

Bár elsőre nem így gondoltam, de látom rád nem hat a mások véleményezésének kerülése, a Te elképzeléseid mindenhatónak képzelése, így a továbbiakban nem rontanám e téma felületének értelmetlen vitázással. Az nem probléma, ha Te elmélyedtél Karesz mérési eredményeiben. csak hogy ez egy dolog az, egészből. Az igazi kérdés azokban az arányokban van, ami egy hangzást eredményezne. Már sokszor hangoztatva lett, hogy rendszerben kell gondolkodni. Egy kínai vörösrézfólia esetében, hogy mennyit ront egy hangzáson az adott ellenállás az lehet hogy elhanyagolható. De tele van ilyen dolgokkal az egész audiofilia. Én Dale CPF ellenállásokat használok egy ideje, mivel a feltételezésen tekintetükben immár tapasztalat. Amikor először olvastam róluk, akkor nem mondtam rájuk, hogy parasztvakítás, meg marketingfogás, hanem kipróbáltam. Szóval az elzárkózás nem vezet sehová. És ha az ember kipróbált valamit, és az bevált, akkor nekem bárki mesélhet mást, mivel akkor nincs benne a HA.

Az meh hogy Te kéretlenül, ebben a témában hogy sértegetsz, az nem engem, hanem téged minősít.

Én is 14 éves korom óta, persze akkor még csőszegecs volt divatban.

A ChatGPT 5-ös ingyenes verzióját használtam. Ez volt a kérdésem felé:Szia. Elektrolit kondenzátorba használtak valaha bambuszt?
Próbáld meg Szia-val kezdeni a kérdést. Ki tudja, lehet hogy még egyszer öntudatra ébred. Én inkább jó viszonyt építek ki vele.

3-szor impregnált, a primer és szekunder között fólia árnyékolás van, és mágnesesen árnyékolt a palástja.

Válaszom téma szerinti, vagyis nem általánosan érvényes.

És megint azzal kezdeném, hogy nem elképzelés, hanem tapasztalat.
Manapság azt hogy mit hol gyártanak azt egy "kereskedő" által forgalmazott termék esetén mágia kitalálni.
Esetemben az a bizonyos OFC ezüstözött hangfalkábel története erre jó példa. Pedig rég volt a Szondi utcába. Az elsőt egy vállalkozás kisboltjában vettem, az ottani eladó javaslatára, aki ott helyen demózni is tudta. Megjegyezném, hogy a későbbi vásárlásom után otthon nagyobb eltérést tapasztaltam, mint boltban.
A lénye, amiért írom, hogy amikor még szerettem volna vásárolni belőle, szomorúan tapasztaltam, hogy kiköltöztek a Jászberényi útra. Hát bementem az utca elején a Marantz boltba, és örömmel láttam, hogy nem volt jelentős árkülönbség benne. Hazatérve egyből feltűnt, hogy sprődebb az előző vásárlásból származónál. Hát lepucoltam egy darabot belőle, így kiderült, hogy nem a szigetelése volt merevebb, hanem a huzalköteg. A vezetőszálakig elmentem, és ugyanazt tapasztaltam.
Nem kell mondanom, hogy az egyik (Marantz) nem OFC volt, mivel az lényegesen puhább hatású.
Manapság sok lehetőség van. Direktben lehet termékekhez férni, de az igaz, hogy ezért olykor fizetni is kell. Itt egy kérdés van, kinek mi fontos a remélhető eredmény, vagy a pénztárcája.
Mondhatnám valamiféle tükörnek, néha én sem nézek bele a költekezésem miatt, de a zeneszeretet audiofilben olyan mint ha valakit megcsap a mozdony füstje. Ha eljutsz oda, hogy jó hangja lesz az építésednek, mindig jobbat szeretnél, mivel egy másik dimenzió, amit hallhatsz.
A bizonyos "vas"ról, Nekem legalábbis többe van most a hibridben, mit a két Genalex Gold Lion.
Azonban magában a két csőnek sem lenne olyan hangja, ha nem úgy építem meg a kapcsolást ahogy.

A Dale ellenállásokat honnan szoktad rendelni?

Általában a Mousertől, de volt rá precedens, hogy mástól. Azonban manapság igen megdrágult. És, ha ez nem lenne elég, többször elfordult, hogy nem minden érték volt nekik, ami plusz költséget jelentett az egy érték több darabból miatt.

Na, ezt most aztán tényleg nem értem.

Ezek a paraméterek minden további nélkül kérhetők a gyártóknál.
A 3-szoros impregnálást én szoktam kérni, de primer és szekunder közti fóliasor az szerintem nem árnyékol. Azt a biztonság extrém fokozása miatt találták ki, és ezt a fóliaréteget szokták a védővezetőre kötni.
A külső árnyékoláshoz valamilyen mágnesezhető anyag kellene, pl. acélserleg, és ilyet nem fedeztem fel a fotón. De ezen érdemes elgondolkozni, mert részben a toroidnak kicsi a szórt mágneses tere, jelentős költségnövelő az árnyékoló serleg, és a hűlési képességét nagy mértékben rontja a trafónak.

Primer-szekunder közötti árnyékolást jobb kapcsolóüzemű tápokba is tesznek, bizonyos típusú (hálózati közös módusú vezetett) zavarok ellen nyújthat védelmet. Elektromágneses zavar vizsgálat szempontból is jobban szerepelnek a méréseken.

Régen nehezebb volt jó kapcsolóüzemű tápot készíteni, és én is úgy gondoltam akkor, hogy ezek nem valók jobb minőségű audio készülékekbe. Ma már nem így gondolom. Az 50Hz-es trafó alkalmazásának vannak ugyan előnyei, de legalább ugyanannyi (vagy több) hátránya is van.

Vannak olyan tulajdonságai is, amelyek bizonyos esetben hátrányosak, de van amikor előnyösek.
Ilyen pl. a súly: általában hátrányos ha egy készüléket nehéz megemelni, mozgatni. De van amikor a vevők részéről ez elvárás, tehát legyen meg az az érzés, hogy "van benne anyag". Vagy egy plexi, esetleg üveg, vagy kompozit anyagú, átlátszó készülékburkolaton át nem mindegy mit látunk (bár egy kapcsolóüzemű tápot is meg lehet szépen csinálni - akár ferrit toroiddal is, ha szeretnénk a toroid látványát is megtartani ).

Igen, valóban kérhetőek.

De igen. A toroidok egyik legnagyobb problémája a primer és szekunder közötti magas kapacitás, ami a nagy felület miatt alakul ki. Ezen a kapacitáson keresztül könnyen átjuthatnak a nagyfrekvenciás zavarok. A fólia a tekercsek közötti kapacitást földkapacitássá alakítja, ha a fólia földelve van. Ezért vezetik ki, többnyire zöld/sárga vezetékkel.

Ha megnézed, akkor látható, hogy mennyire szabályos és sima a palást. Ez azért van, mert transzformátorlemezből készült szalag van feltekerve a trafó külsejére. Ezután jön rá egy újabb szigetelő sor, majd az utolsó impregnálás.

Köszönöm a magyarázatot.
Az említett nagyfrekvenciás zavarok a hálózat felől érkeznek? Ha igen, akkor adódik a kérdés, hogy ezek a zavarok elfogadottak/megengedettek a hálózaton?
És ha elfogadjuk a hálózat ilyen jellegű szennyezettségét, akkor ez hatással van minden készülékre (mert a trafók kis része rendelkezik ezzel a belső fóliasorral)?
A külső lemez-árnyékolás nálam eddig még nem merült fel, de hétfőn rákérdezek tudnak-e ilyet készíteni ha kérem.

Ugyan nem nekem címezted, de.. A hálózaton jelen van egy csomó féle zavar, mert a felhasználók rengeteg zavart termelő készüléket üzemeltetnek. Ez tény, függetlenül attól, hogy mekkora ezeknek a zavaroknak a megtűrt szintje, tehát hogy adott pillanatban ez több-e a megengedettnél. A készülékek érzékenysége szintén egyedi, de nyilván az a jobb, ha nem érzékenyek túlságosan. Pl. egy izzólámpát nem igazán fog érdekelni a hálózati zavar... Abból is hiba lenne kiindulni, hogy 50Hz-es trafó van a készülékek zömében, mert egyre kevesebb az ilyen készülék.

Ha van otthon valami értelmes szkópod akkor javaslok elvégezni egy kísérletet. Tegyél be egy konnektorba egy elosztót, abba dugj be egy trafót, nem kell hogy legyenrajta bármi, csak a szkóp a szekunderén. Utána dugj be mellé egy másik trafót is, majd egy idő után húzd ki, és mentsd el amit a szkóp ebben a pillanatban lát.
Ezeken a képeken is ilyesmi van, meg ne kérdezd a mérés körülményeit mert nem dokumentáltam, de ami a lényeg, hogy pl. ilyenkor lesz egy 800V-os tüskéd ott a hálózaton, meg az is látszik ha jól emlékszem, hogy abban a pillanatban a trafó vasmagja is telítése be megy a túlfesztől. Az EI vasak nem annyira kényesek erre a légrés meg a kevésbé kihegyezett indukció miatt, de a toroidok nagyon is.

Ezek a zavarok léteznek. Ha nem elfogadottak, akkor is. Érdemes védekezni ellenük, hiszen nem létezik végtelen tápelnyomással rendelkező erősítő.
Nyilván hat minden készülékre, de a többségnél ez a bizonyos árnyékolás is áldozatul esik költségminimalizálásnak.

Az Elektrisnél nehogy megkérdezd, mert lenéző és lekezelő választ kapsz.

Nálam így lesz bekötve a trafó... és így csökkentem a hálózati zavarjeleket és egyben a DC-t is.

Itt lehetne megint felhozni, hogy profi technikában mit lehet csinálni még ezen kívül. Ahol szimmetrikus jelvezetés van, ott nincs földhurok probléma (ha mindent korrektül csináltak), ennél fogva, ha nincs primer-szekunder árnyékolás, akkor az is megoldás lehet, hogy a szekunder oldalt összekötik a PE vezetővel. Ez lehet közvetlen összekötés (PC-knél gyakori) vagy pl. párhuzamos RC taggal (ha nem minden jelvezetés szimmetrikus, és még pár esetben: előnyösebb).

A PC-t amúgy azért említettem, mert ha pl. a műsorforrás egy USB DAC-al végződően ad analóg jelet, akkor az is kapcsolatban lehet a PE vezetővel. Egy kommersz erősítő esetén ez esélyt ad a földhuroknak, ill az ebből eredő problémáknak... Persze használhatunk pl. kettős szigetelést érintésvédelmi módként, de akkor erre alkalmas transzformátor ill. tápegység kell...

Azért én teszek egy próbát. Nekem csak pozitív tapasztalatom van az Elektrisz céggel. Eddig messzemenőkig igyekeztek minden elképzelésemet megvalósítani. Korrekten álltak hozzám, gyorsan elkészítették amit kértem. Bizonyos esetekben extra bánásmódot éreztem.
Sőt elvi kérdésekben is kaptam tőlük véleményt, tanácsot.

Amikor én kértem, akkor azt válaszolták, hogy ez amatőr megoldás. Ajánlották a gyantával kiöntött serlegúket. Szolíd 80% feláért….
A letkésiek szó nélkül megcsinálták….

Lehet én is ezt a választ fogom kapni, majd kiderül.
Engem inkább az foglalkoztat, hogy mennyire lehet hatásos ez a külső néhány menetes szalag. Feltevésem szerint, a toroid éppen a hengerpalástján szórhat a legkevésbé, és sokkal inkább a vasmag élének sávjában, ahol ez a külső szalag nem takar. De ez csupa feltevés, mert én még egyik irányból sem szembesültem a toroid szórt mágneses terének káros hatásával.

Nekem a Copilot segített:

" A szuperkondenzátorok gyártásában valóban alkalmaznak bambusz biomasszát, különösen annak aktivált szén formáját. A bambuszból előállított aktivált szén kiváló pórusszerkezettel rendelkezik, ami kulcsfontosságú a szuperkondenzátorok energiatároló képességéhez.
Hogyan működik ez?
- Bambusz biomasszát hőkezeléssel és kémiai aktiválással alakítják át porózus szénné.
- Ez az aktivált szén elektródaanyagként szolgál a szuperkondenzátorokban.
- A bambusz alapú szén előnyei: nagy felület, jó elektromos vezetőképesség, fenntartható forrás.
Példa ipari alkalmazásra:
A Zhejiang APEX Energy Technology például olyan szénalapú anyagokat fejleszt, amelyek szuperkondenzátorokhoz is használhatók, és többek között bambusz faszén termékeket is gyártanak. Ezeket nemcsak otthoni célokra, hanem energiaipari alkalmazásokhoz is felhasználják.
Ez a technológia része annak a törekvésnek, hogy környezetbarát, megújuló alapanyagokat vonjanak be az energiatárolásba. Ha érdekel, szívesen mesélek arról is, hogyan készül az aktivált szén bambuszból, vagy milyen más biomasszákból lehet még szuperkondenzátor-elektródát gyártani. "

De ez sem bambusz kondenzátor.

Csak két példa gyorsan... Talán azért a palástot árnyékolják, mert tengelyirányban nincs elektronika, amit megszórhatna? A teljes beburkolás valószínűleg jobb, cserében nagyobb, nehezebb, drágább, és a hűtést is rontja.

A letkési trafók nálam jól beváltak pl. ajtó kitámasztónak. Ez a példány évekig állt a fiókban és amikor elővettem kapásból menetzárlatos volt. Az ezredfordulóig legalább 50 trafót tekertettem velük (talán még többet) és ezeknek úgy fele vagy zárlatos lett, vagy átütött a primer a szekunderbe. Nem tudom mennyit változott a munkamorál náluk azóta, de én nagy ívben kerülöm őket.

Nagyon úgy tűnik, hogy a bambusz rosttal kevert szeparátor, ami az elektrolitot hordozza, sima papír, és a rézhuzal tekercs az alumínium elektrolit kondenzátor külső burkolatára téve egy audiofil moddolás végeredménye, ami nem tömeggyártott eszköz. Vagyis csak a mindent bevevő audifil HYPE áldozatai számára termeli egy élelmes iparos.

Primer-szekunder átütés az durva. Ez még büntetőjogi felelősséget is felvet. Ott kemény technológiai, és szellemi hiányosságok lehetnek.

Hát 50db-ot még nem rendeltem tőlük, talán 20 környékén járhatok. Én még nem találkoztam semmiféle problémával. Talán szerencsés vagyok.

Elszoktad olvasni, mint tanult ember, amit írkálsz?
Mióta tömegcikk az audiofil eszköz?

Ez meg ebben a témában érdeklődők leszólása.
És pont Te oktatgatsz itt a PC-den digitalizál LP-id recsegés mentes hangjával. No ne már!

És ha már így, a témánál maradva...

Delibes Szilvia balettzene
Na nem a nagymellény miatt. Nevezzük inkább valamiféle tesztnek….

Tegnap este rá akartam a gépre nézni, hogy nehogy elrontsam a panelrajzot. és közben feltettem a fülest a bejáratás alatt lévő hibrid füleserősítőmről. Már 900 óra táján van a bejáratása. Kedves mentoromnak ebben is igaza volt, mármint az általa ajánlott kapcsolásban nincs kivétel, vagyis a GGL-nek is kell ennyi. Viszont, amit jelenleg hallani vele az a tapasztalataim szerint páratlan idáig. Ahogy már írtam, az ezekről a csövekről készült „tanulmánynak”, annak megfelelően alakult. Minden hangszer hangja kellemesen testes, meleghangú. Ez viszont nem jár térbeli pontatlansággal, elkentséggel, összemosódással. Az ezek alapján, elfogadható felvételt hallgatva azzal az eredménnyel jár, hogy az ember nem tud megválni a fülestől. Ugyanis egy erre alkalmas zenemű, jó hangszereléssel páratlan zenei élményt jelent. Hogy mi az élmény? Hát a személyes hatás. Mindenki neked húzza, és nem tudsz mással foglalkozni csak a hangzás élményével. Nem nézőtéren ülsz, nem valahol egy páholyban, ahol a helyszín akusztikáját jobban érzékeled, mint magát a zenekart. Ez olyan, mintha a zenekarral szemben egy képzelt felhőn ülnél, és szemtől szemben csak neked zenélnének. És állandó meglepetések érnek, hogy egy ilyen zenemű milyen hangzásképekkel tudja a figyelmedet lekötni. Ez a sztereókép nem csupán irányokat kínál, hanem a térben megszólaló hangszereknek önálló dominanciája van, és ez nem jelent összekeveredést, elmosódást. Már kamarazenénél is ütős ez, nem egy nagyzenekarnál, ahol adott a hangszererdő. Mikor sztereóban szól az egész zenekar, és közben a térben válaszolgat egymásnak egy klarinét és egy cselló, és ezt a többiek érzékelése ellenére külön úgy érzékelni, mintha a többi nem is lenne, az azért élmény nálam.
Persze ez nem ingyen van. Kellett hozzá egy megfelelő kapcsolás, és aki kellőképpen megépíti ezt az egészet. Ahogy valakitől hallottam, nem egy új kapcsolás a lényeg a jobbhoz, hanem az audiofil látópont szerinti, annak megfelelő kivitelezés. Az új tapasztalataim szerint is, van is ebben valami!

A hallott zenemű:
Léo Delibes: Szilvia - balett 3 felvonásban Desmond Bradley (Violin), New Philharmonia Orchestra, Richard Bonynge ADD Stereo, 1972 Studio ... London, Royal Opera ...

Neked valami nagyon beszorult az agyadba.
Párszor már leírtam, amikor ilyen hülyeségeket írogatsz, hogy soha nem digitalizáltam LP-ket.
De neked betudom a demenciádnak, hogy ezt képtelen vagy felfogni.