Lehet nem gyári táp ...

Mit kéne, és hogyan földelni, hogy ne rázzon?

Egy tuti gyári DELL tápot méregetve sincs a táp kimenete direktben rajt a földön. A minusz és a védőföld között mérek 1kOhm-ot. (persze ez még bent akármi is lehet...)

"84 V váltó a kimeneten", "a földelés sehova sincs bekötve", "Ha nincs a védőföld bekötve, es a gép fémházas, tuti nem hozzávaló"

Ahol nincs bekötve a védőföld, teljesen normális, hogy 90 V körüli feszültségeket lehet mérni vagy kigyullad a fázisceruza - csak áram nem fog átfolyni rajtad, legfeljebb mikroamperek. Már ha sértetlen a tápegység. A dugasztápok is szoktak csípni a rendes földhöz képest.

Az (X és) Y-kondenzátorok miatt van a jelenség, ebben a témakörben érdemes nézelődni, hogy hogyan kötik be őket védőföldelt és kettősszigetelésű tápok esetében (és hogy milyen biztonsági tulajdonságaik vannak, mert nem sima kondenzátorok).

---
Nekem is volt olyan elterjedt, sokak által használt gyári asztali tápom, ami fémházas volt (készülékekhez való, nem egészen laborcuccnak, de hozzáférhető kivezetésekkel), rendes hárompólusú műszercsatlakozóval ellátott, de a kondikat leszámítva nem volt bekötve a védőföldje. : -) Én is meglepődtem - ilyen ez a világ. Szerintem még itthon is forgalmazták, de már régen volt. Zaj szempontjából előnyös szokott lenni, az lehetett az oka.

A bemeneten nincsenek kondenzátorok, csak a trafó primer és szekunder tekercse között van egy 4,7nf-os kondenzátor. Kizárásos alapon csak az lehet a ludas abban hogy a kimeneten megjelenik a váltó. Próbaképp kivettem és eltünk a kimenetről a 85V.
Milyen hátrányai lehetnek ha így használom a tápot?

Ja, az pont az kell, hogy legyen. Nem teljesíti az EMI szabványokat. Hogy az milyen körülmények közt okoz gondot, nem szeretnék foglalkozni vele. : -) Mindenesetre az ilyen kivitelű tápok működését, működési elvét nem tudod csak úgy megváltoztatni, másként szűrni a kimenetet stb. Védőföldelt tápnál meg komolyabb hálózat kell kondikból, hogy jó legyen.

Az a kondi azért van, hogy "valamilyen " potenciálon legyen a szekunder oldal. Ha nincs a kondi akkor lebegni fog, sztatikusan ettől sokkal magasabb potenciálra kerülhet, amikor hozzáérsz akár szikrázhat. Ez pl egy pendrive rádugásakor az eszköz vagy a port halálát is okozhatja. Esetleg a közeledben számítógépes boltból szerezz használt tápot. Az átbarkácsolást nem javaslom.

A zavarszűrőknek van védőföld nélküli változata is. Szerintem ha van ilyen, akkor nem olyan nagy probléma ha nincs bekötve. Én nem használom, mert a lakásban (panel) eleve nincs bekötve a védőföld néhány helységben. Nyilván a fürdőszobában van. Linkeltem egy adatlapot. Az "E" verziójú szűrő nincs bekötve a védőföldre. Műanyag dobozba szoktam tenni a kreálmányaim.

Tudom, hogy sok rajzon nincs ott a primer és a szekunder oldal közt a kondi (nagyon sok rajzon meg igen), legyen az földelt vagy kettősszigetelt. Én nem vagyok túl jó tápegységekben, így csak azt tudom, hogyan kellene csinálni, azt nem, hogy hogyan lehet meghágni az alapelveket az erdőn keresztül - majd más megmondja.

De ez a logika nem jó, hogy ha találunk ilyen k.m. szűrőt, akkor az azt jelenti, amit mondtál.

Milyen jó, hogy egy pendendrive-ért aggódtok! Közben értem meg senki sem aggódik!
"85V van a házon? Nem számít, alig veszed észre ... legfeljebb valami minimális áram bizserget..."

Néztem pár kapcsolást, és azt láttam, hogy a trafónál 2,2nF kondikat alkalmaznak többnyire. Ha kicsrélem a 4,7nF-ot kisebbre az hozhat javulást?

1,5A-2,5A táp kacsolási rajza

Sziasztok!
A " mindennapokban" használt tápok kacsrajzát keresem. Köszi.

ellenállás

Sziasztok. Van egy tápom TVből, a primer oldalon az IC és pár alkatrész elszállt. Többek között az R113, ami a trafó kapcsoló FETjének a minuszát biztosítja. Rajzon az érték 0,15R. Van két ilyen tápom, és abba egyértelműen 0,25R van. Neten sok ilyen tápnak 0,25R van, de van nehény táp, amibe tényleg 0,25R van. Mennyire kritikus az érték? 0,27R mehet bele?

Szia!
Ha szerinted a 0R25 van a többi tápban, az még nem szentírás, de az helyett még jó a 0R27.
Egy cseppet hamarább állítja le az impulzust.
Viszont 0R15 helyett biztos nem jó a 0R27, mert közel sem tudná leadni azt a teljesítményt a táp, mint ami rá van írva - jóval hamarább korlátozna - ezekről megy a visszaszabályzás.

Az én tápomba 0,25 van, de csak 0,27 van itthon. De miért van az, hogy két ugyanolyan típusú tápban más értékű ellenállás van. Veszem hogy ugyanolyan nyák, és lehet több verzió belőle, ahol több-kevesebb, másabb alkatrészek vannak. De az ilyeneket általában máshogy is jelölik, nem ugyanaz a típus szám. De az én esetemben uGanolyan jelölésű tápot nézek, és abba 0,15 van.
Lényeg az, ha nekem 0,25 volt, akkor a 0,27 mehet bele

Egy korábban épített flyback (uc3842) tápegységem feljavításán ügyködöm. A szekunder kimenetre mérve közel 3Vcs-cs tüskék láthatók az oszcilloszkópon. Egy hálózati EMI szűrőn alapuló áramkörrel ezt harmadára sikerül csökkenteni. Ez látható a csatolt videón.
Gondoltam ez másoknak is érdekes lehet. Jelenleg 2MHz-ig vizsgáltam az fft-t, de valószínűleg még érdemes feljebb mennem a frekvenciával. Egyébként egy LM7805-on alapuló analóg szabályzó a várakozásomtól eltérően inkább még növelte is a tüskék amplitúdóját. Arra számítottam hogy levágja a tüskéket, de sajnos nem.

Elnézést a hiányos megosztás miatt. Remélem most sikerült mindenkinek elérhetővé tenni. Úgy nézem alapból tiltva volt az elérés.
Időközben 100MHz-ig ránéztem fft-vel a jelre. Még 100MHz környékén is van zaj, de leginkább 47Mhz környékén csoportosul a legtöbb.

Feltöltöttem egy újabb videót. 100MHz-ig mutatja az FFT-t. A szekunder köri egyenirányító diódákkal párhuzamosan kötöttem egy soros 330Ohm + 1nF párost. A zajra nincs hatással. Úgy gondolom hogy a primer köri reverz feszültséget elnyomó kapcsolás részletet érdemes finomhangolnom.

Ezt a zajt pontosan hol méred? Esetleg nem éppen egy közös módusú zajról van szó? Azon tényleg nem fog egy snubber segíteni.

A szekunder kimeneten terhelés nélkül. Elég sokat csillapított a csatolt szűrő. A zajt a hatod részére sikerült csökkentenem. A ferritmag AL=200-as. A vezetékeket együtt fogva tekertem fel rá, tehát nem úgy, ahogy a közös-módusú gyári fojtókon kinéz.
Próbálkoztam más ferrit toroidokkal is és gyári szűrökkel is, de sokkal rosszabb volt az eredmény.

Nagyon nehéz így látatlanban segíteni. Megnéztem újra a videókat és nekem nagyon úgy tűnik hogy ez tisztán közös módusú zaj, tehát olyan zaj ami a primer oldali kapcsolt pontról csatolódik át a trafó parazita kapacitásán keresztül. Ez nem differenciál módusú zajnak tűnik mert nem úgy néz ki mint egy normál ripple, ami általában valamiféle fűrészjelre hasonlít, tudom, most pongyolán fogalmaztam. Felteszem, normál földelt szkópfejjel mérsz, és mivel a közös módusú zajáram a földön keresztül próbál záródni, ezért a szkópkábel föld csipeszén és árnyékolásán keresztül frankó kisimpedanciás utat talál magának. Ez az áram az árnyékolás impedanciáján feszültséget ejt és te máris úgy látod mintha differenciál zaj lenne. Pedig csak egy kis közös módusú-differenciál konverzió történt. Ennek csak annyi a lényege hogy nagyon nem mindegy a méréstechnika. Ha földelt szkóppal mérsz akkor megtörténhet hogy nem is azt méred a táp kimenetén mint ami ott valójában van. Ettől még valóban probléma hogy ekkora a közös módusú zaj a kimeneten. 3VPP szerintem nagy, normálisabb tápknál ez 100mV környékén van. A leghatásosabb módszer a közös módusú zaj csillapítására az az hogy a primer oldali nem izolált GND és a szekunder oldali izolált GND közé egy Y kondenzátort teszel. Mittomén 2.2nF-t. Ez még a tápon belül "rövidrezárja" a közös módusú áramokat és a kimeneten keresztül sokkal sokkal kevesebb fog folyni.

Ezt is jó lenne látni hogy pontosan hogy volt tekerve, de azért mert nem úgy van kekerve mint a közös módusú tekercs, attól még képes csökkenteni a közös módusú áramokat is. Ez a filter amit látni vélek a kapcsolási rajzodon, ez impedanciát mutat mind differenciál módusú zaja mind közös mósusú zajra is.

Még csak annyit hogy ez az Y kondenzátoros megoldás a legeslegelső dolog a közös módusú áramok csökkentésére, ha ez nincs alkalmazva, akkor kár is induktív szűrőkkel próbálkozni az eredmény lehangoló lesz. Az induktív szűrők, akár a bemeneten akár a kimeneten csak a maradék zaj további csökkentésére valók. Bár szinte mindig elengedhetetlenek ezek is, hogy szabványos érték alatt legyen a zajkibocsátás.

A mérést ahol végzem az egy panel lakás. Földelés csak a fürdőszobában van, de a táplálást nem onnan történik. De ezeknek nincs is jelentősége esetemben, mert egy leválasztó trafóról megy az oszcilloszkóp. A tápegységem sincs földelve.

A kapcsolási rajz 1 lappal vissza található. Alul primer, rajta szekunderek. A rés kb.0,4mm
rajz Egy kicsit lejjebb mint ahová visszaugrik.

A primer oldalon nem kell földelés ahhoz hogy közös módusú áram folyjon, de a szekunderen sem kell feltétlen. Ezek az áramok mind parazita kapacitásokon keresztül folynak, tehát teljesen sosem lehet kiküszöbölni őket. A leválasztó trafó például elég nagy parazita kapacitással rendelkezik ahhoz hogy ezen a nagy frekin simán átvigye a zajt.
A csatolt képen látható kondenzátor hiányzik legjobban a akapcsolásodból.

Köszönöm a rajzot és tanácsot. Megpróbálom a Y kondit. Egyébként a tápegységem mivel műanyag dobozban van, semmi nem gátolja a nagy frekvenciás jelek terjedését. A szkóp kábel GND-Jel vezetékéből hurkot formálva (rövidre zárva) a tápegységhez közelítve ugyanezt a zavarjelet látom voltos nagyságrendben. Az értéke még nagyobb mint a kimeneten a szűrő után.

Leválasztó trafóra szoktak nagyfrekvenciás szűrőt tenni? Találkoztál már ilyen megoldással?

Akkor itt az Y kondi sokat fog segíteni. 2.2nF vagy 4.7nF-ot próbálj meg.
A közös módusú áram által okozott zaj és a szórt mágneses tér által indukált feszültség a "rövidrezárt" szkópkábelben az két külön jelenség, habár mindkettőt a trafó okozza. A szórt mágneses tér ellen tényleg csak árnyékolással lehet védekezni, igaz ebben nem sok tapasztalatom van, ez eddig nem sok problémát okozott és az indukált feszültség nagyon függ attól hogy mekkora impedanciára kell rádolgoznia, a szkópkábel történetesen elég nagy impedanciás, könnyű benne feszültséget indukálni. Az Y kondi pedig a közös módusú áram tápegységen belül tartásáról gondoskodik, ez nagyon basic alkatrész. Kezdőként én is kihagytam, lett is gond belőle...

Még nem láttam ilyet, de az is igaz hogy sokmindent nem láttam még ami létezik.
A kapcsolóüzemű tápok természetes módon állítanak elő közös módusú áramokat, az az alapvetés hogy ezen áramokat próbáljuk a tápegységen belül tartani. És nem más eszközöket teszünk a közös módusú áramokra érzéketlenné.

Rendben kipróbálom majd az Y kondit. Vagy este vagy holnap berakom. Jó idő van. Délután elmegyek kicsit pecázni. Köszi az eddigi tanácsokat.

Beépítettem a Y kondit. Lényegesen javult a helyzet. Kifelé is kevesebb zajt termel, mágneses zajt. A nagyfrekvenciás szűrő továbbra is kell, mert anélkül látni azt a jellegzetes kapcsoló zajt. A négyszögjel a lecsengéssel. kb. 500mV-os amplitúdójú. Tehát itt a video ami az Y kondi + nf szűrő együttes használatával készült. Azt hiszem ennyi. Köszi a segítséget. Sajnos az Y kondit nem lehet elhagyni.