Mikor 350 A-es inverteres hegesztőt javítottam, inkább a szkópot tettem leválasztó trafóra.

Drágábbat nem találtál?
Nem csodálom.

Ez volt a legolcsóbb! Merre keresgéljek?

Még azt lehetne megmérni kézi műszerrel , hogy a mérőcsúcs test pontja mivel van összekötve a szkópon.
Tehát ha a test pont feszültség alatt van az a szkópon hol jelenhet meg ?
A szkóp házán , bár az nem biztos , de a nem használt bemenet test pontján már igen.

Erbe <-- megfelelő óvatosággal lehet.

230/230V 100VA

Köszönöm. Sorkapcsosat nem néztem, csak IP44-t.

Egy másik lehetőség :
https://www.hobbielektronika.hu/apro/apro_174339.html

Hálózati táplálású szkópok mérési test pontja a védővezetéken van. Pl. fém házba szerelt BNC aljzat.
73 évvel talán már elég óvatossággal rendelkezek.

Igen , már a korod is bizonyítja óvatosságodat.
Egy kis vicc : "Kezdő villanyszerelő meg hamar belerázódik"

Köszönöm!
És akkor úgy kell bekötni, hogy a trafó földjét rá kell kötni a hálózati földre (primer oldal), a szekunder oldalon viszont nem kell földelni a szkópot? Különben összeköttetésben lenne a primer és a szekunder oldal.

Ahogy kérdezted , úgy jó a bekötés. A szkóp védőföldjét nem kell kötni sehová sem.
Igen , ha a szkópot rákötnéd akkor mintha nem is lenne leválasztó trafó.

A legegyszerűbb szerezni egy 230/12 V-os vagy hasonló kaliberű trafót, aminek a kimenetét méred a szkóppal. Ezzel az összes potenciális problémát megszünteted.

Első kérdés.

Szomorú eset.: Technikus minősítőre jártam. Nyári szünet után a szakoktatónk nem jött vissza. Ottmaradt nyáron egy tetőtartón. 26 év.

De, ha csak a szópot választom le és a mérendő készülék továbbra is a hálózaton van, a PE-vel és fázissal együtt, akkor a szkóp földcsipesze továbbra is PE-re van kötve (mert a probe föld mindig a BNC, az pedig a szkóp háza → PE-vel össze van kötve belül) vagy ha leválasztom a szkópot a PE-től, akkor meg elvesztem a PE életvédelmi védőföldjét a szkópon (ami veszélyes).

Tehát lehet, hogy mégiscsak a mérendő készüléket kellene leválasztani?

Ha a szkóp I.oszt. életvédelemmel rendelkezik, azaz fém váza van és az a védőföldre van kötve, vagy szigetelő anyag a burkolat, de van szabványos műujjal megérinthető fém része, tilos leválasztó transzformátorról járatni, tilos nem védőföldes konnektorba dugni,tilos a védőföldet a szkóp hálózati csatlakozjából kikötni!
Ez a szkóp meghibásodása,test zárlat ellen védi a felhasználót továbbá zárlatos, vagy közvetlen hálózatú táplálású készülék, (pl. régi TV-k) esetén inkább a kismegszakítót vágja le, esetleg csattan egyet, oda a mérőfej és minimum a bemeneti fokozat, de nem okoz életveszélyt.
Mindig a vizsgálandó eszköz kell életvédelmi transzformátorról járatni,még telepes üzemmódú általános szkópok használata esetén is.
Az sem jó,hogy "erbe" fórumtárs kockáztatja az életet, de hogy másoknak,főleg egy kezdőnek tippet is adjon?

A hálazati frekvenciát ma már teljesen felesleges mérni, de ha nagyon akarod vegyél a piacon egy olcso hálozati elekromos vekkert, ami a hálozati frekit használja idömérésre ( esetleg egy joval drágább frekvencia méröt minimum 6 számjegyüt). S meg fogsz lepödni, hogy naponta (72000 sec) még 1 percet ( 60 sec) sem tér el a valos idötöl. A mai hálozatok már nagyon keményen vannak szinkronizálva és nem térhetnek el az 50 Hz-töl még annyit sem amennyit a szabvány megenged és messze pontosabb mint sok szkop idöalapja..

De ha nagyon akarsz a szkoppal büvészkedni, akkor egy csengötrafo ( vagy bármilyen más hasonlo kis trafo) letranszformálja neked a hálozatot a biztonsággal mérhetö feszültségre.

Ez pontosan úgy van, ahogyan mondod.

Köszönöm.
Ezek szerint, ha 230 V-os készüléknél szeretnék hibakeresést csinálni szkóppal, akkor mindig a mérendő készüléket kell leválasztó trafóról működtetni.
Ezt mindig így kell csinálni? Csak azért kérdezem, mert pl. a Hestore-ban a legnagyobb teljesítményű trafó 160 VA-es. Ez elég kevés, mert több ennél nagyobb teljesítményű berendezést is kellhet javítani. Máshol láttam 1,5; 2 kVA-es trafót is, de horror áron.
A profik hogy oldják ezt meg? Mindenkinek van egy nagyteljesítményű leválasztó trafója?

Mire gondolsz? A hegesztő inverterek is csak 50-100W-ot fogyasztanak "készenlétben" a nagy teljesítmény hegesztés közben kell, de javítás közben nem kell hegeszteni, bőven elég a pár száz wattos leválasztó. Párat már javítottam és bőven elég volt a 200W-os leválasztó. Nem jut eszembe semmi olyan aminek ez nem lenne elég a javítás idejére.

A profik úgy oldják meg hogy vesznek nagy teljesítményű leválasztót vagy földfüggetlen bemenetű szkópot használnak esetleg differenciál bemenetű szondát.

De az ilyen méréseket nagyon át kell gondolni mit mivel és hogyan lehet összekötni mert hiába a leválasztó a mért eszköz előtt ha rákötöd a szkópot újra galvanikus kapcsolatba kerül a hálózattal és nem is biztos hogy a földpotenciál, ha ezután mondjuk csatlakoztatsz egy számítógépet olyan helyre ami szintén galvanikus kapcsolatban van a hálózattal és a mért áramkörrel is nagy pukkanás lesz (kolléga így rakta tönkre a laptopját egy PLC javításakor).

30+ éves 350 A-es tirisztoros inverteres hegesztőnek a benne lévő ~40 cm átmérőjű ventillátorral és segédtáppal együtt már 200 W-nál több az áramfelvétele. De előfordult, hogy igenis hegesztés közben kellett mérnem. Persze segítséget hívtam hozzá. Igaz, nem kellett volna 15 kVA méretű leválasztó transzformátor. Biztos lehetsz benne, hogy nem szokásom az életem veszélyeztetni, de vannak esetek, amikor "áram alatt" kell szerelni. Mérni is. De erre is megvannak a szakmai előírások.
Ha olvastad a hozzászólásait, a kérdezőnek is van elektromos szakmai tapasztalata, csak még nem méregetett szkóppal.

Vajon milyen berendezesekröl van szo, amik szkopot igényelnek és közvetlenül a hálozatrol mennek?
Az utolso ilyen cuccok a régi csöves TVk voltak. Azota más nem igen kerül amatörök közelébe. ( van néhány drága HiFi hangdoboz belsö basszus erösitövel , az egyenesen a hálozatrol megy es kb 400 V van a végtranyokon, de az modulacio nélkül nem igen fogyaszt 100 Wattot. Azaz egy egyszerü leválaszto trafo elég).
Azt meg nem mondom meg, régen hogyan használtuk a szkopot a TVkben stb, mert az nem legális, és aki ilyesmit akar müvelni annak világosnak kell lennie, hogy hol vannak a határok.

Erre nem tudok görcsöt kötni, de ha annyira titok, akkor maradjon is az.

Valószínűleg arról van szó, hogy régebben ezt sokan egyszerűen úgy oldották meg, hogy kikötötték a szkóp PE vezetékét. Ez volt a "nem legális", ill. kissé veszélyes gyakorlat. Így nem volt a szkóp GND-nek közvetlen kapcsolata a hálózattal, a szkóp (fém)háza arra a potenciálra került amit éppen mérsz (ez is veszélyes lehet), de legalább nem okozott zárlatot. Nagyon oda kellett figyelni, hogy hova nyúl az ember...

Manapság vannak jobb megoldások, pl. akkus szkóp. A saját szkópomon pl. nincs érinthető fém felület sem, bár nagyobb feszültségű méréshez nem tudom mit szól pl. az érintőképernyő, de ez is megoldható pl. vezeték nélküli egér, vagy wifis távvezérlés használatával. Meg aztán, aki rendszeresen akar ilyen méréseket végezni (tehát csak nem alkalmi jeleggel), az szerintem ne sajnáljon a biztonságára sem költeni, és pl. vegyen olyan leválasztó trafót ami szükséges a mérésekhez, sőt akár külön a készülék, és külön a szkóp számára is-is.

Egyébként ma már én is egy pici akkus DSO-t használok kritikus mérésekhez, de 30 évvel ezelőtt ez még nem volt általánosan és olcsón hozzáférhető.
Bekapcsolom, leteszem, aztán automatán beáll a mért értékre. Valamennyire.

Ér annyit, hogy inkább magadnak tekerd meg? Nem vagyok profi de nem nagy dolog egyet tekerni. Itthon is van pár saját gyártmány.

Még sosem csináltam ilyet. Sok mindent kellene tudni hozzá: milyen átmérőjű huzal? Hány menet? Milyen vasmag? Inkább nem kezdek bele.

Soha nem fordult elő olyan eset, hogy terhelés ráadásánál volt valami feszültségesés és emiatt a maximális terhelésre is szükség volt?

Mavir - frekvencia, most a legnagyobb eltérés az 50 Hz-től az ~0,06 Hz, az ~0,12%, ami 24 óra esetén ~10 secet jelent. Ez azért nem annyira pontos. Ettől függetlenül véleményem szerint kiváló teljesítmény a Mavirtól, hogy ennyi erőművet így képes összeszinkronizálni, de azért ennél a műszerek pontosabbak.

Én csak addig járatom leválasztóról a mért eszközt amíg szkópolok (pl. inverteres hegesztőben a kapcsoló IGBT-t vezérlő jeleit megnézem, hogy jó-e a jelalak, az időzítések stb.) utána már nincs leválasztón, szóval terheléses tesztet direktbe végzem. Feszültségesést meg ilyeneket meg DMM-el mérem az földfüggetlen.
A legtöbb kapcsolóüzemű eszközt amúgy sem arra tervezték hogy leválasztott hálózatról működjön megszakított földeléssel, mert a zavarszűrők a föld felé vezetnék el a zavart ami így bent marad a tápban sok anomáliát okozva, sőt visszajutva a szkópba arra "hamis" jelalakokat rajzolva. Sajnos futottam már bele ilyenbe, hogy kerestem a nemlétező hibát mert a zavar miatt megbolondult a tápvezérlő. A földelést bekötve a "hiba" elmúlt, de persze ilyenkor már nem lehetett belemérni az áramkörbe szkóppal.
A leválasztó trafó hamis biztonságérzetet ad ha szkóppal méregetsz mert a szkóp miatt az áramkört nem lehet földfüggetlennek tekinteni és így egy pontos érintés is halálos lehet és ilyenkor az ÁVK sem véd.

Ha nagyon kéne, nekem mondjuk van itthon 2kVa-es leválasztóm de eddig még soha nem kellett kihasználnom, egy régi hegesztőtrafót tekertem át.