Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   664 / 665
(#) majkimester válasza Skori hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Már most is nagyon jól használható sok dologra, csak fontos a korrekt prompt és a jól körülhatárol és nem túl komplex feladat. Ne akarjunk egyből egy komplex kész megoldást, hanem bontsuk részfeladatokra, és azokra adott válaszokból építkezzünk. Mutatok egy nagyon egyszerű példát. Sok mindent ebből nem lehet kihozni, de látszik a különbség:

Mindegyik generált válasz erre az oldalra bemásolva kipróbálható, futtatható: Bővebben: Link

1. Kezdő

Idézet:
„Irj Arduino Uno-ra egy hőmérő programot ami I2C LCD-n jeleníti meg a mért értéket, és DS18B20 az érzékelő.”


A program működik, de nem pontosan ezt akarjuk, mert nem is adtuk meg mit szeretnénk pontosan. Elég lenne 1 tizedes, meg legyen fokjel. Legyen 1 sorban, és szeretnénk túl magas/alacsony kiírást. Lépjünk tovább ...

2. Haladó

Idézet:
„Irj Arduino Uno-ra egy hőmérő programot ami I2C LCD-n jeleníti meg a mért értéket, és DS18B20 az érzékelő. A kijelzés formátuma legyen: Temp : 20.0 °C, hiba esetén Temp : Error. Magas hőmérséklet esetén (> 50 °C) legyen Temp : Too high, alacsony hőmérséklet esetén (< -30 °C) legyen: Too low. A DS láb a 6-os.”


Ez már gyakorlatilag az amit szeretnénk. Egy ilyen egyszerű feladatnál is a tömör prompt elég hosszú lett. Ha komolyabb a feladat akkor ez elég hosszú tud lenni, és ezt sem szeretnénk megírni, ezért írassuk meg ezt is AI-vel:

3. Profi

Idézet:
„Irj egy promptot generative AI-nak, hogy csináljon egy hőmérő programot Arduino Uno-ra I2C LCD-vel és DS18B20-vel a 6. lábon. Korrekt kijelzést kérek egy sorban 1 tizedessel: "Temp : 20.0 °C", hibakezeléssel, alsó és felső határ túllépéssel (-30 °C ... 50 °C)”


Erre kapunk egy jól megfogalmazott, mindenre kitérő prompt-ot, amit először a saját elképzelésünk szerint pontosíthatunk, és utána ezt használhatjuk a kódunk elkészítésére. Itt már az általam kis mértékben módosított de generált prompt látható.

Idézet:
„Készíts Arduino Uno-hoz egy hőmérő programot, amely a következő feltételeknek megfelel:

Hőmérsékletérzékelő: DS18B20, adatvonal a D6 lábra kötve

Kijelző: 16x2 I2C LCD (pl. 0x27 vagy 0x3F cím automatikus felismerés vagy könnyen módosítható)

A kijelzés egy sorban legyen, 1 tizedes pontossággal, formátum:

Temp : 20.0 °C

Mérési tartomány: -30 °C és +50 °C

Hibakezelés szükséges:

Ha nem elérhető a szenzor › írja ki: Temp : Error

Ha érték tartományon kívül esik › írja ki: Temp : Too low vagy Temp : Too high

A kijelző folyamatosan frissüljön

Legyen stabil, jól strukturált a kód, tartalmazza a szükséges könyvtárakat

A kód legyen teljes, azonnal fordítható, és jól kommentált magyar nyelven.”


Látható, hogy a kód hossza (43 vagy 51 vagy 79) és minősége, kommentezettsége nagyon függ a prompt minőségétől. Ennek ellenére ma még sokat hibázik, de félelmetes a fejlődés ezen a téren.
(#) bbb válasza szs hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
"Intelligens mosópor" - megutáltatta veled a kifejezést és innentől ellenszenves a dolog. Ha egy picit nyitottabban állsz hozzá és mint eszközt kezeled, akkor rájössz, hogy nem olyan ördögtől való ám
Ha nem ezen a fantázianéven emlegetnénk, hanem mondjuk modell alapú neurális hálózattal működő szöveg / kép / zene / videó / ... generáló algoritmusként, akkor nehezebben jegyeznéd meg, de kevésbé lenne ellenszenves neked is. Ha megnézed az előző hozzászólásomban lévő kéet, akkor nagyjából láthatod hogyan működik a dolog (legalábbis ez az egy aspektusa). Betölt egy előre betanított modellt, amit megvariál egy másik előre betanított modell alapján, ebből kiválaszt a megadott szöveg alapján egy véletlenül generált mintapéldányt. Ha ugyen ezt a modellt összerakod és ugyan azt a seed-et használod, amelyiket én is, akkor ugyan ezt a képet fogod kapni.
(#) Massawa válasza bbb hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Ennek a mesterséges intelligenciának, van egy hatalmas veszélye, amiröl megint nagy a hallgatás. Ma már lassan cipöt sem kapsz amire nem irják rá, hogy az a AIval optimalizálták a lábakra. ( melyikre , mikor arrol már megy a csend).
Viszont sokkal veszélyesebb amikor az AIt már az autokba, vonatokba repülögépekbe tömik, és a ha baj van, akkor megy a nagy hallgatás magyarázkodás, de eddig hivatalosan senki sem jutott el arra, hogy az AI volt a ludas a fejlesztésben ami végül is a bajt okozta.
Soha nem fogjuk megtudni, hogy mikor a fejlesztés melyik stádiumában döntött az AI az ember helyett.
Egy nemrégi vasuti balesetben egy vadonatuj modern pályán igy utolag az derült, ki, hogy aki azt az állomást tervezte még egy technikumban sem kaphatott volna diplomát és egy ilyen állomás lett egy modern ETCS pályával kombinálva, katasztrofális következményekkel. Persze most a mozdonyvezetöre probálják kenni a balhét, de hol voltak a szakemberek, az AI amikor egy ilyen tervet elfogadtak és megepitettek. 50 évvel ezelött börtön várt volna a tervezökre. Szerintem ezt a tervet meg a ChatGP is kivágta volna a szemétbe, de sajnos megépült. De sajnos sok repülöbaleset is ide vezethetö vissza, ahol a feladatok egy reszéért valamilyen software felel már bizonytalan a kimenet, mert aligha van ember a világon aki képes áttekinteni az egyes részegységek reakcioit minden elképzelhetö körülményre, föleg azután, hogy azt is látjuk, hogy ilyen komplex rendszerek minden idevágo szabály/törvény ellenére megengedik az emberi hibát. ( csak egy eset a közelmultbol. A repülögépek hajtomüveit alapbol csak a földön lehet inditani meg megállitani, mégis odatesznek két kapcsolot a pilota kezeügyébe amikkel bárhol, bármikor leállithatja a motorokat. Hol van ilyenkor a logika meg az AI?)
(#) bbb válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Ez egy eszköz, mint a kalapács. Ha a saját lábadra versz a kalapáccsal, az a te hibád, nem azé, aki elkészítette.

Ahogy írtam, meg kell tanulni használni, nem pótolja a saját gondolkozásod. Hülyék mindig is voltak és mindig is lesznek. Az, hogy tervezőmérnökök hadán átmehetett egy olyan terv, ami aztán kiderült, hogy silány... Na az nem a technika hibája, és itt zárjuk is le, ne menjünk el politikai irányba.
(#) Massawa válasza bbb hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Azert az felettébb erdekes, amikor minden erövel, betegesen kerülnénk a politikát, holott életünket sokkal inkább befolyásolja mint valamilyen AI vagy mérnöki hiba. Hogyan lehet ilyen körülmenyek között egyáltalán a felelösöket keresni, a hibákbol tanulni, ha elöre kizárjuk a politikát a tények közül. Mert lehet, hogy azon az állomáson sporolni kellett, vagy be kellett vetni az AI-t hogy ki lehessen kerülni a szabályokat meg a törvényeket. Hova jutunk majd igy?
(#) wbt válasza Skori hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Mindnek fel szoktam adni a két kockás naptár feladatot (két kockán milyen számoknak kell lennie egy naptárhoz), volt olyan, hogy a hat oldalra 0-9-ig elképzelte Ez utóbbi 7 megoldást sorolt fel a jóra azt mondta magának, hogy hibás. Bár nyelvi modellt logikai feladatra használni kicsit fura. majd beleszokunk...
(#) zolika60 válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Pont ezért gondolom amit írtam. Hiszen ha saját intelligencia és tudás nincs elegendő, honnan tudhatod mennyire jó az információ?
(#) nagym6 válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Igen. Egyet mondunk.
(#) tki válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
A lényeg, a hasznosságának vagy haszontalanságának kulcsa a részletekben rejlik, mint annyiszor.
(#) erbe válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Idézet:
„mégis odatesznek két kapcsolot a pilota kezeügyébe amikkel bárhol, bármikor leállithatja a motorokat.”

Ez pedig csupán egy egyszerű biztonsági intézkedés. Ha valamelyik hajtómű kigyullad, le tudja állítani az üzemanyagellátást.
(#) Massawa válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Ezzel csak egy baj van az emberi tudásnak vannak határai, az AI által összetákolt szoftwareknek meg nincsenek. Ezért az ember tehetetlen ha egy bonyolultabb rendszerben gond keletkezik, azt ha egyáltalán, a válogatott szakemberek is gyakran évekig tanulmányoznak mi is történt valoban. Rendszerint az ilyen bonyolultabb rendszerekben nem szokott lenni valamilyen monitoros applikácio, amin vissza lehetne követni mi is történt valoban, amikor a rendszer rosszul döntött. Ehhez jön meg az emberi bizonytalanság, ha ki derül, hogy valaki, valahol, valamikor hibázott, igy azt igyekeznek még a szönyeg alá is söpörni, mert a felelöség vállalásban az ember sajnos nem igen példamutato.
(#) Massawa válasza erbe hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Na igen, de azt is a rendszer joval elöbb észreveszi mint a pilota ( a piloták nem látják a motorokat csak a müszerek kijelzéseit, amiket ugye a központi rendszer kezel), azaz olyankor akár automatikusan is lekapcsolhatja a motort vagy csak megengedi, hogy a pilota döntsön. De ahhoz a motoron már kézenfekvö hibának kell lenni.
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2025
(#) tki válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
"az AI által összetákolt szoftwareknek meg nincsenek."

Láttál már ilyeneket? Hogyan állapítottad meg róluk, hogy azok?
(#) Massawa válasza tki hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
15 évig ilyen cégnél dolgoztam…
(#) tki válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
15 éve AI írja a szoftvereket? Tesztelés, minőségellenőrzés nincs? Nem lehet, hogy a cég egyébként is olyan, amilyen?
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2025
(#) Massawa válasza tki hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Már akkor is voltak ilyen kisérletek, még messze nem olyanok mint ma, de a lenyeg akkor sem volt más. A cég által használt szoftwarek legalább 2 tucat forrásbol származtak. A cégnél rakták össze és irták a teszt programokat.
(#) Massawa válasza tki hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Persze, hogy volt minösegellenörzés stb, csak a „valoság“ sokkal bonyolultabb mint az emberi fantázia. Csak azt lehet letesztelni amit az ember meg az AI ki tud találni és megvizsgálni a berendezes reakcioját az ilyen környezeti állapotra.Ezek s lehetöségek meg elég véglegesek.
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2025
(#) tki válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
"A cég által használt szoftwarek legalább 2 tucat forrásbol származtak."

Ez megint egy újabb szál, amire rá kellene kérdeznem, hiszen az elmúlt évtized a (mások által írt) nyílt forrású szoftverek kiaknázásáról és integrálásáról szólt, de azokat sem AI írta még. Igazából az lenne az érdekes, hogy milyen "AI" létezett korábban, ami ilyen kiszámíthatalanságot vitt a rendszerbe, hogy olyan szoftver készült vele, aminek nem is ismert a belső szerkezete. És nemcsak végtesztelés létezik.

Nyilván sok olyan terület van, amiről fogalmam sincs, a nyelvi modellek sem teljesen újak, de hogy használta is volna őket valaki ilyen szinten... Én a neurális hálóval pl. karakterfelismerés területén találkoztam és adatfeldolgozás kapcsán, de ezek is meg a CAD-ek csak azt csinálták, amire az ember rávette őket, vagyis ezek lényegileg mások. : -)
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2025
(#) Massawa válasza tki hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Nem kell mindjárt valami extrárol álmodozni, ha az AIt veszed a nyelvedre. Az sem született az egyik naprol a másikra, hanem hasonloan mint a mi esetünkben, amikor össze kellett hangolni a több tucat szoftwaret.
A mai AI is igy alakult ki egy sokkal bonyolultabb rendszerben sokkal nagyobb adatbázisbol. A mai AI is abbol igyekszik tanulni ami a rendelkezésére áll, de az algoritmust mégiscsak emberek fejlesztették ki.
Még eddig nem hallottam semilyen olyan hirt, hogy valahol a világon egy szuper számitogép magától nekifogott volna bármilyen software gyártásához.
Söt hol van itt a garancia, hogy az AI nem fog lopni. Már most is látni sok videot, ami AI termék, de lopott anyagokbol van. Ha te vagy én ezt csinálnám már másnap eltiltanának, az AI meg teheti?
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2025
(#) zolika60 válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Valóban nem tudhat mindenki mindent, de ez igaz a mesterséges intelligenciára is. Így aztán óvatosan kell kezelni mindent, ami onnan származik.
(#) Massawa válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Erröl van szo, de látod, hogy már sokan épitik a talpazatot….
(#) majkimester válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Minden AI-től származó információt érdemes fenntartással kezelni és a legkisebb gyanú esetén más forrásból is megerősíteni, pontosan mint bármely információ esetén ami a netről származik. Nem ez a fő probléma.

Az igazi veszély (ami még csak most fog berobbanni) nem az AI által közvetlen a számodra adott válasz, hanem azok az emberek akik az AI-t (ki)használják, hogy mondjuk deepfake tartalmakat generáljanak. Akár video vagy hang formájában. Bárkit le lehet vele utánozni, bárkinek a szájába lehet adni akármilyen mondatot. Ott az AI csak egy eszköz, de kell az ember aki előállít, megoszt és megtéveszt vele sok másik embert.
(#) tki válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
OK, szóval nem fog kiderülni, kibírom. Ami a betanítást és lopást illeti, nagyon nagy a forrongás körülötte, a történésekből ítélve embert is ölhettek miatta (gyanúsan a körülmények). Nem szeretem ezt a szót az alábbiak miatt:

ha illegális anyagot használnak fel betanításhoz (pl. pdf, könyv), akkor az egyértelműen lopás (de mi is megtesszük, a hétköznapok része), a nyílt anyagok license-e általában megengedő, az biztosan nem az, a többi viszont majdnem ugyanolyan nehezen meghatározható valami, mint amikor valaki olvas, figyel, tapasztal és felhasználja az élete során addig elsajátítottakat - pénzkeresésre is az amúgy megbecsült oktatást is beleértve. A tanár ismeretei honnan vannak? : -) Próbálunk határokat állítani, van egy egyensúly, ami miatt még mindig működik valahogy a szellemi termékek előállítása gazdaságilag, működik a világ, de ha pl. mindenkinek fényképmemóriája lenne, már nem működne...

De a nyelvi modelleknél, nyilván tudod, azzal szoktak védekezni, hogy a működési elvéből következően nem másol, így önmagában az, hogy az elérhető anyagokat összeszedi, nem nevezhető lopásnak, hiszen csak azt teszi, amit az emberek is, valódi garancia pedig semmire sincs.

Például a fél világnak a Google-nél van a levelezése peer-to-peer titkosítás nélkül, mert sosem volt szokás, ill. nem működhetne a Google üzleti modellje - ott milyen garancia létezik arra nézve, hogy mit csinálnak a szoftverek, az algoritmusok, hogy miket túrnak ki az adathalmazból? Meg lehet bízni az auditálásokban és jelentésekben? Vagy majd botrány esetén visszafelé nyomozás indul? A hétköznapokban áldoz valaki pénzt arra, hogy átlássa és ellenőrizze az egyik legnagyobb szervezet kódjait? Nem hinném - lásd a csatoltakat. És ez a kérdés az összes adatkezelőnél felmerül, vagyis ezen a téren tényleg nem újdonság az LLM, csak egy erősebb eszköz még nagyobb képességekkel.
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2025
(#) Massawa válasza tki hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Ezekre a kedésekre ne tölem várd a választ, de látod, higy te is odajutottál, higy az AI nem más mint felhivás a táncra. Ami nekünk, halandoknak tiltott, azt az AI szabadon müvelheti.
(#) Josi777 válasza Massawa hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Idézet:
„A repülögépek hajtomüveit alapbol csak a földön lehet inditani meg megállitani”

Ez teljességgel téves. 4 hajtóműves, tengerentúli járatoknál rutin eljárás, amikor 1 hajtóművet a repülési magasságban leállítanak és úgynevezett windmilling üzemmódba állítják, majd süllyedés előtt újraindítják. De néha egyéb okból is újra kell indítani hajtóművet, amire külön protokoll van, ill. ezt a műveletet egy szoftver végzi.
Az új technológiákról pedig, mint pl. a MI-nek nevezett technológia megjelenése 5-15 évet igényel, komplexitástól függően. Egy ma gyártott bármilyen repülőgépben alsó hangon 10-20 éves technológia van beépítve. Ennek az az oka, hogy bármilyen változtatás hosszas engedélyeztetési eljárást igényel. Ez alól csak az utasfülkében lévő dolgok, pl. WiFi, szórakoztató elektronika kivétel, de ott is szigorú az engedélyeztetés, csak éppen valamivel hamarabb kerülhet be, de ott sem azonnal.
(#) Josi777 válasza majkimester hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Igen, ez egy hatalmas probléma, de szerencsére ezt már elég korán felismerték a törvényhozók és léptek is. Azt hiszem, Texas államban volt az első, 2019-ben. A legszigorúbbat pedig Kínában vezették be 2023 elején, valamint Az angoloknál. Az EU kicsit lemarad, csak 2024 közepe táján kezdték szabályozni és elvileg jövőre lesz kötelező az ilyen tartalmakat címkézni, azaz jól láthatóan feltüntetni, hogy AI által generált tartalom.
(#) Massawa válasza Josi777 hozzászólására (») Dec 7, 2025 /
 
Bocs nem voltam pontos, természetesen a 2 hajtomüves gépekre vonatkozott a megjegyzésem.
A másik megjegyzésedhez meg csak annyit, hogy a neves gyár a mai napig használt csucsgépén pár évtizeddel ezelött a féket is „be lehetett huzni“ 10 km magasságban, most meg ugye gond nélkül le lehet állitani a hajtomüveket. Az a több évtized sem volt elég ahhoz, hogy elgondolkozzanak, vagy az idevágo kezelöszervet jobban védjék ilyen tevékenységtöl. Ehhez nem kellene még AI sem.
A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2025
(#) tki válasza Massawa hozzászólására (») Hé, 2:40 /
 
Akkor nem értetted, amiket írtam.
(#) img válasza majkimester hozzászólására (») Hé, 4:22 /
 
Volt is már ilyen történet az USA-ban, és még csak deepfake sem kellett hozzá, csak hangutánzás, amikor egy cégvezetőnek adták ki magukat a csalók az AI segítségével és telefonon felhívták a cég pénzügyi vezetőjét (aki a vezető személyes jó barátja), hogy ugyan utaljon már át valami nagyobb (7-8 számjegyű, USD-ben) összeget. Az ötlet alapját az adta amiről a csalók tudtak, hogy a valódi cégvezető éppen tárgyalni utazott külföldre, tehát teljesen beleillett a képbe az utalás. Miután megkapták az összeget még egyet utaltattak és azt is megkapták, a harmadiknál lett gyanús.
(#) kameleon2 válasza erbe hozzászólására (») Hé, 14:01 /
 
Sajnos úgy tűnik a gépi kód a legjárhatóbb. Túl sok a hiba a programíró programot író programíró programokban.
Következő: »»   664 / 665
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem