Teljesen értem, amit írsz, és nagy részével egyet is értek. Az „átlag vásárlói” szempontsor valóban nagyon közel áll a valósághoz, főleg ma. A hifi presztízse tényleg jóval kisebb, mint 15–20 éve, és az is igaz, hogy a piac döntő részét már nem azok adják, akik műszaki adatlapokat böngésznek.

Viszont szerintem itt van a lényeg: mi nem az „átlag” vásárlóra célozunk.
Ez egy nagyon szűk réteg, aki:
– hajlandó túllépni a chihifi árversenyen,
– érti (vagy legalább érzi), hogy a mérés, a topológia és a megvalósítás nem marketingduma,
– és igen, számára a „milyen a hangja” végül az első helyre kerül.

A műszaki adatokkal kapcsolatban: önmagukban természetesen nem adnak el terméket, ebben igazad van. Senki nem azért vesz meg egy erősítőt, mert 0,0004% vagy 0,0008% a THD. Ezek az értékek inkább következményei egy jól átgondolt kapcsolásnak és kivitelezésnek, nem pedig céljai. Ha a hang rendben van, a mérések általában követik – és fordítva is sokszor igaz.

A kapcsolási rajz megosztása / nem megosztása szerintem nem hitkérdés, hanem kontextus kérdése. Egy fórumos, edukációs projekt esetén teljesen természetes a nyíltság. Egy olyan fejlesztésnél viszont, ami mögött sok év munka, komoly mérési infrastruktúra és konkrét termékcél áll, szerintem érthető, ha ez nem kerül ki publikusan. Ettől még nem lesz „titkos”, egyszerűen csak nem open-source.

Szóval összefoglalva: amit leírsz, az a piac nagy részére igaz – mi viszont tudatosan nem azt a piacot célozzuk. Hogy ez üzletileg mennyire életképes, az majd kiderül, de technikailag és szakmailag szerintünk van létjogosultsága.

Kivéve egy szűk réteget, akinél a hifi igenis egyfajta státusszimbólum, sőt sokkal inkább az mint régen volt. (az utánépítő le is írja a blogjában, hogy van mit megmuatnia a barátainak). Ők azok, akik egy Lamborghinit vagy luxus Yacht-ot nem engedhetnek meg maguknak, mert arra már nem telik, de mégis kell valamiféle felsőbbrendűségi érzés, ez lesz az 5-50-akárhány milliós hifi. Ugyanez az "enyém jobb" dolog megvan kicsiben (kisebb költségvetéssel) is, fórumokon, blogokon.

És még csak nem is kell, hogy "jól" szóljon. Egy NHB-108 is csillagászati összeg, miközben 0,5%-ot torzít, de vannak benne öklömnyi elkók meg több mm vastag őket összekötő sínek amik ezt "kompenzálják". Ha, ahogy előttem írták (és persze nem igaz), a műszaki mérésekkel korrelálna a hallott végeredmény, akkor a 0,0005%-os erősítőt mondjuk ezerszer többért is el lehetne adni, mint a 0,5%-ost, és ezerszer jobban is kellene szólnia. Ami ugye viccnek is rossz. De ha jól emlékszem, annak a hibajavítós LM3886-os Topping-nak is nagyjából ilyen alacsony torzítása van, meg kell nézni, hányan hallgatnak otthon olyat.

Abban, amit leírsz, sok igazság van – a high-end piac egy jelentős része valóban státusztermékekről szól, és nem elsősorban a hangról. Az „enyém drágább / nagyobb / nehezebb” jelenség létezik, fórumokon kicsiben, luxus hifiben nagyban. Ezzel szerintem sem érdemes vitatkozni.

Viszont fontos különválasztani a piacot és a mérnöki megközelítést. Az, hogy léteznek csillagászati áron árult, mérésileg gyenge, de vizuálisan és narratívában erős termékek (NHB-108 és társai), nem jelenti azt, hogy a jó műszaki paraméterek irrelevánsak lennének – csak azt, hogy önmagukban nem elégségesek az üzleti sikerhez.

A torzítás kérdésénél szerintem gyakran elcsúszik a vita. Senki nem állítja, hogy a 0,0005% THD „ezerszer jobban szól”, mint a 0,5%. Ez valóban abszurd lenne. A nagyon alacsony torzítás inkább egy következmény, nem cél: azt jelzi, hogy a topológia, a stabilitás, a jelutak, a tápegység és az egész rendszer kontroll alatt van. Ettől még a hangminőség nem egyetlen számból következik.

Az LM3886 / Topping példa szerintem pont jó ellenpélda: igen, lehet kiváló méréseket produkálni egyszerű, erősen visszacsatolt IC-kkel is. És sokan mégsem hallgatnak ilyet referenciaként – nem azért, mert „rosszak a mérések”, hanem mert a megvalósítás egészét hallják. A mérés szükséges feltétel, de nem elégséges. Szerncsére, nem elegek a jó paraméterek, a jó hanghoz ez még kevés. Ezért nem hallgatnak sokan toppingot, mert mérésileg a legtöbb cuccuk bár teljesen rendben van, hangra már meg sem közelítenek egy korrekt készüléket.

Az LM3886-ot sokan tartják egy egész jó végfoknak, de nem tudom mennyien hallgatnak ebből épült végfokokat, és én sem építettem még ezzel erősítőt. De amúgy volt olyan elképzelés is, hogy a NAD/Ncore torzítást csökkentő megoldását applikáljuk erre az IC-re (nem 1:1-ben nyilván, csak a működési elvre gondolok) - jelenleg ez is egy afféle polcon levő projekt. De ezt pl. elég nehéz lenne szimulátorban modellezni a megépítés előtt, így borítékolható, hogy nagyon sok munka lenne elérni azt, hogy ténylegesen is jó legyen.

Korábban vitatkoztunk arról, hogy az ideális erősítő milyen. Akkor azt mondtam/írtam, hogy ami bemegy ugyanaz jöjjön ki, csak felerősítve. Persze nem lehet minden eltérést (torzítást) jól lemérni, ezért kell a meghallgatás is. A mostani erősítő esetében a működési elv eleve hozza az alacsony torzítást, de ahhoz, hogy ennyire alacsony legyen, kellett némi finomhangolás ill. optimalizálás (szimulátorban amúgy egy-két nagyságrenddel kisebb torzítást mutatott).

Hogy a hangja milyen az majd kiderül, mint ahogyan az is, hogy megtérül-e valaha a befektetett energia vagy sem. Utóbbi esetben még mindig mondhatom, hogy akkor hobbi, és akár meg is oszthatom a műszaki részleteket. Van aki rossz néven veszi, hogy nem raktuk fel mindjárt a kapcsolási rajzot is (a labortáp fejlesztésnél is volt ilyen), de azért aki figyelt, az így is észrevehetett (és volt aki észre is vett ) pár dolgot.

Nyilván van némi büszkeség is a dologban, hogy ilyet is lehet házilag készíteni, de ez azt is mutatja, hogy más is képes lehet ilyesmire, akár innen a fórumból is. Gyakran tapasztalom egyébként azt is, hogy amikor rávilágítok valamilyen hibára, esetleg arra, hogy valamit másképp kellene csinálni, akkor van aki azt nem segítségnek, hanem beszólásnak veszi, és közben átsiklik a lényegen (nekem meg esetleg utána nincs kedvem már szájbarágósan leírni vagy ismételni önmagam, inkább egyszerűen elengedem a dolgot).

Te pl. sokáig a csöves erősítőket tartottad a legjobbnak, de képes voltál ezen változtatni, ill. elfogadni, hogy nem az, vagy nem csak az, amivel jó erősítőt lehet építeni. Jelen pillanatban én ott tartok, hogy használjunk fel mindent, ami elérhető, és elvezethet a célhoz: bjt-t, fet-et, IC-ket, triódát , tetródát, pentódát, lineráis vagy kapcsolóüzemet, polimer kondit, SiC vagy GaN félvezetőket, stb... bármit ami jó kompromisszumot jelent (beszerezhetőség, ár, és elérhető eredmény tekintetében).

Értem, hogy Te másképp dolgozol, felteszed ide amit éppen csinálsz - és ez amúgy tök rendes dolog tőled. Viszont úgy is lehet nézni, hogy amit feltennék ide, és esetleg tényleg jó, akkor azt holnap kínában már gyártani fogják, miközben TG barátom mondjuk még csak a nyákterveknél tart. Amúgy nincs kizárva, hogy valamikor később felkerülhet ide (vagy a netre valahová) mondjuk egy kapcsolási rajz erről, csak nem most. Meg aztán még az is lehet, hogy annak lesz igaza aki azt mondja, hogy ez önmagában nem elég a jó hanghoz, és mondjuk tényleg nem (persze azért abban reménykedem, hogy de, jól is fog szólni). Az, hogy ebből lesz-e egyáltalán anyagi megtérülés, az csak a jövőben derül ki. Ahhoz előbb jól kell szólnia, termékké kell alakulnia, és fizetőképes kereslet is kell rá - és ez még messze nem tart itt.

A szempontjaiddal kapcsolatban egy kulcsfontosságú körülményt nem említesz. Régen, a hordozható kazettás magnók korában volt egy átlagminőség, és ehhez képest volt egy HI-FI, ami SOKKAL jobb volt. Akkor ezt a jobbságot vásárolta meg az, aki jobbat akart.
Ma viszont az átlagminőség is nagyon jó, valószínűleg bőven kielégíti a HI-FI elvárásokat. Tehát aki csak az átlagot hallgatja, az is remek minőséget hall. És természtesen ehhez képest is van egy felső kategória, de a különbség nem akkora mint régen. Mivel eleve magasan van a léc, nem könnyű fölé menni, ezzel indokolják a több 1000 dolláros csúcskategóriás készülékek létjogosultságát.
Régen egy jobb HI-FI torony, az ő szokatlanul nagy többutas hangszóróival elképesztő minőségi javulást hozott a hordozható BRG magnóhoz, vagy Sokol ráidóhoz (itt azrét az FM is besegített) képest. Ma viszont egy akár 100-szoros vagy 1000-szeres árú berendezés is csak kevés javulást ígér. Ráadásul ez a javulás is csak a zenei forrásanyag egy egészen kis részével demonstrálható igazán, mert az átlagos zene már eleve nem annyira kifinomult, hogy erre alkalmas lenne.
Bennem régóta kérdés, miért akarja szinte mindenki az erősítőjét egyre jobbra reszelni, amikor egy hangszórócserével sokszorosa minőségjavulást lehetne elérni (mert ugye ott jönnek elő a mindenféle kikerülhetetlen több % nagyságrendű torzítások).

A hangsugárzó általában valóban jóval gyengébb a láncban, mint mondjuk egy erősítő. De erre is vannak próbálkozások, pl. elektrodinamikus, elektrosztatikus hangsugárzók, DSP-vel megvalósított fázis és futási idő korrektorok. Régebben több cég is próbálkozott a hangszórók mozgás-visszacsatolásos torzítás csökkentésével. Pl. a Grundig-nak volt olyan aktív hangsugárzója, ahol az akusztikus torzítás specifikálva volt! A hangsugárzók torzítása is soktényezős dolog, az egyik pl. a membránkitéréssel függ össze. Nagyobb teljesítményre alkalmas hangszórót használva, kis teljesítményen, kicsi membránkitéréssel, kisebb torzítást jelent (tehát érdemes a szükségesnél nagyobb teljesítményű hangszórót használni) A doppler effektusból eredő torzítás is csökken így, de pl. egy többutas hangsugárzó esetében kevésbé jelentkezik ez, egy szélessávú hangszóróhoz képest. Aktív hangváltó is sokat javíthat ezen. Hangfal vs hangdoboz: a dobozba zárt levegő nemlineáris tulajdonságokat visz be, ezért vannak zárt dobozba való, és vannak hangfalba való hangszórók. De én ehhez nem értek.

Nem azt állítom, hogy a mérések irrelevánsak. Azt kellene kideríteni, hogy mit is kéne mérni. A THD-val nincs gond, mert azt otthon bárki egy egyszerű szoftver segítségével meg tudja a saját fülén mérni, hogy mi az amit meghall. A 0,5%-ot szerintem bárki meghallja, a 0,01-et meg senki. De nem ezen múlik, hogy hogyan szól valami. Olyan dolgokon múlhat amit nem tudunk mérni. Vagy tudnánk, ha tudnánk mit mérjünk. Igazából, lehet, hogy torzítást kéne mérni, csak épp nem szinusz jellel, hanem zenével, vagy valami ahhoz hasonló tranziensekkel. És nem egyetlen tranzienssel, meg nem egyfajta tranzienssel.

Tápegység. A tápegység akkor számít, ha az a szűk keresztmetszet. Kipróbáltam nem egy alkalommal, nem egy erősítővel. Ha 2W-tal szól a zene, teljesen mindegy, hogy a 200VA-es trafóról szól vagy a 25VA-es trafóról szól, mert nem hallani különbséget. Mindjárt más a helyzet, ha 10W-on szól a zene. Már csak azért is, mert (majd beteszem ide a szkópképet ha megtalálom) a zenében vannak kiemelkedő csúcsok, afféle tranziensek ha nagy időalappal nézzük. A dupla feszültség az ugye négyszeres teljesítmény, tehát, 10W-tal nem fogok tudni zenét hallgatni egy 20W-os erősítőn sehogy sem, mert abból nem jön ki a 40W, 10kW-os toroiddal se, meg csillió mikrofaráddal se.

Mindig jól lehurrogtak amikor erről írtam, pedig azonnal hallható a különbség. Nem kell hozzá 200W sem, már 10W zene is teljesen máshogy szól ha négyszer akkora a membrán felület.
És ez nem keverendő a nagyobb méretű vagy nagyobb teljesítményű hangszóróval, mert az már teljesen máshogy fog szólni. A nagy méretű mélynyomók nem hifi-re valók hanem PA-ra, hangosítani.

A PA-ra tervezett nagy méretű és nagy teljesítményű hangszórók általában nagy membránkitéréssel tudják a gyakran n*100W....n*1kW-os csúcs-teljesítményeket. De ezek a hangszórók is ugyanúgy használhatók kicsi teljesítmény, és kicsi membránkitérés mellett. Ezek között is akad hifire is alkalmas példány, amit ha a szokásos kW-ok, helyett max 10....100W-al hajtunk meg, akkor kicsi torzítással tud működni. Továbbá, mivel ilyenkor bőven van tartalék benne, van lehetőség pl. DSP-vel, különféle szűrőkkel korrigálni a hangját.
Ehhez viszont teljesen más hozzáállás kell: aktív hangsugárzó, amelyben az erősítő az adott hangszóróhoz van "optimalizálva". Egy ilyen rendszert érdemes meghallgatni kis teljesítményen pl. egy szobában, és megfelelő DSP beállítással. Mivel ezeknek a hangsugárzóknak a hatásfoka drasztikusan magasabb, mint egy hifi hangsugárzóé, sokszor 1...2W teljesítménnyel meghajtva már hatalmas hangerővel szól, és ilyenkor még gyakorlatilag nem látható a membránkitérés mértéke. Simán szólhat akár sokkal jobban is, mint egy hifire készült hangsugárzó.
A fő hátrány, hogy a többség nem szeretne otthon a szobába, gyakorlatilag szekrény méretű hangsugárzókat betenni. A kisebb méretű PA cuccok viszont csak nagyobb membránkitéréssel tudják ugyanazt a levegőmennyiséget mozgatni, és természetesen jóval nagyobb torzítással.

PA technikában a másik hangminőséget korlátozó tényező, hogy gyakorlatilag tölcséreket építenek, a nagy hatásfok elérése érdekében, ami bár hatalmas hangnyomást tud, de jellegzetes hangja van. Viszont erre ma már létezik gyakorlatban is teljesen jó megoldás...

Éppen fordítva tudom, azok a PA hangszórók általában jóval érzéketlenebbek, volt nekem is régebben, egy normál végfokkal csak zümmögött. Csak nagy tömeggel fog mélyre menni, abból meg egyenesen következik a csökkent érzékenység.
Azért vannak kivételek, lásd képek (meg a sörösdoboz méretű fóliakondi ). Amúgy az én dobozaim is magasabbak mint én de ezek képét nem fogom ide betenni.

Komolyan, nem is értem, hogy várja valaki el egy rendszertől hogy jól szóljon, ha ilyen 5 literes kanna méretű dobozai vannak a polcon? Hogy fogja az tudni visszaadni egy hatalmas méretű dob hangját? Hát sehogy. Még csöves erősítőt kerestem, azt is elmentem meghallgatni párat, Pécsen egy figuránál voltam, a csöves erősítőjét Amerikából hozatta, a dobozai meg úgy nyávogtak mint egy kismacska. Arra az volt a válasz, hogy ő nem szereti ha döng. Mondom oké.
Meg az avx-en is látni több olyat, hogy árulja az illető a több milliós végfokot, a háttérben meg polcsugárzó van. Ott vajon mi volt az elképzelés?

A nosztalgikus (Hi-Fi-tornyokon nevelkedett)nagy többség a mai egydobozos forrás(ok)-erősítő kombinációt tagadja, nem tartja Hi-Fi-nek, és ezt ki is nyilvánítja. Pedig az csak egy 52éves, (mára nagyon alacsony szintet meghatározó) minimum élvezhető otthoni hangzás küszöböt jelöl ki. Ha egy készülék eléri ezeket, az Hi-Fi-nek nevezhető.
A nagyobb gond inkább, (számomra) mióta "magasabb kategóriás" készülékeken hallgatok zenét a minőségi forrásanyag beszerzése, hiánya.
Az idei Hányend show-n egyik hazai erősítőgyártó kiselőadást tartott a készülékéről, és azt mondta, ő felismerte, hogy az erősítő a legfontosabb láncszem a sorban. Indoklása egy mondatban az volt, hogy ott táplálunk be nagy energiát a láncba, és ez határozza meg főként a kapott hangélményt. Aztán valami felfedezéséről is szó volt, amiről csak annyit árult el, hogy újfajta (impulzus)torzítást fedezett fel az erősítők nagy-teljesítményű használatakor, amit az ő erősítője kiküszöböl, és így "jobb" mint a konkurenseké.

Idézet:
„amit feltennék ide, és esetleg tényleg jó, akkor azt holnap kínában már gyártani fogják, miközben TG barátom mondjuk még csak a nyákterveknél tart.”

Elég az első eladott példány, ha már kikerült, kiderült a titok. "holnap kínában már gyártani fogják".

Valami lehetőség engem is érdekelne, mert úgy néz ki ugyanoda jutottam. Mert nem fogadtam meg nagyon régen egy hozzáértő tanácsát, aki azt mondta, ne akarjál jó erősítőt mert az nem csak drága lesz, hanem nem is lesz mit hallgatnod rajta.
Ez a Sansui "klónom" még közel sem egy rendes erősítő csak egy összeütött deszkamodell, de így közel 100 üzemóra után azt hallom rajta (miközben minden zeném ezen szól eddig a legjobban), hogy a zenéim 99%-borzalmasan szól, egyszerűen silány a forrás úgy ahogy van. Nem csak az mp3 hanem az flac meg a wav meg a cda is ami közvetlenül a CD lemezen volt. Az erősítőn az érződik hogy képes lenne hatalmasra nyílni, csak nem tud mert selejt ami belemegy, azaz a forrás.
Visszakötöttem tegnap a HK-t a láncba. Most a HK-n azt hallom, hogy "torzít", a Sansui-hoz képest minden egyes hangszer, de főleg a közép és a középmagas tartomány "torz". Műszeresen mérve a 0,01%-ot sem éri el, pláne 1-2W-on, fülre mégis azt hallom. Kicsit oly módon mint mondjuk egy Ongakunál. Hogy nagyon élőnek tűnik, de azért, mert az az elevenség egyfajta torzítás lehet amit nem tudok mérni. A Sansui-nál ilyen nincs, annak a hangja tiszta mint a friss forrásvíz.

Minden ami oda kerül bármilyen módon, amatőr építés vagy kihelyezett gyártás, amiben látnak fantáziát azt le tudják másolni, még a szoftveres dolgokat is, a mérnökeik addig küzdenek vele míg életképes valami nem lesz belőle. Így tudunk ma töredék áron megvenni egy DSO-t is, stb.

A hangszórók érzékenységét a dobozzal együtt kell nézni. Hatásfokban a legrosszabb a zárt doboz - jobb hatásfokú a reflex doboz, és a legjobb a tölcsér. Önmagában csak emiatt is lehet többszörös hangerő különbség. A hangszóró mechanikai, és elektromos paraméterei csak azután jönnek.
Pl. nem csak nagy tömeggel lehet mélyre menni, hanem nagy felülettel, és lágy felfüggesztéssel is (a hangszóró saját rezonanciája nem csak a tömegtől függ, hanem a rugózás keménységétől is).
A különféle hangsugárzók között akár 20dB különbség is lehet érzékenységben ami 100x-os teljesítmény viszont jelent, tehát az érzékenyebb hangsugárzó 1W-al szólhat akkorát, mint egy másik 100W betáplált teljesítménnyel. Persze a nagyobb hatásfoknak általában "ára van": pl. kisebb sávszélesség, tölcsérre jellemző hang, hullámosabb freki és fázismenet, stb...

Mivel az Ongaku nem tartalmaz global NFB-t, a megépített erősìtő válogatott alkatrészeit, azok a hangzásra gyakorolt hatását lehet hallani.
(Ez nem a hagyományosan oktatott elektronikai képzés dimenziója.)
TJ.

Hány darabi ONGAKU-t adnak el manapság?
Az NFB és NO NFB manapság megérne egy tanulmányt. Meg is csináltak sokat, csak senkit nem érdekel. Építs magadnak. DIY.

A hangszórók érzékenységét a dobozzal együtt kell nézni. Hatásfokban a legrosszabb a zárt doboz - jobb hatásfokú a reflex doboz, és a legjobb a tölcsér.
Ostobaság

-???-

Ezt gondnak érzem. Amiket leírtam, azok gyermekkori vízióim voltak... aztán szép lassan kihúztam a kezem a biliből, amibe belelógott. Nem több száz, vagy több ezer munkaórám fekszik erősítők tervezésében, hanem a fél életem. A '90-es évek elején meghívtak dolgozni a Videoton fejlesztési osztályára (máig őrzöm ezt a kézzel írt szerződésfélét), de balsejtelmeim voltak és maradtam a fenekemen. Ebben az évezredben összehozott a sors egy ma is jól működő, ismert High End kereskedővel. Úgy volt, hogy én majd gyártok neki Ő meg eladja... de nem tudtunk "összedolgozni". Ennél több, "kiemelkedőnek" számító sikerem nem volt és nem is igazán kutakodtam az egyéb lehetőségek irányába. Volt kb. húsz olyan évem (hosszabb rövidebb ciklusokban) amikor csak ebből éltem. Nagyon sokan ismerik hifi berkekben azt a nevet, hogy ESKEI. Így, életem végéhez egyre közelebb kerülve - ezek a dolgok már egyáltalán nem számítanak és még engem sem érdekelnek. Könnyen elképzelhető, hogy tehetségtelen vagyok és csak én gondoltam időnként azt, hogy értek ahhoz amit csinálok... de már ez sem számít.

Nem akarok jótanácsokat osztogatni, vagy megjátszani a bölcset. Nézzük meg azt kik "vitték valamire" ebben a kis országban az elmúlt 40 évben ezen a területen. Két "gyár" van az országban. Az egyik a Huszti testvéreké, akik akkor "kaptak vérszemet" amikor megalkották a HFM-1-et. Innen indulva nőtték ki magukat ma már egy világszerte ismert márkanévvé. A másik egy elég homályos és titokzatos vállalkozás a Qualiton, Nyíregyházán. Mindenki csak találgatja, hogy vajon ki szponzorálhatja őket. Jó időben voltak jó helyen.
Ismerjük még a Gauss-t, aki egyedül gyártogat és jól átgondolt honlapján reklámozza saját magát és a Bélát, aki a szintén titokzatos és állítólag nagyon jó hangú "Flow" erősítőket gyártogatja és adja el jó pénzért - szintén kis darabszámban. Még talán közéjük lehet sorolni - mármint azok közé akik ebből meg tudnak élni (valamilyen szinten) - a TMP-t, a 72 audio-t. Kihagytam valakit? Ha igen, majd jelentkezik (ha ezt olvassa véletlenül).

A Tóthtechnikáról nem tudtam egészen a tegnapi napig, hogy hifivel is foglalkozik. Azt gondoltam, gyártja a labortápjait és ebből jól megél. Skoriról annyit tudok, hogy - saját bevallása szerint - nem foglalkozik hifivel és nem is érdekli. Szereti a PWM technikát, az elektronikát... a többi meg nem tartozik rám. Ide néha beszólogat, ami engem hidegen hagy.
"TG"-ről annyit tudok, amennyit Skori itt írt róla. Nem szerepel sehol, nem ismerem a munkáit, nem látom a kapcsolásait. De ezúton üdvözöllek az álmodozók körében és hidd el, szívemből szurkolok Neked és kívánom, hogy érd el azt amire vágysz. Elmegyek arra a Hifi Show-ra (pedig megfogadtam, hogy többre nem) ahol majd majd bemutatjátok a berendezéseteket és kezet fogok majd veled, ha megengeded.

Attól pedig nem kell félned szerintem, hogy a kínaiak lenyúlják a kapcsolásod. Majd nézz meg egy videót a Youtube-on, hogy működik egy kínai nyák gyártósor. Én inkább attól félnék, ha a "mi Bélánk" vagy az én kezembe kerülne valamelyik erősítőd : )
Ui.: nem fogom lekoppintani akkor sem: )

Ha ennyi év tapasztalata után azt gondolnám, hogy nem az erősítő a leggyengébb láncszem egy JÓ láncban, már rég nem foglalkoznék az erősítők problémáival, hanem mondjuk hangdobozokat építenék, vagy más hobbit keresnék.

Majd amikor ez a dolog úgy fordul át, hogy a zenéid 99%-a jól fog szólni akkor találtad meg azt az erősítőt amire most vágysz. Addig még keresgélj egy kicsit. De semmiképpen ne próbáld ki a Sansuit jobb tápegységgel... esetleg segédtáppal : )

Szerintem olvasd el újra szóról szóra amit ott írtam, akkor talán nem egy mondatrészletet kiragadva reagálsz majd valamire.

Én a csövesekkel voltam így, hogy minden zenét megszépítettek, aztán rájöttem, hogy nem megszépítették hanem olyan torzítást adtak hozzá amitől jó volt hallgatni, még az mp3-at is, meg az LP-ről készült mp3-at is.

"Irigylem" a kitartásodat. Szoktam én is rendszeresen saját törvényeket felállítani, de eddig még az összes megdőlt. Ilyen volt a difi erősítő is, meg a félvezető is, meg az átfogó visszacsatolás is, most mégis olyan végfokot hallgatok amibe ezek mindegyike benne van.

TG = tóthtechnika2 (polgári nevének monogramja).

Tudom, láttam. Mit hibáztam el?

Úgy értelmeztem, hogy nem tudod ki Ő, ezért próbáltam azonosítani. Elnézésed kérem ha félreértettelek.
Egyébként sok igazság van abban amit a piacon való érvényesülési lehetőségekről említesz.

Megváltoztathatod a véleményed (más is bármikor), de a HiFi Showra/Audio Expora kinyomtatott " no NFB " felíratú polókat mindenképpen hordanom kell
Már csak ezért is kitartanék a meggyőződésem (fejlesztéseim) mellett.
TJ

Teljes gőzzel dolgozom azon, hogy a jövő évi kiállításra mindennel elkészüljek. Várlak majd szeretettel! De ha gondolod Kapuvári laboromba is várlak szeretettel, ahol meghallgathatod az eddig épített berendezéseimet is!