Amit közzétettél, annak semmi köze a Dinamikus Intermodulációhoz. Csak egy sokjeles IMD. Ennél sokkal fontosabb a DIM30 és a DIM100.

Ha egy erősítőnek nagyon kicsi a THD-ja, akkor alig nagyobb az IMD. De ez nem mond semmit a tranziens viselkedésről.

Lehet en vagyok eltevedve, de a DIM-A es a DIM-B azok tesztek es a DIM-30 vagy DIM-100 pedig az eredmeny (% dynamic intermodulation)...

Lehetséges. Én nem ismertem a DIM-B-t, azért kérdeztem rá.

Ha jol latom tudja.Bővebben: Link

Utánaolvastam, és ez is az amit mértem, DIM, azaz dinamikus intermodulációs torzítás mérés.

A DIM mérésnél:

egy 3,15 kHz-es négyszögjelet aluláteresztő szűrőn vezetnek át,

majd lineárisan összeadják egy 15 kHz-es szinuszjellel.

A DIM 30 és DIM 100 mérések különbsége:

mindkettő egypólusú aluláteresztő szűrőt használ, a vágási frekvencia:
DIM 30 → 30 kHz
DIM 100 → 100 kHz

Ha a vizsgált eszközben nemlinearitás van, akkor a DIM jel intermodulációs torzítási termékeket hoz létre:

9 különböző frekvencián, 0,75 kHz és 13,35 kHz között.
A DIM értéket úgy számítják ki, hogy:
- a kilenc IM komponens RMS értékét összeadják,
- majd ezt arányosítják a 15 kHz-es szinusz jel szintjéhez.

Az eredményt: százalékban (%) vagy dB-ben adják meg.

Tehát ennek jobban utánanézek, hogy hogy lehet ezeket precízebben megmérni, lehet a másik AP-m az jobban meg tudja mérni, az újabb.

Amit csatoltál tegnap képet, abból nem derül ki, hogy mit mér az AP. Az, hogy DIM-B, nem sokat jelent.
Az AP2700 nem pontos, mert csak két felharmónikust vesz figyelembe. De valahogy meg lehet oldani, itt írnak róla.

https://www.ap.com/news/dim-30-and-dim-100-measurements-per-iec-602...ap2700

Szimulátorban a Fourier analízis megmutatja a DIM30, vagy 100-at, csak nagyon lassú a folyamat. Végül is, csak azt a kilenc összetevőt kell megmérni.

letöltöttem ezt a makrót, megnézem délután mit mutat, de van egy újabb AP-m is azt is megnézem, az biztosan meg tudja jól mérni. De a régi műszert jobban szeretem, az kisebb tozítást tud mérni.

Indiszkrét vagyok, ha elárulom, hogy -mindenek ellenére- te is készítettél D osztályú erősítőt? Közös barátunknál van, és semmi pénzért sem hajlandó megválni tőle! Amúgy átlátszó fedelet gyártatott hozzá, mert belseje a "szokásos", rád jellemzően szép, precíz és logikus felépítésű. Ja, az illető még nem hallotta az Alohát!

Mintha már lett volna szó erről a fórumban jóval korábban is, szóval szerintem nem voltál indiszkrét, erről bárki tudhatott.

Egy újszülöttnek minden vicc új. Én hallottam azt az erősítőt, kár volt visszatérni az analógra.

Elnézést, de én annyira amatőr vagyok, hogy nem tudom naprakészen követni a fórumot...
(Nagyon más a szakmám....)
A nyugalmi áramos kérdésre:
nem mindegy, hogy milyen tranzisztorral nézed meg a nyugalmi áram - kimeneti torzítás arányt? Mást vársz egy FET-től, mint egy bipoláris tranzisztortól?
Valamikor -fogadásból- megépítettem a Sípos Gyula: HI-FI erősítők építése című könyvéből a 142. oldalon található germánium tranzisztoros erősítőt. Annak a beállításánál tapasztaltuk, hogy a nyugalmi áram növelésével a torzítás hallhatóan csökkent. Két következménye lett: részben sok hívet szereztem az A osztályú erősítőknek, részben bebizonyítottam, hogy germánium tranzisztorral is lehet jó erősítőt készíteni. (Egészen addig, míg a hőmegfutás el nem viszi....)
Bedobozolni sem engedték, úgy ahogy volt a kísérleti nyákon, elrohantak vele....

Hallgasd meg az Alohát!

Én sem értem ezt a "DIM B"-t. (mitől 6 jeles?).
Bogarászom az FFT-t és úgy látom, hogy beadtál a bemenetre 387.3 mV/2.96 kHz-es négyszög jelet. Ennek jelennek meg a páratlan harmonikusai, az 5. 7. 9. harmonikus, (durván) 9, 15 és 21 kHz-en. A négyszögjelnek nincsenek páros harmonikusai, de megjelennek 6, 12, 18 kHz-en. Ez a műszer saját torzítása (mint írod is).
A végfok erősítése 10.73 V/387.3 mV= 27.7 Tehát a vcs.kör ellenállásai 27k/1k

Bemeneti adatként ott szerepel még, hogy 1 kHz. Ez mit jelent? Tényleg nem tudom, azért kérdezem. Úgy látom mintha a 9. harmonikushoz kevert volna hozzá egy plusz 1 kHz-es szinuszt. 26.64 kHz + 1 kHz= 27.74 kHz és ennek szintje kb. -48 dB-lel kisebb a négyszög alapharmonikusánál. Tehát kb. 1.5 mVeff a bemeneti szinuszjel amplitúdója.
Most mit kell látni? Nekem semmit nem mond, hogy <0.001%. De micsoda?

Igen, akkor még én sem tudtam, hogy mi is ez pontosan. Megmondom őszintén most mértem először ilyet. Mint kiderült egy 3,15kHz-es négyszögjel + 15kHz szinusz van benne.

Amit bemeneti adatként értelmeztél az nem bemeneti adat, azok referencia értékek, a világon semmi jelentősége itt.
Annyit lehet látni, hogy 10,8V rms a kimeneti feszültség a mérésnél, a generátor ablakot nem látod, mert kitakarja az analizátor ablak. (10x erősítése van a végfoknak épp itt egyébként)

Vagy 3.18kHz.
Elég bonyolult dolog a DIM mérése, de szimulátorban nagyon egyszerűen megvalósítható. Alapvetően két fajta mérés van, az egyik a négyszög-szinusz kombináció, a másik meg fűrészjeles. Az a pontosabb, mert a négyszög-szinusz jeles beleszámolja a statikus intermoduláció torzítást is. És kell hozzá spectrumanalizátor, vagy mostanában elég hozzá egy jobbfajta hangkártya, meg egy rendesebb szoftver. A fűrészeshez elég a szkóp is, de azért egy kis kütyü hardvert is igényel. Erről tettem fel két cikket is valamelyik erősítős topikba, ha valaki erősítő fejlesztéssel foglalkozik, annak kötelezö. ( Lenne, de nem hiszem, hogy bárki is elolvasta volna... )

Úgy emlékszem ezt a mérést Otala találta ki és ő próbált kimutatni valamilyen dinamikus (intermodulációs?) torzítást/hibát. De szerintem ez az erősítő nemlineáris torzításának mérésére alkalmas, illetve inkább talán szkópon kellene nézni a kimeneti jelet. De most csak találgatok. Megvannak ezek a cikkek, de már rég olvastam. A Hifi Magazin foglalkozott ezekkel a mérőjelekkel anno.

A magam módján, józan paraszti ésszel próbálom átgondolni mire alkalmas ez a mérés.
Mondjuk fogunk (elképzelünk) egy egyszerű földelt emitteres, DC csatolt fokozatot, mondjuk tízszeres erősítéssel. Beadunk a bemenetére 100 mV szinuszt... kijön a kimenetén 1 V szinusz (mindegy mekkora THD-val).
Rámoduláljuk ezt a 100 mV szinusz először +1 V DC-re, majd -1 V DC-re.
+ 1V DC-nél nő a fokozat nyugalmi árama, -1 V-nál csökken. Ennek következtében változik a fokozat feszültségerősítése.
+1 V-nál 101 mV-ot mérünk a kimeneten, -1-nél 99 mV-ot. Ez a harmonikus torzítás és főleg páros harmonikusokat tartalmaz.
Differenciál erősítővel ugyanezt a mérést elvégezve az jön ki, hogy bármilyen előjelű DC-re modulálva a szinuszt, az erősítés csökken. Tehát ez páratlan harmonikusokat termel, túlvezérelve "négyszögesedik" a szinusz.

Ez történik - és azt mérjük akkor is - ha valamilyen frekvenciájú négyszögre moduláljuk a szinuszt. A frekvencia növelésével nyilván nő a fokozatok árama a kapacitív terhelések miatt, tehát nő a torzítás.
Ha többjeles mérést alkalmazunk, annak a többi jelnek is lesz harmonikus torzítása. Ezért függ össze minden ilyen mérés eredménye a THD-val. És szerintem nem lehet vele semmi különlegeset kimutatni a tranziens viselkedésről. Viszont nagyon hangzatos, hogy mi most DIM-et mértünk... 30-at, meg 100-at : )

A hivatkozott cikket eddig nem láttam, de meg fogom nézni és elolvasom – szakmai anyagokból sosem árt tanulni. (Belinkelhetnéd esetleg.)

Annyit viszont megjegyeznék, hogy nem ez az első erősítő, amin dolgozunk.
Egy több éves D osztályú végerősítő modul fejlesztésén már túl vagyunk (DSP-vel, táppal), ott elég komoly tapasztalat gyűlt össze – mérésben, szimulációban és meghallgatásban egyaránt. Az a konstrukció ma is gond nélkül megállja a helyét a hifi / high-end mezőnyben, többen használják hosszú ideje, volt, aki nála jóval drágább (akár csöves) erősítőt váltott le rá.

Ez a DIM, vagy TIM tulajdonképpen egy "szabványosított" mérés. Azt mutatja meg, hogy tarnziensben mennyi felharmónikust termel egy erősítő. Ebből én sem látok semmi értelmeset, de ha ez van, akkor megnéztem, hogy ez mi. Nyilván, ez is a slew-rate-el függ össze, mert ahol szoros a negatív visszacsatolás, ott valamennyi késéssel ér vissza a kimeneti jel a hibaerősítőbe. Ez ( állítólag ) túlvezérli a bemeneti fokozatot és már kész is a torzítás. Ezt nagyon szépen lehet látni a DIM mérésekből, de távolról sem olyan vészes a helyzet. 100W/8ohm-ra, 10-szeres erősítésnél bőven elég a 15V/us slew-rate, e felett már nagyjából semmit nem változik a DIM. Legalábbis a DIM30. De megnézem majd a DIM100-at is.

Az, hogy miért ez a módszer a DIM mérésére, nekem nem világos. Egyszerűen nem tudom fizikailag hova tenni. De, ha ez a módszer, hát legyen.

Ottala idejében érthető a dolog, mondjuk a 2N 3055-ből, nehezen jönne ki a 15V/us, tehát, az biztosan hallhatóan torzított. ( Ne járassuk 10kHz-en, mert nagyon melegszik. Mondjuk együttvezettek a tranyók ... ) Ma azért sokkal gyorsabb tranyók vannak, meg van FET, úgyhogy ezt a DIM kérdést nehéz lenne rosszul megcsinálni.

Nem linkelem be újra, sosem szoktam kétszer dolgozni. Vagy mondhatom azt is, hogy a tudásért meg kell szenvedni.

Erősítők inkább csak a működés szempontjából érdekelnek, nem akarok építeni, nekem nincs rá szükségem, pénzkeresésre nem jó, ennél sokkal hatásosabb eszközöket lehet használni.

Bár, a tél folyamán ki fogom próbálni a saját földelt kimenetűmet, Karesz hozott nekem rendesebb opampokat, ezúton is köszönöm neki.

Akkor ez nálunk nem játszik, ha igazad van (mondjuk a mérés is alátámasztja). Nálunk négyszögjellel mértem, hogy kb 30-40V/us a slew rate. Kivezérléstől függően.

MI? Miért függ a kivezérléstől a slew-rate? Legfeljebb a fel-és lefutási idők változhatnak, de a slew-rate állandó. Vagy ha mégsem, akkor valami nagyon nem jó.

Igen, jogos a pontosítás: ideális esetben a slew-rate egy adott tartományban állandó, a jel amplitúdójától függetlenül.
Amit én írtam, az a gyakorlatban mért maximális jelemelkedési sebességre vonatkozott az adott mérési körülmények között.

Négyszögjellel mértem, korlátozott kimeneti amplitúdón (≈20 V alatt), hogy ne terheljem túl a végfokot és a kimeneti RC hálózatot. Ebben a tartományban a mért felfutási meredekség ~30–40 V/µs volt.
Ez nem azt jelenti, hogy a végfok slew-rate-je amplitúdófüggő, hanem azt, hogy eddig a jelszintig ez a mérhető minimum, a teljes kivezérlésnél a tényleges slew-rate nagy valószínűséggel ennél magasabb.

Másképp fogalmazva: nem a slew-rate változik, hanem a mérés nem futott bele a végfok valódi korlátjába.

"... nem a slew-rate változik, hanem a mérés nem futott bele a végfok valódi korlátjába."

Erre a mérésre ki kell venni a kimeneti Boucherot cellát. Feltéve, hogy nem gerjed be...

A valódi korlátja már kis kivezérlésnél is látszik, ha elég meredek a négyszögjel oldala. Ilyenkor megméred a meredekséget és az állandó lesz kis- és nagy kivezérlésnél is. Ha nagy kivezérlésnél nem így van, akkor ott gondok vannak... Este teszek fel ábrát erről.

Azt mérd meg, hogy a kimenet és a bemenetet szkópra feltéve mennyire fedik egymást az ábrák. Ez sem jó semmire, de nagyon szemléletesen mutatja a bemenet tulajdonságainak követését a kimeneten.

Ezen már túl vagyok, megmértem. Mivel 10x erősítése van az erősítőnek tökéletesen egymásra lehetett a bemenetet és a kimenetet tenni. Ennél a DIM mérésnél, semmi eltérés nem látszott a 12 bites szkópon. Ha az egyes csatornát választottam ki, akkor az látszott, ha a kettest, akkor az. Tökéletesen fedték egymást. Sajnos nem fényképeztem le, de nem is látszana, erről videót kellene készíteni.

Hát tökéltes biztosan nem. Nagyíts rá a fel-lefutásokra, lesz köztük 20...150ns késés. Ettől még jó.

Elkészültem nagyjából a nyáktervvel, még egy alapos átnézés van hátra, aztán mehet gyártásba.

Még meg kell tervezni a DSP-hez illesztő kiegészítő nyákot is, hogy szalagkábellel össze lehessen kötni, és ha minden megjön, végre lehet hallgatni.

A projekt végül kb. 400 alkatrészből áll, úgyhogy az összerakás biztosan eltart majd egy ideig.

Azért tegyük hozzá, hogy maga az erősítő fele ennyi alkatrész sem lenne. Azért ennyi mert már benne van a clip jelzés, áramlimit, és áramlimit jelzés, hőmérséklet mérés, és túlmelegedés védelem mute/stabdby áramkör, az MCU és környezete, valamint az az áramkör is ami megoldja, hogy a clip, vagy az áramlimit aktivizálódása esetén se vezérlődjenek túl a belső fokozatok (emiatt gyakorlatilag nincs +feléledési idő, és nem lesznek plusz tranziens torzítások ilyenkor sem).
Az utóbbi mérések (pl. amikor a táp közelébe is ki volt vezérelve) már beépített áramkorlát mellett történtek, és gyakorlatilag az aktivizálódás előtt egy hajszálnyival még nem vitt be semmilyen mérhető változást.

Azt gondolom, hogy a prototípust ugyan lehet még méregetni, de most már tényleg ideje lenne meg is hallgatni... Szóval reméljük a nyáktervben sincs semmilyen baki
Igazából nem gondoltam volna, hogy az erősítő működési elve alapján, az októberben (hobbiból vagy kíváncsiságból) összerakott első szimulációktól indulva, decemberre már működő prototípus lesz. Nyilván ehhez kell némi szerencse is, de azért sok-sok évnyi összegyűjtött tapasztalat is bele van építve ebbe az áramkörbe.

Ja igen: ha majd lesz egy kis időd mérni, nézzük meg amit compozit írt, hogy mennyit is késik a négyszög (vagy akármilyen) jel mire a kimenetre ér. Jöhet szkópábra is.

Talán nem hallottál még pl. Amir méréseiról és listájáról az ASR-n? Vagy nem eléggé érzékelhető a köré épült fórumos "erő",-súly az online térben, gyártói érdekeltség/alapvető marketing elemként való használata?

LM3886 és Topping:
Kíváncsi lennék a "szakmai" véleményedre, hol rontották el a Topping mérnökei?

Egyébként a Toppingnak 3 féle AB és B osztályú erősítője/végfoka van jelenleg, mindegyik kimagaslóan jó műszaki paraméterekkel. ( az első AB osztályú erősítőjükben használták csak az LM3886-ot, mint a végerősító áramkör egyszerű kimeneti eszköze )

Ahol az LM3886 valóban a hangminőség egyik meghatározó eleme volt, és valóban highend épült rá, már volt említve ( semmi köze a Topping LA90 alapelvéhez ):
https://www.hifi-advice.com/blog/jeff-rowland-power-amplifiers/jrdg...d-112/

Remekül hangzik, pont most keresgélek az épülő aktív hangsugárzóm középhangszóróit meghajtó, kb 500W/4Ohm teljesítményű magas hatásfokú végfokot.

A netet böngészve, Bruno Putzeys munkássága, akár direkt ( Purifi ),-akár indirekt formában ( Hypex ) nemigen kerülhető meg, ezért ebben az irányban keresgélek először.

Az írások alapján a Hypex NCX500 és Hypex Nilai konstrukciókat talán "zeneibbnek" tartják mint a Purifi modelleket, és nem tartózkodnak a highend jelző használatától sem...tényleg jogos ez?
Talán a legdrágább ( highend ) erősítők helyére a Hipex Nilai kerül be, mint D-osztályú alternatíva...
Van ilyennel tapasztalatotok esetleg? Milyen hangminőség szempontjából a "már kész, működő high-end D osztályú végfok" pl. a Hypex Nilai-hoz képest?