Már megint itt tartunk. Egy korrekt nem visszatápláló inverter, úgymond UPS -ként működik, épp úgy nem kell hozzá engedély, mint a PC szünetmentes tápjához. Természetesen tudnia kell még a hálózatra "visszarúgás" mentességet is.

Ami nekem nem tiszta, hogy nálunk még mindig nullával egyesített földelés van, ahol saját földelést kialakítani tilos. Na most akkor mit hogyan kell földelni?

Szia!
Szerintem is --csak az a sok pénzéhes vállalkozó hinti a rizsát......

Bár az áramszolgáltatói Üzleti szabályzatban van ilyen kitétel;
A szigetüzemű berendezés is bejelentés köteles,.......miért?
-főleg ahol villamos hálózat sincs! (Upponyi erdőben vadászház kb 5kmre a villamos hálózattól ) Hogyan tévedtek oda?

A napelemes lobbi meg épp a saját érdeke/kedve szerint csűri -csavarja .(hátha lesz vmi pénz belőle )
Nálam többféle "ÉMÁSZOS tudós csoport " is előadta ; Lehet, Tilos, Engedély köteles az APC jellegű sszünetmentes táp- Hát le vannak.....?
A lényeg 1db 20W-s napelem --ugyanolyan mint az 50kWp feletti --szerintük.

Biztos vagyok benne, hogy a sok útszéli póznára szerelt napelem mind engedélyes és 5 percenként jelenti a FEAK-nak a termelést.

Nem kell tudnia, hiszen alapból nem képes rá.
A hálózatra csak egy diódahíddal kapcsolódik, amiről tölti az akkut.

Egyetértünk, hiszen pont az a lényege az általam is telepíteni kívánt rendszernek. Viszont a szolgáltatók egyáltalán nem örülnek az ilyen rendszereknek (csökken a bevétel) ezért kekeckednek.

Dehogynem... Pont ebből lehet baj. Oldalakon keresztül beszéltünk erről de ezek szerint nem figyeltél. Ajánlom a jutubon Mikrosilver videóinak nézegetését. Ott fogsz látni teszt közben nem egy olyan off grid invertert ami bizony visszarúg a hálózatra, mivel nem olvassa az inverter ezt a topikot, így nem tudja, hogy ő erre nem képes.
A H betűsökből (ami a hibridre utal) meg szinte mind produkálhat ilyen anomáliát. Nem kell ezt elhinni, nézd meg a videókat, ott látni fogod amint visszarúg. Na ezért nem mernék én ilyeneket megvenni. Meg ugye, az újabbak már mind tudnak olyat, hogy kipótolják a hálózatból a kimenetet ha nincs elég bejövő PV, akku meg egyáltalán nincs. Ami ugye valajol logikus is, mert akku nélkül máshogy nem működhetne, mert ha percenként jönne egy felhő akkor percenként lekacsolnának a fogyasztók, meg leállna az inverter.
Na vajon, hogy tud rásegíteni a PV-nek a hálózatból a kimenetre, ha nincsenek összekötve? Hát úgy, hogy össze vannak kötve...

Te se figyeltél. Ha a hálózat felől egy diódahíddal kezdődik a kapcsolat, nincs olyan inverter, ami azon keresztül vissza tudna rúgni. Nem hibridről volt szó, hanem tiszta sziget üzemről.

Pontosan.... Ha tiszta szigetüzemű invertert használsz, az SOHA nem fog visszarúgni a hálózatra.
Pont ez a lényege.
Nem tud, mert nincs párhuzamos szinkron, nincs hálózatra táplálási funkció.
A kimenete teljesen LEVÁLT a szolgáltatói hálózatról.De ha a hibrid elé teszel 100–200W folyamatos fogyasztót, akkor nem gond, mert elnyeli, de az más téma

Ha nincs hát nincs.

Azért én mutatok neked hirtelen kettőt, azért csak kettőt mert a többit nincs kedvem megkeresni, majd megkeresi akit érdekel. Teljesen más típusok, mind off grid, és bizony, visszarúg a hálózatra!

Egyik

Másik

Segítettem is, nem kell sem keresgeélni, sem órákig bámulni, oda tekertem a videókat a lényeghez.
És nagyjából az összes 4kW-nál nagyobb off grid inverter amit manapság gyártanak az mind ilyen. Dugd nyugodtan a homokba a fejedet, végülis, az is egy megoldás a tények ellen, a struccnál is működik.

Azok a videók a látványosabbak, ahol a falon lévő sárga inverter adja a másiknak a hálózatot, mert azon jól látszik, hogy azonnal leáll hibával amikor a másik visszadolgozik az ő kimenetére, azaz a hálózat felé.

Itt van mégegy,, ez is egy másik típus, egy 11kW-os off grid inverter és ez is visszanyom a hálózatba ha elhiszed ha nem...
Itt is odatekertem a videót a lényeghez.

Sajnálom, de elvből soha nem nézek videót. Főképpen szakmait nem. "-Kinek van erre energiája?"
Ellenben ha be tudnád mutatni a rajzát, még a vázlatrajz is elég, egyből meglátszik, hogy az nem is offgrid.

Akkor már semmin sem csodálkozom...
Nem hát, nem off grid, hanem on grid...
Ha legalább megnéznéd, ott a videóban a matricája, rá van írva az oldalára. De, a tudatlanság boldoggá tesz.

Hogy mit írnak rá, semmit sem jelent (kínaiéknál ).

Ha meg tudod magyarázni, hogyan tud ezen keresztül az inverter visszatáplálni, elhiszek neked ezentúl mindent.

Sokadik levélváltáson vagyunk túl a szolgáltatóval, a MEKH meg tojik válaszolni a megkeresésemre. Mindenképp a HMKE kategóriába akarnak begyömöszölni, miközben világosan megfogalmaztam hogy soha, egyáltalán nem akarok hálózatra visszatáplálni! mert akkumulátoros tárolást akarok kiépíteni! Szerintük akkor is HMKE! Engedély, három fázis, mérőhely áthelyezés/szabványosítás. A hab a tortán, hogy a műszaki állásfoglalás helyett, hogy mit fogadnak el műszaki és életvédelmi szempontból visszatáplálás gátló eszköznek, kaptam egy meghatalmazási nyomtatványt mert nem én vagyok a szerződött ügyfelük, meg kaptam egy HMKE igénybejelentő lapot. Hosszas kekeckedés után végül kibökték, hogy a smart mérő a megoldás, de azt sem ám a vissza nem termelő akkumulátoros rendszerre, hanem a HMKE rendszerre! Mert a leírásuk szerint, a smart mérő az invertert vezérelve visszaveszi a napelemes termelést!! Csakhogy nekem nem visszavenni kell, hanem az akkumulátort tölteni! Szóval megint a HMKE rendszert erőltették. Most ott tartok, hogy vagy feljelentem őket az erőfölényükkel való visszaélésért, vagy teszek rájuk és kézi átkapcsolós szigetüzemet csinálok és elmehetnek a búsba!

Hogy érted a "kézi átkapcsolást"?

Gondolom a fogyasztói kimenet egy háromállású, 4-pólusú kézi szakaszoló-átkapcsolóra csatlakozna. Na úgy magyarázza meg a szolgáltató, hogyan lesz lehetséges a visszatáplálás...
Socomec SIRCO M I-0-II 4P 40A

Több megoldás is lehetséges. Lehet sokpólusú átkapcsolóval, és kevés Fi relével, vagy kevés pólusú átkapcsolóval és sok Fi relével. Az enyém ilyen, most éppen hálózati üzemre átkapcsolva:

Szerintem ez a váltókapcsoló csak egy sima terheléskapcsoló. Nincs minősítve leválasztásra, ezért ebbe biztos hogy bele tudnak kötni a szolgáltató emberei, hogy meghibásodhat, áthúzhat a feszültség az érintkezők között, stb...
Én a helyetekben kizárólag szakaszoló + kismegszakító kombót, vagy terhelés-szakaszolót (switch-disconnector) néznék.

A Smart méter pontosan az akku miatt kell. Az inverter abbol tudja, hogy mi fontosabb a ház fogyasztása ( nem a visszatáplálás ( az is csak egy fogyasztás lenne)) és mikor mit tegyen ( az átmeneti orákban),

Szoval nem perelgetni kell, hanem megérteni minek mi a feladata a rendszerben.

Nem igazán értek hozzá, de akkor ez a kapcsoló mire való? Én gyakorlatilag a terhelést kapcsolom vagy az egyik, vagy a másik forrásra (áramszolgáltatóra vagy a napelemes rendszerre), középen egy 0 állással, amikor egyikre sem kapcsolódik.

Akár erre is csak a tudósok ugranak erre , sajnos ezt már kapcsolatnak veszik a hálózattal .
Jönnek oszt majd megmagyarázzák hogy ez totálisan illegális , lessz bünti min1millió ha ezt egy mondvacsinált cukrász/ villanyszerelő nálad netán meglátná!

Ez a kapcsoló ugyan megfelel az EN 60947-3 szabványnak, de az nem csak a szakaszolókra vonatkozik, hanem az általános terheléskapcsolókra is. Szerintem ez egy mezei 1-0-2 állású váltókapcsoló. A névleges árama 32A, ez valószínűleg az ohmos terhelésre vonatkozik ill. a termikus határárama, vagyis kapacitív-induktív fogyasztók esetén valószínűleg csak kisebb áramú fogyasztókat szabad kapcsoltatni vele (nem írják a katalógusban hogy milyen terhelési kategóriáknál használható). Ha van két izzód vagy bármilyen terhelésed egy áramkör végén, akkor ezzel tetszőlegesen kapcsolgathatóak, ilyenkor más követelménynek nem kell megfelelnie.

A szakaszolók- és leválasztókapcsolókra külön szigorú követelmények vannak, a kapcsoló biztos pozíciója, az érintkezők közötti fizikai távolság, a feszültség áthatolása a nyitott érintkezők között, nem lehet félvezető a kapcsolóelem ami rövidzárba tud menni, ezzel a leválasztott áramkör biztosan feszültségmentesnek tekinthető.
Például egy gép betápjára beépített piros-sárga terhelésszakaszoló az egyben vészleállító kapcsoló is, vagyis biztonsági funkciót is ellát, baleset miatt biztonságosan lekapcsolható vele a gép.
De ha egy ugyanolyan áramú és pólusszámú fekete terheléskapcsolót építek be a helyére, akkor a gépet változatlanul le tudom állítani, de nem nevezhető vészleállítónak, nem alkalmas arra papíron ha feltekert valakit az eszterga hogy ezzel hárítsák el a veszélyhelyzetet.

Az áramszolgáltatót az érdekli, hogy fennállhat-e fizikai kapcsolat a szigetüzemű rendszer és a hálózat között. Ha a kettő szakaszolókapcsolón keresztül van elválasztva, akkor a szakaszoló szigorú szabványi előírásai miatt kijelenthető, hogy nem alakulhat ki veszélyes állapot, megfelelő biztonsággal el van választva a kettő rendszer egymástól.
De ha egy mezei terheléskapcsoló van a kettő között, akkor abból még nem következik, hogy az elválasztás is kellő biztonságú.

Szerintem ilyen részletességgel ezt nem ellenőrzik, de ha bármikor kiküldenének egy embert, az valószínűleg tudni fogja hogy ilyesmit kell keresni. Gyanítom hogy ha erre sor kerül, akkor inkább fog belekötni mindenbe, még abba is ami amúgy megfelelő lenne, tehát nem erőltetném a lenti műszakilag megfelelő, de bizonyos szempontból kifogásolható megoldásokat sem.

Ugyanígy nem megfelelő az sem, ha két különálló kézi szakaszolókapcsoló van beépítve hogy a hálózati üzemet kikapcsold, utána meg az akkumulátoros üzemet be. Jól hangzik hogy ezt a sorrendet elő lehet írni, de fizikailag lehetséges a kettőt egymásra kapcsolni. Az átkapcsoló amit mutattam pont ezt zárja ki, fizikailag lehetetlen egyszerre összekapcsolni a hálózatot a szigetüzemmel az 1-0-2 állás miatt.

Ezen kívül az átkapcsolást reteszelt megszakítókkal lehetne megoldani (valami komolyabb motorossal), ami szintén nem két forint, több százezres móka lenne. Illetve a két kioldóval szerelt 4 pólusú kismegszakító is elég határeset, mert leválasztásra megfelelne és a reteszelés is működne, de kézzel nem lehetetlen egymásra kapcsolni őket amíg az ember ott áll.

*Bónusz opció, hogy az átkapcsolást az általad beépített terheléskapcsoló biztosítja és két különálló szakaszolókapcsoló lenne beépítve elé a hálózati ágba és a szigetüzemű ágba. Én még ezt sem kockáztatnám meg, mert műszakilag és a helyes sorrendekkel ez megfelelő biztonságú, de szóvá lehet tenni hogy ha mindkettő szakaszoló bekapcsolva marad, akkor az elválasztást megint csak nem kellő biztonságú kapcsoló végzi...

Aztán vannak sima szakaszolók és terhelésszakaszolók is. Előbbivel nem célszerű üzemi áramot kapcsolni. Tehát ha ilyen átkapcsolód lenne, akkor a kimeneten kell egy terheléskapcsoló vagy egy kismegszakító. Először lekapcsolod a terheléskapcsolót hogy nulla áram folyjon és utána kapcsolhatod át a szakaszolókapcsolót. A switch-disconnector, vagyis terhelésszakaszoló üzemi áramok kapcsolására is alkalmas, ennél nem kell lekapcsolni az üzemelő fogyasztókat.

Csak a magam kíváncsiságára (és nem a szabványosság megfelelőségének pro vagy kontra bizonyítására... ) szétbontottam a használt kapcsolót.
Ha nem is szabványos az általam használt a célra, elég nagy távolságok vannak az érintkezők között. Valamelyik érintkezőpár beragadása esetén a mechanikus kapcsolat miatt a másik pár nem tud záródni.
Még egyszer hangsúlyozva, hogy nem akarok ezzel bizonyítani semmit (nem értek hozzá), a képeket csatolom.

A megvenni szándékozott inverter tud hibrid nem visszatáplálóként is működni, de ez ugye nem érdekli a szolgáltatót. Természetesen ezt a lehetőséget lenne a legjobb kihasználni, na de nem a HKME követelmények felesleges pénzkidobásával. Most azon töröm a fejem, hogyan lehetne úgy kettős konverziót csinálni, hogy a bejövő 20A hálózatot azon keresztül, galvanikusan leválasztva köthessem az inverter betápjára. Sajnos az ilyen teljesítményű UPS-ek húzós árúak, és még az is kérdés hogy akku nélkül egyáltalán hajlandóak-e menni. Na meg azt sem tudom, hogy mit szólnak pár tized másodperces visszatáplálási próbálkozáshoz.

Az első lehetőség, hogy olyan invertert veszel ami garantáltan nem rúg vissza a hálózatra, soha, semmilyen körülmények között. Nem egyszerű, mert a nagyok (3kW-tól felfele) között nagyon kevés ilyen van, és általában csak akkor derül ki róla miután megvetted és le van tesztelve. Ami itthon kapható ilyen az pedig dupla áron van.

A másik lehetőség, hogy valóban off grid használod az inverteredet, a hálózatot nem kötöd rá, ekkor viszont vagy le kell mondani a hálózati akkutöltésről, vagy teszel az akkupakkra külső töltőt, viszont nem tudom, hogy az inverter saját töltője mit fog szólni hozzá, ha szembe kötsz vele egy másik akkutöltőt. Vagy tönkreteszi vagy nem.

Ha én most kezdeném, és nagyobb igényeim lennének, akkor azt csinálnám, hogy vennék ugyanúgy egy kisebb invertert ami jelenleg is van, erre rákötnék minden apró fogyasztót aminél lényeges hogy szünetmentes áramellátása legyen, ezen az inverteren rajta lenne a hálózat is, így vagy mindig van az akkunak töltése és az soha nem merül le, vagy van bypass mód, attól függően, hogy állítod be.
Meg vennék egy másik, 11kW-os invertert is, arról menne minden más, de erre nem kötném rá a hálózatot, így nem érdekelne, hogy visszarúg-e vagy sem, mert nem lenne neki hova visszarúgni.

Valószínűleg semmit nem szólna hozzá, csak lejjebb venné a töltőáramot, vagy leállna, ha azt érzékelné, hogy az akku feszültsége nagyobb, mint ami neki be van állítva (vagy amit tudna az aktuális napsütés mellett).
Labortápoknál működik a párhuzamos kapcsolás, az inverter töltőáramköre lényegében ugyanez. Nekem most három helyről tud töltődni az akku, az inverterről az egyik napelem csoportról, egy napelemes töltésvezérlőről egy másik napelem csoportról, ha meg nem süt a nap, vésztartalékként egy univerzális akkutöltőről, kis árammal. Ezek most mind rá vannak kötve, nyáron az akkutöltőt lecsatlakoztatom.
Lehet az akkutöltőt egy diódán keresztül csatlakoztatni az akkura, nekem most így van, ezzel igazából a külső töltőt védem. Nyilván esik feszültség a diódán, meg nagy áram esetén combos dióda kell (vagy több). Most egy gyári, kapcsolóüzemű univerzális töltő tölt, de ez maximum 2-300W-os. Tervezem egy primitív töltő megépítését, ami csak trafóból meg egy graetz-ből állna (vagy több graetzből a nagyobb áram miatt). Csak ott a pontos feszültség beállítása a problémás...

Fejből írtam amit írtam, én így csinálnám. Nem néztem a szabványokat vagy a szolgáltatói szabályzatot, hogy pontosan milyen követelményeket támaszt.

Nem hiszem, hogy ez szabványosan képes leválasztásra. Alapvetően van egy szabványi táblázat, hogy milyen készülékek alkalmasak leválasztásra. Alapesetben a terheléskapcsolók és a relék, mágneskapcsolók sem felelnek meg ennek, pedig a mágneskapcsoló egy robosztusabb eszköz hasonló légközökkel.
A megszakítók és kismegszakítók viszont alapesetben alkalmasak leválasztásra is, valamint a szakaszolókapcsolók és a legtöbb olvadóbiztosítós aljzat.
De a gyártó bármit megoldhat, speciális esetben ki lehet alakítani.

A galvanikus leválasztás könnyű, csak egy leválasztótrafó kell hozzá... de ez nem elég semmire, mert mindkettő irányban tud rajta az energia áramlani.

Egy nagyáramú akkutöltőt tudok elképzelni, aminek galvanikusan leválasztott kimenete van, mint a Victron Skylla TG. A legnagyobb teljesítményű az 48V-os rendszeren 50A, ami 2,5kW. Az adatlapja alapján akku nélkül is üzemképes tápegységként.
Victron Energy Skylla-TG

Puffernek elég egy 100Ah-ás LFP akku (2,5kWh), ezek 50-100A töltő és kisütőáramot bírnak. Ekkor nem okoz problémát hogy a töltő a maximum töltőáramra van állítva hogy a hálózatból át tudjon menni rajta a 2,5kW-os teljesítmény, amikor viszont a terhelés kikapcsolódik, akkor meg ráengedné a teljes töltőáramot az akkura. Lehet hogy van erre árammérő és menedzsment rendszer, de lítium akkukkal alapvetően felesleges, maximum az akku élettartama növelhető vele ha ilyenkor visszavenne a töltőáramból.

Cserébe lenne egy állandó 15-25% átalakítási veszteség akkor is, ha a hálózatról menne a rendszer AC->DC->AC konverzióval.

Hogy ez mennyire érné meg? Az engedélyezett hibrid inverterekből a kínaiak 200-300 ezer forint körül vannak, lehet hogy inkább egy ilyet engedélyeztetnék hivatalosan. Költségvetést kellene készíteni, energiafogyasztási szokásokat becsülni...

Végül is ha van egy vezérlőrendszer, ami figyeli a szigetüzem paramétereit és időprogramokat is be lehet állítani benne, akkor az képes lenne automatikusan vezérelni egy leválasztásra alkalmas külső eszközt, ami a fogyasztókat kapcsolgatja a hálózat és a szigetüzem között. Ennek az egyszerűbb változata mondjuk egy kapcsolóóra lenne, ami napsütéses órákban a szigetüzemre kapcsolna, így növelné az önfogyasztás arányát, aztán bele lehet vonni a feltételekbe az akku töltöttségi szintjét is, ez lehet egy külső feszültségmérő hiszterézis állítási lehetőséggel, egy relékimenettel. Az még jobb ha ezt a vezérlőjelet a szigetüzemű rendszer szolgáltatná.

De van itt kolléga aki épít szigetüzemet.

Tudnál erre példákat írni? Hadd tanuljunk valamit.
Milyen nagyobb teljesítményű rendszereket építettetek így, amibe nem köthet bele sem a szolgáltató, sem villamos biztonsági felülvizsgáló?

Mik a rendszer főbb részei, milyen típusú izolált töltő, szigetüzemű inverter és akkut sikerült összehangoltan működésre bírni?

Mi a probléma a Victron Multiplus és Quattro invertereivel?
Úgy tudom ezekben nem is akármilyen bemeneti leválasztó mechanizmus van. Alapesetben ez nem lehetne probléma, mert szétkapcsol amint működésbe lép az inverter!
Azért nem megfelelő, mert tud "power assist" funkciót, azaz kiegészíti a hálózatból átengedett teljesítményt és ilyenkor mivel a hálózatra is kapcsolódik és az inverter is dolgozik megtörténhet hogy visszarúg a hálózat felé? Ez az egyedüli oka?