Egyelőre ennyit módosítottam rajta, de nem biztos, hogy ez jó-e. Azt írja, semmi köze a szimulációnak a gyakorlathoz (CM-et használ ő is).
R16-ot mindenesetre érdemes beletervezni a nyákrajzba.
Vannak hozzá 2SC3503/2SA1381-eseim (mcc jóvoltából).

Megnéztem Multisimben azt a rajzot, amit te CM-ben rajzoltál délelőtt. Lehet, hogy nagyon különböznek a modellek leírása, de nekem még a nyugalmi áram is nulla volt. Kicsit állítgattam rajta, megy. A slew-rate tényleg nagyon jó, köszönhetően a jó nagy áramú meghajtásnak ( 150mA körül ), ennek megfelelően a meghajtó tranyók 3W-ot disszipálnak csúcsban. Tehát, ide nagyobb tranyó kell. ( A földelt kimenetűnél, simán az LT1223-al meghajtva az a baj, hogy 50mA-nél van az ic áramkorlátja. Emiatt nem lehet nagyobb a slew-rate. Kis megalkuvással el lehet érni a 150V/us-ot, de teljesen felesleges. ) A kompenzáció nem az igazi, már egy 100nF-os konditól a terhelésen begerjed.
A kivezérelhetőség 87.5%, ha a tápfeszhez viszonyítjuk. Ez egy rendesebb földelt kivitelűnél 97,3%, persze ehhez kapcsoló FET kell.
Torzítás, 10kHz-en az előbbi maximális kivezérlésen 0,059%. 1Khz-en 0,014%, 1W-nál 10kHz-en 0,00004%, 1kHz-en 0,00002%.
A Bode is nagyon furcsa. Nem a Tl ic határozza meg a zárt hurokerősítés első töréspontját.
Szóval, ezen van mit gyakorlatozni.

Köszönöm hogy feltetted a CM2000 ckt-t is, így gyorsan megkukkantottam. Jól gondoltam hogy kicsit magas a nyugalmi áram, mert az opamp áramfelvételének (120/33) közel négyszerese folyik a gate elektródok közti 95 Ohmon. Így sima laterális fetekkel is 440mA a nyugalmi áram.
Minek123 írja, hogy 20N20/20P20 fetekkel, azaz a dupla chipes verzióval építette ezt. Ezek szerint 880mA a nyugalmi áram, vagyis 8 Ohmon 15W-ig nem lép ki az "A" osztályú munkapontból.
Ettől még tetszik, és lehet nagyon jó hangú erősítő.
Az írásban viszont nem ekkora nyugalmi áramról beszél, hanem csak 120mA-ről. A OCB-n a 95 Ohm egy 220 Ohmos helitrimmer, így a 95 Ohm csak valami sacc érték lehet. De játszásiból szimpla és dupla fetekkel, mindenféle áramon (10-900mA között 1-60W kimenő teljesítmény között -120dB alatt voltak a nemkívánt harmonikusok. Szerintem ez nem egy nagyon rossz végfok, még az is lehet, hogy nagyon jó.

Ha már felmerült a kivezérelhetőség, néhány szót megérdemel. Itt a fórumon volt olyan gondolat, hogy minek harcolunk 1dB jelszinttel, mert az amúgy sem hallható. Hát ez lehet hogy igaz, mert 1dB az kerekítve csak 10% feszültség, vagy 20% teljesítmény csökkenés. Vagyis csak 10%, mert amúgy sem tudnánk kivezérelni jobban.
Maradjunk abban, hogy mi sem adunk borravalót mindenkinek, a villanyt meg a nagyobb tápegység áráért meg többet kell dolgozni, igenis ki akarom vezérelni az erősítőmet ameddig fizikailag lehet.
A meghajtó fokozatnak adunk nagyobb tápfeszt, ez korábban is bevált. Most jön az igazi perverzió, hogy a laterális fettel párhuzamosan kapcsoló fetet rakok. A laterális 80%-ig szépen teszi a dolgát, az utolsó 1dB-t meg ráhúzza a kapcsoló fet. Ja, hogy ott a torzítás megemelkedik 0,0001%-ról 1%-ra? hát egy dobütés esetén ez már nem lehet akkora gond.

Azt nem írtam oda, hogy laterális fet van a kimeneten. Bélának meg azt nem, hogy letojtam mekkora a nyugalmi áram, ez csak beállítás kérdése.
A CM-ben 6.4 mA az LT1233 tápárama és ennek megfelelően 23 mA a nagyjelű fokozaté.

A kompenzáció valóban nem az igazi, de nem találok egyéb kompenzálási pontot.
A zárthurkú erősítés Bode-ját meg sem néztem... ilyesmi nálam is és ez így valóban nem van jól. 10 nF terheléssel még nem gerjed be. A gyakorlatban nem terhel 1 nF kapacitás sem egy végfokot. Persze ettől még maradhatna stabil 1u/8R terhelésen, de vagy gyors valami, vagy stabil. Vagy jól van kompenzálva : )

Bélának is írom, hogy engem a kivezérelhetőség nem érdekel. A villanyszámla még kevésbé amikor télen 2kW-tal fűtünk napi 24 órában. Nekem bőven elég 1W, max. 5W.

Érdemes végig olvasni "minek123" topikját (belinkeltem). Gyakorlatilag két oldal az egész (a többiek agyalmányát nyugodtan át lehet ugrani).

Szóval laterális...

Így azért már más. 1,33V bemenetnél a THD 10kHz-en0,00028%, 1kHz-en 8,9e-5 %. Kb. azt tudja mint egy földelt kimenetű. Még a nyugalmi áram hőstabilitása is jó ( Temperatura sweep ).

A Bode gyengécske, a nagyjelű fokozat lassú. Még biztos lehet finomítgatni, de azzal csak bonyolódik.

Van pár aggodalmam: Induktív (1-2mH) és kapacitív (100-200nF) terhelésre mit csinál? Egy valós hangfalon, amiben crossover is van, nagyon kusza impedanciamenet megy egy végfokra. A Q6 és Q7 nem egyenletes elmelegedésére sem megy el a nyugalmi áram? Esetleg a két fet nem egyforma hőmérsékletre való változásával számol a szimuláció? Áramvédelem sincs megoldva. Teljes kivezérlésnél bőven torzításba vitt kimenetnél mit csinál?

Egyáltalán nem zavarja az induktív, terhelés. A tisztán kapacitív 1 µF-nál sem gerjeszti be, négyszögjelnél a fel-és lefutásoknál van 3...4 periódusból álló 5% körüli lengés, mielőtt beáll a statikus állapot. Szinusznál csak az lehet látni, hogy az áram késik, vagy siet a kimeneti feszhez képest. ( Meg persze akkora drain áramok vannak, hogy kilóg a monitorból. )
Elvileg tud számolni a szimulátor a különböző hőmérsékletekkel, de ezt elég hosszadalmas megvalósítani.
Miután saját magamnak csinálnék erősítőt ( de nincs rá szükségem, ezért nem is csinálok, pénzkeresésre meg nem tartom jó üzletnek ), nem tennék bele áramkorlátot, minek? Egyébként valami Hall elemeset használnék.
A túlvezérlés nem zavarja, benégyszögesedik, de nincs egyéb károsan kóros következmény.
Ennek a működésére csak kíváncsi voltam, ha mégis építenék, akkor földelt kimenetű lenne, 3 tranyó, meg egy opamp. Az ettől jobb. Ha érdekel, kb. fél éve, vagy egy éve tettem fel rajzot, meg szimulációs eredményeket valamelyik topikba.

Ha megtanulnál egy szimulátort használni, akkor nem tennél fel az ilyen 10 perces kapcsolásokról kérdést, hanem magad megnéznéd.

Ez a négyszögjel fel- és lefutásánál van, szinusznál nincs ilyen. Elírtam.

A laterális feteknek 100 mA környén van a hőmérsékletfüggetlen munkapontja.
Állandó Ugs feszültségnél -25 fokon és +150 fokon is tartja a 100 mA-t.

Kicsit még kompenzálgattam, de meguntam. A többi tulajdonságát nem néztem meg, mert talán már mégsem tetszik annyira ez a kapcsolás.
Az lenne az igazán jó Bode ha egy 100 dB-es hurokerősítés 18dB/oktávval esne mondjuk
25 kHz-től és 2 MHz-en elérné az egységerősítési frekvenciát. Ezt valósította meg Bruno is.
De ehhez több fokozat kellene, vagy tudni kellene az alapokat.

Miért érdemes ragaszkodni az LT1233-hoz, miért nem egy olyan típussal próbálod ami stabilabb? Szükség van ennek az opampnak a paramétereire a megfelelő eredményhez?

A földelt kimenetűt amikor labortápról próbáljuk, akkor kap rendesen kapacitív terhelést, ugyanis a labortáp kimenetei és a GND között van (pl. zavarszűrési célból) 2x100nF, tehát annak bírnia kell. De egy valós hangsugárzó sem tisztán ohmos terhelés.

Véleményem szerint a fontossági sorrend: stabilitás, hangot jelentősen befolyásoló paraméterek (THD, ZAJ, Damping), tranziens átvitel, kivezérelhetőség (hatásfok), és csak utána a max fel-le futási sebesség. Vagyis ha 20kHz feletti komponenseket nem tartalmaz a műsorforrás jele, akkor nem vagyok benne biztos, hogy érdemes-e sebességre kihegyezni (nyilván nem árt ha van benne tartalék, de szerintem nem kell a sokszorosát tudnia).

A fórumba belenéztem amit belinkeltél, de úgy néztem, hogy a legtöbb eredmény szimulátorból származik, kihagytam valamit? A megépített példány, mérve is tudja ezt a torzítást? További mért paraméterek is vannak? (pl. zaj?)

Maga a kapcsolás afféle alap kapcsolásnak tűnik, láttam már sok hasonlót, ahol az opamp tápáramát használták fel. Pl. VF3, bár itt a drain a kimenet, és még egyszerűbb a felépítés.

Tehát felmerül bennem a kérdés, hogy ez mitől lesz jó? Az opamp kiváló paraméterei számítanak, vagy ez valamiért egy szerencsés elrendezés? Azt gondolnám, hogy a global nfb is akkor jó, ha már egy eleve jó megoldás paramétereit kell kicsit feljavítani vele, és nem a hatalmas nyílthurkú erősítéssel akarunk mindent egyben megoldani (mondjuk itt segíthet, ha jó gyors az erősítő). Persze az is lehet, hogy tévedek. Szóval kíváncsi vagyok mire jutsz ezzel az erősítővel.

Nem a FET-ek, hanem a Q6,Q7 melegedéséről volt szó. Ha ezeknek melegedésre változik az árama, akkor a FET-eké is változik. Az a két dióda rendben tartja a Q/, Q7-et, a FET-ek, ahogy írtad, "maguktól" stabilak.

Ja, jó lenne. A baj ott van, hogy kevés olyan opampot tudok, ami 100dB-t tud még 25 kHz-en. Ha lenne ilyen, akkor el lehet rontani olyanra, amit mondasz.
Ez a kapcsolás még az LT adottságait sem tudja kihasználni, a VAS bekorlátoz. Ettől még szerintem egész jól szólhat.

Ezt a kapcsolást érdemes leszimulálni, igazi mestermunka. Vagy Mzperx alias LKA hárompólus kompenzációiban is érdemes elmélyedni. Ilyen az amikor valaki tudja az "alapokat".

Nem feltétlenül kell opampokban gondolkozni. Otala-nak is van háromfokozatú végfoka, vagy a Sansui-nak is többféle változatban. Persze ezek valamivel bonyolultabbak a földelt kimenetűnél.

Azt a Q6-7-et benéztem.

Én egyáltalán nem hiszek abban, hogy szükség lenne extrém kis torzításokra. Sem a THD, sem az IMD, de még a TIM tekintetében sem. A TIM-re is lehet kiváló szimulációkat csinálni és rögtön kiderül, hogy egyáltalán nincs szükség még 50V/us slew-rate-re sem. A fázistorzítás már problémásabb, pláne, ha teszünk a bemenetre egy alulátersztő szűrőt, ami már jól mérhető fáziseltolódást fog mutatni. Ha ehhez még az erősítő is hozzátesz, akkor már valószínű hallható lesz. Biztosan nem mindegy, hogy egy hegedűst a szinpad előtt hallgatunk, vagy 20 méterre onnan. Más lesz a hangszín, de ezt nem veszzük észre, mert hiszen ez élő zene, tehát eszünkbe sem jut megkérdőjelezni a hangot.

Nekem úgy tűnik, hogy inkább csak marketing fogás az ultra kis torzítás, meg egyebek. Ami szerintem számít, az a hangfalak, a hozzávezető kábelek, ( ne is legyen hangszórókábel, építsük rá a hangfalra az erősítőt ), a többi kábel, a lehallgatási helyiség, meg olyan dolgok, amiket sokkal drágább megoldani, de mindenki az erősítő ultra jó műszaki tulajdonságait helyezi előtérbe.
Aki használ szimulátort, az végképp beleesik ebbe a spirálba, mert a szimulátor mindent megmutat, kivéve azt, hogy ténylegesen mire van szükség, vagyis a hangját. A szimulátor előtt ülve, hajszoljuk a minél kisebb THD-t, IMD-t, TIM-et, stb. Mert az milyen szemléletes...

Először azt kellene tisztázni, hogy valójában mire van szükség.

Alkalmasint megnézem ezt a 200dB-es izét. Már Bruno előtt is olvastam olyan cikket pwm-ről, ahol ezt a visszakanyarodó fázismenetet találták ki. Ott nem volt annyira jó. Én azért gondolkozok inkább opampban, mert az ki van találva. Működik, azt tudja, amit az adatlapján elolvasok. Nyilván meg lehet csinálni diszkréten is, de ha az a stabilitást el akarod érni, hát az már bonyolult lesz. Ezt meg utálnám.

Nagyon örülök, hogy kezdünk egy követ fújni.
A slew rate-ről a diyAudio-n is azt írta valaki, hogy akkor rossz ha túl kicsi, vagy ha túl nagy.
Azt is megállapítottuk már többször, hogy a THD mindent kimutat, mert ezzel arányos az IMD, a TIM és minden egyéb nemlineáris torzítás. Egyetlen dologhoz nincs köze a THD-nak, ez pedig a PIM. A TIM és a PIM között az a különbség. hogy a TIM a keletkező különbségi jelek arányát méri/mutatja, a PIM pedig ezek fázisát. A PIM a burkológörbét torzítja el.

Ezek szerint abban is egyetértünk (most már), hogy az ultra kis THD semmit nem jelent.
De előttem vannak még nyitott kérdések.
- Ennek a "minek123" kapcsolásnak túl nagy a jelemelkedési sebessége és "minek" mégis azt írja róla, hogy eddig ez a legjobb hangú végfok.
- Az ultra kis torzítású erősítőkről sem tudunk semmit, mert egyikünk sem hallott még ilyet szólni. Bár én hifi show-kon hallottam már ilyeneket, de az számomra nem mérvadó, mert itthon szeretném a saját fülemmel hallani, hogy tényleg annyival jobb-e, mint ahogy egyesek állítják, vagy tényleg semmi köze a hangminőséghez a THD-nak. Inkább az utóbbira tippelnék, de ez csak találgatás. "shany"-nak van B100-a is, meg Dartzeel-je is, de Ő meg nem nyilatkozik nekünk ezekről a dolgokról. Valószínűleg azzal érvelne a titokzatoskodása mellett, hogy a hangminőség szubjektív dolog.

Az opampokat éppen azért nem kedvelem annyira, mert az van amit írsz. Megnézem az adatlapját és azt tudja ami ott van. Diszkrét eszközökkel viszont olyat tervezek amilyet akarok, csak a tudásom korlátozza be az eszközök képességeit.

Nem ragaszkodom az LT1223-hoz, csak hát "minek123" azt írta, hogy ezzel szól ez a kapcsolás a legjobban. Egyébként az LT1223 önmagában rendkívül stabil is amellett, hogy gyors.

A földelt kimenetűtök sikerét majd abban lehet mérni, hogy hány darabot adtok el belőle, nem pedig az határozza meg, hogy mennyire bírja a kapacitív terhelést.

Nagyon el vagy veszve ezekben a dolgokban, hogy THD meg zaj. Mi köze a zajnak a hangminőséghez? Hallottál már szólni orsós magnóról studió felvételt 70 dB-es jel-zaj távolság mellett?
Már a múltkor is kérdeztem tőled, hogy mi az a tranziens átvitel? Mi az? Magyarázd el nekünk légy szíves. A DF-ről is szeretnék kérdezni, de ebbe most ne menjünk bele.

Ti is megépíthetitek ezt a "minek123" végfokot. 1-2 nap alatt össze lehet ütni. Megmérhetitek, meghallgathatjátok, összehasonlíthatjátok a földelt kimenetűvel. Akkor ti is, mi is okosabbak lennénk valamivel. Én tavaszig ki nem teszem a lábam a műhelybe.

Az meg lemaradt az előző hsz-ből, hogy tulajdonképpen a földelt kimenetű is egy tápáram vezérelt végfok.

Pedig már korábban leírtam, hogy miképp vélekedek a torzításokról. Azt hozzátenném, hogy nekem a preferencia a minél egyszerűbb felépítés. Ezért is opamp...
Hát az, hogy minek123 azt írja, hogy ez a legjobb hangú végfokja, nem jelent semmit. Az számít, hogy neked mi tetszik. Ebből ered az, hogy sosem fogod megtudni, mert ehhez egy élet is kevés, ráadásul nem a kiállításon dőlne el, hanem otthon. Ha azt akarod, hogy otthon jól szóljon, ahhoz nagyon komoly beruházás kell a falakat, mennyezetet , stb. illetően. Nyilván, ezt nagyon kevesn engedhetik meg maguknak. ( Akik meg igen, azokat nem érdekel. ) Az, hogy ki, mit ír arról, hogy nála milyen jól szól, nem releváns.

Nekem a labor a házban van, de 12 fok van, tehát úgy vagyok mint a kopaszok, meg a kiképzőtisztes viszonya, amikor pénteken közli, hogy senki, sehova. (Már a hétvégi eltávot illetően... )

Én csak ránézésre tévedek nyilván, de a TEXAS - opa tápáram vezérelt - aztán Alexander féle áram visszacsatolt (ráadásul ez eléggé ki van dolgozva) és ez a valaki123 kapcsolása a farok csóválja a kutyát, tápáram vezérelt végfokra hajazik. Egy újabb eltérő hőmérséklet a bojler vízfokában?

A zajnak más a jelentősége mondjuk egy magnó, és más egy végfok esetében.
Végfok esetén az egyik (szerintem alapvető) dolog, hogy amikor éppen csend van a felvételen, akkor tényleg legyen csend, azaz ne halljak a hangsugárzóból semmit - itt ugye azon is múlik mekkora érzékenységű a hangsugárzó.
A másik pedig, hogy amikor jól működik a (globál) visszacsatolás akkor a zaj nagy részét is kiszabályozza, egy globál visszacsatolás nélküli állapothoz képest (mondjuk helyi visszacsatolásokkal belőve az erősítést). Tehát megint csak szerintem, az alapzajnak igenis van köze a hangminőséghez, a kicsi zaj nekem nem csak azt jelenti, hogy "nincs sustorgás" a hangszóróban, hanem azt is, hogy stabil az erősítő, jól működik a visszacsatolás, és általánosságban jobb hangminőséget várhatok egy ilyen erősítőtől. Hozzáteszem, nekem nincs semmiféle előítéletem, hogy egy globális visszacsatolással, vagy anélkül működő erősítő lesz-e jobb.
Tranziens átvitel alatt, elsősorban a nemperiódikus jelek átvitelét értem, de ide vehetjük az egységugrást, és végsősoron a négyszögjel átvitelét is. Ha pl. egy egységugrás után a végfok kimenő feszültsége "leng", mielőtt beállna statikus értékre, az nem jó előjel, (valószínűleg nem fog jól szólni). Lehet, hogy nem fogalmaztam eléggé szakmai módon, de így talán érthető, mire gondoltam.

A "minek123" kapcsolása számomra csak egy érdekesség, én nem látok benne nagy különlegességet, és eszembe sem jutna megépíteni. De ha valaki kipróbálja, és esetleg leméri, meghallgatja, akkor természetesen érdekel a tapasztalata. A "mindek123" munkásságát nem követtem, ezért számomra nem sokat jelent, hogy neki ez a legjobb erősítője. Mert ugye nem objektív a dolog, pláne nem az részletes mérési eredmények nélkül. A szimuláció jó dolog, de konkrétan a hangminőséget nem tudja megmutatni, és a torzítási értékek is több olyan dologtól függenek a valóságban, amit a szimulátor nem fog figyelembe venni. Arra viszont nagyon jó, hogy megmutassa, egyáltalán van-e értelme foglalkozni egy kapcsolással - vagy kár energiát tenni bele.

Én úgy emlékszem, hogy a TEXAS az nem tápáram vezérelt, hanem az opamp kimenetéről megy. Az Alexandert csak névről ismerem, nem ismerem a felépítését.
Minek123 kapcsolása nem csak a tápáram vezéreltre hajaz, hanem az is, a Q1, Q2 rögtön szinteltoló is.
Nálunk csak akkor van a boylerben eltérő vízhőmérséklet, ha megeresztem a melegoldalt, ez ugye a boylert tetején jön ki. Ezt alulról pótolja a vízhálózat, így alul hidegebb, mint felül. Tehát eltérő...

Egyáltalán nem értem, mit akartál mondani.

Az a baj, hogy én sem követtem pontosan nyomon "minek123" munkásságát. Hozzánk hasonló érdeklődő amatőrnek tűnik, nem tudom mekkora tudással. De vannak a diyAudio-n vérprofik is meglehetősen nagy arccal, erősítőket terveznek főállásban különböző ismert cégeknél, de jó néhányan közülük szerintem még soha semmi maradandót nem alkottak.
Ezt az izét majd néhány nap alatt összeütöm és akkor okosabb leszek valamivel. Amúgy én sem hiszem el senkinek amit mond, csak azt amit a saját szememmel/fülemmel látok.

Nálam nádszövettel vannak csillapítva a falak. Ingyen volt, a padláson találtam. Iszonyatosan jól csillapít minden frekvenciát (fülre ezt hallom).

Ez legfeljebb a nagyon amatőr erősítőkben fordul elő, egy gyáriról nem hiszem, hogy elnagyolták volna, hiszen ez azt jelenti, hogy nagyon kicsi a fázistartalék. Vagyis 120 foknál nagyobb a fázistolása. Vagyis gerjedésre hajlamos.

A szoba csillapítása olyan, hogyha bemész, becsukod az ajtót és mintha egy más világba kerültél volna. Csend van, annak ellenére, hogy nincs hangszigetelés ( nem kell mindent beborítani hangelnyelővel ) mégis a bejutó hangok is csillapítást szenvednek, mert nincs a falakról visszaverődés. A basszusnál azért ennél bonyolultabb, ugye a sarkokat kell erősen csillapítani, több anyag, valahogy nézzen is ki, szóval nem olyan egyszerű.

Hát a visszaverődés hiánya miatt szólhat olyan jól egy kültéren használt rendszer. Emiatt azért nem kell a Hortobágyra költözni...

Előbb szerintem illene elolvasni a topikot...

Pedig nincs is annál jobb, mikor az ember nem tud aludni, hajnali félnégykor kidobja az ágy, magára kap egy melegítő felsőt, felkapcsolja az asztal felett a világítást, bekapcsolja a pákát és nekiáll alkatrészt beültetni.

Ezt az akusztikát fülre "lőttem be" és szerintem ennél többet nem lehet kihozni ebből a kis szobából. Egyébként nyilván nem az igazi, (mármint a szoba méretével van baj) de ez van.
Az meg, hogy, hogy néz ki engem egyáltalán nem érdekel... nekem tetszik.