Én úgy tudom, hogy az első a névleges DC, a második a gyártáskori teszt feszültség.

Igen az első lépen lévő kondi az 1-es bemenetnél van.
A második (0,05uF) viszont érdekes mert az a 22000pF kondi helyén van.
Két olyan értékű kondi van benne ami a kapcsolási rajztól eltér.
Az egyik a 0,05µF értékű ami a 22000pF helyén van.(ez látható a második képen)
A másik, ami puffer kondi ott 8µF kondi van (Tesla kondi) a 5µF helyén. És gyanítom hogy gyári mivel a forrasztásokon festék volt.

Pont erre lennék kíváncsi hogy mit takar ez a két feszültség érték.
Mivel a kondikon 500/1500V van V= jellel. Ebból arra következtetek hogy DC kondi csak.
És erre lellene szakmai megerősítés.

Ha egy kondira az van írva, hogy 1500V DC az nyilván azt jelenti, hogy azt semmiképpen ne lépd át. Az 500V AC feszültség csúcstól csúcsig (peak to peak) kb. 1410V, azaz alatta van még az 1500V-nak. Igazából teljesen mindegy, hogy melyik van ráírva, vagy esetleg mindkettő, mert egyikből következik a másik.

Nekem a számításod nem érthető. 500Vac csúcsértéke kb. 700V, és ez jut a kondenzátorra, nem pedig a csúcstól csúcsig érték. A váltakozó feszültség viszonylagos kisebb értéke általában a kondenzátor dielektrikumának a veszteségei miatt szokott lenni, de hogy ebben biztosak legyünk, tudnunk kellene az anyagát, illetve ezen jellemzőit.

A kondenzátorban belül mechanikai erőhatások lépnek fel, és mindig van visszamaradt töltés is a dielektrikumban. Tehát szerintem a ΔU is számít.

AC esetén a frekvencia sem mindegy, mert ettől is függ mekkora áram folyik majd a kondin, és ettől függ mennyire fog melegedni. A polarizációs veszteség hasonlóképpen feszültség és frekvencia függő. Mindkét esetben a ΔU a lényeg, akkor is ha van DC komponens. Az átütés megint más, ott a feszültség abszolút értékétől függ a határ, de a belső erőhatások miatt a ΔU-tól is függ, és persze hőmérsékletfüggő is, ami meg függ a veszteségtől.

Régebben valóban két DC értéket tüntettek fel, amelyek közül az alacsonyabb a névleges feszültség. Tehát 500VDC az 350VAC effektívet is jelent egyben. Eddig az értékig a kondenzátor paraméterei változatlanok, pontosabban a kapacitásérték és a szivárgó áram nem haladja meg a kondenzátor adatlapján feltüntetett értékeket.
A nagyobb érték (esetünkben 1500V) a maximális biztonságos működési feszültséget jelöli, amit a kondenzátor tönkremenetel nélkül elvisel, de a kapacitás és a szivárgó áram értéke már nem garantálható. Ha például bekapcsolási tranziens esetében a kondenzátor feszültsége 1500V alatt marad, a kondenzátor biztonságosan használható. Viszont üzem közben nem lehet 500V felett lennie, mert akkor már nem tudja betölteni az eredeti szerepét.
A mai kondenzátorok is ilyenek, csak már nem tüntetik fel a nagyobb értéket. Egy táphidegítő MLCC esetében nem probléma ha a névleges kapacitás változik, mert nincs komolyabb jelentősége. Egy táphidegítésre gyártott 10µF/16V multilayer kerámia kondenzátor méréseim szerint még 50V-on sem megy tönkre, de a maximális üzemi feszültségen azaz 16V-on a kapacitásának már csak a felét mutatja. Szerencsére a szivárgó áramuk nagyon kicsi, az nem okoz gondot, mindössze a kapacitás fogy el. Vélhetően a nagyon vékony dielektrikum permittivitása azaz dielektromos állandója a feszültség növekedésével a vákuum értéke irányába tolódik el, úgymond betelít. Hasonlóan mint a nem légmagos induktivitások. Ott sem a tekercselő huzal ég el az áramtól, hanem a mag telítése miatt leesik az induktivitás. Mintha kivennénk a magot a tekercsből.

Az, hogy mit jelent az 500/1500V, a kondenzátor adatlapja alapján lehetne egyértelműen eldönteni.
Amikor megpróbálom kitalálni, hogy mit jelenthetnek, akkor a műszaki tapasztalataimra is hagyatkozom. Azok a teljesítmény elektronikai kondenzátorok alapján, amikkel legtöbbet összefutottam, nekem teljesen reális egy 500Vac 1500Vdc érték.
Egy példa. Ha megnézed a Wima MKP10 kondenzátor adatlapját a 61. oldalon, akkor láthatod, hogy kb. 1000V-ig igaz az, amit írsz, hogy a kisfrekvenciás váltakozó feszültség csúcsértéke nagyjából a DC érték. Azonban efölött az AC érték alig emelkedik, miközben a DC megháromszorozódik. A 650Vac és 1600Vdc értékű jellemzők miatt szerintem reális 500Vac 1500Vdc érték, de persze ez csak az én gondolatom.

Előkerestem egy korabeli leírást erről (RT1962/09), ami alapján az első szám az üzemi feszültség, a második a vizsgálati feszültség, ami az üzeminek általában 3x-osa metálpapír kondi esetén 1,5x-e.

Sajnos a fiatalok sokszor ész nélkül......ami régi, az csak rossz lehet. De a csilivili ázsiaiak persze "kitűnők". A tanácsuk legtöbbször "át kell kondizni"!

Az Iwatsu szkópomba tavaly méricskéltem a kondikat, mert 1 feladta! Arra a döntésre jutottam, hogy a többi benne marad, mert csak rosszabat tudnék bele tenni...

Ezt most nem szeretném magamra venni de aki ezt kezdte ecsetelgetni a topikban pont tőle nem jött építő jellegű válasz. Ne haragudjatok nem akarok emiatt vitatkozni most senkivel. Ez a téma pont nem ebbe a topikba való hogy a fiatalok hogy álnak ehhez. Én magam is 30 éves vagyok.
Én csak egy egyszerű kérdést tettem fel. A kondik feliratozása és adatok megadása 72 évvel ezelőtt másként történ. Mert az a műszer amit javítok 54-ben készült. Gondoltam itt kérdezek mert vannak nálam sokkal tapasztaltabb szakemberek. Fiatal létemre azzal kezdtem hogy kimértem mindent és ami nem azt tudja amit kell azt cserélem főleg ami a tűréshatárt többszörösen átlépi. Fiatalként azt is szem előtt tartom hogy a régi házba építsem az újat. Ami megfelel az elvártnak az marad a készülékben.
Igen vannak akik cserélik, de örülni kell hogy vannak fiatalok akik ezt csinálják még, főleg úgy hogy olyan társadalom van akik már azt vallják hogy használd és dobd el. És nem javítgatnak. Ha kicserélik akkor cseréljék de legalább működik tovább a készülék. Ha az AI tovább fejlődik akkor ez még rosszabb lessz. Főleg tudásszintben.


Köszönöm mindenkinek a ségítséget nagyon sokan szakmailag közelítették meg ezt a kérdést és sokat segítettetek vele!

A moderátoroktól elnézést kérek ezért a monológért. És hogy nem egybevág a topik témájával.

Ez teljesen rendben van számomra.

Basszsgitár erősítőben egy 8200µF/80V megadta magát. Ezekben az olcsó elkókban nincs rendesen rögzítve a feltekert fegyverzet csomag, ezért rázkódáskor a lábakhoz menő alu szalag mozog. A pozitív kivezetéshez tartozó szalagot ugyanaz az oxidréteg szigeteli, mint ami a pozitív fegyverzeten van. Ez ha megreped, akkor feszültség alatt szépen visszanő rá az oxidréteg, persze ilyenkor az alumínium kicsit vékonyodik. Egy kritikus értéknél meg már nem bírja a töltő/kisütő áramot és elpattan. A fotón látható darab akkor adta meg magát, amikor a gitáros figyelmetlenségből úgy húzta ki a gitárból a kábelt, hogy nem volt lehalkítva az erősítő.
A kondenzátor párja bár még nem vesztette el a kapacitását, az ESR értéke duplájára nőtt. Szerintem azt is kibontom.

Itt is van. Csak Szentlélek tartotta. Látszik a gyártó a burkolaton.