Én is így tudtam, a kétséget az ébresztette bennem hogy kipróbáltam 45V-os Shottky diódákkal és az egyiket bekapcsoláskor kinyírta.
De most a berakott képet bambulva leesett, hogy miért pusztult meg a negatív oldali dióda.
Hajnali megvilágosodás. ( Vagy a kávé tette ? )

Összedobtam két nyáktervet, a további méréseket már ezekkel akarom elvégezni.
Az egyik egy feszültség kétszerező táp, mert a trafóm 4x12V-ot tud, ebből kell 2x60V a 2db tápegységnek.
A másik két kistrafóval adja a segédtápokat.
2x12V váltó a két LPSU3A50V-nak és a műszerek tápjait.
Ha valakinek szemet szúr valami hiba bennük, ne tartsa magában !

Mi az amit véleményezni kellene?

Itt valami nem jött össze...
Második nekifutás

Igen ! Most hogy feltöltöttem a képeket, már látom is, hogy hová felejtettem el behúzni a vezetősávot ...
Már ezért megérte !
Tehát a javított:

Most már válogathatsz is !

Csak az elsőt néztem. Miért ilyen nagy? Miért nem diódahidat használsz? Miért olyan kicsi a kondenzátor mérete?
Rögtönöztem egy rajzot, amin a nálad látott kötéseket próbáltam megvalósítani, 30 mm-es kondenzátorokkal, és nagyjából akkora diódával mint amit nálad látok. Illetve azt a sorkapocs kiosztást is meghagytam, amit Te is használsz. Esetleg nézd meg, mennyire illeszkedhet az elképzelésedhez.

Például így elférne a trafó felfogócsavarja.

Köszönöm, hogy foglalkoztál a kérdésemmel !

A méret nagyobb része, az a diódák hűtőfelülete miatt van, szerintem 3A-en eléggé melegszenek, már érdemes hűteni. Így is kijön kb 100x120mm-ből.
Diódahidat azért nem használok, mert mindegyiknek magasabb a feszültségejtése mint ezeknek.
Egyrészt spórolnom kell a Voltokkal, mert a trafóm névleg 4x12V, a feszkétszerező után terheletlenül 68V körül van az egyen, de 3A tápterheléssel 58V körülire esik. Az LPSU max kimenőfesz potijával már bele tudom húzni a táp hullámos részébe. 50V beállításával eléggé a határ közelében vagyok, meglátom mi lesz, ha leesik a hálózati fesz.
Másrészt a diódákon eső fesz egyben fűtést is okoz, tehát minél kisebb a nyitófeszültség, annál kevesebbet fűt.
Talán ez az egyetlen, ami nem tetszett az általad tervezett panelen. Túl közel van a Graetz a pufferkondihoz, folyamatos 3A-en felfűtötte azt.
Miért ekkorák a kondik ?
Mert ekkorák (22mm) a tervezett 4700µF 50V-os kondik.
Nem tudom okoz-e gondot, de a táppanelben meghagyom a 10000µF-os puffert, ezért ide nem kellenek ettől nagyobbak. Gyanítom azzal számoltál,hogy csak a segédpanelen lesz a teljes puffer.
A trafós panelen meg két alapvető szempontot néztem.
A nyák töpörítését és hogy a hálózati rész a lehető legmesszebb legyen a kisfesz oldaltól.

Gondolkodtam egy kicsit ezen a kondenzátor méreten.
Van-e valami tudás arról, hogy hogyan hat a puffer esetén a kondi fizikai mérete ?
Az LPSU panelre sem véletlenül került fel C2 a C1mellé.
Tudnék bele rakni 4700µF 63V-os típust, ami 30mm átmérőjű és ugyan úgy 40mm magas mint az 50V-os. Az 50V-os tudom hogy alacsony ESR értékű, a másik talán nem, de a magasabb fesz miatt távolabb lehetnek a fegyverzetek, ami az élettartamra lehet jó hatással.
Aztán ott vannak a fene se tudja parazita értékek.
Melyiket lenne jobb használni ?

Véleményt kérsz, de amikor kapsz már nem örülsz neki.
Én nem követem annyira az eseményeket, hogy tudjam mit építesz, csak a rajzodra néztem rá, és azzal kapcsolatban nyilatkoztam.
A felvetéseiddel kapcsolatban:
1. A diódák hűtése szempontjából valóban van jelentősége a lábaknak, de szerintem az kimerül abban, hogy elég hosszú legyen, és legyen egy kis tér körülöttük, azaz ne szoruljon neki a dióda panelnek (amihez kell egy adott lábhosszúság). A fogadó panel rézfelülete ebből a szempontból már nem jelentős. Az MBR10100 dióda alapból rendelkezik hűtőfelülettel, azaz ha hűteni akarod akkor ilyet kell választani. Rajzoltam ezzel is egy variációt, amin már 22 mm-es kondikat látsz (mert ilyet akarsz).
2. Az én LPSU paneltervemen a diódahíd egyáltalán nem közelíti a puffert, ez valami félreértés (ábrát mellékeltem róla).
3. A másik paneleden, az én pirossal behúzott vonalaim nem csökkentik a primer és szekunder közti távolságot. Ott kb. 10 mm van, ami elegendő (hidd el nekem, a trafón belül, sokkal közelebb van egymáshoz a két tekercsrendszer). A trafó rögzítő csavarját nem illik eltakarni vezetősávval, főleg ha az nem indokolt.

Nem tudom a méreteket, ezért közvetlenül a tervedbe (kicsit pontosabban) is berajzoltam a saját gondolatom. Az arányok így jól érzékelhetőek, de azért azonos hosszúságú távolság-jelző piros vonalakkal is mutatom az elválasztást. Ebből az látszik, hogyha alul elegendő a távolság (amit Te határoztál meg), akkor a többi helyen ettől mindenhol nagyobb a hézag.
Nem tartozik ide, de feltűnően rendezetlenül húzgálod a vezetősávokat, a törések nem 45°-osak, ezért a vonalak több helyen nem párhuzamosak. Persze nincs olyan szabály, hogy ennek milyennek kell lennie, de az jól esik az ember szemének, ha szép a vonalvezetés.

Ne gondold, hogy a válaszaidat nem értékelném ! Köszönöm, hogy ennyi idődet szántad rá !
Egyszerűen leírtam, milyen elgondolások vezettek a panelkészítésben.
A diódahíd ilyen hűtött beültetésére nem gondoltam, így igazad van, semmi gond nem lehet a melegedéssel. ( Nem emlékszem erre a képre, pedig lehet hogy láttam. )
A javasolt dióda adatlapját nézegettem, lehet hogy átgondolom ezt a panelt.

Szia Alkotó. Megépítettem a 2.7.4 v2 es tápegységet, működik rendesen de az áramkorlát 1,7ampernál már bekapcsol, esik a feszültség aminek ilyen kis áramnál még nem lenne szabad. Minden alkatrész új. próbáltam csőkkentení a három 0,68 ohmok 0,22 ohmját 0,1 ohmra, igy valamivel jobb be nemtúdom hogy ez jó megoldás e.

Nem teljesen. Azok a diódák amiknek nincs kifejezetten hűtőfelülete azoknál gyakran meg van adva az adatlapban hogy a gyártó hogy ajánlja a panel kialakítást hűtés szempontjából.
Itt pl. az 1-es ábrán ott van, hogy 9,5mm lábhosszal 5,5x5,5mm-es réz PAD-el kell beültetni (ez a minimum a PAD persze lehet nagyobb) és akkor tudja a megadott paramétereket. De van ott példa más hűtésre is.

Vagy itt egy másik:MBR350 ennél főleg a 3-es metódus érdekes (4. oldal), ott van megadva a réz felület is (sajnos incs-ben, most nincs kedven átváltani).

Nekem pl. a labortápom zener diódájának hűtése van úgy megoldva hogy a lába van beleforrasztva egy hűtőzászlóba; zenernél még olyat is írnak az adatlapban hogy "primary path of conduction is through the cathode lead".

Feltételezem, azt akartad írni, hogy nem tudod 1,7 A fölé állítani az áramkorlát maximumát (mert az ugye ott van, ahová állítod). Ezt a maximumot a P3 trimmerrel lehet beállítani. Ha nem sikerül, akkor valami nem jó (és azt tudni kell, hogy a "minden alkatrész új" az nem javítási szempont). Részletesen leírom valahol a számítást, amiben pontosan látod mi mennyi, és miért annyi. Tehát rajzi értékekkel beállítható a kívánt áram. De ha mégsem, akkor a trimmerrel sorban van egy ellenállás (talán R10=120 k). Inkább ezt érdemes piszkálni mint a söntöt.

köszönöm a válaszodat. A trimerrel nem sikerült fejeb tolni az áram határ bekapcsolását. Meg próbálom R10 et csökkenteni. Most hogy nézem a rajzot egyértelmű. köszönöm.

Labortápegység V2.7.4-v2 leírása

Ma már nem ezt a kapcsolást javasolnám hanem az LPSU-t, mert az minden szempontból ígéretesebb, de mivel időnként még előkerül ez az áramkör is, ezért próbáltam megtalálni a hozzá tartozó leírást (mert emlékeim szerint itt van az valahol). Hosszas keresgélés után sem találtam meg (kb. 10 évet visszamentem) ezért ismét felteszem. Ráadásul ezt már valamikor hozzáigazítottam az új verzióhoz és itt ott ki is egészítettem, ezért talán nem lesz haszontalan azoknak, akik ezt építik.

Így van !
Az a dióda aminek nincs hűtőfelülete, csak a lábain keresztül tudja elvezetni a meleget.
Az adatlapon be is kalkulálják ezt.
PL amit használni gondoltam P600K

Nem tudom kell e ennyit tornászni egy pár forintos alkatrészen.Ráadásu darsztikusan növeli a panel méretét.Alkotó megoldása itt a legjobb.Grec Graetz túlméretezve oszt jól van.Én is ezt alkalmazom mindenhol.Ha 3A kell 10A grec Graetz, ha 5 vagy több akkor 25A res.Lehet olcsobb mint a négy dióda.

Nem az ára számít. Leírtam hogy miért.

Ja hogy az a 1,2V földhözvágja a tápot?Tekerj a trafóra pár menetet.Vagy ha neked 50V kell stabilan xA ra hát nagyobbat kell készíteni.Szerintem értelmetlenül ment el egy oldal erre a diódára.A sporolás fisszaüt maj vsszaüt majd valahol.

Lehet kapni duál schottky diódákat, TO220 tokban amelyek jól hűthetők, és kicsi feszültség esik rajtuk, vagy akár aktív egyenirányítót is lehet építeni, aminek szinte elhanyagolható a vesztesége.

Én azért ajánlottam itt a szimpla MBR10100-at, mert a duál tokos változatoknál vagy az anód, vagy a katód közös, itt viszont az egyik anódját a másik katódjához kell kötni.

Graetz-et össze lehet rakni akár úgy is, hogy ez közös katódos, és egy közös anódos duál diódát használunk. Sajnos ez utóbbiból lényegesen kisebb a választék, de az MBR10100 is jó megoldás.

Akár a fél-szinkron egyenirányító is összerakható, amit a bringavilágítás-os cikkemnél ajánlottam, természetesen az adott feszültségnek megfelelően (át)méretezve. Ehhez csak 1db duál schottky, 2db FET, és pár apróság kell: Bővebben: kép

Egy sima kocka graetz-en azért esik feszültség rendesen, nagy áramok mellett akár 1,5...2,5V, a fél szinkron egyenirányítóval ez leszorítható 0,4....0,8V körülire, ha pont ennyi hiányzik. Ezzel nyilván az egyenirányító vesztesége ill. hűtése is kevesebb lenne.

Visszatérően felmerül a Graetz, de itt ez nem az. Feszültség kétszerezés az építő célja, 2 db diódával. De 2 db ilyen független egység van/lesz a panelen, ezért kínálja látszólag a diódahídat.

Akkor ez benéztem.

Kétszerezőnél lehet mással is trükközni: ha a trafó szórása miatt számottevő feszültségesés van, akkor ez csökkenthető a kondik ügyes megválasztásával, ezzel is nyerhető néhány V feszültség. Szintén bringavilágításnál írtam erről, ott a generátor induktivitása miatt (is) korlátozódik a kivehető áram.

Én örülök, hogy a látóterembe terelted a bringavilágítási megoldásodat. Ma már inkább elemesek vannak ebből, de megnézegettem a kapcsolást.

Az adatlapokat nézegetve végül az MBRU40100 lett kiválasztva.
Dupla dióda, egyenként is kevesebb hőt termel, de párhuzamosan kötve a kettőt, még annyit sem.