Egyszer majd megnézem, nálam a CT416-ban hogy van megoldva, akár az egészet is le lehet másolni, és akkor van egy komplett kapcsolóüzemű 40A-es plazmavágó, 160A-es MMA és 160A-es awi egyben, gyújtással, szabályozással.

Köszi előre is.

Én ezt a gyújtást-becsatolást-plazma fejre juttatást - nem látom tisztán. :no:

Megköszönném , szerintem sokat lépnénk előre (vagy legalábbis én ).

Rajzold le magadnak, hogy működik az áramkör nagyfrekvenciás szempontból (rövidzárak, szakadások, ellenállások), és DC szempontjából, és rögtön megérted, mit hova kell rakni.

Majd fogod ! Van valahol egy "gyári" légmagos tekercses becsatoló/gyújtó feltéve a neten képekkel, direkt neked tettem félre. Majd holnapra előásom a helyét. Tehát az légmagos tekercses. Maga a nagyáramú tekercs (plazma árama) egy U profilból van, nem tudom hány menet, 15-20 max. Magába az U szelvénybe van belefektetve a gyújtó becsatolótekercse. Ha jól emlékszem, a nagyáramú tekercs szinte a levegőben áll, mert olyan vastag anyag. Ilyet mi is tudunk "alkotni", pld vörösréz cső hosszában elvágva félbe.

A varisztort nem tudom, hova tervezed tenni, de az a graetz után kell párhuzamosan a kondik mellé. Nem úgy, hogy graetz, pufferkondi, folytó, majd utána a +/- közé a varisztor ! ! ! Ott már a nagyfeszültségü gyújtóimpulzusok vannak, a folytó után !

Nagyon-nagyon-nagyon lényeges ! ! ! Lehet ezért repült collectornál a graetz el ! A szekunder egyik felét földelni kell. Miért? Ugyan is ha nem földeled, a szekunder a "levegőben lóg". Nincs semmi köze a földhöz, sztatikusan feltöltődhet magas feszültségre (ugye a gyújtás mindjárt kéznél is van neki ! ), aztán átüt a trafókon a föld felé, persze a graetzen is közben, és ott lesz a plazma ív a diódákban, nem a pisztolyban. :eek2: Ezt el ne feledd !

Kár, hogy nem tudtam neked még megpróbálni az autó gyújtótrafós módszert.

Phúúúú---de jó ,hogy szóltál .Tényleg a hidakra kell--tök logikus is ---én meg majdnem elcsesztem . Arra a képre emlékszem a légmagos ,kb. 12-15 menetesre de nem nagyon értettem a kivitelezését. Itt"nyekergek" az anyag hiányról a tekercshez aztán kiderül ,hogy tulajdon képen nem is igaz mert van itthon réz csövem és tudok még szerezni a "gázos" haveromtól! Kérdés : vajon mi lehet a szigetelő anyag a félbe vágott réz csőbe fektetve ? A földelés az "evidens" volt számomra is --annyira ,hogy épp most építek ki új földelést a kis műhelyembe 12-es "kör"acéllal körbe vezetve és mélyen leütött horgany csövekkel . Valamennyire azért értem a dolgokat ( itt a nagy frekis gyújtásos értetlenkedésemre gondolok ) de az alapos tudás sajna nagyon-nagyon hiányzik ezért is örülök ,hogy hozzá szóltál a témához . A trafók ha "rosszul viselkednek " bármikor kaphatnak valamilyen légrést csak az össze szorító csavarokat kell felengedni és közéjük helyezni 0.5-1 akár 2 mm-es papír távtartót a légrés biztosításnak.

Itt valamit megint elcsesztem .

Azt hiszem ezt a trafó kérdést és bekötést is újra kell gondolnom.Mint az elején írtam - két primer sorba kötve (400 V azaz 200+200) a két szekunder pedig párhuzamosan és tigy a műszerem mutatott 183-184 V üres 172-173 V-ot terhelve de VÁLTÓ ÁRAMOT ! Azaz ha beszorzom 1,4 -el a kondenzátorok és a három fázis egyenletessége miatt már 257 V-ra jön ki .Na ehhez társul még az hogy csillagba kötöttem és ez is komolyan lökött a feszkón---mit gondoltok mennyit mértem terheletlenül a három trafót bekötve egyenirányítva? ---447 V ! Kezdhetem elölről.

Bocs, nem figyeltem, ez a csillag kimaradt nekem. Na a primereknek kéne deltában lenni. Ezzel a teljesítmény szerintem jó lesz. A szekundert viszont nem kötheted deltába, mind a háromnak külön egyenirányító kell, és csak utána , a graetz utány párhuzamosítod őket, ide kerülnek a pufferelkók, és vele párhuzamosan a varisztor. Ha a primerek deltában vannak, a teljesítmény akkor is meg van a szekunderen, azokat ha deltába teszed, a feszültég nő, az áram csökken, ez ami nem jó. Párhuzamosan alacsonyabb fesz, nagyobb áram, ez ami kell. A 200V feletti üresjárási fesz jó ! ! ! A gyáriakra 300V-ot írnak a trafósra. Mint már írtam neked, ez kell a könnyebb gyújtáshoz. A trafókba meg tegyél először is 1mm légrést, vagy 1,5-öt, hogy lazább legyen a csatolása, mert indulás után vissza kell hogy essen a fesz 100V körülire ívgyújtás után. Ehhez laza csatolás kell, ahogy a hegesztőknél. Szerintem ha jól kötöd be őket, a tápod már rendben lesz. Az összefogott szekunderből ha jól emlékszem ezeknél a + kell a munkadarabra kötni, tehát az lesz lekötve a földre, de majd Collector megerősít (vagy nem :eek2: ). A légrésről még annyit, hogy nagyobb légréssel kell kezdeni a póbát, aztán ha kevés az áram, na akkor kéne csökkenteni egy picit. Egy terheléses póba a kész tápra (pufferrel) az nagyon kéne, gyűjtsél be minél több fűtőbetétet terhelésnek, különböző elektomos fűtőcuccok. Izzószálas égőkkel is lehet terhelni, pld. több páhuzamosan kötött égősor. 100W-os ból 5db párhuzamosan, és hogy hányat (sort) teszel rá, úgy változtatod a terhelést. Persze más terheléssel kombinálható. Csak átgondoltan kötözgess, ez nem játék ! ! ! :eek2:

Mielőtt bárki is ajánlaná a 400 V helyett a 230 V-ot ,jelzem nem akarom mert a hálózatom adott és mindenképp 400 V-ban kell gondolkodnom mert így a 10 A-es automaták nem "peregnek" le .De most úgy mivel van rá időm még kipróbálom 400 V-ra két dupla trafót kötni azaz így elvileg 100 V jutna egy primer tekercsre ami kb 90 V szekunder feszt jelentene és ha ezt szorzom 1,4 -el az kb. 126 V .De maradnák a csillag bekötésnél a szekunder oldalon ami kb. 210-220 V egyenirányított feszt jelentene és maradhatna a bekötés és a hidakhoz sem kellene nyúlnom. Na ennyi okoskodás után megyek is kipróbálom.

Azért halt meg a graetz nálam, mert a fojtó kicsire volt méretezve (1mH alatt valamivel). A szekundert meg ha földeled, azzal még inkább kinyírod a diódákat, a diódák után a pozitív pólust szokás földelni.

Na én is így gondoltam csak nem tudok érthetően fogalmazni.

A pozitív lesz földelve--a rajzokon is úgy van.

Csak nekem lesz egy kis fojtó (azaz már be is van építve) a pozítív ágba is--azt nem tudom elé vagy mögé (de inkább mögé ) érdemes kötni a földelést.

Ezt mondtam én is, elírtam volna valahol ? ? Akkor még egyszer: a pufferelkó + megy a földre, jelenlegi tudásom szerint.

Ezek szerint elírtad.

Nem kell vitatkozni apróságokon-- A szekunder oldalt én tudom értelmezni a graetz előtt is meg után is.---Én megint elszámoltam magam. Bekötöttem a trafókat de sajnos még mindig magas a feszültség a szekunder oldalon nem 220 V ahogy kb számolgattam magamban hanem 264 V az üresjárati egyenirányított fesz de még mindig ragaszkodnék a szekunder oldal csillag kötéséhez mivel csak két háromfázisú hidam van.

Sőt már egyre biztosabb vagyok ,hogy mögé fogom kötni a "földet".

Valóban elírtam, köszönöm !

Akkor javítva így szólna:


Freedomocska: ha nem pontosan írok valamit, azt ki kell javítani, ez így rendben van. Nem biztos, hogy mindenki észre fogja venni, hogy a graetz utánról van szó, és arról beszélek. Nekünk ez egyértelmű. Rend a lelke mindennek.

A "graetz"---háááát igen. Tulajdonképpen az egész problémám ide összpontosul nekem .Ha lenne hat darab máris elfelejthetném a csillag kapcsolást és lehetne alacsonyabb a kimenő feszültség .Van nekem öt darab KBPC 2506W-os kis kockám de ránézésre olyan "szerény" a kivezetésük ,egyszerűen nem tudom arra a vékony drótra elképzelni a 20-25 A -t. Pedig az ötöt már ráépítettem panelra ,a hatodik helyét kihagytam .---Ja ,hogy nem pontosan fogalmaztál---- a "kipurcant "graetz erről nem vett tudomást,valahogy nem érdekelte. Most már mindegy , le kell írni veszteségnek.

Nem fogod "elhinni" mit csinálok-- szedem szét az egészet és a vasmagok közzé teszek légrésnek 1mm-papírt. De hogy "ne legyen igazad" jól meghúzom a csavarokat és 0,9mm lesz a légrés.

Sikerült összerakni .A terhelésre jó az izzós ötlet mivel ha jól emlékszem van 1000 W os és 500 W halogén izzóm . Sajnos fűtőbetétem csak egy 2,2 kW -os csak egy van --ezt majd vízbe teszem mert nem akarom szét égetni. Majd összejön valahogy ez a terheléses próba is . Jó lenne 5 kW felett megjáratni bár még a trafók hűtését nem szereltem fel ,persze be vannak építve egy egységbe és mellé rakhatom őket úgy is hűtenek valamit.

Tegnap keresgéltem neked. Először egy ESAB inverteres vágó vezérlési diagrammja, hogy hogyan is kell majd időzíteni. Gondolom van "némi" tapasztalatuk benne. Plazmavágó vezérlés.jpg

Akkor nézzük azt a gyújtást, meg tekercset. Ez amit félretettem nem plazmavágóé, hanem egy MILLER tig hegesztőé, de ugyan ezt az elvet alkalmazzák a plazmánál is. Ez tulajdonképpen szerintem egy régi ívgyújtó szerkezet. Ennek ellenére azért működik. Ez csak az ívgyújtásra készült, magát a hegesztő áramot kívülről kapja, tehát az csak áthalad rajta. Ugyan ilyen önálló egységet használnak plazmához is. Szerint ez ahhoz is jó. Ha jól sejtem a működését, ez úgy megy, hogy az S1 kapcsolón keresztül tápot adunk rá. Ez felépíti a mágneses teret a T1 trafóban. Amikor lekapcsoljuk az áramot, a T1 trafóban és a C1 kondiban lévő energia rezonanciát hoz létre kisülés közben, ennek hatására keletkezik a T1 trafó szekunderén a nagyfrekvenciás gyújtó impulzus (impulzusok, mivel a rezonancia miatt több is van). Ezt a fajta felépítést több plasmavágónál is láttam, és hegesztőknél is. Majdnem elfelejtem, az U profilba hagyományos gyetyakábelből lehet szigetelt vezetéket tekerni, az bírja a nagyfeszt, és a "mezei"-nek még talán elég a keresztmetszete is (réz keresztmetszet).

Miller HF 15 high frequency adapter for welding power sources

Here are some more pictures of the Miller HF 15

Az a hűtőbordaszerűség a rajzon a "G" jelü dupla wolfram érintkezős szikraköz. Ha jól megnézzük, egy kerámia hordozóra vannak felcsavarozva. Egy "gyári" szikraköz mindenképp kell egy ilyen gyújtóhoz. Lehet kapni, azt hiszem a HEStore-ban is van.

Még egy kép a témához: TIG and Plasma Arcs.jpg Itt jól kihangsúlyozták a TIG és Plasma ív közti különbségeket. A TIG nem fókuszált, a Plasma igen, valamint a hőmérsékletek is jelentősen különböznek. A gyújtásuk abban különbözhet, hogy a plasmának magasabb gyújtási energia kellhet, mivel a gáz folyamatosan nagy sebességgel áramlik, ami folyamatosan elsodorja a plasmát (tulajdonképpen ezzel vágunk). Viszont csak addig van ív is, amíg a megfelelő mennyiségü plazma van jelen, ehhez pedig a megfelelően nagy feszültség és áram a feltétel. Nem véletlenül ajánlott a 300V körüli "kezdő" feszültség. Könnyebb begyújtani, ha kisebb az áramlás, viszont így elolvad a fej ! 100V-ról is be lehetne gyújtani a plasmát, csak nagyon nagy erejü folyamatos gyújtás kéne. Míg 100V-ról plazmát gyújtani kis légáramlásban szerintem simán menne. Ha belegondolunk, a TIG-es hegesztés is ugyan úgy íven alapul, de mivel alacsony az áramlás , sokkal kisebb feszültésgen is kialakul a megfelelően nagy áram.

Még egy két kép vágóról. Itt egy lehetséges folytó kialakítás látható egy gyári cuccban. Ha jól látom, ez egy ferrit vagy vasporos magos folytó, a szigetelés rá zsugorcsőből készült (a tekercs és a mag közé).

Az én multis gépemben is így néz ki a tekercs, mint a mellékelt képeken.
Amúgy szerintem a plazmánál, amikor a gyújtás gombot megnyomja az ember, akkor kapcsol ugye a mágnesszelep is a levegőhöz, de a gyújtás sokkal gyorsabban lejátszódik, mint amennyi idő alatt a levegő elkezdene gyorsabban áramlani a fejnél. Szóval a gyújtás pillanatában ott nincs nagy légmozgás.

Még egy kérdésem lenne --csak nem valami gyakorlatban dolgozó "emberke" vagy? Ez az egy hozzászólásod gyakorlatilag "lefedi" a a plazmavágós topic problémáinak 90 %-át. Szeretem a konkrét válaszokat. Azt hittem eddig ,hogy folyamatos a T1 üzeme egy ideig. Ezek szerint majd nem úgy működik mint az autók gyújtása --megszakítással. Ha jól értelmezem akkor a kondenzátor feltöltődik és amikor S1 kapcsoló lekapcsol az önindukciós feszültség hatására a szikra közön átüt a nagy fesz majd a feltöltött kondenzátor "lerezonál" a szikraközön és a tekercsen keresztül? Ma is a becsatolón agyaltam --1:5 -1:10 áttétel U alakú szekunder tekercsbe ? Csak az 1:1 lenne egyszerű és a gyújtó kábelre is gondoltam . Nem lehetne a becsatoló tekercset más megoldással csinálni nem az U alakkú rézzel ? Sajnos délelőtt még nem volt időm a terheléssel foglalkozni --talán holnap.

Nincs benne időzítés ? Már beszereztem a 24 V-os levegős szelepeket és valamilyen időzítést tervezek a gépembe --legalább a ív kikapcsolás után még egy darabig áramoljon a levegő a hűtés miatt.

A legegyszerűbb, ha a mágnesszelepre raksz egy kapcsolót, amit kivezetsz, így addig megy a levegő, ameddig te le nem kapcsolod. Nálam a gyárinál be lehet állítani másodpercre, mennyi legyen az utánfolyás, igazából ez plazmánál nem lényeges, ha nem kapcsolod ki-be folyamatosan, awinál fontos nagyon.

Na most az időzítés megoldható az utánfúvásra, állítható idejűre is, gyakorlatilag ez a leg triviálisabb része, ha csak ezen múlna, már lehetne is vágni.

Mint írtam, a vezérlési diagramm egy ESAB gépé, amit most is árulnak. És hát ez nem egy bóvli, úgy hogy lehet rá adni, hogy ez rendben van így.

A gyújtás vezérlése is megoldható teljesen automatára, nem probléma. A kérdésre pedig a válaszom, nem plazmás emberke vagyok, még csak nem is volt plazmám. De lesz ! Persze van némi tudásom, ezt nem tagadom, viszont még nem láttam élőben plazmát sem (már mint vágót). De itthon már réges-régen húztam plazma ívet, csak akkor még fogalmam sem volt, mit is csinálok igazán. És elég széles elektronikai ismereteim is vannak, és nem tegnap óta. Hát ennyi röviden. A TIG és a plazma hőmérséklete pedig azért annyira eltérő, mivel a TIG-nél nagy felületen van az ív, és a keletkező plazma is szétáramlik, ezért alacsonyabb a hőmérséklet. Ez pont ugyan az a jelenség, mint pld. akármilyen sugárzás esetén, a távolsággal exponenciálisan csökken az intenzitás. Míg ha összefogjuk egy nyalábnak, lásd pld. parabolaantennák 0,5 fokos fókuszáltsággal, egy igen erős sugárzó nyalábot kapunk. Ugyan ez szabad sugárzásban elenyésző. Vagy pld. vehetjük a fényt is ugyan így.

Természetesen nem arra gondoltam ,hogy "plazmás" vagy hanem a gyakorlatias gondolkodás módodra azaz tömören a LÉNYEGET írod.