Föl nem fogom, miért nem csatolod vissza, és akkor lenne egy stabil +-30V-os 200W-os tápod! Ebből 2db, és kész is a 100Hz feletti erősítő tartomány!

Ez a durva különbség az üresjárat és ks terhelés mellett a túllövések miatt lehet.
Kell tenni egy kevés snubbert a szekunderre és egyből eltűnik.

Ez igaz, de akkor is lesz fesz csökkenés, amit kompenzálna a szabályzás. (kb, 70V alá terheléssel sem menne...)

De miért baj, hogy ez egy egyszerű táp minden nélkül? Mondtam már, hogy ez egy játszós táp, igazából nem akartam hosszútávon használni, csak ki akartam próbálni.

Különben meg azon már vitatkozgattam egyszer, hogy azért nem szeretnék stabilizált tápot építeni a majdani tuti erősítőmhöz, mert az tele szabályozgatja a tápfeszemet, és tele lesz ragyával a tápom.
Magyarul, amikor jön egy mondjuk 16KHz-es jel, (és azért a 16KHz, mert az ha elromlik, akkor a színpad is részletszegény, és hiányos lehet.) Szóval amikor meghúzza az a nagyobb frekvenciájú jel a tápomat, akkor a szabályzóm nagyon gyorsan, vagy éppen lassan, de vissza szabályoz. Ettől mi történik? Az, hogy az erősítőm tápja meg emelkedik. Azaz egy kicsi idő elteltével megjelenik a szabályzás mint reflexió a kimeneti jelemen. Ez okozhat minőség romlást!

Aki nem hisz benne, nem akarom meg győzni, nem is akarok vitatkozni róla, csak mondom.
Ha nem rakok bele szabályzást, akkor ugyan teheléstől lejjebb eshet a tápfesz egy kicsit, ez okozhat dinamika romlást, de az nem akkora gond, mert ha az ember kicsit túlméretezi a tápot, akkor észre se lehet venni. Kinek a pap, kinek a ...

Én nem szeretem, pl, ha a jelem telesz...ja valami ami elmúlasztja a részletgazdagságot. Ezzel az erővel a D/A konvertert is ki lehetne dobni a kocsiból. :awink:

Na meg azt is mondtam, hogy a következő vezérlés egy szabályozott lesz, hogy meghallgassam, hogy melyikkel milyen lesz az erősítő hangja.

Aha, és milyen snubbert tegyek? Soros ellenállás kondi?

10 ohm 1nF kondi?

Pontosan ezért nem csináltam szabályozott tápot a négycsatis erősítőmbe . :yes:
Még gyárit sem láttam ilyen megoldásban ( attól még lehet ).

Egy jó szabályzás nem hallatszik bele. A legtöbb rossz, mert leáll ha nagy a visszaszabályzás(beütés után) ez nagy zavart okoz. Sajna a legtöbb gyári IC ilyen...
Hallgasd meg az eltérést, kíváncsi vagyok hallod-e! Persze jó tápot építs, olyat, ami nem áll le...

Az meg, hogy egyszerű, nem állja meg a helyét, mert a visszacsatolás nem bonyolítja...

Gyári ? ? a Steg erősítők mind szabályozottak.

OK. Majd beszámolok róla. A kedvenc erősítőm ketyeg 220-as tápról egy jó ideje. Jól bevált, jó hangú cucc. Az lesz a referencia. Ott aztán van táp tartalék, mert nagy a trafó meg jó a puffer.

Apropó! A te gondolat meneted szerint egy sima 220-as táp nem lehet jó az erősítőhöz, mert az sincs vissza csatolva. (mondhatod, hogy ott a trafóban van tartalék, és igaz is. Ezt kapcsolóüzemű tápnál is meg lehet valósítani, sőtt.) Tehát ott is ha bezuhan a táp egy nagy mélytől mondjuk, akkor nincs ami kompenzálja. Ha csak nem a nagy puffer. Ami ha túl nagy, akkor nem ér semmit, mert nincs ideje feltöltődni, ha kellene, mert az erősítő már veszi ki a következő félperiódusból az energiát. Ez esetben is segít a trafó túl méretezés, és a gyors kondi.
Akkor kapcsolóüzemnél is ez a helyzet, csak többszörös a frekvencia. Az is gondot okozhat ha nem túl nagy a kapcsoló freki, és a páratlan felharmonikusok a hallható tartományban gyengítik a minőséget. Ezért mentem följebb a frekivel. Sok mindennel lehet itt matyizni még. :zavart1:

Jó kis téma ez is. Ha mindent ki akarok próbálni, amit már kitaláltam akkor még vagy 5 évig nem szólal meg a kocsiban az erősítőm, de én addig is tesztelni akarok kocsiban. Hát és a következő ötletem, egy csöves erősítő autóba.

Volt egy solid f15d-m, az szabályzott volt, az összes Steg, Eton amit láttam, de a solid-kicx-audiobank palettán mással nem találkoztam, ami az lett volna.
Ami most nálad van/volt Norbinak gépe, elszállt az összes tápfet ? Mondjuk ennél erősebben alulspeckózott erő nemhiszem hogy van még, biztos húzta a tápot
, valamelyik 1000-1500 W körüli cutting engek ugyanez a felépítése
Szerintem korrektül méretezve a puffer max feszültsége 100 %-al a tápfesz felett van, így gyorsabb a töltődés mint a csúcs körül, kisülés meg hiperbolikus sok nincs vesztve, mert jobbesetben úgysem esik be annyira, nah meg low esr.... csak ez a gyáriaknak már nem költséghatékony

A 220-as tápos táp is lehet stabilizált, csak nem alkalmazzák, mert fűt, vagy bonyolult kapcsolóüzemű. A gond ott az, hogy csak az üresjárati fesz brummentes. Ha terheled, a kondik sülnek és nem tudnak teletöltődni(és itt nem gondoltunk a trafó veszteségére), ezért az egyenfeszre 100Hz ül. A tápfesz miatt alakult ki a szinuszos <-> zenei teljesítmény megadás is. A szinuszos természetesen az, amikor a mérőjel folyamatos, ezért a tápfesz terhelt és leesik. Persze itt még számíthat, hogy az erősítő képes-e elviselni a folyamatos terhelést(hűtés, stb.) de ettől tekintsünk el, és gondoljuk, hogy ezek rendben vannak.
Tehát ha táp stabil és szűrt, akkor a zenei és a szinuszos teljesítmény azonos, ha a mérőjel ugyanaz(Természetesen a szinuszos teljesítmény ma nem feltétlenül jelenti azt, hogy szinuszjellel mérünk, pontosabban azt kéne jelentse, de a fogalom nem így nyert értelmet, ezért használják mostanában a folyamatos, vagy az RMS meghatározásokat is, amik nem határozzák meg a jelalakot, lehet akár négyszögjellel is mérni, aminek a teljesítmény tartalma magasabb, így nagyobbat lehet ráírni a dobozra, főleg, ha az érték elméleti és nem mért!).

Ezért szerintem a legkevesebb felharmonikus hibát akkor viszi be a táp, ha nem ingadozik. A legjobb az áteresztős stabilizálás(gyök kettő feszre méretezve), vagy a kapcsolóüzem áteresztővel kombinálva. De ez elmélet, és én nem hallok különbséget ilyen téren, viszont dinamikában igen, persze a kapcsolóüzemű tápom javára a kocsiban. De nem lebeszélni akarlak, csak légy körültekintő, hogy véletlenül se egy rossz tápból ítélj, ami televágja jelekkel a tápot. Tehát szűrd meg LC tagokkal, és a vezérlés ne álljon le soha. Ehhez túl kell méretezni a trafót és így nem esik akkora fesz, és a vezérlés tartománya beleesik a kezelhető sávba. Vagy a szabadonfutósra ráteszel egy áteresztős stabilizátort. Ezen már sokat gondolkodtam, hogy 100W-ig a szatoknak jó lenne, csak nagyobb feszültségű dolgokat kéne használni a szekunder oldalon a stabilizátor előtt...

Igen, soros R-C
De az értéke függ a belengés frekvenciájától.
Ezt ki kell mérni.

Hello

Naaa. Azt meg honnan tudod, hogy nálam volt az erősítője? ilyen kicsi a világ?

Amúgy van még nálam javítani való bőven. Csupa szívás. Egy Pio erősítő, aminek a tápja már megy, de még nem szól, a végfok is jó, de szerintem a vezérlő szálat amikor kikereste a tulaj, akkor adott a panelon mindenhova 12V-ot, hátha beindul, és ezzel módszeresen kivégezte az egészet. mert az az erősítő egy olyan, hogy 8 csatlakozó van még a tápon, és a hangszórókon kívűl. Akkor van egy SAL, annak a vezérlése rossz, meg van egy audison, leégetve, meg egy Solid S2000 aminek a pwm végfok vezérlője sz..r. Úgyhogy minden F..sza! Tele vagyok jó szívós erősítőkkel.

Szóval vissza térve az AP22 Aidiobankra. A végfok volt szétcsattanva. Annak a tápja erősen túl volt méretezve, és csodálkoztam is, hogy miért, aztán amikor rámértem a jelalakra, rájöttem. Olyan lassú volt a vezérlés, hogy biztos fűtött a Fet benne rendesen. 2 trafó van benne, 8 db IRFP064N és többiek. Amúgy a felépítése nagyon jó, csak össze van csapva, mint mindegyik. Kivéve a Focalom. Az zsír cucc.

Hi

Hát igen, ha stabilizált tápot használok, majd, akkor biztos, a maximális előforduló terhelés fölé fogom egy kicsit specifikálni a trafóm feszültségét, de nem olyan túl sokkal. Aztán jöhet hozzá a vissza csatolás, mert akkor tudom, hogy nem tekertem túl sok menetet a trafóra. Az se jó, ha túl sok a szekunder menet, mert akkor soha nem fog teszem azt 35-40% fölé menni a kitöltés. akkor meg romlik a trafó összes paramétere, és a hatásfok is indokolatlanul.

A méréseket meg vágom, hogy minden cég máshogy mér mindent, az a lényeg, hogy a végeredménnyel lehessen vevőket csalogatni. Amikor elkezdtem hifizni annó, akkor az volt az első pár lecke, hogy megtanuljak keresztül látni a szitán. :vigyor2:

Ez az áteresztő tranyós stabilizátoros cucc nem rossz ötlet. Ezt is ki fogom próbálni. (már annyi mindenre mondtam, hogy ki fogom próbálni, hogy ennyi időm nincs is. )

Az a jó a kapcsoló üzemű táp után tervezhető áteresztős szűrésben, hogy nem kell nagyon nagy feszültségre tervezni, mert a pufferen a nagy freki miatt nem esik akkora fesz. Persze, ha nem szabályzott a táp, akkor ez nem igaz. Tehát a szabályzottnál nem is stabilizátor lenne, hanem szűrő. Kérdés, hogy tényleg hallani-e, főleg egy autóban.

Pedig nem artana, ha kiprobalnad.

OFF:
Pentekre tekerek. )
- probaltad a "lakkot" ?

ON:

szobaiban láttam fesz stabilizált tápot. Abban szeretik használni az LT1083 fesz szabályzó ic-t A legnagyobb 30V 7.5A Ez nekem jó is lenne, de nem lehet itthon kapni.
Aztán lehet hogy egy áteresztő tranyós cucc lesz.
Hogy autóban ki lehet-e hallani??
Simán szerintem, csak eléggé nagy felbontó képessége kell, hogy legyen az autós cuccodnak. A cimborámmal (Győri Laci) Teszteltünk rca kábelt, hangszóró kábelt, fejeket, és még különböző módon írt cd képfileból írt muzsikákat is. Sőtt Cd hordozót is (cd lemezt magát)
Minden hallatszik. Ha igényes vagy az ilyesmire, akkor nem nézel el a rendszerednek semmi hibát, és ki küszöbölöd. Persze Senkinek nem tökéletes a rendszere. Mindenkinek egy állapot van az autójában, ami tükrözi, hogy mennyi a szabad ideje, milyen jó a füle, és mennyi türelme van hozzá. Szoktunk összejönni minden pénteken az ilyesmivel fertőzött cimboráimmal, és egymás munkáját hallgatjuk, és véleményezzük. Erre azért van szükség, hogy nehogy valaki véletlenül a saját ízlésére alakítsa a zenecuccát, és esetleg elkanyarodjon a valóságtól (nehogy megpróbáljon valaki a zeneanyagának a hangmérnöke lenni. A CD-t már meg csinálták, nem kell újra keverni ), meg ugye a kíváncsiság.
Szumma-szummárom Le fogjuk tesztelni, és ami a legjobb lesz, az marad.

Szasz

Nem volt időm. Minden nap dolgozok. Péntekre tekerj valamit, és megnézzük mit bír. :yes:

Ugy latom itt aktivabb vagy mint emailban. )

Errol ecseteltem mult penteken:

Jean Hiraga Class-A Amplifiers

A 20w-os angol változat tetszik.

Mikor építed? Autóba lesz?

Lenne egy kérdésem.
Sok rajzon látom, hogy a trafó előtt és/vagy után van egy kb 10 Ohm os 1W-os ellenállás és egy 1 nF-os kondi, Ez miért kell?
A Cimopata féle tápban pl. nincs, miért?

A nyákternek köszönhetően nem nagyon volt rá szükség.
egyébként a túllövések csillapítására kell, valamint csökkenteni lehet vele a kapcsolás veszteségeket, de ez az utóbbi csak akkor van így ha nagyon jól bevannak lőve az értékek.

Értem.
Kösz a gyors választ.

Kinek mi a véleménye ?
Okozhat nagyobb veszteségeket ha a primer kívül van feltekerve ? Saccra 5 mm-nél nem lenne közelebb a ferrithez. Változik a csatolási tényező, ha lényegében ugyanolyan szorosan tekerem ?
Még egy kérdés.
Mintha itt olvastam volna, de nem találom, mi a pontos neve/típúsa a strabapíróbb zománchuzalnak ?
A lakkozás jobban bírja a hőt, és rugalmasabb ?

A szoros illesztés az attól szoros, hogy a lehető legjobb indukciót hozod létre. Én úgy szoktam, hogy a trafó belsejére tekerek mind a két primerből valamennyit, mondjuk a fele mennyiséget. Aztán a szekundert, és aztán megint a fennmaradó primert.

Igazából meg lehet csinálni úgy is, hogy nem 2 részletbe, hanem 4, vagy 6. Türelem kérdése, és persze az is, hogy a huzalok hogy adják ki a rétegeket. Én spec. nem szeretem ha a huzalozás nem ér végig a dobon, aztán a másik tekercs huzalait be kell odáig vezetnem, mert azzal sok helyet elfecsérlek. Ki szoktam számítani, hogy hány menet fér el 1 sorban, azt elosztom a menetszámmal, és megkapom, hogy hány szálat tudok úgy rátekerni, hogy pont végig érjen. Aztán jöhet a következő réteg, a szakunder, aztán megint primer, stb. E magoknál nem jó ha túl tele rakod a dobot, mert akkor túl közel kerül a tekercsed az E mag külső részéhez, és ugye ott pont ellentétes az indukció. Amitől romlik a trafó.

Tekercshuzalból én olyat szereztem be ami nagyobb hő értékű, mert azoknak a mechanikai strapabíró képessége is nagyobb. Vagy a legjobbak a nagyobb hő értékú huzalok, mert azokon 2 réteg zománc van.

Bővebben: Link Innen tudsz vadászni huzalokat. Vagy a Villérttől Kerepestarcsáról.

Bővebben: Link ez meg a Villért linkje. Itt le is írják, hogy milyenek léteznek.

Trafóba szerintem nem kell a lagnagyobb hő értékű, mert nem melegszik az 120°C fölé, mert akkor a trafó elveszti a képességeit, és úgy is kiverné a biztit.

http://www.villert.hu/index.php?page=sa

Oket kerdezd meg.
- tuti megtudsz mindent.


Ui.: ohh latom emmzolee, mar segitett.

Értem, tehát a legideálisabb ha a teljes szekunder és primer keresztmetszeten, egyenletesen vannak eloszlatva a két tekercs huzaljai. Bár így meg lehet könnyebb elrontani a két primert a huzalhosszok miatt.
Megpróbálom így szétosztva a primereket, aztán valami csak lesz belőle. Toroid lesz,
Megpróbálom a 0,4 körülivel, látom magam a szopás közben, párszázat össze kell fogni

Esetleg a litze huzalukkal találkoztál, előfordulhat hogy könnyebben menne, csak ha nagyon sorodva van , lehet nem fekszik rá rendesen.
M2tnc mag lesz, 200 c fok a curie hőmérséklete, hát remélem azért ezt messze elkerüli, nem lesz akkora terhelés meg 1 Tesla-s indukció sem.

:yes:

Hát ja

A Toroidra rá tudsz tekerni bőven, mert gyakorlatilag a közepén a lyuk határozza meg, hogy milyen keresztmetszetet tudsz rátekerni. Én nem vagyok annyira betojva attól, hogy nem egyforma hosszúak a tekercs huzaljaim. Nem volt olyan bajom, hogy zabálta volna az energiát a trafó emiatt. Toroidnál mondjuk sokkal jobban el tud az ember térni a huzal hosszaktól, és ott könnyebb nagy változást produkálni. Viszont a voltonkénti menetszám számít. ugyanannyi menet mindig ugyanannyi menet, tehát az indukálódó fesz. is ugyanakkora kell, hogy legyen. Ettől nem fog fesz. kiegyenlítődés történni a huzalok közt. Megint csak azt tudom mondani, hogy a toroidnál könnyebb hibázni ilyen téren. A toroidnál arra is figyelni kell, hogy a primer tekercset minél jobban terítsd szét a magon, mert ha egybe tekerve akár litze huzallal megtekered azt a 2-3 menetet, akkor csak azon a kis felületen gerjeszted a magot, és az összes energiát a magnak kell átvinnie. Ha egymásra tudod tekerni, akkor szorosabb lesz az illesztés, és a huzalok egymás közt is tudnak indukálni. Ettől jobban terhelhető a mag.

0.4-essel? Mekkora a mag? Freki? Teljesítmény? Áram sűrűség?

Csak érdekel, mert kíváncsi vagyok. :eeknoes: :wink:

Azért is gondoltam 0,4-el, azt jobban szét tudom húzni a gyűrűn, bár 2x2 menet van, szval így sem fog jutni az egészre.
1360-as mag talitól.
Freki majd alakul, valahol 30-50 között
Teljesítmény eléggé szórt, attól függ mi lesz rajt 1-2 secre lehet lesz 3 Kw, de tartósan 1000-nél semiképp nem több.
Primereknek olyan 2x20 mm^2 körül.

Bővebben: Link

Ezt néztétek ?
Vannak itt fura dolgok