Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Muzeális készülékek-alkatrészek restaurálása
Témaindító: Kutyuli, idő: Márc 29, 2008
Témakörök:
Hát ez a potméter elég érdekes. Össze vissza ugrál a műszerem, ahogy tekergetem. Megpróbálok szerezni bele újat.
Ha a poti kh.-s, ilyen pattogást, villogást annak sem szabadna okoznia.Én a helyedben megnézném a tápszűrö-, és az ECL-re csatlakozó összes kondit, szerintem lesz közte olyan, ami átvezet(C111, 68, 45,90,61,103,102), ezért rángatja a tápfeszejt.
Üdv!
Nem hibás a kondi csak túl kevés ideig mértem...
Lehet, hogy a C45-t mérted? De tréfás lehet hál.trafó sec.-en lévő 2x4,7nF is(C146, 147), ezek csúcsban 310V-ot kapnak(itt 220V eff váltófesz. kell, hogy legyen)! Itt én kihúzott EZ csővel feszejt mérnék-hidegműszerrel(nem DVM-el).
Üdv!
Ebben a rádióban EZ helyett szelén van. Sajnos csak digimultim van. Van egy régi orosz analóg műszerem is, de sajna rossz. Az mitől lehet, hogy csak RH n van megfelelő hangerő, a többi sávon még maxra tekert potival is halk?
Na ja, ha ló nincs, szamár is kincs. Persze,hogy azzal is mérhetsz, csak a méréshatárválasztásnál sokkal jobban figyelj! Az, hogy RH-n jól szól, máshol nem, az lehet: sávváltó(k) koszosak, kh.-sak, esetleg a KH tekercse(i), vagy kondijai nem működnek. Jó segédeszköz "BÉKA" honlapján a "varázspálca". Az osc., és modulátorkör, kf. fokozat ezek szerint jó, különben RH-n sem menne. URH-n a Te lakóhelyeden nem tudom, hogy -akár tükörfrekvencián- bejön-e bármi. A szelén biztos, hogy jó(ezt én még EZ80-al ismertem)?
Üdv!
URH hoz FM konvertert használok. Megnézem a szelént.
Az isostat kapcsolók tényleg kontaktosak. Több olyan kontaktust találtam ami nem érintkezik. Mivel lehet ezeket kitisztítani?
Az igazi az (lenne), ha mindegyik mozgórészt ki tudnád szerelni, a fülecskéket(és a lábakat) tisztítani,majd szorosabbra hajlítgatni, és így visszarak. Lehet, hogy egy elég egy alapos "Kontakt cleaner" többszöri befujkodás is.
Szia!
Hogy lehet egy ilyen kapcsolót szétszedni?
Ha jól emlékszem, a nyomógombot, és a mögötte lévő segereket, rugót kell leoperálni, ezután a mozgórészt lassan hátrafelé ki lehet húzni. Arra vigyázz, hogy a mozgórészben lévő kis kontaktpapucskák a mögöttük lévő rugóval el ne repüljenek! Ha mindegyikkel ezt meg tudtad csinálni, megérdemled, hogy a neved ezek után "Sziszifusz" legyen!
![]() Szia!
Kitisztítottam az összes kapcsolót, de összerakás után a fekete rögzítő fülecskék kiesnek. Mit ronthattam el?
A rugótámasztó, ill. -határolókra gondolsz? Ezek hajdan acéllemezből készültek, ha egyre gondolunk.
![]() Üdv!
Igen, azokra. Amikor egy gombot benyomok kiesik a hozzá tartozó fekete acél "alátét".
Szerintem a szétszedésnél kitágultak. Az U-alak szárait fogóval kissé nyomd össze, hogy a hornyokba "húzósan" tudd visszailleszteni.
Üdv!
Összébb hajlítottam és mostmár nem esik ki. Köszönöm a segítséget.
Összeraktam és kipróbáltam. A búgásos probléma maradt, de középhullámon az érzékenység jelentősen megnőtt.
Járattam egy kicsit és egyszer csak elkezdett recsegni. Mostmár nem is szól csak recseg.
![]()
Üdv!
Segítséget szeretnék kérni egy elektroncső beazonosításában. Szerintem valami pentóda. Ennyit tudtam megállapítani róla. Nem vagyok még nagy "csöves".Sajnos semmilyen felirat nem látszódik a csövön. Nagyon örülnék ha be tudná valaki azonosítani nekem! Köszönöm! ![]()
Így kinézetre EBL21 vagy UBL21. A fűtőszál hideg ellenállása az UBL 21-nél 83 ohm, Az EBL21-é 10 ohm alatti. Ez egy végpentóda két diódával kiegészítve. A diódák demoduláció és AGC szabályzási célra szolgálnak.
Az alulnézeti rajzon 12 és fél kettő óránál lévő láb a fűtésé.
Egyetértek az előttem szólóval: E(U)BL21 gyanús, a Terta T328-amban is EBL21 van és sanszos, hogy így néz ki!
Üdv!
Köszönöm a gyors választ. 1.5 ohm az ellenállás. Akkor EBL 21 lesz ![]() Érdemes foglalkozni vele? Jó fajta cső? Mi az a demoduláció és az AGC szabályzás? Köszönöm! ![]() ![]()
A kimenő primerjén 6M ellenállást mérek. Szerintem ez lessz a hiba.
Ez furcsa, most megmértem újra és most csak 230k t mutatott a műszer.
Üdv!
A Terta T328 kb. 1,5-2W-ot tud szinuszos teljesítményben. A maga idejében mindenképpen "jó fajta" cső volt, bár a "jó fajta" megitélése relativ dolog. Annó több rádió típusban is jól szolgált az E(U)BL21. :yes: Ezek szerint kezdő vagy az eletronika/rádiózás terén, de ez egyáltalán ne szegje kedved, azért vagyunk, hogy segítsünk! ![]() Demoduláció: Egy rádió adó berendezésben a hangot "ráültetik" a vivő rádiófrekvenciára, vagyis modulálják. Érthető, hiszen ha a hangjelet kellene az éterbe közvetlenül sugározni, akkor brutális, több km hosszú antennák kellenének az adó és a vevő oldalon. No meg aztán hogyan is választanánk szét a sok "adást", amit hangfrekvencián rezgő elektromágneses hullámokkal továbbítanánk? ![]() Bővebben itt olvashatsz: Amplitudó Moduláció Frekvencia Moduláció Most már nyilván Te is tudod, hogy a de-moduláció a moduláció ellentéte: vagyis a vivő rádióhullámról leválasztjuk az információt (hangot/képet/adatot). Az EBL21 csőben 2db diódda is van, ebből az egyik végzi ezt a feladatot: de csak amplitudómodulált AM adásokat tudunk demodulálni diódás egyenirányítással. AGC szabályzás: Az automatikus erősítésszabályzást jelenti (Automatic Gain Control). Arra való, hogy a helyi és a távoli, gyengébb jelű rádióadók (hosszú,közép,rövidhullámon főképp) vételi hangereje között minél kevesebb különbség legyen, kb. egyforma hangerővel lehessen hallani az adókat. Ehhez szintén diódával előálítunk egy ún. AGC feszültséget, amivel általában a középfrekvenciás erősítő cső erősítését szabályozzuk az emilített cél elérése érdekében. A helyi adó nagyobb AGC feszültséget produkál, ezért lejjeb veszi az erősítést, míg a távoli kisebbet ezért jobban fog erősíteni. Remélem érthető volt a rövid ismertetés.
A primer egyenáramú ellenállása kb.300ohm lehet, több nem, kivezetéseket, csatlakozásokat, forrasztásokat nézd át, több100Kohm nagyon vad.
Üdv! |
Bejelentkezés
Hirdetés |