Sziasztok. Lenne egy kérdésem: van akadálya annak, hogy 2 db ilyen hőfokszabályozót/hőkioldót úgy építsek meg, hogy közös ventit hajtanak, tehát 1 db nagy venti lenne a tápban így ha bármelyik meleg (vagy mindkettő) akkor bekapcsol? Még egy kérdésem van, hogy a hőkioldó relét felelesleges úgy bekötni, hogy a trafóból kijövő feszt. szakítsa vagy elég ha simán a dc off-ot kapcsolja? (Itt arra gondolok, hogy akár 4A is átfolyhat a relé érintkezőin.)

Szükségem lenne egy jó tápforrásra.
Az elvárásaim a következők lennének:

1. 0.... +-30V/2A (szimmetrikus)
2.állítható áramkorlátozás, jó lenne ha hosszabb rövidzár esetén se döglenének meg a tranyók.
3.LCD display... (V, I, + a beállított áramkorlát megjelenítésével)
4. minimális vezetékezés
5.viszonylag kis helyigény.

Kapcsolási rajzokat várnák.Több fajtát is lehet, amikből ihletet kaphatok egy esetleges saját konstrukcióhoz.

Köszönöm

Azt én kérdéseimre valaki tudna pár tanácsot adni? (A relével mit szakítsak vagy kapcsoljak? Melyik a jobb?)

...Jó diák lévén nekiálltam és mostis azt csinálom!
csinálom a terveket az ic adatlap alapján.
Bár nem az alkotóé de csak nem lessz anyira rossz!

Nem a relé az a hőkioldó a venti csak hőfokszabályzónak kell, 2 relé lesz külön de 1 db venti csak egy schottky dióda lesz egy reléhez és a ventihez.
Lehet nem voltam pontos 2db panel lesz 2db hőkioldó és egyben hőfokszabályzó a ventihez elvileg egy nyákon lenne egy ventihez és egy reléhez a schottky mivel nekem 2x25V tápom lesz így 2db nyák kell, de én csak egy ventit akarok használni szóval bármelyik táp hűtőbordája túl meleg a venti bekapcsol (nem használnék 2 ventit külön), a relék azok külön lennének 1-1 mindkét tápnak. A relénél az a kérdés, hogy a trafóból kijövő feszt szakítsam vagy a tápon használjam a dc-offt? A ventinél csak annyit csináljak, hogy tegyek be 2db diódát mindkét irányba? (Ugyan azt a feszt kapná mindkét hőfszabályzón keresztül a venti tehát nem kap nagyobb feszt. mint lehetne és mindig a melegebb hőtőbordához igazodik a hűtés.)

Az egyenirányitóhid (vagy diódák előtt érdemes megszakitani, mivel ott még váltóáram folyik, és az kevésbé veszi igénybe az érintkezőpogácsákat, és kisebb az ivhúzás veszélye. Hátránya, hogy a pufferekben tárolt töltés még eljut a kimenetre.

Aha értem, de az a töltés már nem sokat számít annyival hamarabb lekapcsol a relé, hogy az már nem oszt nem szoroz. Amúgy a reléhez kell valamit tenni ami elnyomja a szikrákat vagy el tudja valami nyomni?

Nem kell vele foglalkozni. Egyébként jól megtervezett tápban a kimenet elektronikusan tiltható, nem kell külön relé.

És ezt a funkciót hívják "DC-OFF"-nak.

Üdv!

Ehhez a tápegységhez megoldható lenne, hogy az elő-tápegysége egy számítógép tápegység legyen? Olyan 34-35V DC 2-3A kivehető lenne két 300W-os tápból? (egyik az egyik ág, a másik a másik ágat hajtaná meg) Azt szét lehet teljesen szedni, felhasználni az alkatrészeket, újratekerni stb...
( ha estleg más feszültséget is ki lehetne mellette csikarni, az se lenne baj) Mert nekem szerintem olcsóbb lenne tápot átalakítani, mint venni trafót hozzá. (szimmetrikus tápot készítenék, kis extrákkal)

Itt van készen.

Minek vele bajlódni? Még olcsó is.

De a dc-off feszültséget vár vagy csak simán egy kapcsoló kell? (Lehet most rosszul gondolom, de a 2.7.1 dc off-ja egy kapcsoló, a hőkioldáshoz akkor is kell egy relé csak elég egy nagyon pici ami bekapcsolja a dc off-ot. Vagy tévedek?)

Szia!
Elég egy tranzisztor is oda, csak -5V-ra kell vele húzni a műveleti erősítő bemenetét.

Jelenleg nekem kicsit drága lenne ez. Tápokból viszont van bőven, így az se lenne baj, ha tönkremegy kísérletezésnél, és még alkatrészem is van hozzá, korábbi tápokból, ezért érdekelne ilyenfajta megoldás.

Kísérleteztem a 2N3055 tranyók össze vállogatásával.

Igazából nem tudom, hogy mi lenne a jó módszer. Meg mértem mind a 18 darab tranyómat.
-Az első módszer. A multiméteremmel a hFE paramétereket mértem. Nagyon különböző eredmény jött ki 2-től 55-ig. A matematikai átlag 16 körül volt.
-Aztán össze dobtam egy munkapontot neki, és úgy lőttem be az első tranyót, hogy földelt emitteres kapcsolásban, a collector a fél tápon legyen. Ehhez képest is nagy szórások lettek. 8V volt a fél táp. Az eredmények 0,1V-tól 11,04V-ig változtak. Az átlag 7V körül volt.
-A hőtorzítás miatt gondoltam meg mérem meleg alkatrész esetén is. Így mindegyik tranyót 6 másodperc páka izzasztásnak tettem ki, és amikor meg nyugodott az érték(kb 5 másodperc múlva), akkor olvastam le. Ezek az értékek arányosak voltak a hidegen meg mért méréshez képest.

Azon gondolkoztam, hogy össze dobok egy olyan munkapontot hozzá, amivel a collector áram már 1-2 A, és akkor mérek, mert úgy is az hasonlít az éles körülményekhez.

Amiért nem tudom, hogy mi lenne a helyes módszer, az az, hogy a több módszer között nincs hasonlóság az eredményekben. Honnan tudjam, hogy jó, az amit csináltam? :nemtudom:

Mekkora tűrés fér bele szerintetek? Ami még biztonsággal működni fog.

Érdekelne, ki, hogy csinálta a párba válogatást.

Értelek.

Hát gyakorlatilag a primer körben lévő cuccok maradhatnak, a szekunder tekercs meg változik, innentől az egész szekundert át kell szabni. A vissza csatolás is változni fog. Én lehet azzal vagy azon belül oldanám meg a fesz. szabályzását is. A lényeg, hogy jó gyorsan reagáljon.
Nem tudom a kapcsoló üzem miatt, mennyire ebbe a topicba való, de a labortáp miatt viszont ide való. Itt vannak egyszerű leírások Ehhez már csak egy fix táp kell, és kész is vagy.

Ezek egy gyártótól voltak, vagy vegyesen mindenféle, új és használt?? Mert ekkora szórás a bétában nem kéne, hogy legyen. Én vettem 6db-ot, végigmértem, 34 - 39 ig szórt csak!!

Szerintem ehhez nem ártana egy külön topikot nyitni, pl. tranzisztor béta mérési módszerek vagy valami hasonló címmel, ha lehet, az külön témában menjen. Szerintem.

Igen volt benne mindenféle gyártó, használt, nem használt, és 30 éves is!

Okesz, de nem akartam én erről heteket beszélni.

És ha más igen?

Találtam is ilyen topikot, ide fogom nemsokára pakolni azt a pár hozzászólást.

Igen Ezt én is meg találtam, és gyorsan el is olvastam. Azért is nem hoztam létre egy újabb topicot. Megépítem az elején szereplő tesztert, és meg tudom mérni a cuccaimat.
Így is már úgy elhúzódik a táp építésem, hogy csak na. Mondjuk a szabadidőm is kevés. Ezért nem akarok sokat molyolni a béta méréssel.

Belerakod a kellő számú tranzisztort lehetőleg egy gyártótól egy helyről valót és kész, én is sokat szívtam ezzel de már tudom nem kell túlaggódni. Ha valami gond van ott az olvadóbiztosíték. A "sztahanovista" tranzisztor fog elszállni elviekben, aminek legnagyobb a bétája.

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy labortápot, olvasgattam is a topikot, de nem tudom melyik kapcsolást kéne megépíteni.
Adva van: ac 27 V os trafó, 1 amper kb elég is, élesztéshez lenne. Fontos lenne az egyszerűség és olcsóság, ic-s kapcsolásokra is nyitott vagyok.

Áram korlátos kell, vagy elég csak feszültség szabályozott?

Áramkorlátos kéne. Ez lenne az első labortápom, még építgetem a " műhelyt". De azért már van valamennyi elektronikai tapasztalatom.

Szerintem ott kezdődik egy labortáp, hogy van neki áramkorlátja..
Én a Pioneer vs. Alkotó tápot ajánlanám.
Könnyel elkészíthető és olcsó.

Néhány alkatrész cseréjével, könnyedén átalakítható. Kb. 34V/1A-t ki lehet hozni belőle az adott trafóval. Esetleg kellő önmérséklettel, akár 2A-t is, csak akkor tudni kell, hogy a trafó szenved.
Ezzel együtt sem hiszem, hogy egy 30W alatti teljesítményű trafóval kéne egy labortápnak nekiindulni.

27V-os tápra proli mesteré szerintem tökéletes, kicsi kompakt és nagyon stabil, és szkóppal ellenőriztem a kimenő zajt, az kb egyenlő a nullával, a stabilitása megdöbbentő terhelés és üresjárás között, van hozzá nyákterv, lehet 1 amperre elég 1db fet, szerintem szuper.

Van akinek a 317-es is labortáp, ezért kérdeztem mi az igény.