Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Hello,
Kezdő vagyok, nemrég vettem egy pickit3-as égetőt demo board-al. A demo boardon minden rendben működik, de demo board nélkül szeretnék rákötni egy pic18f4520-as pic-t, belső oszcillátorral. Amikor így csinálom mindig ezt a 2 hiba üzenetet írja ki: Unable to get voltages from PICkit 3, Failed to initialize PICkit 3. Mi lehet a probléma?
Hello, a Siemens M35 töltőjével lehet erősítőt hajtani? 5v, egyenáram, 250mA. Szeretnék építeni egy kis erősítőt, hordozhatót, tda7264-es végfokozat IC-vel
Szerintem mindenek előtt nézd meg az adatlapját az IC-nek. Teljesen esélytelen minden szempontból. 1) ez nem is olyan kicsi erősítő már 2) ebből adodóan kb. szükség van egy 70W-os tápra neki, a tied meg 1W-ot alig haladja meg 3) feszültséged is nagyon kicsi 4) nem ártana a szimmetrikus táp (mondjuk én megcsináltam szimpla táppal is de nem az igazi). Ha gondolod olvass utána ebben a topic-ban az erősítők világának.
Köszi Ha a tranyósat csinálom akkor nagy fényerejű ledet is lehet vezérelni vele?
Hali
Nem eppen szerencses itt feltenni ezt a kerdest, mivel vannak kiemelten PIC topikok. De hogy valami hasznos is legyen. Nem tudom milyen aramkori kornyezetben kivanod programozni a PIC-et. Ha van tapja es mas aramkori elemek is vannak a PIC mellett, akkor ki kell alakitani a ICSP aramkort a panelon, es utana lehet hasznalni a PK3-at programozasra. Ha csak siman foglalatban akarsz programozni, csinalni kell egy programozo adaptert, es az aramkoron kivul, beledugva a PIC-et lehet programozni. Ez csak a DIP tokos PIC-re ervenyes. Mellekelek egy adaptert, amit en regota hasznalok. Alkalmas a 8, 14, 18, 20, 28 es 40 labas DIP tokokhoz. Nem hasznalhato a 10F*** sorozathoz, mert eltero a labkiosztas, ahhoz kell csinalni egy kis feltetet. Remelem hasznos informacio volt. Viszlat a PIC-es topikokban. Vili
Sziasztok !
A kérdés nem pont ide vág, de emiatt nem akartam topikot nyitni érthető okokból Az lenne a kérdésem, hogy az alábbi Link -en látható "doboz"nak mi a neve, hogyan találhatom meg guglival ? Én eddig ennek az alu idomnak olyan fajtájával találkoztam, ami teljesen zárt, kb mintha egy zártszelvény lenne, de abban is volt a négy sarkában csavarnak hely, továbbá oldalt hornyozott volt, ami igen nagy segítség NYÁK behelyezésnél, mert nem kell attól tartani hogy hozzá fog érni bármi is a fémhez, és fixen is tartja. Azt tudom hogy ezeket az idomokat méter, vagy akármilyen adott hosszúságú darabokban lehet kapni, és igénynek megfelelő hosszra szabható. Érdekelne ez az általam említett teljesen csukott, és ez a "felül nyilt", U alakú profil is. A nevére lennék nagyon kiváncsi, illetve, ha valakinek van tippje, hol kapható Budapesten (netán megfizethető áron.. )Üdv, Edgár
Sziasztok!
A következő promlébában kérném a segítségeteket: Szeretném megoldani, hogy egy ATX PC tápról két alaplapot tudjak egymástól függetlenül ki-be kapcsolni. Kicsit részletesebben: az egyik alaplap gyakorlatilag 7/24-ben működik (házi NAS). A másik alaplap az asztali PC, így ez csak időszakosan van csak bekapcsolva. A következőket sikerült eddig saját kútfőből (és persze a goggle segítségével) kideríteni: az ATX szabvány szerint (részletesen itt: http://www.formfactors.org/developer/specs/ATX12V%20PSDG2.01.pdf 23.oldal) a táp a POWER_ON (PS_ON) alaplapi vezetékén (http://pinouts.ru/Power/atx_v2_pinout.shtml) (16. pin /zöld vezeték/) kikapcsolt PC esetén TTL "high" van, amit bekapcsoláskor az alaplap "low"-ra húz. A probléma: készítettem egy 24pin ATX Y elosztót, tehát az összes tápból jövő vezetéket szétosztottam 2 felé. Mivel az egyik alaplap folyamatosan be van kapcsolva, ezért a 16.pin mindig alacsony szinten van az asztali gép alaplapján is (hiszen a szerver alaplapja alacsony szintre húzza), így az asztali gép alaplap "azt gondolja", hogy be van kapcsolva. Megoldás (szerintem): kellene egy kis áramkör ami emulálná az asztalipc alaplapnak a logikai magas szintet, hogy "az" be tudjon kapcsolni, vagyis földre tudná húzni, majd kikapcsolásnál "elengedni". A tápról tudok 5V szedni, de azt nyilván nem köthetem egy az egyben az alaplapra. Szóval a fenti próblémára szeretnék Tőletek megoldást kérni. Mivel "komolyabb" dolgokra nem vagyok berendezkedve (panelgyártás) ezért a lehető legegyszerűbb (egy forrasztópákával megoldható) megoldás érdekelne. Előre is köszönöm MINDENKINEK!!! (és bocsánat a láma kérdésért...)
Köszönöm szépen a választ és az ellenállás kisütésnek van rajta vajon?
Szerintem a megoldás egy soros ellenállás ( pl 500 Ω ) és egy kapcsoló vagy nyomógomb. Ráteszed az 5V-ra az 500Ω-ot azt a gombra, majd az alaplapra. Ha megnyomod a gombot, magas szintre kerül, és bekapcsol.
De várj meg valaki nálam okosabbat. 
Üdv!
EZT az erősítőt, megépíthetem +-46V-os tápfeszültséggel? A tápfeszültség még éppen belefér az ic-n megengedettbe, és temészetesen a kondikat is megfeleően méretezném. Működhet? Előre is köszi.
Helo!
Nézz az erősítő topikjába! Ott megtudsz mindent róla, de egyébként sok lesz neki a +-46V, 40V pont jó neki. De olvass utána és megtudod. Bővebben: Link Üdv. roland0327.
Sziasztok!
légyszi.valaki magyarázza el,hogy kell kiolvasni egy tranzisztor béta értékét.A táblázat szerint 20nak látom a grafikonba Ic/Ib-t 10nek irja. Köszi Becsey
Szia!
Rossz helyen keresed a bétát.
Létezik olyan ezköz amivel kábel nélkül átjátszható a tv. vétel egy másik helyiségbe, szomszéd házba?
Topic: Bővebben: Link
Köszi
Sziasztok
Olyan kapcsolást keresek, hogy egy nyomógomb megnyomására bekapcsol és meg nyomom, meg egyszer kikapcsol Tud nekem segíteni
Oldal első harmadában keresd ezt: Ki/be kapcsolás nyomógombbal elektronikusan. Bővebben: Link
parancsolj, itt van egy:
Bővebben: Link
Köszönöm
Mid kétötöknek nagyon gyorsak vagytok Na de melyik működik biztosan?
Sziasztok.
A tranzisztorok disszipációs képességéről szeretnék többet megtudni, mert eddig csak annyit tudok hogy van. A válaszokat előre is köszönöm.
Szia!
Milyen szempontból kérdezed? A nagy teljesítményűek többet képesek disszipálni, a kicsik kevesebbet. Az adatlapon a teljesítményadat függ össze a maximális disszipációval.
A nagyteljesitményü tranzisztorok több hőt disszipálnak el mint a kicsik? Vagy evvel az erővel ha egy kis tranzisztort nagy bordára szerelek akkor nagyobb teljesitményt is ki lehet hozni belőle? Ez amit nem értek.
Helló!
Kaptam egy rossz elektromos vasalót. Sajnos szétbontani nem tudom, de gondolom egy egyszerű soros kapcsolás van benne, glimmlámpa-fűtőszál. A glimmlámpa szakadt benne, emiatt nem működhet? Ha igen, akkor helyettesíthetem egy LED-el? 
A fűtőszállal párhuzamosan van a glimmlámpa, egy áramkorlátozó soros ellenállással, és nem sorosan.
A lámpa csak visszajelzi a bekapcsolt állapotot.
Hello!
A Glimmlámpa egy "gáztöltésű elektroncső". Az nem sorba kapcsolódik a fűtőszállal. Annak saját előtét ellenállása van (csak adott felépítés esetén nem látható, de azért van.) Tehát nem helyettesítheted Led-el. De egy soros kötésnél az áramok azonosa, és a feszültségek oszlanak meg az ellenállás értékével fordított arányban.. Tehát ha valamit a fűtőszállal sorba kötsz, akkor azon is akkora áram fog átfolyni mint a fűtőszálon. Példának okáért egy 1200W-os vasalónál, ez 5,2A áram lenne. Na, ettől a Led is szépen megfeküdne. Valaha sima izzót is használtak, de ehhez megcsapolták a fűtőbetétet. Ez viszont egy plusz kivezetés, költséges és macerás. A Led-nek is előtét ellenállás kell, vagy kondi, plusz egyenirányítás. Ez is macerás. A Glimm-nek kicsi az áramfogyasztása, tehát ennek kis teljesítményű előtét ellenállás elégséges. Következésképpen maradt a Glimm. Amíg a mikroprocik be nem teszik a lábukat a vasalóba.. üdv! proli007
Egy tranzisztorban belsejében véges méretű a szilíciumkristály, amely a hőt termeli. Ha az áramsűrűség meghalad egy bizonyos mértéket, akkor semmilyen extra hűtés nem védi meg a tranzisztort a tönkremeneteltől. Ráadásul a rétegek bekötővezetékei úgy fognak viselkedni, mint egy olvadóbiztosíték. Már csak ezért sem lehet a végtelenségig növelni az áramot.
Ha a disszipációt úgy érted, mint veszteség, akkor egyenáramú beállításban a tranzisztorok egyenrangúak. Viszont ha gyors kapcsolóáramkörökben használjuk őket, akkor típusonként nagy különbségek lehetnek a hatékonyság terén. Természetesen a nagy teljesítményű tranzisztoroknak több bázisáramra van szükségük ugyanannyi áram megmozgatására, mint a kicsiknek, ami melegíti is őket.
Üdv! Igen egyszerű kérdésem lenne... 1N4007-es diódát mindegy, hogy hogy kötöm be? Vagy nem?
 Sorry a hülye kérdésért, és előre is köszi a segítséget  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
