Az ágy alatt is megnézted?
Bővebben: Link 5mp-ig sem tartott kikeresnem.

Megnézetm hogy mennyibe kerülne megtekercseltetni egy testa tekercset és kb 4000 Forint.
Annyi a probléma hogy a tekercs menetek nem egymásra hanem egymás után jönnének.
És az nem baj hogy nem egymásra kerülnek a menetek?

és még annyi lenne ,hogy hány menet kellene a collector által ajánlott teslához?

és a collector által ajánlott kapcsolási rajzon lehet hogy én látom rosszul , de a C4 -hez nem ír semmi adatot és alatta is van egy ellenállás ahhoz sem . aúgy az imént említett ellenállás A szekunder visszacsatlakozáshoz .ott kapcsolódik hozzá a szekunder?

Ne már basszus..... Le van írva minden Skori honlapján.... El kellene olvasni és akkor nem tennél fel ennyire banális kérdéseket....
12 voltos Skori féle Mini Tesla
24 voltos Skori féle Mini Tesla (ennek a nyáktervét linkelte Collector az egyik hozzászólásában)

jó jó. csak még nem olyan rég vagyok hobbi elektronika tag. és nekem más oldalt dobott be .... köszi a sok segítséget srácok

és skori 3-as tesla tekercsébe kötelező betenni a c4- L4 rezgőkört?

A shift gombot még mindig nem találtad meg a billentyűzeten, ha nem vetted volna észre, erre egy moderátor is felhívta a figyelmedet.
A másik, hogy minimális önállóságot azért el lehetne várni még a nagyon új tagoktól is, szerintem. Járj utána a dolgoknak, olvasd el, amit más javasolt, hogy el kellene olvasni.
Vagy esetleg azt is megkérdezed, hogy "mennyibe kerül a 100 forintos kenyér"?

Egy utolsó kérdés : - Olyan gyűrűvasat honnan szereztek?

És skori mekkorát tesz a 3-as teslába?

Mert nem találom a méretét csak azt, hogy mekkora a menetszáma.


Köszi. mindent !

Hmmm... Az rendben van, hogy megnézted a kapcsolási rajzot és az alkatrészjegyzéket Skori oldalán, de az a sok szöveg és kép előtte és utána nem csak azért lett odatéve, hogy lassabban töltsön be az oldal.... Ez is le van írva.

Ne legyél lusta olvasni! És a fórumon ez a két tekercs töviről-hegyire ki lett vesézve.... (magyarul: rá lehet keresni, vissza lehet olvasni)

Hogy állsz a projekttel?
Én hétvégén tervezem beszerezni a gu50-es csöveket.... (meg talán még egy-két más cuccot is) Az jutott eszembe, hogy négyet kötök majd párhuzamosan. Igaz a tápellátást még nem döntöttem el, hogy mi legyen.... (nem akarom hozzá mindig használni a variacomat....)

A fázis zárt hurkú vezérlő , egy külföldi kapcsolás alapján, módosításokkal. ( alkatrészek, stb )
Az audio modulátoros "megszakító" ami teljesen saját.

Én ebbe kezdtem bele: Bővebben: Link
Igazából a kondin kívül minden meg is lenne hozzá.
Te miből csináltad a primer kondit, MMC vagy tekertél?

Most kezdeném az alkatrészek összeépítését. Már nagyjából kitaláltam, hogy mi hol legyen, csak össze kell forrasztgatni a cuccokat.

Mivel nincs foglalatom, azt is rögtönöznöm kell. Majd kiderül, hogy mennyire válik be az elgondolás.

Egyébként van még egy dolog, amit meg szeretnék kérdezni. Abban a kapcsolásban amit korábban belinkeltem fel van tüntetve a kondik feszültség tűrése. Ez eddig rendben is lenne. Viszont általában a műanyag kondikon feltüntetik az egyenáramú és a váltakozóáramú feszültség tűrést is. Az AC jellemzően sokkal kisebb érték. Mivel a Tesla tekercs meghajtó egy váltakozó áramú cucc, nekem az tűnne logikusnak, hogy a kondiknak is a váltakozó áramú feszültségtűrése a mérvadó. Persze a DC feszültségtűrést szokták megadni a katalógusban és én is aszerint rendeltem a kondikat. Nem lesz ebből probléma?

A trafó egyutasan egyenirányítva van, így onnantól kb 2100 volt (maximális feszültségű lüktető) egyenárammal kell számolni. Viszont egy pár helyen a kapcsolási rajzon két darab 2kv-os kondit kötöttek sorba, így együtt 4kv-ot bírnak ki.
Milyet kondikat rendeltél?

WIMA FKP1 sorozatból vettem kondikat. Remélem jók lesznek.

Egyébként ahogy írtad kb. 2 kV-lesz a csúcsfeszültség. Viszont ezeknek a csöveknek úgy láttam, hogy max. 1000 V lehet az anódfeszültsége. Ez most azt jelenti, hogy ha nem szempont a hosszú élettartam, akkor ennyire túl lehet terhelni a csöveket azonnali tönkremenetel nélkül vagy az egyutasan egyenirányított lüktető egyenfeszültség effektív értékével kell számolni?

Erre csak az alábbiakat tudom idézni:

Big Blaster:


Hodinka:


És milyen feszültségtűrésűek a kondik?

Oké, tehát a cső jobban is bírja a túlfeszültséget, meg az is számít, hogy az effektív érték az egyutas egyenirányítás miatt lényegesen kevesebb mint a csúcsfeszültség.

Viszont arra gondolok, hogy lehetne Graetz egyenirányítást is csinálni, csak nem 1,5 kV-os szekunder feszültségű trafóval, hanem mondjuk a felével. Így nem lennének túlterhelve a csövek, és simább lenne a feszkó. Könnyen meg tudnám csinálni, mert van szabályozható toroidom, így olyan szekunder feszültséget állítok be a MOT-on, amilyet akarok. Szerintem ki is fogom próbálni alkalom adtán.

A kondik DC feszültségtűrése pont annyi, mint ami a rajzon szerepel. Tehát 1,6 kV és 2,2 kV típustól függően.

MMC , körülményes és drága a CDE 942C** kondikat beszerezni hazánkba. A Wima FKP-1 kondik legalább olyan jók , per pillanat 60 darab 10kV-os 3,3nF kerámia kondenzátor párhuzamosan (~185nF) , hűtés nélkül 150-200A-as áramkorláttal 20-30 percig nem melegszik túl (amikor is csökken a kapacitása, így elhangolja a primert). Hűtés kell rá vagy olajba kellene rakni.

Szerintem jobban jársz, ha magad csinálsz kondikat. Én most azt terveztem, hogy csinálok egy kicsi kondi tekerő gépet, amivel lehet 10 centi hosszú kondikat gyártani, abból pedig bármilyen feszültség/kapacitásérték összehozható. Így pedig az anyagköltség nem lenne 1000 forint sem egy olyan kondihoz, ami egy nagyobb DRSSTC-hez is jó. Talán lenne 1-2 ezer forint egy 12kV 80nF-os kondi, PE vagy PP fóliából.

A tekeréssel az a baj ,hogy ha levegő vagy pára marad a fegyverzetek és a dielektrikum között , az eltérő ε-értékek miatt ott másképp alakul a térerősség (és a "rétegek" potenciáljai) ahol előbb vagy utóbb átüthet.
Bár "nedvesítéssel" és számtalan szoros simítgattással , működhet egy darabig de sosem lesz olyan jó mint a vákuum impregnált.
De ha van már bevált módszered akkor érdekelne.

Pára nem maradhat, ezt erővel össze kell préselni. Levegő pedig mindenképp maradni fog, ezt bele kell kalkulálni, azaz túl kell méretezni az egészet. Egyébként ki is lehet vákumozni, + olajjal kiönteni, így tökéletesek lennének.

Az egyes kondikon feltüntetett AC fesz normál esetben,csak hálózati frekvenciáknál igaz (nyilván azért itt is van egy meghatározott frekvencia szint),de az alapvető fesztűrést egy kondinál persze a DC jelenti,mivel az változatlan marad,míg az AC fesztűrés a frekvencia növekedésével a kondi reaktanciája függvényében csökken.Primer kapacitásnak MMC ajánlott,de ha nincs más az MKT,MKP,vagy az általad linkelt FKP is megteszi.A nagyfrekis impulzusokat viszonylag ezek is jól viselik,csak feszben jóval túl kell majd méretezni,mondjuk triplájára (Én mondjuk fóliásokon kívül kerámia kondikat is próbáltam ide,azzal sem volt rossz).Amúgy meg igazából csak erre a kondira kell lényegesen odafigyelni,mivel ez áll a rezonancia frekvencia,és egyben az egész hatásfok hátterében.

A túlfeszültség az egy egészen más fogalom,én csak a csúcsértékről beszéltem.Esetünkben pedig a csöveknél az effektív érték lép számításba,ezért is írtam,hogy ha a dióda(ák)utáni gyök 2-ed rész nagyobb is,az még nem vészes...Egyébként meg ha kímélni akarod a csöveket,akkor minek neked még graetz,meg kissebb feszültségű trafó? Akkor inkább csináld meg hozzá a feszduplázót,és ugyan azt a végeredményt kapod,ráadásul sokkal egyszerűbb is.

Az MMC mitől jobb, mint ha 1 db nagyfeszültségű kondit használsz primer kapacitásnak? Mi az előnye?



Mint látod, 2 db 2 kV-os kondi van sorba kötve a rajzon, tehát 4 kV lenne az eredő. Ez szerinted elég ide?



A feszduplázót úgy érted, hogy a 230V hálózati feszkót kötöd a bemenetére? Jól gondolom, hogy a kimeneten 650V feszültséget lehet levenni?

De ez miért jobb, mintha egy szabályozható toroid + MOT kombóval állítom be a feszkót?

Elkészültem a GU-50-es Tesla meghajtóval. Felrakok pár képet róla. Megnéznétek, hogy nem követtem-e valami orbitális hibát az építés során? Addig nem akarom kipróbálni, amíg nem kapok visszajelzést, hogy működőképesnek tűnik a dolog.
Köszi.

Sok a szórt induktivitás. Ettől még valószínű működni fog.

És hogy tudnám csökkenteni? A vezetékeket sem lehet a végtelenségig rövidíteni.

Kipróbáltam a fűtést. Alapvetően működik, de elég nagy eltérés van a két cső fűtő feszültsége között. Mivel csak 24V-os trafóm van, sorba kötöttem a csöveket. Az egyiken 12,3 V-ot mértem, a másikon viszont 14,7-et. Mondjuk a trafó eredetileg 220V-os feszültséghez lett méretezve, ezért nagyobb a szekunder feszültsége.

Egyébként meg lehet a fűtést táplálni pl. egy 12V-os kapcsolóüzemű tápról? Vagy ez felejtős?

Hmm.. de lehet?
Nagyon sok helyen az alkatrészeket egymásra kell forrasztani. Lásd IGBT-s tesla, a nagy szűrő elkókat rá kell csavarozni gyakorlatilag az IGBT-re.
Deszkamodellnél nem kell ennyire besűríteni, de a végleges változatnál ezeket a hurkokat, és sarkokat el kell hagyni, és ki kell találni valami egyenesebb útvonalat, elvégre a hatásfok növelése a cél, nem a csökkentése.

Egyébként nem tudom, ki tapasztalta-e, nagyobb koronánál (1,5m körül talán), mikor a korona hirtelen irányt vált (értsd hirtelen elindul a toroidon egy irányba, vagy teljesen máshol jelenik meg), furcsa, mély hangot hallani, mintha egy hangszóróból kb. 30-40Hz-es hangot adnának ki közben, de elég szépen (nem torz, elég harmonikus). Nem nagyon értettem, hogy mi lehet ez a hang, aztán tegnap fizika vizsgára készülés közben találtam meg a hullámdiszperzió jelenséget, ami valószínű ennek a jelenségnek az oka, ahol kis fáziskülönbségű szinuszok által létrehozott burkológörbe látszólagos frekvenciája okozza ezt az extrém alacsony hangot az ioncsatornában, miközben az ott jelen lévő frekvencia 100kHz volt nálam.