Öööö, viszonylag ritkán szoktam itthon találkozni 1,5 m körüli koronával. Az 1,5 cm viszont gyakrabban előfordul.
Ez valószínűleg jobb is így, mert lehet, hogy már lesitteltettek volna a lakótársak.

Majd megpróbálom rövidíteni a vezetékeket ahol lehet, habár nem igazán terveztem, hogy totál átépítem ezt a deszka modelt, ha egyébként működik. Ez igazából csak egy próba a GU-81M Tesla előtt. Majd azt optimalizálom inkább, ha elkészül.

Azt meg tudod mondani, hogy a csőfűtést meg lehet-e oldani kapcsolóüzemű tápról? Abból könnyebben tudnék szerezni 12V kimenő feszültségűt.

Nem kell 2x feltenni egy kérdést, 1x is látja mindenki.
Meg lehet oldani, csak teljesen felesleges, inkább tekerj át egy kis trafót.

Az a gond, hogy nem igazán van olyan trafóm, aminek elég a teljesítménye és szívesen szétszednék, hogy áttekerjem. Nameg azért ez időigényes dolog.

Kapcs. táp viszont lenne gyorsan, akár ingyen.

Szóval ha technikai akadálya nincs a kapcs. táp használatának, akkor inkább azzal oldanám meg a csőfűtést.

Ja, mondjuk ha közvetlen fűtésű a cső, akkor azért ott nem épp a legjobb megoldás. Tehát maradj a normál trafónál, valami jól szigetelt szekunder tekerccsel.

Az adatlap alapján szerintem nem közvetlen fűtésű. Legalább is a fűtésnek van 2 db kivezetés és nincs összekötve a katóddal, aminek szintén van külön kivezetése. Vagy valamit rosszul értelmezek?

Nem ismerem azokat a csöveket, a GU-81-em az közvetlen fűtésű volt.

A GU50-es közvetett fűtésű,de ennek ellenére szerintem is jobb lenne egy különálló galvanikusan elszigetelt trafó.Egyébként a csövek alumínium kupakjaival mi történt a képen?

Az MMC mindenképp jobb megoldás,mivel minden egyes kondisorral javítasz a feszültség,és a frekvencia tűrésen,és így nem melegszenek annyira,mint mondjuk ez egy nagy kondi esetében lenne.Viszont nem is a leg olcsóbb megoldás ez így,ezért is írtam,hogy ha nincs más,akkor megteszi egy (vagy esetleg több) nagyobb kondi is,a lehető legnagyobb fesztűréssel.

Én a feszduplázót is variac-ról járattam.Esetleg még érintésvédelmi okokból ha szükséges,akkor betehetsz egy leválasztó trafót is.Amúgy meg igen,a feszkétszerező 230VAC-ból,650VDC-t állít elő,de ezen még a kondik is dobnak valamennyit.

Sajnos így kaptam őket, kupak nélkül. Trafót megpróbálok szerezni. Amint lesz valami eredmény, teszek fel képeket.

Köszi mindenkinek a segítséget.

Sziasztok!

Ma üzembe helyeztem a GU-50-es Tesla tekercsemet. Nagy örömömre gyakorlatilag első bekapcsolásra működött.
Körülbelül 4 cm hosszú, pamacs szerű korona kisülés alakult ki. A fénycső frankón világított a közelében.

Fokozatosan növeltem a bemenő feszültséget, de AC 700V-nál nem igazán tudtam tovább felmenni. Ez egyutasan egyenirányítva effektív értékben gondolom 350V körüli anódfeszültséget jelent. A csúcsfeszültség 1000V körül adódik.
Tovább növelve a csövek feszültséget, a MOT-ok primer feszültségét szabályzó toroidom 2A-es biztije elszállt. :eek2: Nem igazán értettem a dolgot, ezért megmértem , hogy mekkora az áramfelvétel. A műszer hihetetlen nagy értékeket mutatott. A MOT primer tekercsén 3 A folyt, a toroidon beállított feszültség pedig AC 150V körül volt. Ez kb. 450W teljesítmény felvétel! :eek2: De, hogy a francba, amikor a GU-50-es kb. 50W-ot tud. A 2 db elvileg 100W. A másik baromi nagy meglepetés akkor ért, amikor műszerrel is megmértem, hogy mekkora feszültség van a toroid kimenő kapcsain. Amikor elvileg csak 150V-nak kellett volna lennie 220-230V körüli feszültséget mértem! :eek2: Ez csak akkor van így, amikor rajta van a MOT-is. Terheletlenül a kimenő feszültség annyi, amit beállítok rajta.
Szóval azért ment ki a toroid biztije, mert általam nem értett módon, a kimenő feszültség gyakorlatilag megemelkedik 250V-ra vagy akár többre is, miközben folyik mondjuk 4 A áram. Látszólag 1000W a Tesla meghajtó áramfelvétele, miközben 2 db 50W-os cső van benne.
Valaki meg tudja magyarázni, hogy mi történik itt, mert én nem értem igazán. Egyáltalán hogy lehet, hogy a toroid trafó kimenetén sokkal nagyobb feszültség mérhető, mint ami be van állítva rajta?

Ha a monitor mellett járattad (esetleg PC mellett?) akkor egyelőre annak örülj, hogy nem mentek tönkre a biztosítékkal együtt.
A mérést hogy végezted? Ha a tesla is üzemben volt, mikor mértél, azt semmisnek veheted, mert félremérnek a műszerek.
Ha a trafó mellett mértél így, ahogy a képen van, szintén semmisnek veheted a mérést, mert a trafó megszórja a műszereket, bár az analóg az jóval kevésbé érzékeny erre.
Rossz mérésekből rossz következtetéseket vonsz le.
A biztosítékon a toroidod üresjárási árama is átfolyik ám, azt is bele kell kalkulálnod.

Igen, volt a közelben monitor és PC is. Szerencsére még jól vannak. Mekkora az a távolság, amin belül árthat ezeknek a Tesla tekercs?

Természetesen működő Tesla mellett végeztem a méréseket, hiszen arra voltam kíváncsi, hogy üzem közben milyen értékeket lehet mérni.
El tudod magyarázni, hogy miért okoz ilyen nagy mérési hibát a működő Tesla és hogy lehet ezt kiküszöbölni?

Egyébként most utána számoltam, hogy mi mennyi. Azt gondolom, hogy mégsem lehetetlen amit mértem. Leírom a számítás menetét. Le tudnád ellenőrizni, hogy jól számolok-e?

MOT: U_primer = 150V, U_szekunder = 1350V

Egyutas egyenirányítás után: U_eff = 675V DC

GU-50: I_a = 2 x 350mA, I_g2 = 2 x 30mA, I_össz = kb. 800mA, U_be = 675V
P_össz = 540W

MOT: U_primer = 150V, P_primer = P_össz = 540W, I _primer = 3.6A

Ha jól számolok, simán lehet a MOT primer oldalán 3-4 A áramfelvétel. Kérdés, hogy jól számolok-e? Meg azért az érdekelne, hogy ez a több mint 500W mire megy el? A csövek hasznos teljesítménye 50W darabonként meg kb. ennyit eldisszipálnak, de az még csak összesen 200W. A többivel mi lesz?

Azt nehezen tudod meghatározni,hogy a cső anódján és rácsain éppen mennyi áram folyik.Az adatlap szerinti áramérték a normál üzemi nominális áramfelvételt jelenti,és ez még nem jelenti azt,hogy a csövet nem lehet túlterhelésbe vinni,így pedig a normálnál sokkal nagyobb áram is folyhat.
A méréssel kapcsolatban pedig egy biztos,tesla közelében nem sok minden marad életben.Először én is egy analóg műszerrel próbálkoztam méricskélni (a tekercstől úgy 30-40 cm-re) gondolván „áhh! úgy sem árt ennek semmi”. A mutató aztán valahogy mindig kiakadt nekem,még 1000V-os méréshatárban is,végül pedig egy enyhe füstre lettem figyelmes,ami egyenest a mutató lengőtekercséből eredt.A félvezetős dolgokról meg akkor nem is beszélek.Tehát csak óvatosan a műszerekkel is.És ha áramot akarsz mérni a motok primerjein,akkor azt tisztes lávolságban tedd,a mérésre pedig ajánlom figyelmedbe a lakatfogós árammérőt.

A toroidod üresjárási áramfelvételét nem látom sehol a számolásban továbbra sem.
Ha pedig pontos számolásokat akarsz, akkor terhelve nem számolhatsz mindenhol a hatásos teljesítménnyel, tekintve, hogy 3 induktív elemed is van, ez így egy becslésnek maximum elmenne, de még lehet annak sem.

Igazából nem volt célom, hogy egészen pontosan kiszámoljam a dolgokat. Csak arra voltam kíváncsi, hogy az az áramérték, amit mértem, reális lehet-e?

Készséggel elhiszem, hogy tönkre mehetnek a műszerek és egyéb elektromos készülékeke az üzemelő Tesla tekercs környékén, csak még mindig érdekelne, hogy miért? Olyan nagy feszültség indukálódik a vezetőkben még relatíve nagy távolságban is, ami káros lehet? De akkor miért nem mennek tönkre a félvezetős Tesla meghajtók kis feszültségű vezérlő áramkörei?

Én eddig nem tapasztaltam olyat mint írsz, hogy kiakadt volna bármelyik műszerem. Mondjuk én nem mértem közvetlenül a nagyfeszültségű részen, max. az egyenirányító előtt, de ott is néztem, hogy bőven a méréstartományban legyek.

Sajnos nincs lakatfogós árammérőm, de miért lenne gond a primer áram mérésével soros műszerrel, ha a méréshatár megfelelő? Múltkor digitális multiméterrel mértem 6-7 A primer áramot a MOT-on, de a műszer méréshatára 20 A, tehát bőven több. Na meg van benne túl-áram védő biztosíték is.

A méréstechnika sajnos nem annyiból áll, hogy beállítom a méréshatárt, rámérek valamire, és elkönyvelem, hogy akkor az úgy jól is van.
Nézd meg a műszereid mekkora frekvenciatartományban mérik a váltakozófeszültséget hitelesen.
Aztán gondold át, hogy mekkora a teslának a szekunder oldali feszültsége. Majd add hozzá, hogy a fénycsövek, amiket közelítesz hozzá mind virítanak.
A trafónak pedig, mivel nem toroid, igen nagy a szórt mágneses tere. Ez ugyan 50Hz, de szuperponálódik a műszeren belüli mért értékkel.

Feszültség helyett frekvencia.

Valóban nem számoltam a toroid primer áramával, de nem is volt célom. Engem most a toroid szekunder (vagyis a MOT primer) árama érdekelt első sorban.

Amit én számoltam jobban belegondolva inkább a látszólagos teljesítmény lenne az igaz. Szóval szerencsésebb lett volna VA mértékegységet használni, de ettől függetlenül alapvetően az áram értékek jók lehetnek becslésnek.

Mint írtam, csak a betápon mértem, ami tudtommal 50 Hz, tehát a műszerem erre teljesen alkalmas, ha a mért feszültségnek nincs túl nagy felharmonikus tartalma. A nagyfrekis feszültséget vagy áramot tudtommal éppen azért nem lehet velük mérni, mert a működési elvükből következően erre nem alkalmasak, mivel nagyfrekvencián túl nagy a csillapításuk. De én nem is szándékozom nagy frekis feszültséget vagy áramot mérni velük. A szórt nagyfrekvenciás elektromágneses mező meg éppen az előbb említettek miatt nem hiszem, hogy lényegesen befolyásolja a mérés pontosságát, mivel a műszer nem érzékeny erre.
A fénycső kb. 20-25 cm-ről világított, messzebbről már nem. Gondolom a trafók mágneses tere is abban az esetben tudja megbolondítani a műszert, ha az erővonalak keresztülhaladnak a műszer tekercsén. Ez szerencsétlen esetben biztos előfordulhat, majd igyekszem elkerülni.

Összegezve, biztosan okozhat mérési hibát, ha túl közel van a műszer (és/vagy a kisugárzott teljesítmény jelentős), de nem gondolom, hogy megfelelő mérési elrendezéssel ne lehetne elfogadható pontossággal mérni a kisfrekvenciás részeken feszültséget vagy áramot.

Persze nyugodtan cáfolj meg, mert nem vagyok tévedhetetlen. Észérvek súlya alatt hajlandó vagyok meghajolni, de a dogmákat valahogy soha sem tudtam ész nélkül elfogadni.

Én sem méregettem a nagyfesz résznél,azért még nem őrültem meg teljesen,csak a tápfeszt szerettem volna figyelni,hogy túl ne lépjem,aztán láttam,hogy a mutató akkor is mutat amikor nem is mértem semmit,végül néhány percen belül a műszer meg is adta magát.Én sem akartam elhinni,hogy ez lehetséges,de végül kénytelen voltam.A félvezetők pedig még ennél is rosszabbul viselik a nagyfrekis teret.Mondjuk egy SSTC vagy DRSSTC meghajtója tönkre mehet akkor,ha túl közel kerül a tesla szekunderhez.Nagyobb félvezetős tesláknál pedig már nem árt leárnyékolni a meghajtó részt...

Már lassan 1 teljes oldalt kitett, hogy elmagyarázzuk neked, mi miért történik, de te akkor sem vagy hajlandó ezt elhinni, én nem erőlködöm tovább.

Ezek szerint neked tényleg nem volt szerencséd. Azért az érdekelne, hogy mekkora teljesítményű Tesla közelében méregettél. Én eddig nem tapasztaltam hasonló anomáliákat, mint amit írtál. Azért óvatos leszek továbbra is.

Sajnos éppen a magyarázatokat hiányolom a hozzászólásokból. Homályos célozgatásokból, kijelentésekből viszont annál többet találtam. És igen, én nem "hinni" akarok, hanem tudni, hogy mi miért van.
A legtöbb konkrét kérdésemre nem kaptam konkrét, egyértelmű választ. Tudom, nem szólhatok egy szót sem. Új vagyok a fórumon, ráadásul senkinek sem kötelessége oktatni a kisebb tapasztalattal rendelkezőket. Nem várhatom el, hogy bárki tanfolyamot tartson nekem a Tesla tekercs működéséről vagy úgy általában a nagyfeszültségű technikáról.
De sebaj. A saját tapasztalatok úgy is többet érnek, mint bármilyen másodkézből származó információ. Szóval folytatom tovább a kísérletezést, tapasztalat gyűjtést.

Amiről beszélünk, az ég világon semmi köze semmilyen tesla tekercshez, ezek alapvető méréstechnikai ismeretek, amiket, ahogy mondod, itt a topikban nem kezd el senki sem oktatni, nem látom értelmét, hogy itt 2 oldalon keresztül a formatényezőt boncolgassuk, ami miatt félremér az analóg műszered, vagy hogy a trafónak mekkora a szórt mágneses tere, és az hogy befolyásolja a teljes mérést.

Annyi köze azért csak van, hogy az általad említett méréstechnikai problémák a hétköznapi mérési feladatok esetében nem vagy csak kis mértékben kapnak hangsúlyt. Egy multiméterrel bárki képes alapvető villamos méréseket végezni, a gyakorlatban elégséges pontossággal, mert a műszerek úgy vannak megtervezve, hogy erre alkalmasak legyenek. Nem szükséges több millió forintos laborpark és felső fokú végzettség ahhoz, hogy egyenáramú vagy kisfrekvenciás váltakozó áramú méréseket végezzen egy alapvető villamos méréstechnikai ismeretekkel rendelkező ember.
Ami ezen túl van, pl. nagyfrekvenciás mérések, nem szinuszos váltakozó áramú mérések, nagyfeszültségű mérések, stb. igényelnek speciális ismereteket és eszközöket.
A Tesla tekercs meg éppen olyan jószág, amire a fentiek igazak, tehát itt már tudni kell, hogy mit és mivel célszerű mérni. Én éppen ebben szerettem volna tanácsot kérni. Én elhiszem, hogy egy egyszerű multiméter adott esetben alkalmatlan erre a feladatra, de sehol nem láttam a hozzászólások között, hogy mivel és milyen módon lehet elfogadható pontosságú méréseket végezni pl. a tesla tápegység primer oldalán. Mivel eddig nem méregettem Tesla meghajtókat, ezért nem tudom, hogy mennyire torzul a szinuszos feszültség a betáp oldalon, mennyi felharmonikust tartalmaz, hogy lehet pontosabb méréseket vagy legalább mérvadó becsléseket végezni ilyen viszonyok között. Azt gondoltam, hogy ti esetleg tudjátok ezekre a kérdésekre a választ, hiszen régóta foglalkoztok ezzel a témával. Az a válasz, hogy nem lehet multiméterrel mérni és punktum, nem igazán visz előre a probléma megoldásában még akkor sem, ha ez így tulajdonképpen igaz.

Tesla közelében analóg műszerekkel érdemes mérni, árnyékolva, szűrve, ha lehet szkóppal megnézni a bemenő jelalakot, és ha pontos mérést akar az ember, ki kell számolni a szinusz torzságát (formatényező), ami hatással van a műszer lengőtekercsére.
A felharmonikusok pedig az egész hálózatra hatással vannak, bár korántsem olyan veszélyesek, mint a hálózati frekvencia 3. harmonikusa, amit pl. PC tápok is okoznak. Egy szkópot még 20 méterről is használhatatlanná tett a skori féle minitesla, amit még pár éve építettem az iskola TV szerelő műhelyében, nem lehetett vele semmit mérni, annyira bezavarta a mérést.

OK, köszi az infókat ez így valóban hasznos volt. Azt tervezem, hogy viszonylag kis bemenő feszültségnél (50-100V) szkóppal megnézem a jelalakokat. Ha nagyon csúnyákat látok, akkor a multiméterrel való mérést elfelejtem.

Mondjuk az érdekes, hogy miért akasztotta ki a szkópot az a kis tesla. Elvileg elég jól árnyékoltak szoktak lenni. Más jel nem igazán mehetne beléjük azon kívül ami a mérővezetéken jön. Nem lehet, hogy valami problémája volt a műszernek?

Figyelj! Ha nem akarod ne hidd el,nekem sem célom,hogy győzködjelek.Most csak azért linkelem be ezt a videót neked,mert pont ilyen műszerem volt nekem is ami tönkre ment.Szerinted mit érzékel a műszer a levegőben mérőzsinórok nélkül? És ez csak egy nyavajás 15W-al meghajtott tekercs.Nekem 4 csővel meg olykor a 250W-ot is súrolta.De így utólag visszagondolva,ha a videón látott tesla által előidézett térerő képes kiakasztani a műszer mutatóját,akkor valahogy nem csoda,hogy az enyém mellett meggyulladt.Ha még nem tapasztaltál ilyet,majd előbb-utóbb fogsz,amikor egy-két mérőműszered tönkre megy.Végül pedig magad is rájösz,hogy az itt elhangzott válaszokkal nem csak a levegőbe beszéltünk.

Ha professzori szintű válaszokat vársz minden egyes kérdésedre,akkor szerintem rossz helyen jársz.Én szakmám szerint laboratóriumi tesztelő,és erősáramú berendezés kezelő vagyok,mellékállásban foglalkozom műszerészettel is.A tesla tekercsek iránti érdeklődésem csak 2 éve van meg (komolyabban pedig csak 1),és csak az ez alatti idő alatt szerzett tapasztalatokkal szolgálhatok,ha ez nem elég,akkor sajnálom.Ellenben Collector jóval többet tud a teslákról mint én,nyilván azért,mert sokkal többet is foglalkozott velük,de gyanítom akad neki is jobb dolga,mint oldalakat írkálni tele a kérdéseidre írt válaszokkal.

Ácsi. Sehol nem írtam olyat, hogy nem hiszem el amit mondtok. Idézz akár egy hozzászólást, ahol ilyet írtam. Ki fogom próbálni ami a linkelt videón látszik, a saját analóg műszeremmel. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az eredmény. Ami tény, én eddig még nem tapasztaltam semmi hasonlót, pedig a Ganzuniv-om mindig ott van a Tesla tekercs kb. 1 méteres körzetében, mert kicsi a szobám és nem is nagyon tudnám messzebbre elrakni. Nem lehet kikapcsolni, tehát a mutatónak ki kellene térnie, mint a videón. Hogy miért nem láttam otthon ilyet, azt én sem tudom, de célirányosan megpróbálom előidézni.

Nem várok professzori szintű válaszokat. Csupán szeretném érteni is a dolgokat. Egyszerű szavakkal is meg lehet világítani egy jelenség fizikai hátterét, amit bárki megért, akinek van valami köze a villamossághoz. Nincs szükség több oldalas fejtegetésre, a lényeget le lehet írni pár mondatban. Ha annyit írsz, hogy nem lehet pontosan mérni a teslánál az áramfelvételt az nem magyaráz meg semmit, de ha még azt is odaírod, hogy azért mert a szinuszos feszültség erősen torzul, abból megértem, hogy miért.

Egyébként eddig azt hittem, hogy az ehhez hasonló fórumok éppen azért vannak, hogy az emberek megosszák egymással a tapasztalataikat, segítsék a kezdőket. Amennyiben ez terhes a tapasztalt szakiknak, akkor nem értem, hogy egyáltalán miért írnak olyan fórumra, ahol sok kezdő is előfordul az együgyű kérdéseivel.