Sziasztok!

Régóta piszkálja a csőrömet a kérdés:
Meddig érdemes, hol jobb CMOS IC-kből megépíteni egy kapcsolást és hol kezdődik mikrovezérlők értelme?

Egyre több olyan kapcsolást találni a neten aminek a lelke PIC vagy AVR. De szerintem sokszor fölöslegesen.
Azzal tisztában vagyok, hogy mic. esetén kevesebb alkatrész kell, kisebb lesz a kapcsolás, de szerintem ugyanakkor javíthatatlanabb és bizonytalanabb is lesz.
Saját példa:
Én most egy riasztó állomást építek a garázsomnak. Az elvárásaim alapján egyszerűbb lenne a dolog AVR/PIC használatával, de én a fejembe vettem, hogy ebben csak CMOS IC lehet.

Szóval szerintetek hol a határ?

Évekkel ezelőtt készítettem CMOS ic-kel 50 MHZ frekvenciamérőt, a készülék egy" ic. temető"volt.
Nem régen készült PIC-el ugyanez gyufásdoboz
méretben. Azt hiszem ez mindent megmagyaráz.

Több szempontból is nézheted. Az mondjuk tény hogy az Uc-é a jövő, így azt használni, tanulni, érdemesebb.
Hogy a példádnál maradjunk: szerintem nagyságrendekkel jobban jársz mikrovezérlővel a riasztódban, mint Cmos-Ickkel. Ha mikrovezérlőt használsz, bármikor tudod fejleszteni, a Hw sokkal egyszerűbb, sokkal több funkciót tudsz alkalmazni, használhatsz kijelzőt, gombmátrixot, a fogyasztás is kevesebb.Illesztheted Gms eszközhöz, vagy bármilyen módon kommunikálhatsz.

Cmos Ic-kkel szerintem csak a "kihívás" miatt csinálhatnád.

Igen a kihívás mindenképpen benne van a dologban.
Meg úgy gondolom aki nem tud CMOS IC-kből építkezni az félember.
Viszont szakmai tapasztalat, hogy a korai TTL vagy CMOS áramkörök sokkal stabilabban működnek, tovább élnek és javíthatóbbak.

Azzal tisztában vagyk, hogy pl. egy óra megépítése vagy ahogyan korábban említette egy kolléga freki mérő megépítése IC temető. De egy jelző kapcsolás, számláló alap mérések vagy az én esetemben a riasztó központ. Szerintem ezek nem igényelnek mikrovezérlőt.

A jövőről meg annyit, hogy vedd meg. Használd két évig majd vegyél újat. (mert a mic. miatt javíthatatlan.)

Lehet, hogy paranoiás vagyok, de bennem az is megfordult, hogy a mai gépek (hűtő, mosógép, mikró, TV stb...) programozottan mennek tönkre a garancia után.

Szerintem már egy viszonylag egyszerű, (néhány CMOS tokból megépíthető)áramkörnél is jobb választás a mikrovezérlő.
Sokkal gyorsabb a fejlesztés vele, könnyen bővíthető, helytakarékos,nem drágább, sőt ahogy bonyolódik a feladat olcsób is.Nem lehet egy lapon említeni őket.
Gondolj arra, mi van ha analóg jelet kell digitalizálni, kommunikálni más eszközökkel, EEPROM-ban tárolni,rengeteg számítási műveletet megoldani stb.

Azt nem értem, miért menne tönkre hamarabb, mint a CMOS IC-k.
És miért lenne javíthatatlan?Azért,mert nem teszik közzé a gyártók a programját, az nem a MC hibája.
Ha CMOS áramkörökből álló készülék javítása a feladat,és nincs rajtuk a típus, éppúgy javíthatatlan.Vagy csak óriási ráfordítással javítható.
De ennyi ráfordítással megírható a MC hiányzó programja is.

Az utolsó mondatoddal egyetértek.

üdv

Nos akkor kezdjük elölről.

Azt elfogadom, hogy EEPROM, GSM, LAN és egyéb esetén nincs más választás.
De azt továbbra sem értem, hogy CMOS IC-kből is megépíthető áramkörök helyett miért jobb az MC.
Nem írom újra, de az 'összes' háztartási gépünk, hobbi szinten publikált áram, feszültség mérők, tápegységek, erősítők stb... Sokat lehetne sorolni.

Itt most nem arról van szó, hogy ellene vagyok az MC-nek. Én a túlzásba vitt használattal nem értek egyet. Sok helyen láttam már sima villogó vagy egyszerű hangjelző áramköröket MC-val ahol 555, 4011, 4013 és társai is simán megállják a helyüket.

Nyilván ha ilyen egyszerű a feladat akkor nem sok értelme van az MC-nak.

De azért az Általad említett példáknál ( háztartási gépek, tápegységek stb.) jóval több és összetettebb feladatot kell megoldani, ami messze túlmutat egy villogó vagy hangjelző bonyolultságán.

Spórolni?Mit? Helyet? Kizárt.
Pénzt?Nem hinném.Mikrokontrollert lehet venni már 200Ft-ért is.

én a vegyítés híve vagyok

Most kapunyitót építettem PIC-kel.

Először gondoltam rá, hogy megépítem TTL IC-kel, mert ha elromlik akkor IC csere és kész. De ha 8 év múlva elromlik akkor nem biztos hogy meglesz még valahol a PIC szoftvere. Elkezdtem tervezni a funkciókat és oda jutottam hogy egy kész alkatrész temető lenne.

PIC-kel kb 2000Ft-ból kihoztam és a szoftverét folyamatosan tudom fejleszteni az új ötleteim nélkül, anélkül hogy újabb paneleket kellene gyártanom.

Azt ajánlom tényleg építs egy-két komolyabb áramkört logikai kapukból, egyrészt az így szerzett tudás elengedhetetlen a mikrovezérlők hatékony kihasználásához (olyankor amikor már a vas határait feszegeted).
Másrészt az első interaktív - értsd: billentyűzetet, A/D konverter tartalmazó - fejlesztésnél, ahol bizonytalan, pergő bemenetekkel kell foglakoznod, rögtön meg fogod érteni, miért is jobb a uC. Illetve az első továbbfejlesztéskor.

Én úgy vagyok vele, hogy ahol utólagos beállítás, változtatás igénye felmerül vagy felmerülhet, ott már megfontolandó a mikrokontroller használata, még ha adott esetben csak egy-két chipet váltunk is ki vele. Persze ha a beállítás annyiból áll, hogy tekergetünk egy potmétert, akkor nincs szükség a kontrollerre. A másik, amikor a kontroller akár egész tepsinyi logikai áramkört helyettesít*, ilyen esetekben a fejlesztési idő is jelentősen rövidül szerintem kontroller használatával, nembeszélve a módosításokról, ami logikai áramkörök esetén forrasztást jelent, míg a kontrollernél csak firmware változtatást.

* nem mindent tud a kontroller helyettesíteni, van amikor szükség van a logikai kapuk nyers sebességére. Ezesetben viszont szóbajön az FPGA és a CPLD, amik gyakorlatilag olyan chipek, amiknél az egyes lábak közötti logikai kapcsolatokat saját magad tudod meghatározni. Kb. olyan, hogy megtervezed a tepsinyi panelt, majd az egészet beteszed egyetlen chipbe. Persze ettől jóval többet is tudnak ezek.

A kontrollerek megbízhatóságáról, élettartamáról árulkodnak az első lassan 30-40 éves autó motorvezérlő elektronikák. Jelentős részük ma is üzemképes, ugyanúgy ellátják a feladatukat, mint amikor tervezték.

A "programozott" meghibásodást másképp érik el. A tápszűrő kondenzátorok a kapcsolóüzemű tápokban kiszáradnak, kapacitásuk lecsökken, emiatt nem tudják kiszűrni a tápból érkező zajokat, amik a cmos áramkörök működését megzavarják, így az egész holmi működésképtelen lesz. Lehet, hogy erre a tápzaj dologra a kontrollerek érzékenyebbek, de szerintem nem jobban, mint az egyszerű logikai kapuk. Ugyanakkor a probléma forrása nem ez, hanem egyrészt az ócska kondenzátorok (mert ugye ha 1 centtel olcsóbb, akkor az már nagy tételben hatalmas eltérés), másrészt a nem megfelelő tervezés (pl. melegedő alkatrész mellé szorítják oda a kondenzátort, rossz szellőzés, stb.)

Egyébként a mai kontrollerek is CMOS technológiával készülnek, vagyis inkább úgy kellene a kérdést feltenni, hogy kontrollerrel vagy nélküle?

Ha valamit sajátmagad fejlesztesz, javíthatod akkor is, ha kontroller van benne. Ha mástól veszed, akkor meg hiába nincs kontroller, sokszor lövése sincs az embernek, hogy az adott alkatrész mi lehet, mert nem ír rajta semmit sem, vagy ha épp van is rajta felirat, akkor is csak drágán vagy hosszú idő alatt lenne beszerezhető, esetleg még az is lehet, hogy csak úgy, ha veszel belőle egy konténernyit, mert egyik cég megrendelésre gyártotta egy másiknak és kb. szóban sem állnak veled 1-2 darabért. Egyszerű, tiszta logikai kapukból ma már szinte semmit sem gyártanak, mert milliós darabszámnál olcsóbb cél ic-t gyártani mint nagyobb panelt és arra akár 3-4-5 egyszerű logikai ic-t tenni, mivel ilyen chipeknél a gyártás árát gyakorlatilag a tokozás határozza meg, nem pedig a tok tartalma.

Azért ne mondjuk hogy logikai kapukból nem épül semmi, sőt divatból sem mentek ki, csak modernizálták őket. Pl FPGA-k. Sok-sok(rengeteg) logikai kapu beszórva egy tokba, amelyeket egy programozói felületen tetszőlegesen összeköthetünk. Többször többféle képen, vagy egyszer végérvényesen(nem újraprogramozható).
Miért is jó ez nekünk? Mert hardveresen valós időben oldja meg a feladatokat, sokszor párhuzamosan, és nem egy processzor mag multitaskingolja magát.
Ugyan abból az egy chip-ből lehet építeni videokártyát, mp3 dekódert, vagy videótömörítőt. Itt csak a kapuk száma és a programozóit tudás szab határt (na meg sebesség).

szerk: látom már potyo is említette az FPGA-kat.

Bár már többen is leírták előttem, azért próbálom a magam módján leegyszerűsíteni a választ: A rugalmasság indokolja a uC-ket. A célirányos logikai IC-k csak szabott határok között használhatók, míg a uC-nél megteheted azt is, hogy egy kivezetés adatirányát megfordítod (Kimenet vs. bemenet). Mindezt persze egy pár szavas szoftver elintézi. Azt pedig végképp botorság lenne kijelenteni, hogy egy digitális (CMOS, TTL) ic, kevésbé megy tönkre mint egy uC. A hadveres tervezési ismeretek nem pótolhatja a szoftver. Egyszóval: meg kell tanulni tervezni és optimalizálni. Ha ennek a végeredménye a uC, akkor azt érdemes használni.

A gyártóknak akkor jó, ha nem kell sokféle IC-t gyártani, mert olcsón le tudják fedni a legtöbb feladatot pár típussal. Ezért jönnek divatba hagyományos logikai ic-k helyett is a kis lábszámú mikrokontrollerek, mikrokontrollerek helyett pedig a komplex eszközök, amelyek mikrovezérlő magot, programozható logikát és programozható összeköttetésű analóg egységeket tartalmaznak.

Akkor lehet én vagyok maradi, de uC-t csak akkor használnék, ha tényleg nincs más mód.
Én szeretek molyolni a logikai IC-kel abban van bőven kihívás. Meg mint korábban említettem amíg nem látom át a logikai kapuk működését és nincs benne gyakorlatom addig kár uC-vel foglalkozni.
Sok kezdő látok kevesebb mint 1 éves tapasztalattal, hogy PIC meg AVR kell neki, de egy 555 vagy 4011 megakasztja.

Amit említettem riasztó központot az majd AVR-el is megépítem, hogy lássam a különbséget. Persze most is érzem igaz uC-khez még nem érte.
Kevesebb lesz a félvezető, használhatok LCD kijelzőt, könnyebb lesz a feloldó kódot változtatni.

Ami még a saját tapasztalatom a szakmámból (hűtéstechnika):
Nem mechanikusan romlanak el a gépek hanem a vezérlése egyszer csak önálló éltre kel. És ilyenkor persze komplett vezérlés csere. 20 hibából 17 ilyen jellegű.
Azok a gépeink amiknek a vezérlése nem tartalmazott uC azok sokkal kisebb arányban romlanak el elektronikai hibával.

A 20-30-40 éve autó vezérlő elektronikák tervezői még más szemmel gondolkodtak.

Ma a 20 milliós autód gondol egyet és leállítja a motort előzés közben mert valami nem tetszik neki. Nem egy ilyen esettel találkoztam már.

A meghibásodási jelenségekre már Potyo leírta a választ. Ezek "időzített bombák". Direkt (vagy tudatos hanyagságból) úgy tervezik az áramkört, hogy 1 év után tönkremenjen. Persze ekkor is javítható, de a hatékonyság növelése címszóval, egyszerűbb komplett egységet cserélni. Van egy kis "szösszenet" a honlapomon, hogy miért érdemes uC-t használni. Nem tudományosan van leírva, hogy mit és mire lehet használni. Talán egyszer érdemes elolvasni. Bővebben: Link

Szia!

Nézzük inkább a fejlesztés, gyártáselőkészítés szempontjából a problémát.
- Ha a vezérlő áramkör kapukból épül fel, a fejlesztőknek tökéletes kapcsolás (logikát) kell a panel tervezés időpontjáig elkészíteni. Így a fejlesztési idő nagyobb az ötlettől az első tesztpéldányig. A változtatások - akármilyen kicsi is az - a panel újtervezését igénylik. Ez megint jelentősebb időt igényel. A név is innen jön: Hard - ware...

- Ha kontrollerrel vagy más programozható eszközzel (CPLD, FPGA, ULA, stb) oldják meg a feladatot, akkor a kapcsolás véglegesítése - csak a bemenő és kimenő jelek bekötése, a táp és órajel megtervezését jelenti, a működtető logika kifejlesztését nem - rövid idő, a tényleges logikai fejlesztés átlapolható a panel tervezéssel, gyártásával. A logikának akkor kell készen lennie, amikorra a panelt legyártják. A logika módosításai egyáltalán nem érintik a panelt.
- Ugyan ez igaz a különboző változatokra is. Ha a panel nagyobb készülék halmazhoz használható, az egyes típusokhoz nem kell külön - külön gyártani. Nagy tételben olcsóbb.
- A lényegi funkciókat ellátó rész könnyen módosítható. A továbbfejlesztett szolgáltatásokat nyújtó "logika" / program a kiszállítás után is módosítható: Bios frissítés... A név is innen jön: Soft - ware...

- A kontroller ugyanakkor sokkal lassabb. Egy és művelet elvégzése 50nS ... 2uS -ig vagy még tovább tart... A leglassabb és kapu is megcsinálja 20-30nS alatt.
- A gyártási költségek között a fejlesztés ideje és a panelméret a meghatározó.

Kb. 25 - 30 éve láttam még Genius egeret I8048 kontrollerrel felépítve. Mostanában már egyedi (BOAK) áraqmkör van a tömegesen előforduló feladatokra. Ne felejtsük el, hogy processzor nélkül a BOAK tervezése sem egy - két hét, az FPGA konfigurálása nem egy - két óra lenne. Kézzel, papíron színes ceruzával kellene megoldani a feladatot, ahogyan 10 évekkel ezelőtt a nyák -okat terveztük...

A szándékos meghibásodásról wikipedia cikk angolul:
Bővebben: Link

Utálatról szó nincs részemről engem is nagyon vonz csak mint írtam még nem értek hozzá.
Én a határt keresem és főleg kezdő szemmel. Ha már profi lennék lehet, hogy én is pl. egy dobókockát uC-vel csinálnék és nem 555, 4017, tranyó, dióda, ellenállás helyek.
Pl. egy kezdőnek mikor érdemes elkezdenie a uC-k világával foglalkozni?

Minél előbb!
A PIC-el én is csak mostanában kezdtem barátkozni. Szerintem egyetlen egy hátránya van a TTL-CMOS-hoz képest, ha nem tudsz programozni. Sajnos én sem tudok, komolyabban sosem érdekelt, így utólag már bánom (nekem annak idején a C-64-re írt BASIC is magas volt).
Azt azért el kell ismerni hogy egy áramkör (legyen pl. egy frekimérő) esetén veszel egy PIC-et, beleírod a programot, összekötöd a kijelzővel és kész, a munkafolyamat egy kicsit más mint 12db CMOS-t összekötözni egy nyákon. Nekem utóbbival sincs bajom csak minek? Ebben az esetben árban nagyjából ugyanott vagy, de a PIC-el lényegesen kevesebb munkád van és jóval kisebb lesz az egész. Komolyabb feladatok szerintem olcsóbban megoldhatók egy PIC-el.
Nekem már így is szimpatikusabb, pedig csak annyit értek hozzá hogy megcsinálom a nyákot és a kész programot belepréselem a PIC-be. Mi lenne ha meg tudnám írni magam a programot is? Talán lehetőségek ezrei?

Helló!
Nem akarok rábeszélni egyik megoldásra sem. Csupán tapasztalataimat szeretném megosztani veled.
Több, mint húsz éve hibátlanul működik a cirkó kazánom vezérlőelektronikája. Magyar termék, van benne cirka tizenöt CMOS, öt analóg IC. Mivel kombikazán, télen-nyáron be van kapcsolva.
Talán ismered a Nyugati téri körforgós órát. Egy ismerősöm készítette, cirka harminc éve. Huszonnégy óra, 365 nap, télen-nyáron, esőben-hóban. Ridegebb üzemet nehéz elképzelni. Esetleg Szibériában. Van benne egy I8085 –ös kontroller, meg sok tucat TTL. Ma is működik! A nevetséges kinézete meg amiatt van, hogy a Skála Metró megszűnt, így a karbantartás is. Az izzók (szerintem) 20% -a ha nincs kiégve. De a vezérlés ketyeg.
Csináltam olyan kültéri berendezést, ami TTL –temető volt, vagy 15 évig húzta az igát. Aztán már elavult, azért cserélték le, nem azért mert bekrepált.
Mostanság olyan kütyüket tervezek, amik tartalmaznak mikrokontrollert is (számítási telesítmény!), és CPLD –t, FPGA –t (HW sebesség, flexibilitás) is.
Szerintem ez a legjobb kompromisszum. Vannak ugyan ezek a SoC (System on Chip) tokok, de ilyent még nem rontottam el, meg számomra kényesnek is tűnnek.
Van olyan berendezésem, ahol cirka ötszáz ilyen vezérlés dolgozik össze. Igaz nem folyamatos üzemű, de -30 şC –tól +60 şC –ig működik. Majd tíz éve!
Szóval szerintem az egyes megoldások létjogosultsága:
TTL/CMOS egyedi logika: Ha kicsi, bombabiztos, ’ridegtartású’ kütyüt akarsz csinálni. És a legfontosabb: ha tapasztalatokat akarsz szerezni megbízható áramkörök gyártásához! Itt tudod legkönnyebben kitapasztalni a fontosabb problémák, nehézségek leküzdését. Meg fogod aztán becsülni a táp/zavarszűrés, hazárdok leküzdésének, NYÁK –rajzolatnak a fontosságát. Rájöhetsz, hogy lehet kis tervezési odafigyeléssel sok probléma méregfogát kihúzni. Ezen tapasztalatok a későbbiekben is fontosak! Ha ’durva’ mechanikai környezetbe tervezel valamit, inkább húsz DIP –tok, mint egy 204 lábú PQFP. Megrohad, megeszi az egér, stb. Nem vicc!
Mikrokontroller: Akár már egy 555 –ös időzítőt is érdemes lehet kiváltani egy olcsó, 8 lábú uC –vel! Ugyanakkor kemény feladatot is rá lehet bízni pl. egy ARM9 –esre. Sebességileg is nagy a választék. Szubjektív véleményem: a PIC –ek szilikonilag rosszabbul tervezettek, misztikus jelenségeket tudnak produkálni. Az AVR –ek sokkal stabilabbak, kiszámíthatóbbak. Több ezer darab tapasztalata mondatja ezt velem! A lehető legritkább esetben megy tönkre egy AVR. Esetleg, ha belevág a villám, vagy a kettőhúsz.
CPLD/FPGA: Komoly, nagy sebességű HW feladatok ellátására jó. Bár vannak kicsi, olcsó CPLD –k is, amivel már öt-tíz CMOS/TTL –t érdemes lehet kiváltani. A bazi nagy FPGA –k, amikbe akár processzort is lehet implementálni, meg szerintem az iparba való, nem a barkácsoló asztalára.
Ha összedrótozol egy uC –t, meg egy CPLD –t, esetleg némi RAM –ot, nagyon sok minden feladatot el tudsz látni.
És nem szabad az interfészfelületek tervezését elbagatellizálni! Füst lehet a vége. És itt jönnek nagyon jól a sima CMOS/TTL IC –kkel szerzett tapasztalatok!
Bocsi a hosszú lére eresztésért!

Bocsi!
"-30 fok celsiustól +60 fok celsiuszig" -ot akartam írni, csak nem jött át!

Nekem fordított a helyzetem. Az elektronikával még nincs egy éve, hogy ismerkedem viszont programozásban 15éves tapasztalatom van.
Ezzel kapcsolatban nem kívánok vitázni senkivel, de az én szívem az AVR felé húz.

Azért kíváncsi vagyok mások kezdő lépéseire is és, hogy mikor miért választottak uC-t vagy éppenséggel TTL/CMOS megoldást.

A TTL-t mert az volt. Főleg az orosz változat. Aztán a CMOS-t, mert szélesebb tápfesz tartományt elviselt és egyre olcsóbb lett. A mikrokontrollert azért, mert rengeteget lehet sprórolni és minden sokkal, de sokkal könnyebben ment vele. (Mármint a tervezés/megvalósítás.) Ezzel az elmúlt 30 évet fogtam át.

Szia!

TTL / N-MOS - nagyon nagy méretű tápegységek kellettek hozzá - a kapcsoló üzemű tápok még nem voltak mindennaposak. Egyes berendezésekben 5V @ 50A -es tápokat kellett készíteni, ami még kapcsoló üzemben is tekintélyes méret volt. Javítottam IBM - AT alaplapot, amin 74LS74 -et kellett csekélni...

CMOS - sokkal kisebb tápegység. Nincs nagy bemenő áram az alacsony szintnél, nincs fan out probléma. Kicsit lassabbak, mint a TTL, de sokkal kényelmesebb velük dolgozni. Egy 7805 - 7812 igen bonyolult áramkört el tud látni.

Volt szerencsém 160 TTL ic -t tervezni egy Z80 köré... Nem kívánom senkinek. Ekkora kártyán a földelés kivitele sem volt mindegy. A tudása belefér a mai közepes kontrollerbe kb. 1000 Ft -ért, de akkor nem volt hasonló.

Nem vagyok egy elektronikai zseni, sokszor leszolnak az ötleteim miatt, már megépitettem vagy 50 mikrokontroleres és ennél is több cmos/ttl áramkört. Ezek a működő dolgok és vagy kétszer ennyi ami nem működött. Szép dolgokat lehet épiteni CMOS/TTL áramkörökbol! HA egy nosztalgikus hangulatú üveg dobozos, vagy epoxiba öntött ledekkel megtűzdelt csilivili dolgot akarsz a szobádba, akkor mindenkeppen logikai kapuk. Mert hiába a sok ic szép egymás melett. Ha pedig nem indul be a dolog, mert valamit "félreterveztél" ne legyél szomorú.
Ha működő dolgot akarsz egyszerűen akkor arv pic.
Ha felcseréltél egy vezetékelést 50% hogy programbol megoldható, logikai kapuknál dróttal.
Ja te nem akarod utólag modositani, ha mégis logikainál bemadzagozol egy ic-t mikrokontrollernél irsz még 2 sort.
A nem javithatóságot fönneb már kitárgyalták.
Javithato, mert meg van a programod, a gyári cuccok nem javithatók,amihez nem publikus a program.

Ha 1 IC akkor cmos , 2 IC meggondolom, ha 3 IC lenne akkor mikrokontroller.

Apósom egy 3 éves Citroen C4 Grand Picasso "boldog" tulajdonosa. Sokat tudna mesélni az elektronikával és mikrovezérlőkkel/mikroprocesszorokkal feleslegesen telepakolt autóról...

A legnagyobb probléma a tömegtermelésből törvényszerűen adódó rossz minőség mellett az, hogy a márkaszervíz (???) szakemberei (???) nem tudnak javítani, csak találomra cserélgetnek, természetesen komplett vezérléseket és nem kevés pénzért... Persze szerencsés az ember, amíg garanciális pl. az autó, de azután mondjuk 15-20 év múlva mi lesz a ma új autókkal illetve azok elektronikájával, ki fogja javítani de legalábbis cserélni? Sajnos ez biznisz a szó legrosszabb értelmében

Az "automata elromlás" tény, már bukott le chip gyártó...

Na ez most egy olyan probléma amiről a gyártó tehet és ha akarná javithatná de mivel minden ipari titok és fogyasztói társadalomban élünk, ezért nem oldják meg a problémákat, sőt ahogy fönnebb irták sok termék időzitett bomba elektronikai szempontból. A márkaszerviz szakembereit én nem hibáztatom, ha te dolgoznál ott te sem tudnál többet, mert nem kapnak elég információt a még a mehanikartl sem nemhogy az elektronikáról.
A külömböző elektronikai modulok árait sem ők határozzák meg sem azt hogy menyi munkadijat számoljanak fel neked cserére.
Ilyenek az autók, mosógépek, nyomtatók.
Én ezek közül a nyomtatógyártókat utálom a legjobban. Ha nem lennének mikrokontrollerek a nyomtatóba fából eszkábált 1000 fogaskerekű védelmi rendszer gondoskodna a gyártó megélhetésének a védelmén. Lenne benne egy központi kerekék ami x nyomtatás alatt fordulna 1 kört ahol megfeszülne egy nagyobb fog és széttörne az egész, ha meg megheckelnéd egy kézifűrésszel vagy egy reszelővel a következő modelbe meg nyerfábűl csinálnák ami meg összeszáradna.
Nem a mikrokontroller a hibás, hanem az aki beleprogramozza szándékosan a halálát.
Ha az adott autó nem mikrokontrollerekkel lenne teletűzdelve akkor kukoricafehérje alapú lenne benne minden műanyag ami megpenészedne és szétrohadna és megennék a csigák az autot.

Kicsit elkanyarodtunk a témától, de ez is fontos.
Nekem pl. mi a garancia arra, hogy egy programozható uC-ben nincs valami akár analóg számláló, hogy x idő után feküdjön ki, ha kell, ha nem.
Tömeggyártásban ez nem mindegy.
Én azt bánom, hogy nincs papír gyáram vagy félvezető gyáram.

Ez a riasztó amit építek nem kis fejtörést okoz, de akkor sem lesz benne uC.

Egyébként az 1 IC ok, 2 meggondolandó, három uC ezt én szoroznám 5-el vagy 10-el és úgy már elfogadható.

Idézet:
„ki fogja javítani de legalábbis cserélni?”

Majd kidobják belőlük a marhaságokat, amikor valami rész bedöglik. Pl. van ahol a gerjesztésszabályzás a motorvezérlőre van bízva, aztán ha a szabályzórész elszáll, akkor komplett vezérlőt cserél a márkaszervíz jópénzért. Kicsit okosabb ember meg azt mondja, hogy a generátor fizikailag ugyanúgy működik mint 10-20-30 éve, egyszerűen ráköt egy külső szabályzót és bemutatja a középső ujját a márkaszervíznek.