A legjobb megoldás(nekem is bevállt) egy lábos benne viz a vizben a trafo felforralod 1-2 percig hagyod forrni majd meleg állapotában rongyal széthuzot ovatosan a magod.De ezt már többször leirták előttem is.(ja és a hűtést fokozatosan csináld mert megrepedhet a mag!

Szia.Köszi szépen a segitséged ma vagy holnap meglátom hogy sikerül és majd irok!

Akkor nem te akartál pénteken még 24V-os tápegységet csinálni PC tápból?

Üdv
Inhouse

De én szeretnék építeni egyet.

Csak erre rákérdeztem érdekességből,mert kíváncsi voltam rá.

Én már nem értem mit is akarsz... Ha az érdeklődés után esetleg mégis 24V-os tápot PC tápból, akkor ott a link, ott pl. találsz teljesen egyszerű megoldást rá...de nem erőltetem.

Üdv
Inhouse

Üdv!

A leveledre inkább itt válaszolok!



Azzal, hogy optóval feltöltött állapotban az IR lábát izgatod, nem lesz megfelelő a töltés kikapcsolása.
Ez az egyik dolog amiatt nem érdemes ezt a utat választani. A másik, hogy savas akkut állandó árammal töltünk, ehhez pedig kell áramszabályozó kör ait meglehetne oldani visszacsatolással, de az igazi megoldás 2 fokozatban történne:

Csinálsz egy 35V-os szekundert és ebbe a tartományba mind belefér a 12V-os akku és a 24V os akku is.

Amire szükséged lesz az egy Step Down konverter áramszabályozással és feszültségkorláttal.

Az átkapcsolóelektronika is megoldható egyszerűen automatikusra egy komparátoros méréssel a töltés előtt.

Áramszabályozóra mindenképpen szükség lesz úgyhogy én ezt a megoldást javaslom.

Nem kötekedni akarok, de az elég macerás lenne.

Miért?

Szerintem Cimo arra gondolt, hogy van egy feszültséggenerátoros táp áramkorláttal. Ez mondjuk C/10. Amíg az akksi feszültsége el nem éri a azt a feszültséget, ahol már a C/10 alatt van az áram, addig áramkorlátban megy. Azután meg kijön áramkorlátból és csökken az áram, ahogy nő az akksi feszültsége. A feszültséget meg a beállítási értéken megfogja, vagyis feszültséggenerátorosan tartja rajta a csepptöltési feszültséget. Így csinálják az igazán nagy akksiknál.

Szia.Köszönöm hogy válaszoltál.Hát igazábol nem akartam ennyire tulbonyolitania töltöt mert hozzáteszem(nem egy profi akksitöltö a cél arra van sok ezer másik kapcsolás is)hanem egy nagyáramu egyszerü töltöt szeretnék összerakni mint amilyenek az egyszerübb 50hz-es hálozati trafoval és egyenirányitoval ellátott töltök.De ez mindenképp kapcsolóüzemü legyen a kis suly miatt.A lényeg az lenne hogy ha feltöltött kikapcsoljon és a fesz 14,7volt fölé nemenjen.A step down konverterre tudsz valami kapcsolást?Esetleg egy komplett másik táp is szoba jöhet ha pl egy másik vezérlő ic-vel(sg3525?) egyszerübb eleget tenni a kivánságaimnak.Ha tudsz segiteni irj.Addig is köszönöm.

Itt a HE-n van cikk ilyen automata akkumlátortöltőről.
Bár nem kapcsolóüzemű, de át lehet szerintem alakítani arra is.

Nézz utána.

Sziasztok!

Az alábbi kapcsolásban mi a T3 szerepe? Sajnos ez nem igazán derül ki a cikkből...

A kapcsolási rajzon nincs T3, de ha a Q3-ra gondolsz, akkor induláskor az adja az IR2153 tápfeszét a következő módon:
A Q3-gate-jén 15V alakul ki a zéner miatt, emiatt a Q3 kinyit, és a S-én kb 12V-os tápfesz lesz. Ez elég az IR2153 elindulásához. Ezek után már a segédtekercs táplálja, ami ezt a pontot felviszi 15V-ra (eddig engedi egyrészt az IR2153 belső zéneere, másrészt a külsőleg berakott zéner). Ekkor ugyabár Q3-on a G-S fesz kb 0V lesz, amin a Q3 kikapcsol, így utána nem melegszik nekünk.

Az az indító áramköre az ic -nek. Mivel ahhoz, hogy egyáltalán elinduljon az ic, már bekapcsoláskor tápfeszültséget kell kapnia. Erre szolgál a Q3 áramköre. Ha már berezgett az ic, és felálltak a feszültségek, akkor a segédtáp tekercsről az R2-D1 úton tápfeszültséget kap az ic. Mivel ez nagyobb, mint a Fetes áteresztőtranzisztoros áramkör által előállított indító feszültség, ezért ha már megy a táp, a Fet lezár és onnan nem folyik áram az ic felé. Szoktak oda diódát is tenni az indítófeszültséggel sorbakötve, hogy biztosan lezárjon az indítókör, ha már elindult a táp.
Ez azért jobb, mint egy nagyteljesítményű, 56-120kOhmkörüli ellenállás a 340V -ról, mert ezzel a megoldással csak addig folyik áram az indítókörben, amíg el nem indult a táp. Az ellenállásos megoldásnál állandóan áram folyik, ez feleslegesen fűti az ellenállást.

lorylaci beelőzött...

Csinálj egy flyback rendeszerű tápot, amit úgy tekersz hogy 50%-os kitöltésnél mondjuk 24V/12V+10% legyen majd a kimeneten, beraksz egy soros ellenállást, és a visszacsatolást erről veszed. Így az egész egy feszültséghatárolt áramgenerátor lesz.
Az ólomakksikat valóban állandó árammal javasolt tölteni (egészen a feltöltésig), legutóbbi fiz-kém laboromon pont ezt vizsgáltam. A töltőáramra ökölszabály, hogy az az Ah-ban mért kapacitás tizede.

Szerintem ő a hálózati zavarszűrő tekercsre gondol, aminek a jelölése a rajzon: T3

Annak ha jól tudom csak az a szerepe, hogy induláskor ugyebár egy üres kondi olyan mint egy rövidzár, tehát az induláskor fellépő nagy áramot hivatott csökkenteni.
Szerk.: A cikkben gondolom azért nem írták le, mert egy kapcsitápban általában alap dolog, hogy ottlegyen.

Gyó, ezt benéztük...
Az biza nem más, mint zavarszűrő. Azért kell, hogy kifelé, a hálózatra ne zavarjon rá annyit a táp.
A hálózati feszültség szinuszos görbe szerint változik, így az idő nagy részében a hálózati pufferelkó látja el árammal a tápot. Mikor a feszültség eléri a következő szinusz hullám csúcsánál az elkó feszültségét, akkor kezd megint folyni áram a hálózatból. Ez jóval nagyobb impulzusban, mint gondolnánk, mert tölteni kell az elkót, közben meg még áramot kell pumpálni a tápegység felé is. Erre ül rá a kapcsolóüzemű táp frekvenciája. Igaz, hogy az egyenirányító diódák már ezen a frekvencián csillapítanak, de nem sokat, így ha nincs a szűrőkör, akkor ez a nagy áramra ráülő nagyfrekvenciás jel rákerülne a hálózatra. Ezt hivatott csökkenteni a bemeneti LC szűrő.

Addig értem, hogy miért alakul ki nagy áramlökés a kondi feszültségének elérésekor csak az nem tiszta, hogy a nagyfrekvenciás zavar hogyan indulhat el "visszafelé". Esetleg a szaggató úgymond "kikényszeríti" ezt a nagyfrekvenciás áramlökést a hálózatból? (Most ez lehet, hogy kicsit hülyén hangzik de remélem érthető mire gondoltam )

Bocs,de néha tényleg érthetetlen az,amit írok.

A PC tápból szeretnék csinálni 24V-os tápegységet,csak rákérdeztem,hogy hogyan lehet a PC táp trafót szétszedni.

Hiába ott a pufferelkó, a töltése közben (ami minden szinuszhullám-csúcsnál van) áram folyik a hálózat felől, és amíg ez az áram folyik, addig a táp nem a kondiból nyeri az áramot, mivel az épp töltődik, hanem a hálózatból. Márpedig ez az áram a kapcsolási frekvencia ütemében pulzál, 40-100 kHz környékén, amin épp üzemel a táp. Vagyis ezzel a frekvenciával rángatva cumizza magának az áramot a táp a hálózatból a pufferelkó töltése közben.
A hálózat ebből annyit "lát", hogy minden szinuszhullám-csúcs környékén hirtelen nagy áramot kel bepumpálnia (ez lehet akár 8-10 -szerese is a névleges áramnak), ami ráadásul nagyfrekvenciásan pulzál. Az idő többi részében meg tulajdonképpen a hálózat felől nem is folyik áram.
Ez egy erőteljes, 100 Hz -re szuperponálódott nagyfrekvenciás zavart jelent a hálózatra nézve, plusz a felharmónikus frekvenciákat.
Ezért kell a bemenő körbe az aluláteresztő szűrő.

Felesleges szétszedni, 24V-ot ki tudsz szedni a pc tápból, csak a -12V diódáit kell kicserélni erősebbre. És nem utolsó sorban naggyából stabil is.

Mostmár azt hiszem világos a dolog. A 100Hz meg azért 100Hz mert az egyenirányítás után ugyebár a hullámcsúcsok közti periódusidő megfeleződik.

Más: most kezdtem csak el olvasgatni mélyrehatóbban a kapcsolóüzemű tápokról. A lényegük tehát az, hogy az egyenirányított, szűrt 230V körüli nagyfeszt. nagyfrekvencián megszaggatjuk és így egy alacsony átlagértékű egyenfeszt. kapunk. Ezt pedig egy trafón keresztül transzformáljuk fel a szükséges értékűre. Így lehetőség nyílik rá, hogy viszonylag alacsony áramok mellett viszonylag nagy teljesítményt vigyünk át a trafón és pontosan az alacsonyabb áramok miatt elegendő a kisebb méretű és tömegű trafó használata. Ezt a gondolatmenetet most csak saját magam raktam raktam össze ezért kíváncsi vagyok és megerősítésre vagy helyesbítésre várok, hogy jól látom-e a működési elvet?

Köszi!

Szó sincs alacsony áramokról, ez így teljesen hülyeség.

A transzformátor mérete "fordítottan arányos" a rá kapcsost frekvenciával. A transzformátor primerére kapcsolt váltakozó áram mágneses teret kelt a magban. A növekvő fezsütlségre ez amágneses tér felépül, majd lecsékken, majd ellentétes irányban épül fel. Az elektromos energiából mágneses tér lesz, abból pedig a szekunderen elektromos energia, energiák alakulnak egymásba. Ha megnöveled a frekvenciát, akkor hamarabb kezdődik el a mágensses tér csökkenése, irányváltása stb..., így egy periódus alatt kevesebb energia alakul át, így a mag kisebb telítésekbe megy. De persze adott idő alatt több periódus van, így a teljesítményátvitel azonos, de a magban "még több hely van", még tudod jobban telíteni, így több energiát tud átvinni.

Alacsony áramból hogy lesz teljesítmény?
Az áram ugyanúgy meglesz, mint egy 50Hz -es trafónál.
Ha 1000W -os a tápod, akkor az bizony fel fogja venni a 4-5A áramot a hálózatból. (P=UxI)
A 12V -os autós erősítőkben a primer (12V)oldalon akár 50-60A, vagy még több is csordogálhat, ha nagy teljesítményű a végfok.
Nagyobb frekvencián kisebb vasmag-keresztmetszet is elég ugyanakkora teljesítményhez, ennyi a lényeg, nagyon leegyszerűsítve. Persze, ehhez már megfelelő anyagú vasmag kell.

Mostmár értem, hogy a vasmag anyaga ami a nagyfrekvencia miatt lehet pl. porvasmag eredményezi a hely és súly megtakarítást. A kis áramból pedig nagyobb feszültség mellett lehet nagyobb teljesítmény, más kérdés, hogy itt most mint kiderült nem erről van szó.

Nem porvas, hanem ferrit. Képzeld úgy el, mintha a ferrit trafót egy olyan hálózatra kötnéd, ami nem 50Hz-es hanem 50kHz-es. Ha ilyen lenne a villamos hálózat akkor elég lenne csak a trafó önmagában. Mivel nem ilyen, ezért kell trükközni a kapcsolóüzemmel.

Mivel írtam, hogy nem kell szétszedni (ezek szerint ez volt az érdeklődés, hogy szét lehet-e?), akkor miért nem írsz semmit az adott válaszra, amiben ott a megoldás, 2 féle is?

Üdv
Inhouse

A porvas vagy ferrit önmagában szintén nem jelent nagyobb teljesítményt.
Ha egy hagyományos vasmagra nagyobb frekvenciát kapcsolsz, ugyanúgy növekszik az átvihető teljesítmény. Van például egy kevésbé elterjedt 400Hz-es szabvány, amit egyrészt repülőgépeken alkalmaznak. Ezt a frekvenciát még a hagyományos vasmagok is bírják, és majd tizedakkora trafó kel ugyanazon teljesítményre.

Amikor a frekvenciát elkezded növelni, elkezdenek növekedni a vasveszteségek. A normál vamagok (Si-os vas, hiperszil...) fémes vezetők is egyben, a bennük örvénylő mágneses terek köráramokat alakítanak ki a vasmagban is. A frekvencia növelésével ezek a köráramok egyre észrevehetőbbek. Ezért szokták pl a trafólemezeket egymást elszigetelve összerakni (sokszor a rajtuk lévő rozsda pont elég szigeteleést nyújt), hogy ezeket a köráramokat megakadályozzák.
Nagyon nagy frekvenciákon a hagyomános vasmagoknál ezek a köráramok olyan nagyok, hogy más anyagot kell használni. A ferritek és a porvasmagok nem jól vezetik az elektromos áramot, így egyrészt ezért nem tudnak kialakulni ezek a veszteségi áramok, cserébe azonban nem is bírnak akkora telítést (egy 0,3T még egészséges nekik, míg egy hiperszil mag jócskán 1T felett bír). a másik veszteségi forrás a magok hiszterézise, ami a ferriteknél és porvasmagoknál szintén kisebb.

A Vacuumschmelze gyárt speciális amorf vasból készült tekercselt vasmagokat, amik a speciális anyagszerkeztének köszönhetően nem jól vezetik az elektormos áramot, valamit kicsi a hiszterzésiük, így kicsik a magveszteségek, de elég nagy telítést bírnak. Csak ezeket itthon például még nem láttam.

Köszönöm az infókat! A porvasat és ferritet azért írtam amit Te is mondtál, hogy lehetővé teszi a nagyobb frekvencián való üzemet kisebb veszteségek és hőfejlődés mellett. Ha jól gondolom ezek kis trafók viszont alacsony frekvenciákon igen hamar telítésbe mennének ezért nem használják ilyen célokra.