Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   323 / 323
(#) Ge Lee válasza granpa hozzászólására (») Ápr 15, 2019 /
 
A csengőtrafó egy zárt műanyag dobozban, folyamatos használatra lett tervezve, ezért nagyon alul van gerjesztve, sosem mértem vagy számoltam hogy menyire.
(#) Gafly válasza erbe hozzászólására (») Ápr 15, 2019 /
 
Igazad van.
(#) Ge Lee válasza Gafly hozzászólására (») Ápr 15, 2019 /
 
Van egyébként különbség a két áramban, de ez olyan kicsi (az 1%-ot sem éri el) hogy nem érdemes vele foglalkozni.
(#) szs hozzászólása Vas, 23:28 /
 
Sziasztok, jóestét!

Bontottam egy kicsi trafót egy Sony rádió és egyéb zajkeltő eszközből, és mivel egy 9V-os relé volt mellette, csuklóból ráírtam: 230/9V.
Aztán tegnap elkezdtem rajta gondolkodni, megmértem, terhelés nélkül 9,4V. De ebből még nem tudok meg semmit, pláne azt, hogy mennyi is a névleges feszültsége, és mennyi a terhelhetősége. Különböző ellenállásokkal elkezdtem terhelgetni, és az 1, kép szerinti eredmények jöttek elő. Nos, ebből én ugyan nem jutottam közelebb a megoldáshoz.
Nagyon nehezen fértem hozzá a vasmaghoz, a hossza egyértelműen 17 mm, a szélessége csak úgy volt mérhető, hogy a közelében a subler, az 8 mm. Ebből granpa képlete szerint közel 1,5 VA jönne ki.
Aztán (a méregetése utáni tanácstalanságban) elkezdem az interneten keresgélni, hátha... És találtam is olyan Sony "gépet", ami ezt a trafót használja, és kép, sőt feszültségérték is volt rajta. (2, kép) Igaz, ott már egyenirányítva, kondenzátorral simítva, de az 5,7-es feszültségszabályzó előtt 9,1V az elvárása.
Nosza tettem a trafóra egyenirányítót, kondenzátort is kötöttem be, így először 13,4V lett a feszültség, majd néhány ellenállás cserélgetésével arra jutottam, hogy 94 Ohm terhelésnél esik 9V-ra a feszültség, ez nagyjából 0,095A, ha jól számolok. (Végül árammérésnél 0,09A volt mérhető). Ez akkor kb 0,85VA.
(Ja, és a kondenzátor bekötése előtt kipróbáltam egy 5W-os autóizzóval, úgy 5,5V-ot, majd 0,25A-t mértem, de hát ez inkább túlterhelés...)
Szerintetek ennél többre tudok valahogy jutni így, hogy valós névleges feszültséget sehonnan sem tudok? Szívesen méregetek, amihez van eszközöm, szeretek játszani.
Nem várok sürgős választ, mindenkinek ünnep van, de a jövő héten minden segítséget örömmel fogadok.
A hozzászólás módosítva: Vas, 23:29
(#) antiktelefon válasza szs hozzászólására (») Hé, 0:42 / 1
 
Biztos lesz, aki jobban megmondja, szerintem ez a trafó csak egy standby trafó, így nem hinném, hogy túl sok időt fordítottak volna a tervezésére. Az 5,6V-os ág csak a bekapcsoláshoz szükséges részt táplálja, így annak nem lehet túl nagy az áramfelvétele, és a relé működéséhez sem kell pontosan 9V.
Az ilyen kis trafóknak nagy a feszültségesése, ha terheled, így nehéz szekunder feszültségről beszélni, de számítás alapján a névleges feszültség kb. 6,8V. Szerintem amíg a trafó nem melegszik túlságosan, addig lehet terhelni, és a terhelés adja a szekunder feszültséget. Amikor kezd a primer áram hirtelen emelkedni, akkor már rég túl van terhelve.
Ha stabkockát használsz, akkor amíg kellően nagy a szekunder feszültség, nem nagyon számít, hogy pontosan mennyi az, úgyis el lesz fűtve a különbség (minimum ~2V kell essen a stabkockán a rendes működéshez, kivéve ha LDO stabilizátort használsz).
(Az egy érdekesebb dolog, hogy a kapcsolási rajzon az 5,6V-os kimenet egy TA78057S 5,7V-os stabkockával van megoldva egy sima 7805 helyett, azonban D905 dióda helye megvan, így lehetett volna azzal is gyártani.)
(#) szs válasza antiktelefon hozzászólására (») Hé, 1:13 /
 
Ó, igen, azt elfelejtettem odaírni, hogy standby felirat volt a nyákon...
Szóval szerinted megpróbálhatom kb 7volton is. A 9V-on nem igazán (sőt, egyáltalán nem) melegedett, mégcsak a langyost is csak rámondhatom.
Sajnos primer áramot egyelőre nem tudok mérni, be kell végre szereznem váltakozóáramra alkalmas műszert már, úgy látom.
Megmentettem én azt az 5,7 stabilizátort is, mivel én csak egyszerű hobbysta vagyok, nekem újdonság volt

Köszönöm!
A hozzászólás módosítva: Hé, 1:22
(#) antiktelefon válasza szs hozzászólására (») Hé, 3:32 /
 
Nem szükséges a primert mérni, ez már a durva túlterhelést mutatná ki, de egy jó műszer mindig hasznos. Ha tartósan terhelve nem lesz túl forró a trafó, akkor nem terhelted túl. A feszültséget szokták névleges terhelésen, a maximális terhelés 80%-án, meg mindenféle pontokhoz megadni, én a 6,8V-ot a kapcsolás alapján számoltam, mivel a stabkocka bemenetére 9,1V van írva. (Azt a kapcsolási rajz nem írja, hogy ez ki vagy bekapcsolva mérendő, valószínűleg a relé meghúzásakor jelentősen esett a feszültség.)
9,1-hez hozzáadod a diódahídon eső megközelítőleg 0,6V-ot, majd elosztod gyök kettővel, akkor kapod meg a szekunder feszültséget. (vagy simán 1,4-gyel osztod, az is megközelítőleg jó eredményt fog adni)
Vagyis a 6,8V szekunder feszültséget diódahíddal egyenirányítva, pufferelve 9,1V körüli egyenfeszültséget kell mérjél. Ahogy a terhelést változtatod, mindkettő változni fog, de amíg elég nagy kondi van rajta, addig az utóbbi gyök kettőszöröse lesz. (Ökölszabály szerint amperenként olyan 1000µF-ot illik rakni, viszont ha stabkockát használsz, annak a kimenetére akkorát szabad csak rakni, amekkorát az adatlapja ír, a nagy kondit mindig elé kell rakni. Az erősítőben főként a relé indokolta a nagyobb kondit.)
Amúgy itt van egy gyári trafó katalógus:16. oldal/13.PDF oldal
Láthatod, hogy üresjáratban a névleges feszültség akár másfélszeresét is leadják az ilyen kis trafók, és te fel is vettél egy ilyen görbét a terhelés függvényében.
A hozzászólás módosítva: Hé, 3:36
(#) szs válasza antiktelefon hozzászólására (») Hé, 21:57 /
 
Köszönöm ezeket is.
Akkor a jövő héten ki fogom próbálni (most újra egyenirányítás nélkül):
-először 39,
-aztán 33 ohm-al, és figyelem a melegedését
(#) szs válasza szs hozzászólására (») 22:13 /
 
Antiktelefon javaslatára
https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2263552.html#2263552
nekiálltam tartós terheléssel méregetni, és a következőket mértem:

-39 Ohm terheléssel: 7,2V-ra, később 7,1V-ra esett a feszültség 9,5V-ról.
Ez kb 0,197-0,185A áramerősséget jelent, 1,33-1,29VA-t.
(ha az egyenirányított-kondenzátorral simított részbe dugtam át az ellenállást, akkor13,4-ről 7,0-6,9v-ot mértem ott)
Ekkor szinte egyáltalán nem volt melegedés a burkolaton.

-33Ohm terheléssel: 6,8V-ra, később 6,6V-ra esett a feszültség 9,5V-ról.
Ez kb 0,206-0,2A áramerősséget jelent, 1,36-1,32VA-t.
(ha az egyenirányított-simított részbe dugtam át az ellenállást, akkor13,4-ről 6,58-6,45v-ot mértem ott)
Ekkor is éppen csak langyosság volt a burkolaton.

-27Ohm-al terhelve:: 6,2V-ra, később 6,1V-ra esett a feszültség 9,5V-ról.
Ez kb 0,23-0,22A áramerősséget jelent, 1,42-1,37VA-t.
(ha az egyenirányított-simított részbe dugtam át az ellenállást, akkor13,4-ről indulva 6,00-5,85V-ot mértem ott)
Itt már erősen melegedett a burkolat, kézzel éppen még fogható, de szerintem belül már forró lehetett.

Mindhárom esetben félórát járattam a terhelt trafót.

Ezek alapján akkor rámondhatom, hogy a 33 Ohm-al mért kb 0,2A terhelés (6,8V-1,36-1,32VA) a hasznos terhelése ennek a kis trafónak?

Néhány kép még róla:
A hozzászólás módosítva: 22:16
Következő: »»   323 / 323
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu