Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   344 / 344
(#) Ódenka válasza pajesz66 hozzászólására (») Nov 6, 2021 /
 
Mint az ábrán látható, az egyenirányító dióda átlagolt terhelése 0.5A Iki.
Ugyanígy a huzal átlagolt terhelhetősége szintén.
Forrás:
Ferenczi Ödön: Tápegységek amatőröknek

Magyara.jpg
    
(#) Alkotó válasza pajesz66 hozzászólására (») Nov 6, 2021 /
 
Ha elhanyagolsz néhány veszteséget, akkor a teljesítményből is kiindulhatsz.
Ha a trafó 60 VA-es, akkor az vagy 12 V / 5 A, vagy 24 V / 2,5 A. A trafó szempontjából kb. mindegy hogy utána egyenirányítod vagy nem, illetve milyen módszerrel teszed azt.
A huzalok terhelhetősége is véleményes kérdés. Nincs egy abszolút bázisszám, csak találgatások vannak. Ebben a témában az idő a dolog kulcsa, meg a hőmérséklet (esetleg a belső ellenállás). Kis túlzással ki lehet mondani, hogy egy adott huzal maximális terhelhetőségét objektív módon nem tudjuk meghatározni. Ezért kitalálunk célszerű peremfeltételeket, pl. mennyi lehet a maximális hőmérséklet, és mennyi a tervezett bekapcsolási idő. Ezek alapján már egészen jól lehet közelíteni, de hogy ne kelljen sokat számolgatni, kitalálták az áramsűrűség fogalmát. Ameddig a vezeték keresztmetszetében közel azonos az áram eloszlása (50 Hz-en ez nagyjából igaz), addig kényelmes számolást tesz lehetővé. Jellemző értéke trafóknál 2,5-4 A/mm2) Ha ezt elfogadjuk, akkor már nem is olyan egyértelmű, hogy a használt huzalod mekkora árammal terhelhető.
(#) Peet19 hozzászólása Nov 7, 2021 /
 
Sziasztok!
Hogy lehet meghatározni hogy egy adott ferrit magnak mekkora a max. teljesítménye?
Van egy ETD29 ferritmag N67, Al 125nH. Ennek szeretném kiszámolni hogy mekkora lehet a max teljesítménye. Ehhez a számításhoz kellene valami képlet vagy leírás, amit előre is köszönök.
Vagy egy adott teljesítményhez hogy kell kiszámolni hogy mekkora ferritmag kell.

Előre is köszönöm a segítséget!
(#) granpa válasza Peet19 hozzászólására (») Nov 7, 2021 /
 
A kapcs. üz. táp vagy inv. heg. témában előbb kapsz választ. Ott le is van írva.
A hozzászólás módosítva: Nov 7, 2021
(#) Peet19 válasza granpa hozzászólására (») Nov 7, 2021 /
 
Köszi, átnézek.
(#) Sebi válasza Peet19 hozzászólására (») Nov 9, 2021 /
 
Csak egy apró megjegyzés: az AL érték dimenzió nélküli (puszta szám). Ha mégis írunk mellé, akkor az nH/n2 (n a négyzeten)
(#) rectamas válasza Sebi hozzászólására (») Nov 10, 2021 /
 
Az AL nem dimenzió nélküli, pont, ahogy írtad [nH/n2], ahol n a tekercs menetszáma.
(#) pucuka válasza Sebi hozzászólására (») Nov 10, 2021 /
 
Valójában az AL érték nem dimenziónélküli szám, csak így szokás a vasmagra írni. Tudni kell, hogy a dimenziója nH/n2
Egyébként jó nagy a légrése, ha AL=125, a légrés nélkülinek ugyanez az értéke 2350, a vasmag keresztmetszet 76 mm2.
Peet19:
A teljesítnény átvitelnél igazából ez számít, mert a magnak nem szabad telítésbe menni.
Az induktivitása más szempontból érdekes.
(#) compozit válasza pucuka hozzászólására (») Nov 10, 2021 /
 
A mag nem attól megy telítésbe, hogy túl nagy teljesítményt akarsz rajta átvinni, hanem azért, mert túl nagy feszültség-idő területet kap, emiatt túl nagy lesz a tekercsfluxus, ebből adódóan a vasban az indukció is.
(#) pucuka válasza compozit hozzászólására (») Nov 10, 2021 /
 
Ez így van, de mitől lesz nagy a fluxus?
Végső soron a gerjesztéstől, ami az átfolyó áramtól, és a menetszámtól. Az áram, pedig a teljesítménytől.
Szíves engedelmeddel most nem szeretném levezetni, akinek fontos (Peet19) utána nézhet, vagy netán meg is lehetne tanulni. Mindenesetre nem csupán egy, mindent megoldó képletről van szó, ezért van a tervezési folyamat.
(#) compozit válasza pucuka hozzászólására (») Nov 10, 2021 /
 
A szekunder oldalon kétségtelenül megnő a fluxus. Ennek megfelelően a primer oldalon is, vagyis a két oldal fluxusa ellentart egymásnak. Hiszen az áttétel arányában változik a terhelés hatására a primer áram is, vagyis a gerjesztés, vagyis a fluxus. Tehát a transzformátor terheletlen állapotához képest a fluxus egyáltalán nem nő. Ha szigorúan vesszük, akkor a nagy terhelés hatására még csökken is, hiszen,- ha megnézed egy trafó helyettesítőképét, akkor láthatod, hogy van egy Rs1 soros ellenállás, ami a primer tekercselésből adódik. A Kirchoff huroktörvény alapján, ezen az ellenálláson és a tekercselésen eső feszültség vektoriális összege adja a primer kapocsfeszültséget. Vagyis, mindenképpen kisebb a feszültség a tekercselésen, vagyis kisebb lesz a trafó fluxusa és így az indukciója is. Ez egy erőátviteli transzformátornál van így, ha feszültséggenerátoros megtáplálást kap.

Amivel te tévedésben vagy, az az áramgenerátoros jellegű megtáplálás. Ott valóban a gerjesztés a meghatározó, de az is visszavezethető a feszültség-idő terület felhasználásához, hiszen az alkalmazásokban ki lehet számolni ( tervezéskor ) az adott áramváltóra jutó feszültség-idő területet.( fojtótekercsnél ugyanígy )

A telítést meghatározóan mindössze egy képlet van, ezt néhány hónapja leírtam. ( ha a vasmag mechanikai tulajdonságai állandóak, vagyis ugyanarra a vasmagra történik a méretezés )

Egy trafó túlterhelésre nem attól ég le, hogy telítésbe megy, hanem attól hogy nagyon meleg lesz a tekercselése...
(#) pucuka válasza compozit hozzászólására (») Nov 10, 2021 /
 
Idézet:
„Egy trafó túlterhelésre nem attól ég le, hogy telítésbe megy, hanem attól hogy nagyon meleg lesz a tekercselése...”

Ezt nem is vitatéma, az így van.
Elismerem, erőátviteli transzformátort nem méreteztem soha, de átviteltechnikait, és elektronikus berendezések hálózati trafóit épp eleget. (no meg tanították is)
De ha a vas telítésbe megy, az akkor olyan, mintha ott sem lenne. Ennyi erővel, minek az egész cécó a vassal?
(#) compozit válasza pucuka hozzászólására (») Nov 10, 2021 /
 
De vitatéma, mert azt állítottad, hogy a telítéstől,- ami a nagy terheléstől jön létre, - leég a trafó. Ezt írtad: " A teljesítnény átvitelnél igazából ez számít, mert a magnak nem szabad telítésbe menni."
Egy sima tápegységtrafó is erőátviteli. Van KF trafó, arra már ne mondjuk ezt, bár ugyanúgy működik, csak a peremfeltételek mások.

Minek bele a vas? Szerinted, mi történik, ha egy trafóba légrést teszünk? Egy tápegység trafóba?
Mi történik, ha egy váltakozó feszültségű meghúzó tekerccsel ellátott mágneskapcsoló nem tud behúzni, mert valami nagyobbacska kosz kerül a légrésébe?

Ezt írtam le korábban, de figyelembe sem vetted. Nem mindegy, hogy mennyi mágnesezőáram folyik a primeren. Ha nincs benne vas, akkor csak a levegő mágneses vezetőképessége van, ami nagyon rossz. Akármilyen ferromágneses anyagot beledugsz, csak csökkeni fog a mágnesezőáram. Ugye így működik az indukciós hevítő... A levegőt nagyon nehéz mágnesezni. ( cserébe nem tud betelíteni ) Ez persze nem érinti a tekercsfluxust, legfeljebb irdatlan nagy áram kell a primerre. Pontosan mennyi? Kiveszed a vasat, akkor már annyi áramot fog felvenni, amit a tekercselés induktivitása meghatároz. Ha nem veszed ki, akkor is a betelítés általában a feszültség félperiódusának a végén szokott bekövetkezni. De a következő félperiódus visszaállítja a vasat, de ha eléggé nagy a fluxus, akkor ennek a végére is betelít. ( Ez csak stacioner állapotban igaz, mert az az átmeneti folyamatok még cifrábbak.
Ha egy trafóban nincs vasmag, akkor nagyon nagy lesz körülötte a mágneses tér. Ebből nem csak az következik, hogy nagyon nagy az áramfelvétele, hanem az is, hogy a primer által keltett mágneses tér nem teljes egészében fog kapcsolódni a szekundre tekercseléssel. ( Így készülnek a szórótrafók a régi hegesztőkbe. Mágneses sönt, stb. )

Én is tanultam, nem magamtól találtam ki. Aztán bő 40 éven át ezzel foglalkoztam. ( Én is hagy dicsekedjek. )
A hozzászólás módosítva: Nov 10, 2021
(#) Ódenka hozzászólása Nov 16, 2021 / 5
 
Azon kaptam magam megint, hogy szeretek trafókat tekerni - ha van kedvem.
Most megint rám jött és tekertem egy "kiccsaládot".
A hálózati a szokásos pempőbe áztatva, a kicsiket szárazon hagytam próbaképp.
Összefogatáshoz s.réz pálcika, ráfaragott M4-es menettel lett használva. A hálózati pr/sec között árnyékoló rézfólia. Az együttes egy régi rajz alapján készült, 2x10W-os triódás PP EL84-eket fog szolgálni.
(#) Ódenka hozzászólása Nov 20, 2021 /
 
Bizonyára ebben a topikban megtalálható, de ismétlés a tudás rokona...
A transzformátorok tekercseléseinek az áramsűrűségéről. Egy régi, de ma is érvényes szakkönyv szerint az alábbi ábrán látható az ajánlott áramsűrűségek különböző teljesítményű trafókhoz. Biztonságos amatőr megoldásként alkalmazom, mert az esetleges jobb vasanyagokkal nem muszáj kisebb méretben ugyanazt a teljesítményt megvalósítani, mint a kedvezőtlenebb anyagok esetén.
Mérlegelni kell a kívánt üzemidőt, átlagos terhelést, stb.
Audio táptrafókról
Az alapvető, hogy a névleges terhelésnél 1.24x nagyobb transzformátort készítsünk, vagy nagyobbat, ha szükség úgy hozza - mert nagyobb vasunk van, meg szeretjük a biztosnál is biztosabbat - tetszés szerint. Kisebb transzformátoroknál, pl. anódtrafóknál már figyelembe veendő az anódtekercs Ohmos ellenállása. Van egy nagyszerű és egyszerű program - PSU Designer II. - bátran lehet benne méretezgetni, hasznos, láthatjuk a különböző egyenirányításokkal, eszközökkel milyen végeredményt várhatunk.

Vannak, akik esküsznek rá, hogy hallják a villásdugó forgatásának a hatását az erősítő hangjára. Erről nem szeretnék pro és kontra szófecsérlést, mindenkinek megvan a maga meggyőződése, nekem mondjuk nincs. De megengedve, hogy van, csak én nem hallom, ha halljuk, ha nem, biztosra mehetünk az ügyben egy kétkamrás trafó tekerésnél. Semmi fáradságot nem jelent egyik kamra primer/2 tekerése után a csévét megfordítjuk és a kész tekercselésnél a végeket kötjük össze. Így a villásdugó bármelyik állásánál a vashoz közelebbi kivezetéseken indul a fázis a tekercselésbe.
A most készülő JLH69-nek a két kamra lehetőségével élve 2 külön szekunderrel kedveskedek és a primert is így tekertem, mint leírtam.
A kép Áts Illés: Kistranszformátorok c. művéből való
A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2021
(#) erbe válasza Ódenka hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Csak nehogy valaki ez alapján akarjon hegesztőtrafót készíteni.
(#) Ódenka válasza erbe hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Lehet, szebben szólna...
(#) Ge Lee válasza erbe hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Az egy más kategória. Pláne ha inverter. A saját készítésű inverteremben ha jól emlékszem 10A/mm2 az áramsűrűség a trafóban, de lehet hogy 12 már nem emlékszem, és vígan nyomta a 120A-t is. A kimenőtrafó az meg egy harmadik kategória, oda meg nem az áram hanem a jó hangzás miatt kell a brutális menetszám meg a nagy primer induktivitás. Amiket most tekertem épp abba is elég lett volna akár 1000 menet primer is, mégis 2400 lett.
(#) erbe válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Valamikor réges-régen én is tekertem kimenőket. 400 W-os HGL magokra.
(#) Ge Lee válasza erbe hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Az jó. Az anyaga is, meg a mérete is. Arra még 1-es huzallal is ráfér a primer, nem gúvad ki az ember szeme a 0,23-astól.
(#) granpa válasza erbe hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
1-2 ekkora, antik HGL vasam van még, 0.5 mm-es lemezzel. Vajon milyen az átvitele? Persze anno a 40 W-os fénycsőfojtó vasra is tekertem (J 3.5-4!, mert szűk az ablak), de csak zajongani volt jó.
(#) erbe válasza granpa hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Nem tudom. Volt néhány munkatársam, akik gitárerősítőket készítettek sorozatban, zenéltek is, nekik készült.
A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2021
(#) granpa válasza erbe hozzászólására (») Nov 20, 2021 /
 
Én is "zenészeknek" készítettem. Vájt fülű barátom szidott is, de a megrendelő fizet.
(#) ONKYOS válasza compozit hozzászólására (») Nov 21, 2021 /
 
Megerősítelek, ez pontosan igy van, gyakorlatban is.
Pl. amikor még szakmunkásképzőben, az első hálózati trafó példányokat tekertem, az STK... végfok erősítőhöz, azok gyengén melegedtek,/üres járatban/ elég nagy volt a szórásuk.
De nagyon jól bírták a terheléseket, a műterhelést is, egy gond volt vele,többet kapott a primer, menetszámot,.
Vagy amikor az első ozonizátort, készítettem, akkor rátekertem, az ETD 39-re,a 2200T, pedig elegendő lett volna, a 0,10mm, Cu-Z-ből az 1200-1300T, is, ugyanakkor a meghajtó panelnak, is csak 10,6V-os tápfeszültség !
A végeredmény ugyanaz lett, kisebb tápnál, csak éppen a méretezést, a meghajtó részt kellett változtani, egy kisméretű impulzus trafó, beiktatásával.
Máris megyszűnt a BUT 12A, tranzisztor melegedése, 17-18KHz-es 4szög jellel, üzemben.
A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2021
(#) Ódenka hozzászólása Szo, 10:17 / 1
 
Az utóbbi időkben "tekerentett" trafók kapcsán.
Zúgás:
Ha bontott trafókból vagyunk kénytelenek dolgozni, ritkán sikerül ugyanannyi lemezt visszarakni, mint előtte gyárilag volt.
Ehhez még az is lehet nehezítésként, hogy az impregnálás folytán a szétszedésnek áldozatul esik néhány lemez, de ezt kiküszöbölheti, ha egyből levágjuk a csévét, drótostól.
Ha gyéren impregnált volt a darab, a megfelelő sorrendben kiszedett-visszarakott lemezekkel jó eredményt érhetünk el.
"M" lemezelésnél a nyelv nem szokott magától a berakás során helyére pattanni, így látszólag a megtelt csévénél ott néz ránk szemrehányóan még 10-20 db lemez az asztalon.
Ilyenkor satuba fogva a trafó végénél a lemezeket megszorítva ropogással jelzi a köteg, hogy igazodott, lesz még hely.
Az utolsó lemezeknél egy kis WD40-el kenegetve könnyebb a végére járni a lemezelésnek.
Én egy késpengét dugok a lemezek és a cséve hézagába, így a lemez nyelvet biztosan a köteghez tudom rögzíteni, amíg a következő lemez sarkát a hézagba illesztem, majd gumikalapáccsal a helyére szekírozom.
A jóminőségű lemez - GOS vas - nem tűri minőségromlás, mágneses torzulások nélkül, ha felszabadultan kalapáljuk normál vas, acél kalapáccsal a trafót. A minőségromlást nem biztos, hogy észrevesszük, de ha a gyártó óv az ütlegeléstől, higgyünk nekik.
A trafó méretezésnél próbáljunk a lehető legkisebb gerjesztéssel számolni, így aláméretezni. Kisebb lesz a veszteség, melegedés és a mágneses szórás.
Ha mégis kénytelenek vagyunk 1.5T körül, vagy akár feljebb menni, tegyünk rövidrezáró vörösréz menetet a vason körbe, mint némelyik gyártónál, főleg hangerősítőkben láthatunk.
Gondos készítés ellenére is előfordulhat, hogy zúg a trafónk, van úgy, hogy csak terhelés alatt üti fel fejét kis brumm a trafóból.
Hangerősítőnél, AB osztálynál elnyomhatja a zene , de pl. egy "A" osztályúnál (JLH) pont kivezérlés nélkül legnagyobb az áramfelvétel és zavarja az élvezetet a zümmögés.
A trafónkat a lemezoldaloknál érdemes lefesteni, prímán oxidálódik egyébként a legtöbb trafóvas.
Mielőtt lefestenénk, üzemeltetve egy kis WD40-et juttathatunk a lemezek közé, ami így még könnyebben leszivároghat a hézagos lemezek közé és csökkentheti a neszt.
Még egy megoldás, ha csak a lemezvázhoz merősített trafó adja át a rezgést a sasszinak, ami fel is erősíti a zajt.
A mutatott gumibakkal teljesen megszüntethetjük ezt a zavaró kapcsolatot, de egyúttal villamosan is kiszigeteljük a vastestet, ha ez probléma, a földelést egy kötéssel a sasszi és a vastest között megoldhatja.
A rugalmas trafó rögzítésnek más módja is van, gumi alátét, stb., szóval megoldható.
Még annyit: A csévetestben a lemeznyelveket csupán a bedugott lemezek hézagmentessége tudja biztosítani. Ha nem tudtunk megfelelő mennyiségű lemezt berakni, vagy a bontott lemez kissé göcsörtös az előző festéstől, impregnálástól, érdemes egy hézagoló bakelit, vagy valami nem mágnesezhető/szigetelő lapot beütögetni a lemeznyelv szorítása miatt. Pl. maradék üvegszálas nyák anyag, csík. Régi, gyári transzformátoroknál is láttam ilyent. A kevesebb lemez esetleges hatását a méretezésnél vegyük figyelembe...

antizug.jpg
    
Következő: »»   344 / 344
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem