Jóhiszemben voltál, nem a hosszát kell növelni hanem a keresztmetszetét. Nem kimondottan az erővonalak miatt, hanem mert akkor mondjuk feleannyi menetszám kell rá, amivel már önmagában is feleződik a huzal ohmos ellenállása, illetve, mivel mondjuk fele a menetszám, lehet kétszer olyan átmérőjű a huzal ugyanazon csévén, a dupla huzalátmérő meg négyszeresen átvihető áramot jelent.

Na jó, csak mert már ketten írták, hogy a hosszát kell növelni, na akkor már csak rákérdezek.
Akkor megnyugodtam.

Érdekes mindenki mást mondott
Szóval egymás után kell rakni a lemezeket folytatólagosan ahhoz hogy nőjön a teljesítmény.
Köszönöm, most tanultam valami újat egyben érdekes is ez a kis magyarázat.
Szóval a huzal átmérő, nos én primernek kb 0,8-1mm-es vastagságot gondoltam szekundernek pedig 1,5mm-t.
Kitöltöttem a skori táblázatot. Így már megfelelő lehet a trafó a kívánt teljesítményhez?

Kis értelenséget eredményezett nekem.

Nyilván a kalkulátor sem tökéletes.
Ebben az esetben kerekíteni kell 1-re.
Felmerült bennem még egy kérdés mégpedig, hogy számít az hogy a primer és a szekunder hol helyezkedik el?
Például hálózati lefele transzformáló trafókban a primer (230V-os tekercs) van felülre azaz legutóljára feltekerve.
Gondolom ennek oka van, talán a melegedéshez lehet köze?
Mivan ha én a 230-as tekercsel kezdem és az lesz legalul?
Illetve a csévélésből is létezik két fajta van amelyiknél a primer és a szekunder külön csévetesten van bár ilyeneket általában kis trafókon látni, a nagyobb teljesítményekűen ilyet még nem láttam ott 1db csévetesten egymáson vannak a tekercsek.

Ezt honnan szedted? A fordítottja sokkal gyakoribb. Sőt! Találkoztam én is ilyennel, de az véletlen lehetett.

Szia . Alulra célszerű a véknyabb huzalt tekerni mert az jobban felveszi a cséve alakját kevésbé áll el.
Felülre már a nagy keresztmetszetű mehet mert addigra lesz akkora rádiusza a tekercsnek hogy könnyen felveszi a huzal . Remélem érthető! Nem tudom szebben leírni.

Tekercselés létezik tárcsás amikor látszik a primer és a szekunder tekercs is ez PL: mikró trafó.
És létezik réteges amikor alsó rétegbe kerül a primer
erre pedig a szekunder tekercs . Mindkettő elég gyakori.
A trafó oszlopain is lehet külön az egyiken a primer a másikon a szekunder de ez már erősen gazdasági és méretbeli kérdés.
A szórótrafó (hegesztő) csatolása laza így a terhelésre esik a feszültsége jelentősen. Az erőátviteli trafó csatolása más ott az a lényeg hogy ne essen a feszültség nagyon terhelésre. Ezt a tekercsek elhelyezésével lehet befolyásolni de erről a hegesztős topikokban tudsz olvasni bővebben.

A felhasznált huzal átmérőt a nem a program adja meg! Az összes zölddel színezett ablakos értéket a Felhasználó adja meg.
A program ajánlotta a 0.92 mm-ert ás én utána bármit beírhatok, legfeljebb sok, vagy kevés, attól függ, milyen huzalom van, mennyi a helyem, vagy eszem...
Ezt a progit használom évek óta, remek.
Kár, hogy a szekunder menetszám helyesbítés nincs benne, de azt a tapasztalati úton kalkulálom.

Szerintem meg 0.95-re, valahogy kézenfekvőbb, van is olyan huzalátmérő.
Az áramsűrűséget én 2.7 A/mm-re adom meg, de pl. egy erősítő primerjét soha nem a teljes teljesítményre számolom, mert meglehetősen ritkán hallgatok 2x50Wot órákig folyamatosan pl. 1 kHz-el...

Idézet:
„Ebben az esetben kerekíteni kell 1-re.”

Idézet:
„Szerintem meg 0.95-re, valahogy kézenfekvőbb,”

Azért megnézném, amikor a párhuzamos szálak számára kiszámolt 0.9 darab helyett 0.95 darab szálat tekercselsz...

Biztos, én nem szeretem az ilyen számolókákat, nem is használok ilyet. Már csak azért sem, mert az egyik legfontosabb dolgot, miszerint mennyire gerjeszthető az adott vas, azt a számolóka nem tudja, azt meg kell mérni összerakott vassal. Hiába írok én be oda 1T-t ha az adott vasnak a 0,9 is sok, vagy éppen az 1,25-tel is vígan el van. Meg feszültségesésre sem egyszerű számolni mert az is több mindentől függ. Csöves tápnál szúrt szemet, hogy 500V esetén az adott százalékos eltérés már nem annyi lesz feszültségben mint mondjuk 30V esetén, és emiatt mondjuk 50V-tal nagyobbra kell tekerni a szekundert. A 30V-nál egy 10%-os feszültségesésnél 27V marad, 400V-nál már csak 360V.

Nos igen gondoltam, hogy ezt valóságban kell megmérni.
Megtekerni a primert összerakni a trafót és járatni egy ideig közben figyelni a hőmérsékletet.
Az inverteres topicban már írtál nekem erről egy szép választ, ott igaz, hogy nagyfrekis trafó volt de a mérés alkalmzaható itt is.
Csak mivel a primerhez még rezet kell bányásznom valahonnan így számomra ez a módszer kicsit körülményes, de valahogy majd megoldom (huzalra beruházni nem szeretnék).
dobo teljesen érthető amit leírtál, mondjuk 1,5mm-es huzal esetén még nem jelentene akkora gondot a huzal meghajlítása a sarkoknál.
Viszont úgy is a primerrel kell elvégezni teszteket amit írtam is így amikor már a teszt jól sikerül akkor a primer már rendelkezésre áll a csévetesten és már csak a szekundert kell rácsavarni
Ódenka valamit elnéztél az nem huzal átmérő vagy keresztmetszet hanem darabszám

Nem kell feltétlenül 230V-on tesztelni. Fogsz mondjuk egy 24V-os trafót és ahhoz tekersz primert. Méred az áramot, meg figyeled a melegedést, aztán ha bírja akkor szedsz le a menetszámból egészen addig amíg a vas engedi, nem nő meg nagyon a mágnesezőáram meg nem melegszik nagyon a vas. Aztán az így megmért és kiszámolt gerjesztést alkalmazod a 230V-os tekercs méretezésekor is.

De vegyünk egy jobban megrágott példát: A program kiszámolta, hogy 1 mm átmérőjű huzal kellene, de az nincs a háznál, ajánl 4 x 0,5mm-eset.
0,5 mm keresztmetszet 0.1963
1 mm - esé 0.7850

0.7850/4 = 0,19625 Ha 4 azaz négy szálat használ párhuzamosan, hepiend van.

Megfigyeltem, azt a nehezebb megértetni, amikor valaki elhatározza, hogy márpedig nem fogja megérteni. Műszaki embereknél gyakran megesik...?


Őszintén szólva nem szoktam lovagolni az értelmezésen, látom mennyivel nagyobb a felhasznált huzal átmérője. Aztán vagy rácsodálkozom, vagy...

Hajdani emlékeket ébreszt. A gépeinkben rendszeresen égtek le az amerikai trafok ( jo nagyok 5-10 kg volt egy) elazámolták az 50 Hzet. Ráadásul a szekunder a nagy áramok miatt lapos drottal volt hézagmentesen tekercselve . Akkoriban ilyesmiröl a vasfüggöny ezen az oldalán ( de lehet, hogy másikon sem) nem igen hallottak. A cég sorba kérdezte le az ország valamennyi tekercseló meg trafogyárto cégét, de senki sem vállata.
Egy öreg tekercselö barátommal hetekig kisérleteztünk hogyan lehetne ujra tekercselni a drága trafokat, sikerült is 4x1,2 mm es drottal beférni az eredeti lapos drotok helyére. Sok millios gépeket mentettünk meg a cégnek.

Szia!
Ez a jelenség még ma is létező.
A 115V 60Hz----230V 50Hz nem olyan egyszerű átalakitást ad. Újra kell tekercselni.

Amig volt SzU az onnan jövő trafók is gyakran leégtek .Szerencsére ez már a múlt.

Néhány kinai trafónál tapasztaltam (110/220 átköthető ) a magas mágnesező áramot .10-20V-t kellett ejteni ! Igy maradt a régi módszer R (10-30R 50W !)C (fénycső,motorinditó kondi).L (fénycső ,nátrium lámpa folytó )elemek segitségével

A nálam aktuális trafó elég sokáig bírta a 220-230 váltást... Nem is értem, hogy miért éppen most égett le??? A műszert, amiben volt rendszeresen használtuk kb. heti egyszer, de olyankor vagy 6 órán át. Most bekapcsolás után kb. 2-3 óra múlva adta le a füstjeleket - sajnos épp nem voltunk mellette. A tanév kezdete miatti "nézzük meg minden rendben van-e" kipróbálás okán terveztünk vele egy próbamérést...
Erősen remélem, hogy más nem ment tönkre miatta... Vagy nem valami más egység hibája miatt égett le.

Gondolom azért, mert most ért a lakk az élete végére, vagy most reszelődött meg annyira hogy menetzárlat legyen belőle. Saját olvasatomban ez ugye nem egy klasszikus leégés, mert a klasszikus leégés az az, amikor túl van egy trafó terhelve. Ez ahogy olvasom nem volt túlterhelve, hiszen nagyon régóta működött. Ilyenkor az van, hogy ha nincs szigetelés a sorok között (általában nincs), akkor két tényező játszik, az egyik az, hogy a lakkból (zománc) ahogy öregszik folyamatosan távozik az oldószer ami miatt az kiszárad és ha meghajtod a huzalt szinte letöredezik róla, a másik, ha meg tud mozdulni valahol egy menet, mert akkor ott mechanikus dörzsölődés is lesz a vagy alatta vagy felette lévő menettel, a végeredmény pedig a menetzárlat. Ha ez a két tényező nem lenne, akkor egy trafó akár évszázadokon át is működhetne.
Nekem több régi, szovjet 220V-ra készült trafóm is van amik még a 60-as 70-es években készültek, és egy sem ment belőlük tönkre, mert azokat még úgy csinálták hogy soronkénti lakkozást is kaptak. Szétszedni is csak fűrésszel vagy vágókoronggal lehet a tekercselést, esetleg apránként vágóval és kalapáccsal.

Valamennyire megnyugtattál. (Hogy nem valami más tette tönkre - de még mindig lehet, hogy ettől elszállt valami más is...)
Azt nem tudom, hogy itt volt-e soronkénti szigetelés... Egyébként 1975-ben, az NDK-ban készült. Egy klisztron tápegysége...
2 szekunder van a 2 db. 400V-os modulhoz, amik sorba vannak kapcsolva -ez adja a rezonátornak a 800 V-ot
A 3. szekunder egy 80-240V között változtatható feszültségű modul, ami a reflektorfeszültséget adja, és ebben volt az AFC is.
A 4. a klisztron fűtése 6.3 V DC.
Vagyis simán lehet, hogy volt benne szigetelés rendesen... De azért mégis csak 50 éves cucc...