A "varnish lakk" tulajdonképp tekercseléskor használatos lakkot jelent. Több fajtája létezik, színre, szagra, állagra különböznek egymástól, valamint levegőn száradó, beégetést kívánó, rugalmas, illetve csontkeménységű fajtával is találkoztam már. Közös tulajdonságuk szerintem, hogy minden tekintetben jobb akármelyik változatuk a parafinos szigetelésnél...

Attól is függ, hogy épp hol van. Induktivitásmérővel általában mérhető, na meg fordítva, ha tudod az áttételt. Ráadod a szekunderre a feszültséget és méred hogy mennyi jelenik meg a primeren.

Nagyon sok formája létezett régen a trafókészítésnek. Mivel az nem titok, hogy a trafópapír is papír, ennél fogva sem a meleg, sem a nedvesség, sem a levegő oxigéntartalma nem tesz jót neki hosszútávon, ezért olyat is csináltak egy időben, hogy a papírt még pluszban áztatták vagy parafinban vagy valamilyen viaszban, vagy csak kívülről kenték meg.
A legtöbb katonai és hasonló célra szánt trafót meg elkészültével mártották, csak a forrasztható kivezetések maradtak szabadon semmi más, így a trafó belseje semmivel nem tudott érintkezni, sem levegő, sem gőzök vagy gázok nem bántották sem a csévét sem a vasmagot.
Nekem is ilyenekről üzemel most a végfokom, ha le tudnám szigetelni alaposan a trafók kivezetéseit akkor akár vízbe is márthatnám őket üzem közben.

Régen tekertem pár flyback trafót motorgyújtáshoz. Az üzembiztonság növelése érdekében a huzalsorok hostafán fóliát és ecsettel felvitt lakkot kaptak. A kész trafót bemártottam a lakkba, és egy műanyag lámpabúra alá téve az egész cuccot vákuum alá helyeztem egy sk pumpával, amit a fordított működése miatt "szimpának" hívtam. Nagyon jól látszott, ahogy a buborékok a felszínre emelkedtek, helyet cserélve a lakkal... Ezután még ki is sütöttem a trafót, úgy lett végleges, időtálló.

Ezt a fordított tápot még ki is próbálom, csak hogy ne haljak meg hülyén !

A hadiiparban dolgoztam éppen, ahol a "trópusi kivitel" tesztelése úgy történt, hogy a szekrény oldalait levették és virágpermetezővel sprickolták be a vizet a működő készülékbe. Ami leállt, az ment vissza lakkozásra.

Igazságot teszek, mert nem minden eset ugyanaz, amikor menet menetet érint.
De a zárlat semmiképpen nem egészséges, mert:
1.) Leég a trafó
2.) Leég a hajad
Menetzárlatot mérni multiméterrel nem könnyű, de amúgy egyáltalán nem lehetetlen.
Kellene róla írni cikket, de most annyira szép idő van...

Erre a menetzárlat mérésre tényleg kíváncsi lennék !

Várjuk meg milyen ötlettel áll elő Gafly, de nagyon valószínűtlen, hogy a menetzárlatot "meg lehetne mérni". Egy ismeretlen trafó esetében én erre nem látok esélyt. Ismert trafónál, a paraméterek megváltozásából lehet következtetni, de itt sem közvetlenül mérhető a menetzárlat. Például csökken a feszültség, nő a nyugalmi áram, melegszik, és ehhez hasonlók, amik háttérében feltételezhető a menetzárlat.

Közben kipróbáltam a fordított táplálást.
A 24V-os szekunderre adtam másik trafóból 25V-ot és a primeren jól mérhetően hiányzott kb 15V.
Érdekes, hogy helyes bekötésnél meg van a 24V szekunder fesz.
De még ezt sem nevezném biztos módszernek, mert ha csak 1-2 menetet veszítünk a zárlattal, az nem fog kiderülni.

Van kint egy trafóm amire ráírtam az induktivitását kiindulási alapnak.

Úgy könnyű, ha van másik olyan trafód, ami jó.

A menetzárlatot a túlgerjesztéstől egyszerűen alacsonyabb gerjesztésü mérésekkel lehet megkülönböztetni.
Nekem mondjuk van szabályozható toroidom, de nem mindig volt. Akkoriban abból dolgoztam, ami akadt. Régi NDK trafó, aminek volt 110V- os megcsapolása. Arról a pontról már minden túlgerjesztett trafó szépen működött. A menetzárlatos viszont nem. Annak minden feszültségen megmaradt a viszonylag magas üresjárási áramfelvétele.

A transzformátorod áttétele valójában nem 230/24 arányban készült, hanem a veszteségek kompenzálása miatt a szekunder picit nagyobb feszültségre van méretezve, azért, hogy a névleges terhelésnél legyen meg a 24V névleges kapocsfeszültség. Ebből adódik is, ha a szekunderről táplálod, akkor a primeren mért feszültség egy hibátlan transzformátor esetén sem a névleges lesz, hanem annál kisebb.

Ez is igaz lehet, természetesen, de az eredeti felvetésben (amiből indultatok) szerepelt ez a mondat:

Azaz: lehet minden részletkerdést kitárgyalni (kell is), azonban ez a trafó (nézetem szerint) ajtótámasztéknak jó is lesz.

Ami lehet túlgerjesztés, és menetzárlat (valamint más) is...

Szia! Szerintem annak a trafónak semmi baja. Egyszerűen alulméretezték vagy gyártáskor rosszabb minőségű vas került bele. Azt írtad működő gépből bontottad. Gondolom abban is meleg volt, csak senki sem tapogatta. Nekem is van itthon olyan trafóm, amit üresjáratban alig bír a kezem. ( próbáltam teljes terheléssel, nem változott jelentősen a hőmérséklete) Itthon nem használnám a plusz fogyasztás miatt, de egy cégnél sok kW között elmegy, hiba nélkül, akár 24 órás üzemben is.

Neked is igazad lehet.
Talalkozni vadonatúj trafókkal is, rájuk is van írva, hogy pár perc működes után több perc szünetet igényelnek.
Ha még a hálózatról is le kell kapcsolni emiatt, mert üresjáratban is melegednek?
Akkor (a specialis céljukon túl) ajtótámasztékok, ha rendes felhasználásról lenne szó.

Oldalán ott a pecsételt felirat: Geprüft 1986 jan
Akkoriban még nem volt ekkora fillérb..szás, de az biztos, hogy a gép belsejében senki sem tapogatta.

Jó. Ott van a mikró sürő, meg a pillanat páka. Ezekben is ilyen trafó van. Tehát lehet normális egy ilyen transzformátor, de csak ilyen speciális feladatokra. A kérdéses trafóról nem tudunk semmit.

Ezt még lehet kipróbálom, csak a lelkem megnyugtatása végett.
Kéne találjak a kacatosban valami erősebb trafót osztott primerrel.
Esetleg egy leválasztótrafó két tekercsét jó irányban sorba kötve működhet ?
Köszönöm az ötletet.

Erről beszélek én is. Ebben az esetben vagy vissza kell tenni a mikróba, a pillanatpákába azokat, vagy tudomásulvenni, hogy semmire nem jó. Vagy hasonló felhasználásra -de akkor minek is vettúk ki a müködő gépből???
A jelen trafó is: vagy beteg, vagy speciális. Melegszik üresjáratban is. Semmire nem tudja használni fórumtársunk.

Semmi különös nincs benne.
Egy 1986-os dátumozású, fizikai állapotában teljesen ép, rozsdamentes trafó, vastag rézdróttal tekerve, amilyenről a gyűjtögető buherátor álmodik.
Primerje 3 leágazású, szépen, németesen ráírva 220V 230V 240V.
Szekunder 24V 8,3A ( 200VA)

Ha jól figyeltem, akkor eddig nem tudtuk a teljesítményt. Esetleg egy szép fotót is mutathatnál róla, mert nem zárható ki, hogy valaki felismeri. Mennyi az üresjárati áramfelvétele? Ne csak a 240V-os ágon táplálva mérd meg, hanem a 230 és a 220 V-os betápnál is (persze ide is a hálózati feszültséget kapcsold, a mérés idejére ki fogja bírni). Gyakorlott szakemberek, talán ebből a 3 db nyugalmi áramból is tudnak következtetéseket levonni.

Szerintem ez a dolog:

teljesen független a teljesítménytől...

Teljesítmény nèlkúl melegedik.

Szia!

mentzárlat keresése ?
Régen amper és volt mérővel mérték változtatható feszültségről A) még vasmag nélkül,
B )vasmaggal
jól érzékelhető az áramfelvétel növekedés ,mikor a menetzárlat megjelenik.(mert állt. feszültségfüggő )

Másik mődszer; Vasmag nélkül egy ferritrudas oszcillátorra ráhuzni a tekercset. menetzárlat esetén nagy áramfelvétele lessz .

Az emlitett forditott trafós megoldás azért nagy gyakorlatott igényel 20-30 egyforma trafót átmérsz?

Kibírja, hiszen használat közben tapasztaltam az indokolatlan melegedést.
Ma már nem állok neki trafót mérni, de arra emlékszem, hogy hiába raktam át a 230-at a különböző bemenetekre, talán ha 1V-ot változott a szekunder fesz.