Fórum témák
» Több friss téma |
Heló!
Küldök egy kapcsolási rajzot. Az elemek értékét nem jelöltem meg, mert nem számoltam ki, csak egy működő elvet szeretnék mutatni. A T1 T2 alkot egy Schmitt triggert ami a fényellenállás és a poti által meghatározott feszültségen billen és kapcsolja a T3 tranzisztort.
Úgy látom, nem olyan egyszerű ez a probléma mégsem. Kicsit kétségbe voltam esve, hogy egy ilyen egyszerű kapcsolást nem tudok zsigerből megoldani. Megépítettem LED-del, azzal tökéletesen működött. Izzólámpával is szerettem volna megoldani, de lehet, hogy marad a led.
Mindenesetre kipróbálom azokat a javaslatokat, amiket írtatok, mert ehhez is és máshoz is jól jöhet ez a kis gyakorlat. Sajnos elég kevés időm van ezzel foglalkozni,de ha tudok, akkor írok az eredményekről. Addig is minden segítséget elfogadok köszönettel.
Ez a kapcsolt áram/10 elég légbőlkapott, függ a h21 paramétertől, az elérni kívánt kapcsolási sebességtől, frekvenciától, alkalmazástól. Nincs rá általános képlet, minden tranzisztornál egyedi az optimális érték. A nagy bázisáram (helyesebb alacsony forrásimpedanciának hívni) rendszerint az ott jelenlévő kapacitások kezelése miatt szükséges, ami a nagy sebességű kapcsolás egyik alapfeltétele. Roszul méretezett kapcsolóüzemben ezért fordulhat elő jelentős melegedés.
Az előzőben mutatott schmidtrógeres megfejtés abszolút alkalmas és egyszerű, nem "telepoptimális", de jól működik. Tulajdonképpen én is pont ilyet építettem, talán pont HE-s kapcsolásból úgy 12 éve, ami azóta is működik és szolgálatot teljesít. Fényérzékeny tagja egy lereszelt fejű BC107-es tranzisztor.
 Úgyhogy ne ijedj meg tőle. Mondjuk az enyém relét működtet. A LED egyszerűbb tészta az égőnél, a görbéje és áramigénye miatt.
Kipróbáltam!
BC301 4,5 V táplálással 330 ohm bázisellenállás és 7,5 mA bázisáram mellet 280 mA-t hajt át az izzón. Az érzékelő és a kapcsolhatóság problémája következik... :bummafejbe:  ÚGY NÉZ KI MEGVAN A MEGOLDÁS!!! Most csak gyorsan néhány adatot: Bekapcsolt állapotban az áramkör teljes áramfelvétele 290mA, kikapcsolt állapotban 12mA. Az izzó a szoba fényére még nem kapcsol be, de egy nagyobb fényimpulzus hatására bebillen, és a saját fényereje képes tartani. Ez volt a célom. Holnap felteszem a kapcsolási rajzot és az alkatrészadatokat, kíváncsi vagyok a véleményetekre. Annyit már most is elmondok, hogy a BC301 kapcsolja az izzót 320ohm bázisellenállással. Ezt egy BC182 söntöli, aminek a bázisosztójában van a föld és a bázis között a fényérzékeny elem. Az osztó bemenő ellenállása 10-20k (változtatható), a fényérzékeny tag 2,5-3,8k. Szerintetek a 12mA áram kikapcsolt állapotban nagyon sok? Mindez úgy, hogy zsebtelepről működik. Mivel ez egy játék lesz, ezért nem lesz állandóan rákapcsolva az elemre. Csak mikor mókázunk vele. 
Úgy látom megtaláltad a megfelelő bázis ellenállást, gondoltam, hogy előbb utóbb meglesz, csak próbálkozni kell, ha még nincs tapasztalat, és nem mindig érthető elsőre, amiket az emberek írnak!
 Most következne, hogy nem így kéne az áramkört kialakítani, mert így sokat fogyaszt kikapcsolt állapotban, mert szerintem az a 12mA sok. Ez a kb. 4,5V és a 320ohm miatt alakul ki. A megoldás egy pnp tranyó beiktatása lenne, amit az BC182 kapcsolna. A BC182-t ugyanúgy kell bekötni mint most, csak a 320ohm helyett 47k-t kell tenni, és a BC301 bázisát lekötni. A helyéről (a BC182 kollektora) egy 2k2-s ellenállással kell tovább menni a pnp(pl. BC212) tranyó bázisára. A pnp tranyó emittere felmegy 4,5V-ra. A kollektora a 320ohm-al a BC301 bázisára megy(legyen inkább 270ohm !). Nem árthat egy 10k a BC301 bázisáról a testre, hogy biztosan lezárjon a tranyó. Ha ez nem követhető, esetleg lerajzolom... Így az üresjárati áram nagyon lecsökenne, saccolom 1mA körülire, de még lehet annyi se lesz, függően, hogy a fényérzékelőn mekkora áram folyik alap esetben.
Megfelelő megvilágítás hatására a BC182 kinyit, ezzel a PNP tranzisztor bázisát föld felé húzza, így a PNP tranzisztor is kinyit, ezzel a BC301 megfelelő bázisáramot kap és vezetni fog. Szerintem nem ezt akartuk elérni. Egyszerűbb lenne a BC301-et kicserélni FET-re, ha van otthon (első szembejövő alaplapról lehet letermelni logikai szinttel vezérelhető kockát), amivel akár 1MOhm is lehetne az alkalmazott ellenállás, ezt már leírtam. Fényérzékelőt is talán ki lehet váltani LED-del, de ezt is írtam.
Szia Watt!
Megtennéd, hogy lerajzolod? Úgy könnyebben megérteném a te válaszodat és Didyman választát is.
A leírásodból kikövetkeztetett kapcsolást(ami nem egyezik már az első hozzászólásban közölttel!) tovább gondolva csatoltam a rajzom. (Eddig úgy vettem észre, ez egy tanulgatás lenne és nem egy kész, tökéletes megoldás keresése egy feladatra. Jól látom?)
Ezt még számtalan megoldással(és alkatrészek további hozzáadásával) lehet tovább fejleszteni, ami csak jobbá teheti az áramkört(kisebb fogyasztásúvá, szintre billenővé és még sorolhatnám). Egyelőre ez is egy lépcső, amit ki lehet próbálnod. //hibás rajz kicserélve a jóra Norberto
Igazad lenne, ha közben nem módosult volna Bago kapcsolása.
Ezt írta legutóbb: Idézet: „Ezt egy BC182 söntöli, aminek a bázisosztójában van a föld és a bázis között a fényérzékeny elem. Az osztó bemenő ellenállása 10-20k (változtatható), a fényérzékeny tag 2,5-3,8k.”
Esetleg így kisebb a fogyasztás.(az ntc természetesen a fényelem)
Ha látja az izzót a fényelem akkor talán nem kell a smittrigger ,azt elrendezi a fény útján történő visszacsatolás. Esetleg az R1 két részre bontásával (egy az emitterkörbe,egy pedig a mostani helyén ) tovább csökkenti a fogyasztást.
Én ezt a kapcsolást építettem meg és a fent leírtak szerint működik.
Ez a kapcsolás inkább felelevenítése a régen tanultaknak, meg egy kis szórakozás. Túlságosan bonyolultan sem akarom megoldani, mert az egész nem ér annyit. A kikapcsolt állapotú áramfelvételnél fontos, hogy ez a játék csak akkor lesz rákapcsolva a telepre, amikor használjuk. Ebben az esetben a használhatóság szempontjából sok a 12mA? Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre a kapcsolásról.
Mondjuk úgy, hogy bántja a lelkivilágunkat a felesleges energiafogyasztás. Már azzal töredékére tudnád csökkenteni a fogyasztást, ha darlingtont használnál a lámpa kapcsolására. R1-et kiveszed, BC182 kollektorát a tápra kötöd egy 10k ellenállással, BC182 emitterét rákötöd a BC301 bázisára. A fényérzékelő ellenállást bekötöd a táp és a BC182 bázisa közé illetve a BC182 bázisa és a GND közé teszel egy potmétert. Most pontos értékeket hirtelen nem tudok, de kisérletezd ki, mekkora potméter kell
Azért még egy tranyó igazán elférhetne, vagy az már sok? Szerintem a 12mA sok, ha egy alkatrésszel tizedére lehet csökkenteni.
A 369233 hsz-ben közölt rajzon a BC212 tranzisztor nem fordítva van bekötve?
Tiéd a piros pont, igen, fordítva van! Bocsi, megtréfált a szerkesztőm és figyelmetlen is voltam.
Viszont szerettem volna már kérdezni, hogy neked tényleg olyan fényellenállásod van, ami a fényre növeli az ellenállását?
Nem. Félreértetted szerintem. Az én fényellenállásom is fényre csökkenti az ellenállását. Én azt szeretném megoldani, hogy az áramkör fényre kapcsolja be, sötétre pedig kapcsolja ki az izzót. De tegnap megfordítottam, így a BC182 bázisára a tápról 10k ellenálláson és 10 k trimmeren keresztül kapcsolom a fényellenállást, a bázis és a föld közé pedig egy 1k-t raktam. Most jól működik, bár a BC182 lezárását még érzékenyebbre kell állítanom.
Én ebből a korábbi írásodból indultam ki:
Idézet: „Ezt egy BC182 söntöli, aminek a bázisosztójában van a föld és a bázis között a fényérzékeny elem. Az osztó bemenő ellenállása 10-20k (változtatható), a fényérzékeny tag 2,5-3,8k.” E szerint a fényellenállás a test és a bázis között van, ezért rajzoltam úgy, ahogy. Ha megfordítod, azaz felülre teszed az érzékelőt, akkor köss vele sorba egy 1k-t és alulra tegyed a potit. Így be tudod állítani a billenési küszöböt. Alul sok az 1k, nagyon lehúzza a bázist.
Köszönöm. Kipróbáltam. Úgy néz ki, működik. Kikapcsolva max. 1mA, de sötétben még annak is csak töredéke. Most még csak próbanyákon van meg, a héten megpróbálom elkészíteni NYÁK-on. Utána már csak a játék mechanikai részét kell megcsinálni.
Ha elkészül, írok róla, már ha érdekel. Addig is lehet, hogy lesz még kérdésem. 
Sziasztok!
Elkészült a nagy mű! Mágikus gyertya! Bevallom, az ötlet nem az enyém, de a megvalósításnak ez a formája (az elektronika is és a doboz is) az én "találmányom". A játék használata nagyon egyszerű. Az akasztófán lóg egy izzó, amit egy közönséges öngyújtóval, vagy gyufával lehet "meggyújtani". Ha már nincs szükség arra, hogy világítson, egyszerűen elfújjuk, amitől elalszik. Működését tekintve az öngyújtó lángja a fényérzékeny ellenállás értékének lecsökkentésével bekapcsolja a lámpát, mely miután világítani kezd, bekapcsolva tartja önmagát. Amikor elfújjuk, az izzó fényköre kikerül az érzékelő hatóköréből, ezáltal megnő az érzékelő ellenállása, így lezárja a tranzisztort. Az elektronika megvalósításánál nem az eredeti ötletem használtam, hanem Watt megoldását alkalmaztam, kissé átalakítva. Ezúton is köszönet érte. A játék doboza egy kimerült és kibelezett laposelem tokja. Az akasztófa a dobozból kiálló csavarhoz bandázsolt hurkapálcika. Energiaellátásáról egy laposelem gondoskodik, ami a doboz alatt helyezkedik el gyurmaragasztóval rögzítve. A NYÁK a dobozba egy méretre vágott hungarocell tömbbe van beágyazva. Az izzóra papírvitorlát ragasztottam, hogy könnyebb legyen elfújni. Mégegyszer köszönöm mindnyájatok segítségét! Itt vannak a képek, és egy videó.
További...
A videó túl nagy fájl. (2,7MB)
 Ha valakit érdekel, írjon privátba és elküldöm e-mailen
Kis árammal lehet meghajtani, és nagy árammal kapcsolja a végfoktranyót. (áramerősítés, impedancia illesztés)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
