Fórum témák
» Több friss téma |
Nem tudom, kinél mennyire publikus, de engem is érdekelnének ilyen számítások.,
Elvileg a 30 szoros áttételnek megfelelően alakul a feszültség a szekunder oldalon terhelés nélkül, tehát 400V primer feszültségnél 12000V a szekunderen megjelenő feszültség nagysága. A kerítésre kötéskor jelentkezk a karámvezeték kapacitása, valamint az időjárás, és vegetációfüggő ohmos jellegű terhelés is, szóval nem egyszerű a dolog.. Egy részét ki lehet deríteni, legalábbis egy új telepítésű karámnál kapacitást kell mérni, a kapott értékkel már lehet számolni, hogy a pásztor által előállított teljesítmény mekkora feszültséget jelent a mért kapacitáson.
Na és ne felejtsük el a trafó szórását (csatolási tényezőjét) vas, réz veszteségeit sem.
Lefényképztem egy gyári készülék dobozát.
Kicsit olyan SUDOKU jellegű, de hosszas nézegetés után hasznos következtetéseket lehet belőle levonni. ![]()
Tehát akkor 400 v-nál 12000v a terheletlen feszültség. A karámvezeték rákötése után ez a feszültség leesik x voltra, amit a vezeték ellenállása, kapacitása okoz. Ha megmérem a vezetéken ekkor a feszültséget és tudom a kapacitás értékét, vagy a vezeték ellenállását, akkor ebből tudok számítani egy kb-i energia értéket? Ezt is a CxUxU/2 képlettel? Vagy ezt másképp?
Köszi. Igazából ebből lehet látni, hogy mennyit tud ez a pásztor. Meg aztán az sem mindegy, hogy karám vezetéknek mit használ az ember. Én horganyzott drótot szoktam ajánlani, kisebb az ellenállása is és olcsóbb is mint a villanypásztor vezetékek.
Idézet: „Elvileg a 30 szoros áttételnek megfelelően”
Én egy kicsit másképpen nézném meg a dolgot.
Ha veszünk egy db kondit (nagyságrendileg a pásztor energiatárolójával egyező vagy nagyobb kapacitású kondenzátort) kisütjük nullára, az egyik kivezetését a földbe leszúrt vaspácához kötjük, másik kivezetését a karámvezetékhez 5mm távolságra tesszük, egyetlen egy pásztorütést megengedünk aztán eltávolítjuk és megmérjük digitmultival a kondi feszültségét (1/2*C*U^2) és máris megvan az az energia ami kijött a kerítésből. KB üzemi (értsd: állatot megüti) körülmények mellett. Utána a mérőkondit ki kell sütni (20-100ohm 10W ellenállással célszerű). A metódus elvégzésének problematikájára nem tértem ki, de önmagadat sem a kerítéssel sem a mérőkondival (párszáz volt lehet majd benne, azt direktben letapizva leültet egy fél órára, az biztos) nem érdemes megrázatni. A hozzászólás módosítva: Jún 1, 2023
Ja hogy úgy, gondoljam bele amit kihagyottnak éreztem. Ez csak annak problémás aki nem gondolja bele, úgy kicsit más jön ki.
Első olvasásra én ideális áttételre asszociáltam, na most ha én erre asszociáltam, akkor gondoltam más is elkövetheti ugyanezt. És akkor utána jönnek számításba a mindenféle szórások impedanciák járulékos elemek, de nem csak kerítés oldalról, amiket felsoroltál, hanem a trafó saját járulékos elemei is (utóbbiakat nem láttam megemlítve). Pedig a trafó önmaga is elég meghatározó tényező a karámon kialakuló feszültségértéknek, gondolom hogy te is így gondoltad, csak a félreértések elkerülése végett bátorkodtam hozzátenni ezeket a gondolatmenetedhez.
Na mégegyszer: Elvileg a 30 szoros áttételnek megfelelően alakul a feszültség a szekunder oldalon terhelés nélkül.
Tehát veszteségmentes állapotot bátorkodtam szemléltetni. A hozzászólás további részében már viszont jeleztem, hogy nem egyszerű a valós állapotot kideríteni.
Értem a leírásod alapján a módszert, behelyettesítem a képletbe a mérő kondi kapacitását és a rajta mérhető feszültséget és ez alapján tudok következtetni a kimenő energiára. Viszont az utolsó szám mi akar lenni? Gyök2, 2 a négyzeten? Bocs a tudatlanságomért.
négyzet.
energia = fél szer C szer u négyzet
Én is így értettem, csak a:
Idézet: „A hozzászólás további részében már viszont jeleztem, hogy nem egyszerű a valós állapotot kideríteni.” A karám befolyásoló dolgait leírtad, viszont a trafó dolgait nem említetted, de lépjünk ezen túl. A kerítés parazita elemeitől is függ meg a trafó parazita elemeitől is függ (mindkettőtől egyszerre egyidejűleg) a kimenő feszültség csúcsértéke.
Sziasztok.
Gondoltam megmutatom az én villanypásztor kapcsolásomat. Azért szeretem mert egyszerű és ha kell akkumlátorról is lehet használni olyan kevés a fogyasztása. Egy töltéssel napokig elmegy. A 12 volt 2A táp kondijairól fél percig is elcsattog. Persze itt a minimális beállításokat kell használni. Érdekessége még hogy ha nincs kéznél bombina, 12 voltos trafóval is működik. Fél centis szikra lovaknak már elég. A potenciométerek luxus kategória. Ha megvan hogy milyen jószágra, mekkora távon lesz használva, ellenállással belőhető. Maximálisra állítva centis narancs szikrát ad. Sok kilométeres kerítésre is alkalmas. Ez a sokadik munkám. Ezt egy barátomnak készítettem. Ő hozta a dobozt is. ![]() Készítettem egy videot ami elég gagyi lett, de a lényeg látszik.
Üdv, esetleg valakinek nem e lenne komplett, inverteres kész panel amit csak dobozolni kellene?Előre is köszi
|
Bejelentkezés
Hirdetés |