Kezdésként tetem fel egy általános kérdést a villanypásztor üzemi föld és a hálózati védőföld viszonyában. Vagyis, hogy e kettőt össze szabad-e kötni(gyanítottam, hogy nem). Ebből lett egy eszmecsere, SKY fórumtárs rákérdezett, hogy van-e rajzom erről az általam említett készülékről s írtam, hogy nincs. De betettem egy rajzot ami hasonlít rá(gyakorlatilag a nagyfesz trafót leszámítva egy az egyben az(nem rajzóltam vissza), az alkatrészekből ítéltem így.

Lehet, hogy rendes trafó volt benne, aztán valaki később már cserélte gyújtótrafóra. Bár ahogy a gyújtótrafó fel van csavarozva a fémlemezre, olyan mintha mindig is így készült volna, vagy csak nem látom a csavarhelyeket.
Az idézett leírásnál jó lenne tudni, hogy akkor még gyári volt a készülék rendes trafóval, vagy nála is gyújtótrafó került bele. Mert ha gyári, akkor azon meghibásodhatott a kimeneti gyújtótrafó (belül átütött), vagy a nagyfesz rész olyannal érintkezett amivel nem kellett volna.

Ha viszont közösítve lett az NFTR be- és kimenete, akkor az alábbi esetek fordulhattak elő:

1. Háromvezetékes betápot kapott hálózati PE-vel. Ha nincs kiegészítő földelő (R2) alkalmazva, csak az R1 háztartási, akkor a nagyfeszültségű impulzus árama a kerítés kapacitásán keresztül a háztartás földeléséig megy a földben, ott pedig a PE vezetőn záródik a villanypásztor nagyfeszültségű trafójának másik kapcsáig. Ha ilyenkor a PE vezetőben bárhol (kötésnél, csatlakozónál, elosztóban) érintkezési hiba keletkezik, elég egy kilazult vezeték, akkor a nagyfeszültség gond nélkül átüti a nagyobb ellenállást/néhány tized mm légrést, ebből aztán lehet nagyobb szikrázás is.

2. Ha teljesen megszakad a PE vezető vagy nincs, de a nagyfeszültségű trafó kimenete nincs elválasztva a meghajtástól, akkor az áramkör nagyjából az 1 pont szerinti útvonalon záródik. Mivel nincs fémes PE vezető, ezért a nagyfeszültség a hálózati trafón keres utat magának, amit 4-5kV-al már képes átütni és bejutni a fázis vagy nulla vezetőbe. Ha a kimeneten vagy a kerítésnél is tud szikra képződni, akkor a nagyfeszültség ha elég nagy képes lehet egyszerre átütni több "szikraközt", értsd egyszerre sorosan a trafót/elosztót és a kimenetit. Ha ilyen történt, akkor a hálózati trafót is ellenőrizni kell, ami viszont becsapós lehet, mert nem biztos, hogy kisebb feszültségen pl. 500V-on vizsgálva szigetelés-ellenőrzővel már kimutatható, de lehet hogy 2kV-on már szabadon áthúz benne.

3. Ezen a hibás konstrukción valamit javít ha van még egy földelő közvetlenül a villanypásztor mellett. Ez az eset a két földelés nem megengedett összekötése. Ekkor a nagyfeszültségű áramkörnek van lehetősége rövidebb útvonalon záródni a hálózattól távolabb. Azonban ekkor is csak árammegosztás jön létre az ellenállások/impedanciák arányában. Mivel a hálózati földelés több méteres földelőrúd lesz + a PEN vezető miatt a közcélú hálózat is csökkenti az ellenállását, a villanypásztor mellé meg kerül egy méteres 10-es acél, ezért még mindig meg van a lehetőség hogy nagy arányú áram folyik be a hálózat felé.

4. Ha nincs bekötve a hálózati R1 földelés és van R2 helyi, akkor a kiegészítő földelési ellenállásán múlik, hogy a hálózati trafó két oldala között létrejöhet-e az átütéshez elegendő feszültségemelkedés. A hálózati oldal adott +-325V csúccsal. Ha a földelésen több kV "elveszik" az már eléggé megterheli, de ha befut a kerítés felől egy túlfeszültségimpulzus, aminek nem kell a nagyfesztrafón áthaladnia hanem megfogja a biztonsági szikraköz, akkor is a kiegészítő földelő felé megy amin lehet akkora impulzusáram hogy kV-okra megemeli a rajta eső feszültséget. Ha pedig megszakad vagy egy próbánál nincs bekötve a kiegészítő földelés és a kerítés nagy kiterjedésű vagy már nagy gazban van, akkor szinte biztos, hogy maga a nagyfeszültségű trafó át fogja ütni a hálózati kistrafót.

A trafó eredeti gyári, eredetileg ezzel a Lada niva gyujtótrafóval jön ki, nem cserélte ki senki (az enyémben is ez a trafó volt.) Viszont, hogy most lefényképeztem a trafót észre vettem, hogy az üzemi föld csak a lemezre és a trafóházra korlátozódik, a trafó "1"-es pontjához nem csatlakozik sehol galvanikusan. (ettől függetlenül azért megpróbálom rábeszélni a tulajt egy normális nagyfesz. trafóra)

Elnézést a képek lemaradtak.

Lehet, hogy gyújtótrafó és gyújtótrafó között is van különbség, van amelyikben már belül össze van kötve a nagyfesz "negatív" és a primer negatív pólusa és lehet hogy van olyan, amiben ez teljesen külön van választva és a nagyfesz "negatív" csakis a fémházra csatlakozik a primer pedig galvanikusan el van választva tőle és a "+" és "-" csatlakozásokra van kivezetve.

HA így lenne, akkor csak az a kérdés, hogy a fémtest és a primer tekercs között mekkora az átütési szilárdság. Gyanítom, hogy maximum pár száz voltra van tervezve, ha gyakorlatban több, az csak a használt szigetelőanyagok és vastagságok miatt van (egyszer szedtem szét gyújtótrafót, de valamilyen ragadós anyagba itatott papírral volt szigetelve a teljes tekercselés), ma már valószínűleg valamilyen jobb villamos tulajdonságú kiöntőgyantát használnak.
A konstrukció akkor sem jó, annyit javít a dolgon maximum hogy ha a köztes meghajtókör nincs földelve, hogy a hálózat felé nem csak a hálózati trafót kell átütni, hanem a nagyfesztrafó háza és a primer közötti szigetelést is. De mivel ezt járműhöz tervezték, ezért ha a tekercselés galvanikusan külön is lenne, nem hiszem hogy minden pontján 10-20kV-ra van elszigetelve.

A gyári trafó épp azért jó, mert a szekunder minden pontja pontosan az előírt több tíz kV-os feszültségre van elszigetelve a primer körtől, üresen maximum lebeg a kimenet a potenciáltérben, a földelése pedig kevésbé kritikus még akkor is, ha magas ellenállásúra sikerült, maximum nem lesz olyan hatékony a kerítésnél az elrettentés.

Egyébként a töltő kör negatívja biztosan rá volt kötve a földre, lásd a nyákot, ott a hálózati trafó egyenirányítása után a negatív egyből csatlakozik a csavarhoz és a lemezhez. Ezzel a hálózati trafó szekunder oldala fix potenciálhoz van rögzítve, tehát a trafón nem keletkezhet káros feszültségkülönbség, csak a korábbiakban tárgyalt hálózati földdel való összekötés problémáját okozza.

A korábban linkelt kapcsolásban meg hibásan van bekötve a graetz.

Igen. A fenteb rosszul írtam, a trafóház és a fémlap a hálózati védőföldel van össze kötve, a trafó ház nem lehet öszekötetésben a tekercs 1-es pontjával mer a járművekbe ez a pont a megszkítóra megy ami adja a testelést. Itt a pásztorban az 1-es(közös pont) az üzemi földelés csavarjára megy és az akku negatív pontjára és onnan a panelba megy diódahíd negatívjába. (most nézem a rajzot amit betettél a diódahídnál valami szerintem nem stimmel. A trafó egyik kimenete a híd negatívjára van kötve a GND viszont a híd anód-katód találkozására.

Helló! Átalakítottam. Tettem alá PP szigetelést, tettem be egy mind két szálat megszakító kapcsolót és egy 200mA-es üvegbiztosítékot. Még rábeszélem egy szikraközre és még megpróbálom az üzemi földelés rendbe tételére. Többet nem tudok tenni.