Ez generátorhoz való feszültségszabályzó, semmi köze ahhoz, amit keresel.

Én már elvesztettem a fonalat, de érdekességképpen az öreg szakik simán csináltak tirisztor hídból háromfázisú invertert DC tápról, kényszerkommutációval. Több módszer is van a kioltásra, ellentétes árammal kisülő kondenzátor, negatív feszültség beinjektálása trafóval a teljesítménykörbe... a szükség nagy úr volt.

Hasonló a problémával küzdök, azzal a kiegészítéssel, hogy 185-255 V között ingadozik a hálózati feszültség. Egy tiszta szinuszos szünetmentes táp beszerzésén gondolkodom. 32A, egy fázisom van. Ehhez vennék egy 10kW-os UPS-t. Nem az akkuról való üzem a célom, az csak annyi lenne benne, hogy a szünetmentes működjön, gyakorlatilag csak feature marad. Ennek ára a Pannon Powernél nagyjából 370-530 között bruttóban, attól függően, hogy kérsz-e bele akkut, vagy sem.
Ez tökéletesen megfelel a célnak, csak nagyon drága, és még maradna benne tartalék is. Viszont így lenne egy állandó fogyasztásod még akkor is amikor nem üzemel semmi. Ez több kilowatt per hó plusz fogyasztás.

Tudom hogy lehet, gyerek koromban emlegették is. Sőt talán még volt/van elektromosan kioltható tirisztor is, de mióta jobb feteket tudnak gyártani, szerintem csak egészen nagy teljesítményeknél alkalmazzák, ha alkalmazzák még egyáltalán. ilyen pár ezer forintos ezközből max kapcsolóüzemű valamit néznék ki, de inkább körbe nézném kipróbálás előtt. Amióta láttam gyárinak tűnő 220/110 V átalakítót triakos fázishasítással, azóta eléggé gyanakvó vagyok.

Nagyon köszönöm a részletes válaszod!

A garázselosztóval kapcsolatban lenne még kérdésem, de a többi elég világos már:

Jelenleg a bejövő kábelre egy 4 pólusú 3*25A kismegszakító van kötve, mint főkapcsoló/garázs főbiztosíték.
Erre a kismegszakítóra kellene párhuzamosan kötni a T2+T3 kombinált védelmet, "Y"-ban pedig a 2 db, mondjuk "A" típusú áramvédőt, amiből az egyikre csak az autó töltő lenne kötve, a másikra pedig minden más egyéb?

Szia!
Megtaláltam azért , csak; szép anglikus magyaritással= feszitővas áramkör.
igy kell keresni.

Mekkora keresztmetszetű és milyen típusú a meglévő garázselosztó betápkábel?
Az e-autó töltőnek mekkora a teljesítményigénye? Egy fázison csatlakozik?
Mi a típusa, mit ír a gyártó milyen biztosítás kell neki? Az sem ritka, hogy névlegesen 16A-el tölt, de 20A-es leágazást követel meg a telepítési útmutató.

5*4 mm2-es "sodrott" kábel.
Még nem vettem meg a töltőt, de ezek amiket néztem 3*16A-esek.
Az autó 11kW-nál nem tud többet felvenni, hiába vennék akár egy 3*32A-es töltőt.
(Egyébként ezekben szokott lenni egy fizikai belső korlátozó kapcsoló, amit a telepítésnél állítanak be a hálózat teherbírása szerint. Plusz még szoftveresen is le lehet korlátozni a töltési teljesítményt.)
Ezekben általában van beépített 6 mA-es DC védelem.

A garázs egy melléképület földbe fektetett kábelen ellátva?
Ebben az esetben sem mindegy, hogy egy H05VV-F vagy egy H07RN-F gumikábel, mert az utóbbi jobban terhelhető.
Feltételezem, hogy az előbbi, viszont falon kívül védőcsőben, úgy hogy a garázsban lehet nyáron 40 fok is, maximum 20A-re biztosítható (3xC20A kismegszakító vagy 3x20A gG olvadó).
Kettő 16/20A-es soros kismegszakító pedig sem zárlatra, sem a túlterhelési tartomány jelentős részében nem lesz egymással szelektív, vagyis sosem tudhatod hogy éppen a garázsban lévő vagy a fogyasztásmérőnél lévő kismegszakító kapcsol-e le túlterheléskor vagy hibára, vagy akár mindkettő egyszerre.

Ha nem növeled a betáp keresztmetszetét, akkor én a fogyasztásmérőhöz 3x20A gG olvadót építenék be. A betápkábelt nem kell áramvédővel védeni.
A garázselosztóban a betápot a főkapcsoló vagy egy 3P+N kismegszakító fogadja. Inkább ne használj 4P kismegszakítót, mert ha a három fázison vannak állandó fogyasztók, akkor a nulla zárásának bizonytalansága miatt kialakulhat egy pillanatra csillagpont eltolódás és magasabb fázisfeszültség. Igaz a gyártók úgy definiálják hogy minden pólus azonos gyorsaságú, ezért megfelel a szabványnak. A 3P+N kismegszakítóban a nulla bontása késleltetett, zárása siető. Jelen esetben nem hiszem, hogy a nullát külön védeni kellene az aszimmetrikus terhelések és nemlináris fogyasztók felharmonikusai okozta túlterhelés ellen.

Utána közvetlenül bekötve a túlfeszültség-levezető, így a betápkábel szigetelési ellenállás mérésénél leválasztható az elosztóval együtt. Utána a világítás vagy azok leágazása amiknek nem kell feltétlenül áramvédő (bár én ajánlom hogy védjen mindent. A túlfeszvédőről egy normál áramvédő, lehetőleg A-típus, 25/40A-es 30mA, alóla mehetnek az 1F dugaljak C13/C16A-el a három fázisra elosztva, egy háromfázisú dugalj 3P C16A-el, meg az egyebek B6-C16 kismegszakítókig. Persze ekkora betáppal a dugaljakat nem tudod teljesen kihasználni egyidőben a töltéssel.

Ha a töltő max 3x16A-es, akkor én C20A-es leágazással készülnék, mivel az egymás mellett lévő kismegszakítók és a magasabb 40-45 fokos környezeti hőmérséklet is csökkenti a névleges kioldást.
Ha a "főkapcsoló" 3P+N kismegszakító C20A-es akkor megspórolhatod a töltőnek a különálló kismegszakítót (úgysem lenne szelektív). Ebben az esetben közvetlenül a túlfeszültség-levezetőről mész a másik áramvédőre, egy 25/40A-es 30mA-es A-típusra (ha van töltőbe épített DC hibaáram elleni védelem), aminek az elmenő oldalára kötöd a töltő vezetékét, ha beköthető 5x4mm2.

A fentiekkel erős kompromisszummal tudsz fogyasztókat használni a töltéssel egyidőben. Nagyobb teljesítményhez bővíteni kellene a betápkábelt legalább NYY-J 5x6mm2-ra, ez minimum 3x25A-et elvisel, de akár még 32A-re is jó lehet (ellenőrizni kell).

Egyébként több autótöltő nagy túlfeszültségeket visel el, éppen azért mert kültéren is telepíthető vagy közvetlenül csatlakozik a fogymérő után a ház villamos hálózatára, ezért III. túlfeszültségvédelmi osztályú, azaz 4kV-os szintű. Ezeknek a T2-es fokozat is bőven elegendő lenne, nem feltétlenül szükséges a T2+T3. Ráadásul ha megnézed a Tracon T2 és T2+T3 típusait, szinte minden még a limitfeszültség is megegyezik Up=1,3kV/1,5kV, vagyis kvázi mindegy melyik típus kerül be.
De mint sok minden, ez is a kiválasztott terméktől függ hogy miket írnak az adatlapban. De a T2+T3 típusnak nincs semmilyen hátránya, a kivitel a kérdéses mert a Tracon T2 ugyanolyan paraméterek mellett fizikailag nagyobb, a T2+T3 meg két modulnyi széles, az Up védelmi feszültségszint és a levezetési áramok 8/20us-ra viszont megegyeznek. Lehet hogy kisebb varisztorok vannak benne, amitől előbb el fog öregedni. Ki tudja...

Ezekre a termékekre nem találtam koordinációs táblázatot, de így képzelném el a honlapon találhatókkal:

Legjobb verzió - összesen: 89.610Ft
Fogymérő:
T1+T2 TNC/3P ESPD1+2-12.5-3P - 36.144Ft (vezetékhossz betartásával)
Lakáselosztó:
T2+T3 3+1 ESPD2+3-40-3+1P - 26.733Ft
(vagy T2 3+1 ESPD2-40-3+1P - 28.829Ft)
Garázs:
T2+T3 3+1 ESPD2+3-40-3+1P - 26.733Ft
(vagy T2 3+1 ESPD2-40-3+1P - 28.829Ft)
A villám-részáramok le vannak vezetve a hálózat kezdőpontján és még egy lépcsőben van nagy levezetőképességű védelem az alelosztókban.
Az is elég jó alapvédelmet ad, ha először az alelosztókba kerül csak beépítésre.

B opció - összesen: 96.456Ft
Fogymérő:
NINCS TF
Lakáselosztó:
T1+T2 4P ESPD1+2-12.5-4P - 48.228Ft
(vagy ESPD1+2-12.5-3+1P)
Garázs:
T1+T2 4P ESPD1+2-12.5-4P - 48.228Ft
(vagy ESPD1+2-12.5-3+1P)
Az esetleges rész-villámáramok bejutnak az épület belsejébe. Nagyon kicsi vezető-keresztmetszetek a villámáram-levezetéshez (garázs 4mm2). A lakáson belül is jobb ha a betáp nyomvonal jól elkülönül a többi belső hálózattól ilyen esetben.
A fogyasztásmérő elmenő kábeleinél még nincsenek korlátozva a túlfeszültségek.
Ugyanolyan árban van a hátrányok ellenére.

A kombinált T1+T2+T3 fokozat olyan drága hogy nem érdemes vele foglalkozni.

Igen.
A kábel H05VV-F 5G4.

A fogyasztásmérőnél csak a 3*40A főbiztosíték van, a garázshoz menő kábelnek semmilyen külön biztosítéka nincs, csak a garázsban levő kismegszakító.
Helyem nincs is neki a fogyasztásmérőnél, ahogy a túlfesz védőt sem tudom hova tenni jelenleg.

Akkor ha jól értelmezem, így lenne jó a rendszer:
A garázsba a bejövő 5G4-re egy 3P+N C20A-es kismegszakító mint főbiztosíték, utána pedig a T2+T3.
Innen 2 db "A"-s áramvédő, amiből az egyikre közvetlenül lenne kötve a töltő, a másikra pedig a többi kismegszakító.

Akkor ahogy írtam, ezt max 20A-re illik biztosítani, ez egy nagyon alap PVC kiskábel. A földbe fektetett védőcsőbe sem illik tenni, mert a védőcső alján összegyűlhet a pára és akkor vízben áll, valamint melléképület esetén lehetnek olyan szakaszok ahol ki van téve az időjárásnak vagy a fagypont alatti hőmérsékleteknek. Alelosztó és melléképület betáphoz a legpraktikusabb az NYY-J, ez egy igazi nagybetűs kábel, árban is alig van különbség. Egy kicsivel jobban is terhelhető a rá vonatkozó kábeles szabvány alapján.


Igen, az általános használatú dugaljak és az EV töltő áramvédőjét két különböző szabvány írja elő. Jelen esetben nem spórolható meg egyik sem.
Illetve azért így néz ki, mert beépítenéd a kismegszakítót közvetlenül a helyi betáp kikapcsolására is. Ha az nem lenne vagy csak főkapcsoló lenne és fel lehetne húzni a betápot 25-32A-re, akkor a túlfeszvédelem a főkapcsoló után csatlakozna, lenne egy normál 40A-es áramvédő alatta a kismegszakítókkal és a töltő dedikált C20A kismegszakítót kapna és utána a töltő áramvédő.

A fogyasztásmérőnél be kell építeni a betápra a 20A-es biztosítást. Azért mondtam olvadót, mert így lesz kvázi szelektív a garázsban lévő kismegszakítókkal, így csak a garázselosztóban fog kioldani minden hiba esetén, nem kell külön elballagni a fogymérőhöz.

T2 vagy T3 típus még elmegy a kismegszakító után, ritkán okoznak téves kioldást az elnyelt impulzusok. Az is igaz, hogy sok gyártó csak olvadóbiztosítóra adja meg a maximális alkalmazható előtétvédelmet, de pl. Schneider és Legrand kapható kismegszakítóval egybeépítve.
Ha a garázsba T1 típus lenne, akkor azt viszont közvetlenül a betápkábelre építeném be a kismegszakító előttre. Így is lenne előtte egy plusz védelem a fogymérő utáni leágazó olvadó.

Megkönnyíti a szigetelési-ellenállás mérést ha az egység moduláris, így a vizsgálat alatt kivehető a foglalatból. A javasolt T2+T3 kombinált nem ilyen, így azt a főkapcsoló/betáp kismegszakító után javasolt beépíteni, a sima T2 viszont cserélhető modulos, így annak mindegy hol van.

Átalakítás során javasolt egy 2x12 modulos mért dobozt beépíteni a fogymérő után, ebben elfér:
- 5db keskeny fővezetéki sorkapocs a szétosztáshoz
- 3db egypólusú KM vagy olvadó a lakáselosztó betápnak (de 10-es vezetéken akár közvetlenül is kaphatja a betápot a szolgáltatói után)
- 3db CH10 olvadó a garázsnak vagy egy 3P kismegszakító ha nem számít a szelektivitás
- 1db DIN sínes dugalj és 1 modul széles miniatűr kombi áramvédő vagy helyette egy 3P C16A kismegszakítós leágazás egy kiselosztónak benne egy háromfázisú áramvédővel és beleépítve egy 1-3db 230V aljzat és egy 16A-es háromfázisú aljzat ha igény van a dugaljakra.
- 3 modul széles T1+T2 túlfeszültségvédő és mellé egy plusz előtétbiztosító minimum 3P 10kA C63A kismegszakítóval.

Igaz hogy az órától már 4-5 vezeték jön, jó esetben a fő-földelőkapocs külön hozzáférhető, de kb. 0,5m-en belül van a PEN szétválasztás és a túlfeszvédő bekötővezetékei is rövidek, ráadásul a többi védelemmel együtt ez már egy nagyon túlbiztosított rendszer, semmi sem múlik a TNC/TNS bekötésen).
Viszont a T1 típus plusz előtétvédelme férges terület, a lakossági fogyasztásmérő helyek nem villámáram-levezető beépítéséhez vannak kitalálva, a B40A vagy kisebb kismegszakító egy rossz adottság, legalább egy NH1-es késes olvadóbiztosító kellene... ráadásul a legtöbb gyártó nem engedi, legalább is nem nyilatkozik a kismegszakítók megfelelőségéről. Így meg "hogy legyen valami" a 10kA C63A szükségmegoldás (a Legrandnál megfelelő), de lehetne min C80A-es vagy CH14-es 50A-es is, utóbbiak még nagyobbak. Ráadásul hiába építenénk be ha kap a hálózat egy közvetlen villámcsapást 50m-re és a szolgáltatói kismegszakítók a fogyasztásmérővel együtt ugyanúgy lerobbannak a falról.

Ismételten nagyon köszönöm a részletes válaszod!