Fórum témák
» Több friss téma |
Egy biztos: ez így nagyon nem jó.
A védőföld sínjén kék vezetékek nem lehetnek. Ha azok elmenő nullák, akkor azok nem lehetnének ott, ha azok elmenő védőföldek, akkor meg nem lehetnének kékek. A piros színű védőföldből úgy gondolom, hogy ezt elég (túl) régen csinálták, azóta valószínűleg minimum ketten is (boldog és boldogtalan) hozzányúltak, így most már szerintem senki se tudja, hogy mi hogy van kötve, és ki kivel van. Ebből nincs más kiút, mint hívni egy olyan szerelőt, aki nem ilyed meg a hasonló tákolgatott rendszerektől. Igazából a régi aluvezetékek miatt amúgy sem kéne halogatni egy rendes felújítást, amit egybe lehetne kötni a káosz felszámolásával. (EPH? Piros védőfölddel szerelt épületben??? Ugyanmár, hol volt 30-40-50 éve EPH...)
Hát igen ez így tényleg nem jó, én is erre gondoltam amit leírtál:
Idézet: „A védőföld sínjén kék vezetékek nem lehetnek. Ha azok elmenő nullák, akkor azok nem lehetnének ott, ha azok elmenő védőföldek, akkor meg nem lehetnének kékek.” Biztos, hogy szerelgették ezt a hálózatot egy páran, mivel már van benne rézzel szerelt rész is. Szerinted ha megpróbálnám átkötni a védőföld sínjén lévő kék vezetékeket a nulla vezető sínjére, azzal okozhatok-e valami galibát? (Mondjuk, ha tényleg védőföldnek van használva az a pár kék vezeték akkor igen.) Hogyan tudnám ellenőrizni, hogy jól csináltam-e? Mondjuk volt egy olyan momentum, hogy abban az ominózus konnektorban amelyben a cirkó volt bedugva, megmértem a nulla és a védőföld között a feszültséget, és nem 0V-ot, hanem 230V-ot mértem. Az lehetséges, hogy itt azért volt feszültség, mert be voltak kapcsolva egyes fogyasztók (pl. lámpa) és ezen keresztül került oda a fázis? Vagy egyszerűen csak a kismegszakító dobozában lévő rossz kötések miatt?
Számomra már ott sántít,hogy a cirkót bedugva mi történik.Szerintem a cirko valahonnét (pl gázcső) le van földelve.A konnektorokban a védőföld meg a nulla össze vissza van keverve (ide a védő vezető helyére pont némely áramkör nullája jutott - Így záródik némely fogyasztó a cirkon lévő testen keresztül ) A villanyóra szekrényben meg a védőföld vezeték (vagy a nulla) nem vezet semmilyen értelmes potenciálra.(lehet a biztosíték cserénél ez az összekötés valamiért kimaradt. Első körben az óraszekrényben kellene tisztázni a sínek szerepét (illetve legyen egyáltalán a hálózathoz közük ,azután a lakásba rendbe rakni ,mi a nulla és mi a védőföld.(ha a nulla és a védőföld sínt összekötöd,az anomáliák valószínű megszűnnek,de attól a védőfölded valószínű eléggé életveszélyes marad.
Idézet: „Szerinted ha megpróbálnám átkötni a védőföld sínjén lévő kék vezetékeket a nulla vezető sínjére, azzal okozhatok-e valami galibát?” Igen. Ha nem tudod, hogy melyik vezeték micsoda, azaz nem tudod, hogy valójában mit is kötsz hova, akkor bármi történhet. Egy ilyen sima átkötés, úgy, hogy nem látod át, hogy mit is csinálsz tulajdonképpen, okozhat akár életveszélyes (a jelenleginél is életveszélyesebb) helyzetet is. A 220 már csak ilyen... A dolog úgy indul, hogy tisztázni kell, melyik vezeték hova vezet, hogyan vannak most összekötve a dolgok. Ezt a lépést egy esetben lehet kihagyni: ha szétszeded a teljes hálózatot, és újrakábelezed nulláról. Persze a bejövő vezetékeket ebben az esetben is tisztázni kell.
Igen én is valami ilyesmire gondoltam, hogy ez az egész hálózat egy nagy katyvasz:
Idézet: Nincs mese le kell tisztázni az egész hálózatot. Egyébként beszéltem a barátommal tényleg a gázcsövön keresztül van leföldelve a cirkó. Hát nem egy életbiztosítás ez a rendszer, csoda, hogy még nem történt valami baj.„Szerintem a cirko valahonnét (pl gázcső) le van földelve.A konnektorokban a védőföld meg a nulla össze vissza van keverve (ide a védő vezető helyére pont némely áramkör nullája jutott - Így záródik némely fogyasztó a cirkon lévő testen keresztül ) A villanyóra szekrényben meg a védőföld vezeték (vagy a nulla) nem vezet semmilyen értelmes potenciálra.(lehet a biztosíték cserénél ez az összekötés valamiért kimaradt.” Hogyan tudnám végigkövetni az egész hálózatot? Arra gondoltam, hogy fogok egy jó hosszú vezetéket, és a műszerem egyik bemenetére kötöm. Ez lesz a tapogató vezeték amivel minden konnektort, csillárkivezetést meg lehetne vizsgálni. A műszer másik pontja pedig a mérőóra szekrényben lévő kábelek végeihez lenne kapcsolható. Így rá lehetne kötni a védőföldekre és a nullákra is, de még a fázisra is persze teljes áramtalanítás után. A konnektorokból ki kellene húzni mindent, és a csillárokból lámpákból kivenném a körtéket, hogy ne legyen semmi összekötve, és külön-külön lehetne vizsgálni az összes vezetéket, meg persze le kellene kötni a tuning vezetékeket is, ilyeneket mint pl a radiátorhoz való földeléseket is. (Merthogy szerintem van ilyen is a barátomnál.) Esetleg tudnál mondani egy egyszerűbb megoldást a hálózat végigkövetésére? A bejövő vezetéket hogyan lehet ellenőrizni? Idézet: Ettől féltem én is, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű. Végig kell követni a hálózatot. Esetleg van Neked is valami ötleted erre, hogy miként lehetne ezt egyszerűen megoldani? „Igen. Ha nem tudod, hogy melyik vezeték micsoda, azaz nem tudod, hogy valójában mit is kötsz hova, akkor bármi történhet. Egy ilyen sima átkötés, úgy, hogy nem látod át, hogy mit is csinálsz tulajdonképpen, okozhat akár életveszélyes (a jelenleginél is életveszélyesebb) helyzetet is. A 220 már csak ilyen...”
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy Európa nagy részén (Magyarországon is) 230V/50Hz-es elektromos hálózat van, míg az Egyesült Államokba 117V/60Hz ha jól tudom. Na már most úgy hallottam, hogy Amerikába a nagyobb teljesítményű fogyasztók (pl: szárítógép) 117V-ra kötésénél nagy lenne az áramfelvétel, ezért úgy oldják meg, hogy két fázist húznak be a lakásba és a vonali feszültségről (kb:200V körüli, de írták már 240V-nak is) üzemeltetik. Ha a fent említett ismereteim helyesek, akkor az ottani "240V" (két fázis között) az olyan mint nálunk a fázis és nulla között mért feszültség tehát egy Európai piacra gyártott frekvencia-független fogyasztó (tehát nem aszinkron-motorra gondolok) ugyanúgy működne az ottani hálózaton? És ott akkor egy szárítógép esetében hova kötik a nullát, vagy be sincs kötve? Esetleg ott üzemeltetnek 2 fázisról pl: villanymotorokat? Remélem érthetően foglamaztam, válaszaitokat előre is Köszönöm! Üdv.: Oli
Két fázisról amerikában sem, nálunk sem működtetnek villanymotort. Van egyfázisú, (segédfázissal) és háromfázisú asszinkron motor. Az eltérő frekvenciák miatt eltérő a szinkron fordulatszám is, és ezzel a névleges fordulatszám is, és a 60 Hz -re gyártott motor 50 Hz -en a csökkent fordulatszám miatt elektromosan túlterhelődik, míg az 50 Hz -re gyártott motor 60 Hz -en kisebb teljesítményű lesz a megnövekedett fordulatszámon, és mechanikailag terhelődik túl. Azok az eszközök amelyek nem érzékenyek a hálózati frekvenciára gond nélkül üzemeltethetők, illetve ha hálózati transzformátor van a készülékben, annak olyan speciális konstrukciójúnak kell lennie, hogy mindkét esetben működni tudjon. Ez a berendezésen, amelyikbe beépítették, külön jelölik is.
A 117 V -os fázisfeszültséghez 200 V -os vonali feszültség tartozik, ezért a nagyobb fogyasztókat klíma, mosószárítógép 200 V -os vonali feszültségről üzemeltetik, ilyenkor a nullának nincs szerepe, a használt csatlakozók is eltérőek, (legtöbbször fixen bekötve) hogy ne lehessen összekeverni a csatlakoztatásokat. A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2012
Szia!
Köszönöm a gyors választ, még egy olyan kérédsem lenne, hogy Magyarországon volt mikor 110V körüli volt a hálózati feszültség, vagy ez csak egy mítosz? Üdv.: Oli
50' -es évek elejéig, és még 110 V = is volt. Nagyon régi pesti bérházakban még néhol ma is látható a szövetszigetelésű jó vastag rézdrót. A 110 V -os hálózatok nagy előnye, hogy kevésbé érintésveszélyes, ezért egyszerűbb érintésvédelmi szabályok alkalmazhatók, viszont kisebb energia átvitel lehetséges a viszonylag magas veszteségek miatt. Akkoriban mikor egy háztartásban csak egy - két 25 -ös, 40 -es izzó (még mindíg jobban világított mint egy petróleum lámpa), meg max egy rádió volt, ez nem volt szempont. Ma már viszont a megnövekedett teljesítményfelvétel miatt nem véletlenül emelték a hálózati feszültséget kb. 10 % -al.
Mint már írtam, a védővezető és a nulla sínt kellene először rendbe tenni.Ezután egy FI relé felszerelése következne.Utána a vezetők kimérése,bekötése,majd minden áramkör lepróbálása.A műszer helyett valami akkut,és egy kisebb dudát (sípoló tolatólámpa égőt) használnék.sokkal praktikusabb.A műszer sípolókája szerintem nem annyira jó erre a célra.( a dudának fogyasztása is van,messzebbre is hallatszik nem kell rá annyira vigyázni...) Annyi hogy az akku sarura kell kötni ,hogy az esetleges zárlat esetén ne olvadjon semmi.A fázisvezetőd úgy is ki van építve ,talán jól,Ez használható szerintem egyik mérőzsinórnak.
Ilyen létezik nálunk is, például hegesztő trafóknál. Nulla ekkor nem kell a működéshez (hacsak más okból nincs rá szükség). Érintésvédelem természetesen ekkor is kell (azaz attól hogy a fogyasztó a nem a fázis és nulla közé an kötve, hanem két fázis közé, attól még ugyanúgy kell védővezető, stb...).
Az USA rendszere, amiről Te beszélsz, egyfázisú. Egy "olajoshordóban" van az oszlopon egy középleágazásos trafó, ami középfeszültségű primerrel rendelkezik, így kisebbek a szállítási veszteségek a nagy távolságokon. Attól, hogy a trafónak van egy középleágazása nem lesz soha két fázis, csak egy fázis két feszültségen. Sok házba lakásba, bevezetik a leágazást és a tekercs valamelyik végét. Vannak helyek ahová bekötik mind a két végét és a középleágazást. A "nulla" az egy vonatkoztatási rendszerben megegyezés kérdése, tulajdonképpen igazi jelentősége nincs.
Tehát a rendszer egyfázisú! Lakóházba nem kötnek az USA-ban 3 fázist csak ipari létesítményekbe.
Sziasztok egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok hogy milyen maghaságban kell elhelyezni az egyes szerelvényeket ? itt arra gondolok pl a padlószintről vagy a fürdőszobában , plafontól a elagázó dobozig, az ajtótól a szerelvények milyen távolságban legyenek , ilyesmikre gondolok előre is köszönöm a segítségeteket .
(EPH? Piros védőfölddel szerelt épületben??? Ugyanmár, hol volt 30-40-50 éve EPH...)
Hát.... Mondjuk tovább nem megyek vissza az időben, de az 1/1959. sz. NIM rendeletben (A KLÉSZ akkori elődje) már volt.
Ne haragudj, de ez így nem jó. Hát mit hívunk két fázisnak, ha nem azt, hogy a fázisok számával osztjuk a 360 fokot, és kettőnél 180 fokra, azaz egymással szemben mutatnak a fázisok? Két fázisnál ez pont olyan, mintha középmegcsapolásos egy tekercs lenne.
Egyébként a nulla az nem megegyezés kérdése, hanem a szimmetriából fakad. A középleágazás az szimmetria okokból földpotenciálon van, és a trafónál egyébként ezt földelik is odakint.
- Mutass olyan kétfázisú rendszert, ahol a primer egyetlen tekercset tartalmaz! (Ezen az alapon egy 3 fázisú 1:1-es leválasztótrafó középmegcsapolással 6 fázisú?)
- A nulla mindig megállapodás kérdése, lehetne bármelyik kivezetés! Az, hogy műszaki gyakorlatban vannak praktikus okai a középleágazás/csillagpont földelésének, nem a vonatkoztatási rendszer kérdése.
köszönöm a válaszokat, megpróbálom és lesz ami lesz
![]() direkt úgy se csináltam még zárlatot ![]() ![]()
Szia! Én láttam padlóba építettől, plafonig mindent (szabályosan műszakilag átvéve). Praktikusan: Padlószinttől ~40cm, fürdőben ~160cm felett (ált, gyak.), a többi tetszőleges (kényelmi szempont szerint). Kötődobozba(ra) ne szerelj, mert később macerás lehet (javítás-csere).
Csak szólj a többieknek: nem bibi,-buli! Amikor röhögsz az ijedségükön!
Üdv.
Az egyik aukciós oldalon sokat látok ilyen "30%-os villanyszámla megtakarítás" stb stb kütyüket, amit(ezt épp így írja)a fogyasztásmérőhöz legközelebb eső konnektorba kell bedugni, és ez állítólag a hűtő, légkondi stb stb.(induktív) fogyasztók áramlökését képes stabilizálni, ha ez csak simán párhuzamosan kapcsolódik az adott készülék tápjának. Megírtam erről a véleményemet az eladónak, amit persze el is rejtett, nehogy lerontsam az üzletét, holott vásárlókat ver át.. Szóval, gondolom arra gondolt, mikor pl. egy motor hirtelen nagy áramot vesz fel indulásnál. Ilyen a légkondi, hűtőgép, szivattyú, mosógép ventillátor, és amiben motor van. Itt felsorolta a rádiót is, de ez hülyeség nyilván. Ezek a berendezések, ha indulnak, pl egy mosógépmotor, ha belendíti a dobot, akkor hirtelen nagy áramot vesz fel, és a hűtőgépkompresszor motorja stb stb. A csóka szerint ezt a hirtelen jelentkező, pár mp-ig tartó nagy áramfelvételt le lehet szabályozni, ha egy "feszültségstabilizátort" kötök párhuzamosan pl. egy motor betápjára. AMI szerintem egy nagy ökörség, mert itt pl a mosógép, ventillátor vezérlő áramát kell megbuherálni, hogy lágyan, szépen fokozatosan felpörögve induljon a berendezés, így nem ugrik meg hirtelen az áramfelvétel. ..és ezt nem tudja egyetlen kínai feszstabilizátoros megoldás sem. SZERINTEM. A "készülék" leírása: Idézet: „Energia megtakarító eszköz, melynek segítségével háztartása áramfelvételét akár 30 százalékkal is csökkentheti több ezer forintot takaríthat meg! 15KW-ig(párhuzamosan) a villanyórához legközelebbi konnektorba kell behelyezni. Csökkenti a villanyszámlát akár 30%-al! Új típusú intelligens, digitális és hatékony villamos energia-megtakarító eszköz stabilizálja a feszültséget. Nem igényel karbantartást! Az otthoni elektromos hálózatba , - egyszerűen a villanyórához közel eső konnektorba kell csatlakoztatni. Működése: A szolgáltatótól bejövő és a lakásban használt elektromos áram nem állandó. A feszültség változhat, ezt kiugrásnak nevezik. A kiugrásokat az otthoni berendezések nem tudják hasznosítani, viszont a villanyórát "meglökik", azaz óránk beleméri azokat a fogyasztásba. A feszültség stabilizáló technológia segítségével megelőzhető az ingadozó feszültség kialakulása, mely által csak a valóban hasznosítható áram kerül felhasználásra. A feszültség stabilizálás további előnye hogy hálózatunkat megvédjük a drasztikus áramingadozásoktól, megnövelve ezzel az élettartamát vezetékeinknek, elektromos készülékeinknek, berendezéseinknek. A készülék hatásos induktív fogyasztók esetén: mosógép,légkondicionáló, hűtő, ventilátor, rádió, fénycső, szivattyú, fűtésköri szivattyúk stb., de nem hatásos a kapcsoló üzemű tápegységet tartalmazó fogyasztó (TV, számítógép, stb.) és ohm-kus (bojler, villanytűzhely) fogyasztók esetén. Technikai adatok: Névleges feszültség: 110V - 240V Névleges frekvencia: 50Hz - 60Hz A készülék használata legális, a villanyóra után kerül a hálózatba, nem befolyásolja közvetlenül annak működését!” Nem linkelem, mert az hirdetésnek minősül.. Vélemény? Mi ebből az igazság? Tomi UI: Az eladó védekezik még tanúsítványokkal is: Idézet: „ AZONNAL,KÖZVETLEN A GYÁRTÓTÓL! CE,FC,CQGC,SMQ,EU TANÚSÍTVÁNY.” A hozzászólás módosítva: Szept 20, 2012
Idézet: „Vélemény? Mi ebből az igazság?” Röviden: ebben a formában átverés az egész.
Sűrűn sűrűn felbukkan.Van már szerintem topikja is.Úgy rémlik mintha már itt is lett volna róla szó.A dobozkában valószínű egy fázisjavító kondi van.Ami az eltárolom az energiát ,majd a kellő pillanatban visszaadom dolgot illeti,ez váltóáramnál eléggé érdekes lehet,ill nem egy kis dobozka helyigénye van,ha egy félhullámnál hosszabb időre tárol.
A múltkor láttam egyet szétszedve! 2db 400V-os kondi volt benne, de csak azért hogy ne legyen üres!
Akkora átverés az egész hogy csak na! Aki megveszi, meg is érdemli! ![]() Megjegyzem, a fázisjavításnak gyakorlatilag semmi értelme lakossági fogyasztónál, hiszen azok csak a wattos fogyasztást fizetik, a meddő fogyasztásra nem készül számla még akkor sem ha a mérő mérni tudja azt. A hozzászólás módosítva: Szept 20, 2012
Látatlanban is erre gondoltam, semmi másra.
Elnézést a közbekottyanásért, de két fázis 120 fokos szögben van egymáshoz képest. Három fázisnál így jön ki a 360 fok..... Különben nem tudna működni a forgó mágneses tér. Irányt is így tudsz váltani, megcserélsz 2 fázist. Most ezt a képet találtam hirtelenjében, ezen jól látható. EPH pedig létezik. EPH sín és EPH csomópont formájában. A rövidítés: Egyen Potenciálra Hozás. Azaz minden fémtárgyat ami a szabványban is szerepel (beltéren kézzel elérhető fémtárgy, elektromos berendezés, kültéren 5m-nél hosszabb kiterjedésű fémkorlát stb.) Egyen potenciálra kell hozni az érintésvédelemnek megfelelően. EPH sín .
Nem csak átverés, mert dupla átverés. Az elektronikus fénycsőelőtétek egy része ugyanis kapacitív jellegű fogyasztó. Minél több van a háztartásban - annál inkább árt.
Sziasztok!
Van egy kapcsolóm, ami 16A-t bír el 24V egyenáramon. 230V-on hány A-rel terhelhető? Üdv! Balázs |
Bejelentkezés
Hirdetés |