Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
Lapozás: OK   789 / 800
(#) Imi69 válasza Bakman hozzászólására (») Nov 27, 2020 /
 
Köszi a válaszod! Konkrétan az érdekelne, hogy ez a szabály hol van leírva?... mert ismerem én is az előírást, de nem tudom megadni a választ a "megrendelőnek", hogy mi alapján kell azt odatenni... azt pedig nem fogadja el, hogy "így szoktuk és így kell"...tudod olyan "nagyon érdeklődő" típus
(#) ha6qt hozzászólása Nov 27, 2020 /
 
Sziasztok,

Vásároltam ma egy Makita, jó minőségű villanyfűrészt. Az adattáblája szerint 8,2 Ampert vesz fel.
Mielőtti kivinném oda dolgozni, ahol 25 Amperes kismegszakító van, ki akartam próbálni a lakásban.

Három darab Bakony Művek No. 15-L kismegszakító van a lakásban, amelyek elvileg 10 Amperesek. Mindegyiket leverte a fűrész, amelyik kismegszakítónak a konnektorába bedugtam. Más fogyasztó nem volt bedugva a körökön.
Kezdjek aggódni a fűrész miatt, vagy ez lágyindítás nélkül, főleg Bakony Műveknél normális?

Köszi!
(#) Bakman válasza ha6qt hozzászólására (») Nov 27, 2020 /
 
Láhgy indítás nélkül normális, a lágyindítás hiánya ekkora és ilyen gépnél már nem annyira.
(#) ha6qt válasza Bakman hozzászólására (») Nov 27, 2020 /
 
Szerintem is nagyon hiányzik belőle a lágyindító, az ötöd ennyibe kerülő B&D sarokcsiszolómban is van.

Egyébként ma este kipróbáltam a 25 Amperrel biztosított körön, szépen működik a Makita, nem hibás a gép. A lámpák persze pislákolnak, mikor elindul.

Elnézést, ha valakit zavar, hogy ebben a rovatban kérdeztem, igazából a Bakony Művek típusú kismegszakítók miatt kérdeztem itt. Sajnos a Bakony Műves eszközökkel szerelt lakás csak albérlet, nem lehetséges a csere. Ezzel a magyar márkával abszolút nincs tapasztalatom.
Mikor készültek ezek a megszakítók? 1980-as évek?
A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2020
(#) fulcsii válasza Horvath65 hozzászólására (») Nov 28, 2020 /
 
No de te mit szűrtél le ebből?
(#) Horvath65 válasza fulcsii hozzászólására (») Nov 28, 2020 /
 
Amit pucuka írt:" Abszolút biztonság nincs." Ez olyan mint a ó sumer bölcselet: "Minden nőt nem lehet megdugni a világon, de törekedni kell rá!"
A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2020
(#) fulcsii válasza Horvath65 hozzászólására (») Nov 28, 2020 /
 
Én ezzel eddig is tisztában voltam. De a te házadra kell e?
(#) Horvath65 válasza fulcsii hozzászólására (») Nov 28, 2020 /
 
Mindenki lebeszél róla és az is idegesít, hogy terveztetni kell plusz magam nem tehetem fel. De elégé elgondolkodtat a tudat, hogy egy "antenna" van a tetőmön. Magamtól meg nem merem felrakni, mert, ha a szomszédomat megcsapja a villám(nem félre érteni ) mindjárt a hullámon ugrálnának. A szembe szomszédságban van egy glóbusz abban is bízom(a gördülő gömbjét nem tudom kiszámolni adatok hiányában). Telepítettem már villámhárítót a nyolcvanas években és három éve szívó csúcsokat kiszámoltam és ki is telepítettem agy lapostetős villám védelemhez utólag. Tehát anyagi okok és a "jó" szomszédság miatt nem lesz.
(#) ötfelezős válasza Imi69 hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
A "klingerit" téma az az MSZ 1600-15:1975 (2003-ban visszavonva), abban volt a 3mm vastag azbesztcement.
Ma pedig általános előírások vannak, melyek az adott helyzetre adaptált gondolkodást igénylik, mint például ez: A villamos szerkezet ne okozzon tűzveszélyt a közelben levő anyagokra nézve. Meg hogy normál használat és hiba esetén ne okozzon tüzet.
Meg hogy: Ezeket a szerkezetek kialakításával és a létesítésük körülményeivel lehet befolyásolni.
De amúgy a ma meghirdetett szabvány az az MSZ HD 60364-4-42:2015.

Azt mondhatod a kuncsinak, hogy az MSZ 1600-ra lehet támaszkodni, hogy külön megrendelt egyedi vizsgálatok nélkül mi az, ami megfelel a célnak.

De azért az MSZ 1600-ban is úgy volt, hogy hátlapos szerelvény alá nem kellett, pontosabban "a termékszabványok hőigénybevétel alapján megállapított előírásainak megfelelően kialakított szigetelőanyag burkolattal".
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2020
(#) ötfelezős válasza Horvath65 hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Azt, amit találtál, azt miért nem linkeled ide? Ez a minimum, azután, hogy felkavartad az állóvizet. Ráadásul hiába, mert a szomszéd mentén döntöttél, nem a tudomány mentén.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2020
(#) Atis57 válasza Imi69 hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Szia!
A 15. szabványlap volt az éghető anyagú épületeké.
Tulajdonléppen itt;
eqv HD 384.4.42 S1:1985/A1:1992; eqv HD 384.4.42 S1:1985/A2:1994; eqv HD 384.4.42 S1:1985
Helyettesített szabvány(ok) MSZ 1600-15:1975
MSZ 1600-10:1983
MSZ 1600-1:1977/1M:1981
MSZ 172-1:1986/1M:1989
MSZ 1600-7:1981
MSZ 172-1:1986
MSZ 1600-6:1981
MSZ 1600-12:1982
MSZ 1600-5:1980
MSZ 1600-9:1978
MSZ 1600-1:1977
MSZ 1600-2:1979
MSZ 1600-4:1980
Helyettesítő szabvány(ok) MSZ HD 60364-4-42:2011
(#) Atis57 válasza Bakman hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Szia!
Pedig a gyártók annak tartják a lágyinditók hiányát.

Mivel az Eu tehetősebb felében a 40 A csak a "szociális lakásokban" divik.
A többieknél azért 60--150A ig szokásos és leginkább 1 fázison ,a vételezés.

Tehát velünk van a probléma --minek is a 3fázis ? Arra még 10kW-s villanymotor is van 1fázisúban.
természetesen olcsóbb mint a feleakkora 3 fázisú.

de kinek ,hogyan ......
(#) k_i_j válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Szerintem teljesen felesleges volt a politikát idekeverni.

Mert ugye tudjuk, hogy mire egy egy egyfázisú motor, meg azt is, hogy mire jó egy háromfázisú.
(#) Atis57 válasza k_i_j hozzászólására (») Nov 29, 2020 / 2
 
Szia!

Autóemelőből nem egy gyári 1fázisút kötöttem be .....de vakológépből is.
A 3fázisúak sem jobbak semmivel sem.
Nehogy a házilag átgányolt 1fázisú bekötésre gondolj!

A politikát te emlegetted először. A pénz ,a tehetősség meg egészen más.
(#) Bakman válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 29, 2020 / 1
 
Nézhetjük az EU tehetősebb felét (szokás szerint), de semmi értelme politizálni. Hasonlítsuk össze magunkat a V4-es csoprt tagjaival.

Itt ez van, ezzel kell gazdálkodni. Egyébként is, hol marad így az energiahatékonyság, ha annyit vételezel amennyit akarsz? Csak halkan, a margóra: a lágyindítás kíméletesebb is a mechanikával is.
(#) Atis57 válasza Bakman hozzászólására (») Nov 29, 2020 / 1
 
Szia!
ebben igazad van -4

Én abban látom a problémát , hogy amit 100 000 Ftból lehet jól megoldani.- azt sokan 5000 Ft ból szeretnék ..de azért legyen mégjobb is!

Az energia hatékonyság , "környetetvédelem ?" meg leginkább a lózungok közé való.
1m3 homok vakolóanyaggá keverése akkor is 10x kWh ..ezt zölden esetleg feleannyiból?

Ezzel nem az ésszerű takarékosság ellen vagyok! Csak az ésszerűség vész el sokszor!
(#) Bakman válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Vissza lehet menni Ádám és Éva történetéig csak nincs értelme terelgetni, meg a kiugróan érdekes adatokkal/gépekkel dobálózni.

Lágyindítás kell egy gépbe adott viszonyok közé. Ennyi és nem több.
(#) k_i_j válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Szerintem ne verd a balhét rám.

És az indítónyomatékkel, meg úgy egyáltalán mi a helyzet?
(#) k_i_j válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 29, 2020 / 1
 
"A 3fázisúak sem jobbak semmivel sem."

Ezt a butaságot azért gondold át még egyszer.
(#) Atis57 válasza k_i_j hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Szia!

A lammers cég katalógusából...
A háromfázisú motorok indítónyomatéka jelentősen meghaladja az egyfázisú indítókondenzátoros motorok indítónyomatékát. Ha nagyobb indítónyomatékra van szükség egyfázisú motorok alkalmazásánál, akkor két lehetőség közül választhatunk.



Cégünk az üzemi kondenzátoros kivitelben tud szállítani növelt nyomatékú kivitelt is.



Ebben az esetben konstrukciós megoldással növelik meg a motor indító nyomatékát.



Másik megoldás az indítónyomaték növelésére, az üzemi és indítókondenzátorral szerelt egyfázisú motor. Az indítókondenzátort egy a motortérben szerelt röpsúlyos kapcsoló kapcsolja le a motor felpörgését követően.



Ha nincs egy fázis, akkor is megoldható háromfázisú motor üzemeltetése 2,2kW-ig az egyfázisú hálózatról. Frekvenciaváltó alkalmazásával lehetőség van hazánkban a 400/230V-os három fázisú motorok egy fázisról történő üzemeltetésére. A frekvenciaváltó alkalmazásával számos előnyt nyerünk:lágy indítás, lassú megállás, fix fordulatok beállítása, fordulatszám szabályozás, stb
(#) Zsolt 73 válasza k_i_j hozzászólására (») Nov 29, 2020 /
 
Frekvenciaváltókat használnak, annak minden előnyével ! Vakológépek terén vannak ilyen tapasztalataim.
(#) k_i_j válasza Atis57 hozzászólására (») Nov 29, 2020 / 3
 
Én meg az életből mondanék példákat. Nem katalógusból.

Van egy 2.2Kw -os motorom. darálót hajtana. vagy abriktert. Tök mindegy.
Az üres darálót, vagy abriktert nem tudja elindítani, pedig egy az egy az áttéttel ékszíjjal.

Csak úgy megy, hogy akkor kapcsolom össze a motort a hajtani valóval, mikor a motor felpörgött.
Ha menet közben a fordulatszám egy kritikus fordulat alá esett, vége a dolognak. Nem tud felpörögni.
Igaz, itt csak indítókondenzátor van.

A frekvenciaváltó se egy olcsó sport amint tudjuk.

Szerintem az egy fázis, nem való nagyobb nyomaték kifejtésére.
Nem mindegy, hogy egy forgó mágneses mező, vagy egy pulzáló mező próbálja forgatni azt a forgórészt.
Nálunk is csak egy fázis van, szóval tudom, mivel küzdök.

Az autóemelő egy nagyon igénytelen eszköz.
A villanymotornak egy trapézmenetű orsót kell forgatnia nem túl nagy nyomatékkal. Oda tényleg az egyetlen fázis.

Szerintem az iparban nem azért használnak három fázist, mert szívatni akarják magukat.

Biztosan megvan annak a matematika leírása is, hogy mitől jobb a három fázis, mit az egy, de én nem vagyok szakember.
(#) Alkotó hozzászólása Dec 5, 2020 /
 
Korábban is keveredett bennem, de most megint belefutottam a tömszelencék jelölési ellentmondásába.
A mellékelt képen a saját gyári kiszerelésén lévő matricát és egy belőle kivett tömszelencét fotóztam le. A cimkén PM jelölés van, a terméken Pg.
Tudja valaki melyik jelölés mit jelent, mit rövidít, milyen értelmet hordoz, és hogyan függ össze egymással?
(#) Bakman válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 5, 2020 /
 
Pg: Régi német szabvány volt a tömszelencék méretére, a PG jelölés utáni szám megmondja, kb. milyen átmérőjű kábel fér bele maximum. A szabvány megszűnt, a méretek maradtak.

Bővebben itt: Wikipédia.

Szerencsésebb metrikus méretű tömszelencéket használni akkor, ha furatot is kell készítened. A lépcsős fúrók általában egész mm-es osztásúak, mint a metrikus tömszelencék, ellentétben a PG méretűekkel. Az mondjuk külön érdekesség, hogy villanyszerelési boltban, ahol legutóbb vettem tokozott kapcsolót, nem tudtak adni hozzá metrikus tömszelencét.

Létezik inch alapú tömszelence méret is, ha ez lenne a vágyad.

szerk.:
PM: valószínűleg valamilyen gyártói jelölés lehet mert külföldön nem ismeri senki. Pl. Pg 16 + tömítés + anya. Alapesetben ez a három dolog külön megvásárolható termék.
A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2020
(#) Joe_001 válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 6, 2020 / 1
 
Üdv!
Van Pg sorozat, és van M sorozat (a műanyagok).
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2020
(#) gyuszo válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 6, 2020 / 1
 
PM = Metrikus menet csatlakozás 1,5 mm-es menetemelkedéssel.
PG = Gas , csőmenet csatlakozás.

A lényege ennyi, hogy mire csatlakozol és abban milyen menet van, azt kell használnod.
(#) Bakman válasza gyuszo hozzászólására (») Dec 6, 2020 /
 
Mindenhol Inch, Metric és PG méretek szerepelnek. Érdekes ez a PM jelölés.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2020
(#) Alkotó válasza gyuszo hozzászólására (») Dec 6, 2020 /
 
Ez tetszene nekem, de az ellentmondást nem oldja fel. A gyári zacskón PM jelölés van, a benne lévő tömszelencén meg PG. Ha igazad van a jelöléssel, akkor valamelyik felirat hibás.
Illetve ezek "anyás" típusok, ahol a menet milyensége kevésbé fontos.
(#) elektrorudi válasza Alkotó hozzászólására (») Dec 6, 2020 /
 
Nyilván összecserélték a zacskó címkéjét, amikor csomagolták. Van ilyen. Általában ilyen munkákra olyan betanított munkásokat alkalmaznak, akik nincsenek tisztában azzal, hogy egy betű eltérésnek is lehet jelentősége. De az is lehet, hogy tudja, csak egyszerűen tévedett.
(#) Alkotó válasza gyuszo hozzászólására (») Dec 6, 2020 /
 
Megmértem a menet külső méretét, és "megfésültem" a menetemelkedést.
Pg16 => D21,7 mm és 18 menet/col
Pg13,5 => D19,5 mm és 18 menet/col
Ez mindkét esetben picivel több mint 1,4 mm-es menetemelkedést jelent. Tehát biztosan nem metrikus, de csőmenetnek sem szokványos (egyetlen járatos csőméretre sem vágnak ilyen menetet a G1/4 és a G3/8 mérethez való emelkedés lenne e legközelebb ami 19 menet/col lenne).
Következő: »»   789 / 800
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem