Fórum témák

» Több friss téma
Lexikon
Keresés

Elektronok vezérlésén alapuló eszköz; az elektronika, híradás- és műszertechnika, automatika, ipari elektronika egyik legfontosabb aktív eleme. Elektródákból áll, melyek búrában (üveg-, fém- vagy kerámia) helyezkednek el, ez egyúttal védi a külső levegőtől is. Az -ben rendszerint egyetlen katód van, ezenkívül az - rendeltetésétől függően további elektródák, de legalább még egy elektróda. Az egyenirányítócsövek egy vagy két anódot, az erősítő- és keverőcsövek anódot és rendszerint több rácsot, az - elektronsugárcsövek elektronágyút és esetleg eltérítő elektródákat is tartalmaznak. Az adócsövek - amin a magyar nyelvhasználat szerint általában a néhány 100 wattnál nagyobb teljesítményű csöveket értik, függetlenül attól, hogy adási célra használják-e - rendszerint 1-2, esetleg 3 rácsot és anódot tartalmaznak, felső teljesítményhatáruk többszáz kilowatt. Mikrohullámú adás és vétel céljára - klisztronok, - haladóhullámú csövek, hátrálóhullámú csövek használatosak, a rádiólokátorok nagyrészt - magnetofonokkal működnek. Az elektroncsövek további fontosabb fajtái a kijelzőcsövek, hangolásjelzőcsövek, képfelvevő- és képerősítőcsövek, - stabilizátorcsövek, fotocellák, elektronsokszorozók stb. Az elektroncsövek túlnyomó része vákuumcső; a gáztöltésű elektroncsövek rendszerint nemesgázt vagy higanygőzt tartalmaznak. Az elektroncső katódja izzókatód vagy hidegkatód fotokatód; a legelterjedtebb ezek közül az izzókatád. A rádió- és tv-vevőkészülékek csöveit - a vevőcsöveket - a félvezető eszközök erősen háttérbe szorították.


Lásd még:

Dióda-elektroncső felépítésű fényelektromos átalakító, amely vákuumtérben (vákuum fotocella) vagy nemesgáztérben (gáztöltésű fotocella) fotokatódot és anódot tartalmaz. A fotokatódok anyagi összetétele és felépítése a fotocella spektrális érzékenységi tartománya szerint különböző; leggyakoribb a cézium-céziumoxid fotokatódok, melyek a látható spektrum nagy, részében vagy az infravörös tartományban érzékenyek. A vákuum fotocellak inkább mérési célokra alkalmasak. A gáztöltésű fotocellak érzékenysége mintegy négyszerese a vákuum fotocellak érzékenységének, de kevésbé stabilisak, áramuk nem szigorúan arányos a megvilágítással és sötétáramuk nagyobb. A fotocella jelentősége a fényérzékeny félvezető eszközök megjelenésével erősen csökkent.

Elektromágneses sugárzás hatására elektronokat emittáló katód. Különféle spektrális érzékenységgel rendelkeznek, ami annyit jelent, hogy a beeső sugárzás hullámhosszának (frekvenciájának) függvényében elektronemissziójuk különböző mértékű; így megkülönböztetünk infravürös, látható és ultraibolya fényre érzékeny fotokatódokat. A leggyakrabban használt - felülete cézium-cézium-oxid rétegű és az infravörös sugárzás, vagy a látható fény tartományában van a maximális érzékenysége. A fotokatódokat fotocellák, fotoelektromos sokszorozók, képfelvevőcsövek, képátalakítócsövek katódjaiként alkalmazzák.


Lásd még:

Elektroncső, amelynek katódja nem - termikus emisszióval szolgáltatja a működéshez szükséges elektronokat. hidegkatódos elektroncsővek közé sorolhatjuk a gáztöltésű stabilizátorcsöveket, a - ködfénylámpákat, a parázsfény - kijelző és számláló csöveket, a fotocellákat és fotoelektromos elektronsokszorozókat.


Lásd még:

Az elektromos töltésraktározás elvén dolgozó első tv-képfelvevőcső, amilyet azonban ma már nem használnak. Működésének lényege, hogy az optikai képet egy vákuumcsőben levő mozaikkatódra vetítik, amely mozaikszerűen elhelyezkedő, nagyszámú apró fotocellákból áll; ezek a cellák- a rájuk eső fénnyel arányos mennyiségű elektront emittálnak, s így rajtuk az optikai képnek megfelelő töltéskép alakul ki. A feltöltődött mozaikelemeket az elektronágyú által Iétrehozott, fókuszolt elektronsugár a képfelbontás elvének megfelelően végigsöpri, aminek hatására az egyes cellák kisülnek. A kisülő áram a közös elektródon és a munkaellenálláson átfolyva a képet reprezentáló elektromos jelet állít elő. Az ikonoszkóp hibái közül elsősorban kis fényérzékenysége, valamint a képen keletkező foltok jelentősek. A kis érzékenység oka, hogy a mozaikelemeken kialakuló töltési feszültség a telített fotoelektron-emissziót gátolja. A képen keletkező foltokat pedig az okozza, hogy a nagysebességű letapogató elektronsugár a jellemezből szekunder elektronokat vált ki, amelyek egy része elektroneső formájában a jellemez felületére visszahull. Az ikonoszkóp továbbfejlesztett változata a szuperikonoszkóp már lényegesen érzékenyebb, mivel a fotokatódot és a töltésképet tároló jellemezt szétválasztották egymástól. Így egyrészt biztosítható a telített fotoemisszió, másrészt a fotokatód és a jellemez közötti térben felgyorsított emittált elektronok a jó szekunderemissziós tulajdonságú jellemezen nagyobb töltést hoznak létre, hiszen egy-egy becsapódó fotoelektron több szekunder elektront üt ki a jellemezből. A szekunderemisszió káros hatását azonban ennél a csőtípusnál sem sikerült kiküszöbölni. A szuperikonoszkópok ma már ugyancsak nem használatosak.


Lásd még:
6. Katód

Valamely elektronikus eszköz (pl. elektroncső, ívkisüléses fényforrás) negatív elektródja. Az elektroncsövek legnagyobbrészt izzókatódot tartalmaznak, amely termikus emisszió által szolgáltatja az elektroncső működéséhez szükséges katód elektronokat; az elektroncsövek másik csoportja a hidegkatódos elektroncső, melyben az elektronokat hideg emisszió (téremisszió) hozza ki a katód felszínére.
Közvetlen izzításnál csak egyenáram használható, a közvetett katódoknál, amely egy kerámiahengerre felvitt elektronokat kibocsátó réteget tartalmazza, váltófeszültséggel is lehet a katódot hevíteni. Tranzisztoroknál a katódnak megfelelő elem az emitter, de ez nem igényel hevítést.
A katód fotocellákban és katód fotoelektromos sokszorozókban fotokatód van. Ugyancsak katódnak nevezik elektrolízisnél az oldatba vagy olvadékba merülő negatív elektródát, amelyen a pozitív töltésű ionok, az anionok kiválnak.


Lásd még:
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu