Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Vélhetően a GW Instek GDS 1022 átcímkézett változata, amit az is bizonyít hogy a GDS-1000 Labview drivert lehet letölteni a Votlcraft 4022-höz a Conrad weboldaláról. Kinézete is ugyanaz csak a címke más .
Hát lehet, ma is tanultunk valamit.
Ez a GW Instek egyébként egy valódi gyártó, vagy ők is csak kínai ODM-ek termékeit címkézik át?
Végülis megvettem az IWATSU TS-8123-at, csak még nem hoztam el. Mit gondoltok erről a szkópról?
Na akkor a Hung-Chang is felkerült a térképre, köszi
Az Iwatsu egy kiváló japán cég, a LeCroy -val van szoros kapcsolatban. A szkópod nagyon régi, majd kiderül állapota. De lehet sokáig jó is.
Feltéve, hogy remek állapotban van, akkor milyen tudású ez a szkóp? A tároló funkció mennyire használható? Egyébként mennyire régi?
Erről van szó: Iwatsu TS-8123
Hány Mhz-es, milyen érzékenységű? A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2018
Nem ismerem a típust, nem találok róla adatot. Annyit találtam, hogy 100Mhz, és tárolócsöves. De a harmadik fiók mintha digitális tároló lenne, van rajta digital felirat, nem tudom. Ha meglesz, a feliratokról kiderül több dolog.
Halványnak tűnik a rajzolat a képernyőn. A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2018
Mindenképpen szerezd meg a manuálját, mert a-nélkül nehezen fogod tudni kezelni.
Egyébként profi oszcilloszkópokat gyártott ez a cég. Sok sikert! Üdv!
Tárolócsöves oszcilloszkóp digitális tárolóval? Ez mit jelent?
Valószínűleg mindkétféle tárolással rendelkezik. A tárolócső régi technika, a katódsugárcső képernyője maga tárol, egy két óráig ott marad a vonal. A digitális tárolás a mai technika, biztosan ismered.
Természetesen ismerem a digitális tárolást (programozó vagyok), csak azt nem értem, hogy a tároló cső állapotát tárolják digitálisan? Scannelik a cső képernyőjét?
A képernyőn látható jelalak vonal ott marad a képernyőn, nem tudom pontosan működését. Valami töltésmegtartás féle elven, ez másmilyen katódsugárcső. A jelalak gombnyomásra marad ott, és gombnyomásra eltűnik, illetve kb. 1-2 óra után önmaga is elsötétül, tovább nem képes tárolni.
"Analóg tároló oszcilloszkóp Az analóg tároló oszcilloszkópba külön e célra fejlesztett tároló katódsugárcsövet (és a tárolást működtető áramköröket) építenek be. A tároló katódsugárcső típusától függően néhány másodperctől több óráig képes megtartani az ernyőre rajzolt képet. Ha a tárolás ki van kapcsolva, az oszcilloszkóp ugyanúgy működik, mint az ismertetett ART szkóp. A tárolás bekapcsolásakor az ernyőn megjelenő kép a tárolócső típusától és a beállításoktól függő ideig az ernyőn látható marad, így egyszeri lefutású jelek is vizsgálhatók. Ilyenkor indításra gyakran azt az üzemmódot használják, amikor csak az első trigger jel hatására indul meg a vízszintes eltérítés (single sweep)." Idézet a Wikipédiából.
Csak azt nem értem, hogy a cső képernyőjén eltárolt jelalakot hogy tárolják digitálisan.
Akkor én vagyok az ellenpélda: megvettem a Siglent 1072-t, szuper szkóp, de nem volt rá igény, hgy használjam. Mindenn problémát meg tudtam nélküle oldani. Így kb. 2 év után, és 24 bekapcsolással eladtam...
A digitális tárolás az elektronikából történik, az Y erősítőből kapja a bemenő-mérendő jelet az A/D konverter, ez állítja elő a digitális tárolható jelet. Ezt a digitálisan tárolt jelet vissza lehet tenni a ks. csőre D/A konverterrel visszaalakítva analőg jellé, ugyanúgy látható lesz, mint az eredeti jel. Ehhez a tároláshoz nem kell a ks. cső, csak a megjelenítéshez, ekkor mint "monitor" üzemel..
A képernyő előtt van egy rács, ami elszigetelt területeket tartalmaz. Az elektronsugár ezeket süti ki. (meg van a rajzolat). Ezután bekapcsolnak el elárasztó elektródát, ami miatt ahol "lyuk" keletkezett azon áthaladva eléri az elektronsugár a képernyőt és világít. A lassú töltéskiegyenlítődés miatt 30sec-5perc múlva a rajzolat eltűnik. Kb ennyi (pont ezt húztam érettségin vagy 30 éve...).
Akkor ezek szerint ugyanúgy mintavételezi a (már erősített?) jelet, mint a digitális szkóp. Így viszont elvész az analóg szkóp azon előnye, hogy gyors változású (meredek) jelalakot pontosabban tud ábrázolni mint a digitális. Gondolom a mintavételi frekvenciája és felbontása is elég gyenge lehet egy ilyen régi eszköznek. Számomra kézenfekvő volt, hogy mivel a cső képernyője úgyis eltárolja a pontos jelalakot, ezt scannelve tárolják el digitálisan (mintegy "lefényképezve" a képernyőt). Végülis akkor ez egy hibrid analóg és digitális szkóp?
Köszönöm a válaszaidat. A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2018
Igen, én is elolvastam az ilyen csövek működését, valami ilyesmiről van szó. Rácsról nem írtak, csak nagyobb energiájú író sugárról, ami a foszforból kilök elektronokat (másodlagos kibocsájtás), így a helyükön pozitív töltésű lyukak maradnak, amik a kis energiájú elárasztó pásztázás elektronjait magukba vonzzák, és ez okozza a képpont világítását. Legalábbis ezt értettem meg az angol nyelvű leírásból (magyart nem találtam).
Jaj, félreértettem...igen, van olyan is, hogy a sugár felírja majd egy letapogató sugár olvassa, azt lehet digitalizálni. Nem könnyű feladat ráadásul fogalmam sincs, hogyan csinálhatják
Nem ismerem a típust, neten találtam tárolócsöves utalást, a fekete keret a ks. csövön is tárolócsőre utal a képen. A harmadik fiók mintha digitális tárolás fiók lenne, ebből következtetek arra, hogy ez egy "hibrid" analóg és digitális szkóp. Ha digitális is, ahogy mondod, akkor ugyanúgy működik mint a digitális szkóp, mintavételi frekvenciája biztosan kevés lehet. Sacc. 1Mhz körüli. Felbontása gyanítom lesz 8 bit. Lehet 1Mhz mintavételi sebességgel is 100Mhz-es jelalakot digitalizálni, csak nem egy jelből, hanem sok azonos folyamatosan ismétlődő jelből.
Ez teljes értékű analóg szkóp, nem vész el semmi előnye az analóg szkópnak.
Persze, én is csak úgy értettem, hogy digitális üzemmódban vész el az analóg szkóp előnye.
Meredek felfutású jelet bármelyik elvű szkóp ugyanolyan jól tud ábrázolni, ha egyébként a sávszélessége illetve mintavételi sebessége pariban van. Ez az analóg jobban mutat meredek jelet népi hiedelem abból adódik, hogy nem azonos jellemzőkkel rendelkező szkópokat néznek az emberek.
Analóg szkópnál az Y erősítő és a cső irási sebbessége fog korlátozni, digitálisnál meg a mintavételi sebesség. Egyszeres jelet szabad szemmel nem fogsz látni, ha a cső írási sebességénél gyorsabb, mert nem fog világítani a cső, akár tárolós, akár nem. Periodikus jelet pedig többszörös mintavételezéssel akár analóg ,akár digitális szkópnál szinte akármilyen meredek felfutásban meg lehet nézni. Megfelelő sebességű mintavételezéssel meg egyszeres jeleket is. Csak ugye, amíg 300-400 MHz-es analóg szkópok simán közkézen forognak amatőr körökben is, addig ugyanehhez egyszeres jelekhez kellene vagy 3-4GSa/s, ami azért drága dolog.
Nem vettem meg az oszcilloszkópot, mert az eladó nem tudta bemutatni, hogy hibátlanul működik. Lehet, hogy jó volt az eszköz, de alapvető beállításokkal (vízszintes/függőleges felbontás) sem boldogult, namualt pedig nem tudott hozzá adni. A tároló funkcióból csak annyit lehetett látni, hogy kiolvasáskor apró világító pontokkal volt tele a képernyő (főleg felső széle). Lehet hogy itt is csak valami beállítás probléma volt, így azonban nem tudtam eldönteni, hogy hibás e-, vagy nem a készülék. A megjelenített kép egy esetben (kb. 200 Hz-es háromszögjel), erősen villogott, ez esetleg lehet a jel alacsony frekvenciája miatt?
Jól tetted, hogy nem vetted meg próba nélkül. A 200Hz villogásnál nem tudni, hogy digitális tárolás miatt teszi, vagy hiba. Normál analóg üzemben nem villog a 200Hz.
Jól tetted, hogy nem vetted meg.
Olyant válassz, amit meg tudsz nézni, kipróbálni, legalább az alap-funkciókat megnézni rajta. Üdv!
Köszönöm a válaszokat. Ahhoz, hogy saját magam ki tudjam próbálni, előtanulmányokat kéne folytatnom (rajta vagyok). Az analóg tároló funkciót pl. fogalmam sincs, hogy kéne kipróbálni. Gondolom előzetesen be kell állítani, hogy mennyi ideig tartson az írás ("expozíciós idő), és hogy mikor induljon. Ha túl sokáig tart, akkor "összemaszatolja" a képernyőt, mint amikor mozgó tárgyat hosszú expozíciós idővel fényképezünk. Amit most láttam, a tárolt képernyőn csak diszkrét világító képpontok voltak, és nem úgy tűnt, mintha bármiféle jel nyomvonala lenne. Esetleg ajánlhatnátok valami szakirodalmat a témában, szem előtt tartva, hogy teljesen laikus vagyok, mindössze érdekelnek a műszaki dolgok.
Újabb szakkönyvet nem ismerek, de Radnai Rudolf: Oszcilloszkópos mérések - című könyve jó anyag.
Régiekből pedig Csepregi Horváth Kázmér: Korszerű oszcilloszkópok, illetve a "Frekvencia függvényében változó jellemzők mérése" is tanulságos könyvek. Amit már előre meg tudsz ismerni, az a megnevezések, a kezelőszervek nevei, illetve hogy ezek mit jelentenek és ha már élőben látod a készüléket, már alapfokon tudod is kezelni. - Eszembe jutott, hogy az a készülék, vagy hasonló amit említettél, találkoztam olyannal jó régen Moszkvában, egy mérés erejéig. Igen nehezen kezelhető készülék, lassan tud vele megbírkózni az ember, mert a trigger-indulásával begyűjti a jelet, ezt időben, vagy tól-ig lehet (start-stop) az időalappal beállítani és a jel megszűnése, vagy az idő lejárta után elő lehet hívni, mint egy fényképet és pontokból áll össze a jel, nehezen értékelhető volt számomra, helyette egy N313-al (Ez egy amatőr, szinte játék műszer) percek alatt megmértük amit akartunk. - Szóval nem mindig a bonyolult a jobb. Olyant érdemes választani, amit ki tud használni az ember és megbízható legyen. Üdv! |
Bejelentkezés
Hirdetés |