Amit most leírok azt csak én gondolom így, csak azt szeretném meg tudni, hogy biztos jól gondolom-e?
Azt vettem észre, hogy az áramgenerátoroknak alapvetően 2 típusa létezik:
1. Olyan áramgenerátor, amire fix fogyasztó van kötve(pl.: LED) és a bementi feszültsége változhat(pl.: merül az elem), de az áramot állandó szinten tartja.
2.A másik változat pedig olyan, hogy fix a bemenő feszültsége, de változik a kimenetet terhelő fogyasztó(pl.: akku, aminek a töltődése folyamán egyre csökken a belső ellenállása), de a változó ellenállás ellenére is állandó értéken marad az áram.
Remélem így van, ahogy gondolom, csak megzavart, hogy egyszer akkuhoz, másszor pedig LED-hez használnak áramgenerátort, de sehol sincs leírva, hogy áramgenerátorból 2 típus létezik.
A választ előre is köszönm.
Áram generátor, csak egyféle van. Matematikailag egy olyan elem, amire bármekkora terhelést kötsz rá, mindíg ugyanaz az áram folyik. Fizikailag természetesen ez csak bizonyos határok között igaz, a megvalósítás korlátai miatt. A LED, és az akkumlátor is egy meghatározott árammal terhelve tönkremegy, persze eltérő okok miatt, de ez nem az áramgenerátor tulajdonsága, hanem a terhelésé.
Első esetben a led melegedése is okozhat leden eső feszültség változást.
Második esetben is lehetséges feszültségingadozás a bemenő oldalon, pl napelem.
Így a két típus meghatározása ugrik, azaz nem létezik ilyen szétválasztás.
És persze lehetséges a kettő kombinációja is. Így az áramgenerátor célja a fix kimeneti áram szolgáltatása. "Mindentől függetlenül".
Én egy olyan áramgenerátort szeretnék építeni, mely a rajta átfolyó feszt nem módosítja(5-8,5V közötti feszhez kellene) és 0-10A ig szabályozható egy potméterrel. (az lm338-al a gond, hogy hatalmas teljesítményű potit kellene utána tenni, hogy jól működjön)
A d1 és a többi(C1, R2) akár ki is hagyható? (nekem csak pár tekercs vastag rézhuzal lesz a lézer helyén)
Az r8 és r5 csak a minimum amperhez kell, azaz nálam ez is kihagyható?
Az r1 az esetleges hiba miatt védi a rendszert("hogy ne égjen el a vezeték")?, és beállítja a maximum áramot ami átfolyhat az irl540en?
Az r9el mekkora tartományban lehet változtatni az áramerősséget? Van erre valamilyen képlet, amivel ki lehetne számolni? (vagy a max csak az r1től függ?)
Hello!
- Az R9-el változtatod az IC bementi feszültségét.
- A műveleti erősítő az R9-el leosztott feszültséget állítja be mindig az R1 ellenálláson. Tehát R1 nem a védelem miatt van, hanem ez a Shunt ellenállás. Vagy is a kimenő áram értéke Iki=Ube/R1 értékű lesz.
- Ha R1 ellenálláson a feszültség állandó, akkor a rajta átfolyó áram is állandó lesz. Így lesz ebből áramgenerátor.
- De ha a terhelés, csak egy pár méter huzal, melynek ellenállása közel nulla, akkor a teljes teljesítmény az áramgenerátoron fog hővé alakulni.
- Az áramkörben még az R3-R5-R7 és C2-re van szükség.
üdv! proli007
Hello!
Ez így sajnos nem működhet, mert bár nem jelölted, de gondolom az IC tápfeszültségét is erre az 5V-ra kötnéd. Okai a következők:
- A Fet nyitásához 10A esetén, megfelelő értékű GS feszültség kell. Vagy is leginkább Logic-Level Gate Drive vezérlésű Fet kell hozzá. Aminek alacsony az Rds-on ellenállása, mert a főáramkörben a Shunt ellenállással, terheléssel, Fet-el együtt is maximum 0,5ohm lehet.
- Az LM385 5V tápfeszültség esetén, maximum 3,6V kimeneti feszültséget ad. A Shunt ellenálláson 10A esetén, 1V feszültség fog esni. Így a Fet maximális DS feszültsége 3,6V-1=2,6V. Ez sajnos édeskevés lesz a 10A-es nyitáshoz. Vagy is az áramfigyelő ellenállás nem lehet a forrásban, csak a nyelőben.
- A 0,1ohm Shunt ellenálláshoz a potival változtatható bemeneti feszültségnek, 0..1V-nak kel lenni.
(Ha a bementi feszültséget a tápfeszültségből adod, akkor az áram olyan stabil lesz, mint amilyen a bemenőfeszültséged. Ha a tekercsnek van induktivitása, akkor védődiódát is kell rakni.)
Tehát a kapcsolást a következőképpen kellene módosítani. Műveleti erősítőnek, legjobban egy Rail-to-Rail típusú felelne meg, mint pld. MC33201. Fet-et, pedig a fent leírt kritérium alapján kell választani.
üdv! proli007
Láttam már hasonló bejegyzéseket korábbról, amik érintik az én problémámat, azonban konkrét választ nem kaptam, ezért kérem a segítségeteket.
Szeretnék építeni egy "iszonyat nagy fényerejű" bicikli lámpát, amihez találtam itthon egy pár tucat nagy fényerejű fehér ledet (3...3,5V, 20...25mA), ezekből használnék 28db-ot (ennyi fér bele a házba) és 4db AA NiMH akksit használnék a tápláláshoz. A ledeket párhuzamosan kötném mivel a rendelkezésre álló feszültségem 4,8 és 5,2V között lesz. Javaslatot szeretnék kérni hogy mi lenne a legjobb megoldás a táplálás megvalósítására?
A) Egy előtét ellenállással "fűtsem el azt a kis fesz többletet, (de így ha merül az elem, a fényerőm is csökken fokozatosan)?
B) Áramgenerátor alkalmazása [amiről még két nappal hallottam először. ] Konkrétan erre az egyszerűre gondoltam.
C) Vagy adjatok valami jó ötletet, kérlek!
Azért gondolkodok ilyesmiken, mert szeretném ha az akksi minél tovább bírná és a hatásfok is jónak mondható lenne.
Ha a B változat szimpatikus, akkor jó lenne ha valaki el tudná magyarázni, hogyan kell kiszámítani a két ellenállásnak a nagyságát, ha tudom hogy a ledeknél mekkora áramerősségre van szükségem. Sajnos hiába töröm a fejem, nekem a számítást megbonyolítják a tranzisztorok, és nem tudom alkalmazni az áramköri alaptörvényeket.
Előre is köszönöm a segítséget, remélem nem kérdeztem nagyon butát.
Üdv!
Laci
Hello!
A helyzet nem egyszerű, de megpróbálom érthetően fogalmazni.
A.)
- Egyszerű ellenállás nem igazán alkalmas, mert a tápfeszültség viszonylag nagy tartományban változik.
Átlagos 3,2V Led feszültséget számolva, minimum 4,8V-3,2V=1,6V jut az ellenállásra, maximum 5,2V-3,2V=2V.
Ha maximális feszültségnél sem szeretnénk túllépni a 20mA áramot, akkor az előtété ellenállás értéke 2V/20mA=100ohm.
Ha viszont ennél az ellenállásnál a tápfesz leesik 4,8V-ra, akkor 1,6V/100ohm=16mA-ra esik a Led árama.
Hogy ez számodra megfelelő, vagy sem azt próbáld ki egy Led-el, és egy 100ohm-al.
Ha fordítva gondolkodunk, akkor minimum feszültségnél is legyen meg a Led 20mA árama.
Így, ha az aksi 4,8V-on van, akkor előtét ellenállás értéke 1,6V/20mA=80ohm. Ha ezzel az ellenállással a feszültség 5,2V, akkor az áram 2V/80ohm=25mA. Ez már túllépi az adatlap értékét, 25%-al.
Vagy is az igazság, valahol a kettő között lenne, mondjuk 91ohm értékkel. (Hogy erre mekkora áramok adódnak, azt számold ki Te.)
Apró gond, hogy a 4,8V az aksi névleges feszültsége, de 28db Led, már 28*20mA=560mA áramot fogyaszt, ahol az aksi kapocsfeszültsége már jelentősen csökkenni fog. Valamint a kisütött aki feszültségéhez 1V-ot számolnak cellánként, vagy is a minimális feszültség nem 4,8V, hanem 4V lesz..
B.)
- Az áramgenerátor megoldás lehet, csak éppen abból 28db-ot kellene készíteni, hogy megfelelő is legyen. Ugyan is párhuzamosan csak korlátos számban illik kötni Led-eket. Így az áramgenerátor megfelelő a tápfeszültség változás kiegyenlítésére, de a Led-ek egymás közötti áramát nem lehet tisztesen szétosztani. Kompromisszum lenne, ha mondjuk 4-esével kötnéd párhuzamosan, de akkor is 7db áramgenerátorra van szükség.
- Kiszámolni nem gond, mert ha a T2 tranzisztor kinyit, az zárja a T1 tranyót, így az áram állandó értékű lesz. Méretezni a T2 bázis-emitter nyitó küszöbfeszültségéhez kell, ami kb. 600mV. Vagy is 20mA Led-áramra méretezve, az R ellenállásnak 0,6V/20mA=30ohm szükséges.
A 10kohm-ot, pedig T1 kollektoráramához, áramerősítési tényezőjéhez, és a meglévő aksi feszültséghez kell számítani.
Az kapásból látható, hogy R ellenálláson 600mV feszültség fog esni. Ehhez jön hozzá, a Led 3,2V feszültsége, és T1 bázis-emitter küszöbfeszültsége. Ez összesen 0,6V+3,2V+0,6V=4,4V-ot jelent T1 bázisában, és ez egyben a minimális tápfesz is lenne, ha a 10kohm-on nem kellene hogy feszültség essen..
Tehát a T1 bázisellenállására (10k) 4,8V-4,4V=0,4V minimális feszültség jut, ha az aksi 4,8V-on van.
A T1 kollektorában 20mA folyik, akkor a bázisában minimum Ic/béta=20mA/100=0,2mA. (Az áramerősítési tényezőt önkényesen 100-ra választottuk, mer annyi biztos lesz neki.) Így a bázisellenállás maximális értéke, 0,4V/0,2mA=2kohm lesz (10 helyett).
Remélem így érthető az áramgenerátor működése és számítása..
C.)
Nos, itt vannak buktatók. Sajnos mind két megoldás, az energiát, amit a Led nem fogyaszt el, elfűti. Vagy is az, hogy minél jobb hatásfok legyen már ugrott is. Ha mondjuk 28 Led van 20mA árammal, az 560mA. A Ledre jutó teljesítmény (ami világítani fog) 3,2V*560mA=1,8W. A felvett teljesítmény 4,8V tápfesz mellett, 4,8V*560mA=2,67W. A hatásfok így 67% körül van. Ha a táfesz 5,2V, akkor a felvett teljesítmény 5,2V*560mA=2,9W, míg a Led-é nem változik. A hatásfok ekkor 62%.
A megoldás, egy feszültség növelő DC-DC konverter lenne, és a Led-ek soros kapcsolása. (Persze 28db-ot nem lenne értelme sorba kötni, mert akkor a konverternek már 28*3,2V=89,6V feszültséget kellene szolgáltatnia. Tehát legfeljebb Led csorotokat lehetne kialakítani, mondjuk 4*7 csoportot, ahol hetesével sorba, majd a négy sort párhuzamosan kellene kötni. De ekkor is még 22,4V minimális feszültségre lenne szükség a 4,8..5,2V-ból.)
A hatásfoka a konverternek kb. 80..85% lenne, de ilyen kis feszültségre már nem túl egyszerű jó hatásfokú konvertert készíteni, plusz szakértelemet és műszerezettséget (szkóp) is igényel a készítése.
Megfelelő megoldás lehet valami speciel erre a célra készített IC használata, pld. valami MAXIM gyártmányt. (De én ezeket közelről nem ismerem..)
Nos, kb. ennyi amit tudni kell, mielőtt belevág valaki ilyen készítésébe, és nem egy kínai utánzatot szeretne készíteni. Azt is érdemes megnézni,hogy a választott aksi kapacitása hogyan csökken 560mA terhelőáram esetén. Vagy is hogy meddig fog ez égni a három AA aksival..
Javaslom, hogy ezt a hozzászólásomat is olvasd el.
üdv! proli007
Kaptam 2 feladatot megoldásra...
Csatolok 2 képet...
Az igazság táblázatot meg tudom oldani, de azt szeretném kérdezni, hogy ha jól értelmezem, akkor az "or" kapu után lévő "not" kapu megfordítja az eredményt, azaz "nor" kapu lesz abból is, mint a vele párhuzamosan csatoltból, igaz?
Viszont a másik feladatban lévő áramkör működését nem tudom, szeretném, ha leírná valaki szépen, kereket...
Azért valamit sejthettél ha ebbe a topicba írtál...
Ez egy áramgenerátor. RV1 szabályozza a bázisáramot, és ennek függvényében változik a Q1 kollektorárama, ami a BL1-en eső feszültség változását is okozza.
Részletes leírás
Részben áramgenerátort használnak akkutöltésnél, vagy ha átmész a miliohm mérése topicba ott is az átfolyó áram fix ezért az elllenálláson eső feszültségből közvetlenül megállapítható az ellenállás és még számtalan területen használják.
A trainmodules.hu-n lehet megnézni.Kaptam kettő darabot,ami tökéletesen működik.Ez TT-s vasútmodelhez kellene,vagonokba ledes világításhoz.Ezt én sajnos nem tudom megcsinálni.Kb.10db kellene,ha megfelelő az ára.Kaptam egy címet: Biodigit KFT de ott nincs.
Én a lentebbi ledeket szeretném meghajtani úgy, hogy 15-16V feszültségről kéne üzemelniük. Piros power led Kék power led
Elsőre LM317-re gondoltam, láttam róla egy kapcsolást, ahol egyetlen, az out-ra kötött ellenállással "állították be" az összes működési paraméterét.
Mivel teljesen amatőr vagyok az elektronikában, megkérdem: a 6V-os ledet nem küldöm szanaszét egy ilyen kapcsolással?
Vagy egyáltalán: mi lenne a jó megoldás a ledek meghajtására?
Nincs 6 V -os LED. A LED -eknek megadják az adott fényáramhoz tartozó , és a maximális áramát. Az más kérdés, hogy az így beállított névleges áramnál 6 V körüli feszültség esik rajta. Azért kell áramgenerátorral meghajtani. Ha az áramgenerátor a névleges áramot szolgáltatja (még rövidzárra is) akkor a LED -nek semmi baja nem lesz. A LED feszültségét csak azért adják meg, hogy az áramgenerátorát méretezni tudjad.
Az LM317 -ből készített áramgenerátor a meghajtó feszültségtől függetlenül (természetesen egy bizonyos tápfeszültség felett, és határok között) mindíg, stabilan ugyanazt az áramot szolgáltatja a szabályzása révén, míg egy egyszerű ellenállás előtétnél a LED árama változni fog a tápfeszültség függvényében. Értékét úgy kell meghatározni, hogy a legnagyobb tápfeszültség esetén se folyjon nagyobb áram, mint a LED max árama, és akkor nem megy tönkre.
Ezek szerint a 6V-tal nem kell törődnöm?
Jól számolom hogy a lentebbi rajzba az előzőleg linkelt 10w-os piros led esetén 1,2/1,05, azaz 1,14 Ω (vagyis az ehhez legközelebb álló ténylegesen létező) ellenállást beteszem és rendben vagyok?
Hírek.rss
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
] Konkrétan