Hali mindenkinek! Csak este tudok részletesen mindent megírni,mert most nincs időm annyi. Természetesen 3 fázisú.De láttam már ugyancsak házi gyártmányú 1 fázisút is ami kb 10..13 Kw -os.A B32 kismegszakító elbírta,igaz volt rajta frekiváltó,aminek az indulási áramlökés elmaradásán kívül számos más előnye is van.
Bocs, csak megszűrtem az információt Most,hogy a nem Óz a nagy varázslót tisztelhetem benned, őszintén érdekel ,hogy hogyan lett felépítve a rendszer. Bocs hogy pesszimistán álltam a dologhoz, csak általában nem valós rendszerekről írnak a fórumban.
Ez valós,akár meg is nézhető.Az alap,egy frascold S 533 Y félhermetikus kompresszor.Ez némileg brutál darab,de ilyen volt éppen.Neten van róla infó,akit érdekel,de el is küldöm ha kell.A többi cucc: swep lemezes hőcserélő - ezt újonnan vettem,hullott is a hajam a fizetéskor,de enélkül nemigen megy a dolog , folyadékgyűjtő tartály, cseppleválasztó és egyben hőcserélő-hővisszanyerő is,olajleválasztó,olajtartály,traxxoil olajszintszabályzó,és a szokásos szűrők,mágnesszelepek ,presszosztátok.A végére hagytam az elpárologtatót,ami egy régi 20 KW-os Nykku klíma kültérijéből van kialakítva. 4 részre osztott folyadékbetáplálás:adagolószelep+ventúri elosztó.A két ventillátor / 50 cm / ki lett cserélve csendesebb,de mégis nagyobb szállítóteljesítményűre.Ez a leggyengébb láncszem a dologban,jobb lenne egy legalább másfélszer ekkora,de akkor ez volt ingyen.A vezérlésről: Készítésekor kimondottan hőszivattyú vezérlő horror áron volt kapható,ráadásul a nyomástávadót sem kezelte stb. így saját kitaláció lett a dologból.Fontosabb elemei: Egy 3 relés szokványos hűtésvezérlő,ez kapcsolja be / ki, és a leolvasztást is ez végzi részben, ehhez a kapcsolójelet egy differenciál nyomáskapcsoló adja- ez figyeli a nyomáscsökkenést az elpár belsejében - így valóban csak akkor lesz leolvasztás amikor kell .A leolvasztás meleggázzal történik, egy mágnesszelep közvetlen az elpárba kapcsolja a nyomóoldalt, mint a blokkaggregátoknál..Van még egy csoportaggregát vezérlő,ami a nyomástávadó jelétől függően 4 fokozatban vezérli a frekiváltót-az meg persze a kompresszort. Igy volt egyszerű és olcsó,de bevált.Természetesen a nyomóoldalra szabályoz.Vannak még benne relék-mágneskapcsolók,fázisfigyelő és néhány időzítő.Megvalósítás: kint csak az elpár van ,minden más a falon belül a garázsban.Így hát némileg hallható is a működés,de ez nálunk senkit sem zavar. Hát röviden ennyi.Kérdésekre szívesen válaszolok,segítek ,ha tudok de csak általában késő este van jobban időm.
Végre valaki, aki látott mélységében gépet hőszivattyú oldalról is. Én gyáriakkal dolgoztam, de őszintén nálam a cserépkályha a nyerő. Ettől függetlenül ez egy jól megépített rendszernek tűnik, és örülök, hogy ilyen olcsón fűt. Szerintem egy modern kazán sem enne többet gázból, ugyanis valószínű a géped egy jól szigetelt házat táplál.
Hát a gáznál mindenképp olcsóbb,sokszor olyan príma minőségű,hogy szinte be se gyullad.De legalább a gázórát tekeri rendesen.Igazából onnan jött az építés ötlete,hogy javítottan néhányat,és nem tűnt egy bonyolult dolognak. Legalábbis a nagyobb hűtőrendszerekhez képest.Viszont a teljesítményhez,tudáshoz képest sokba kerül. / igaz nálunk mindennel így van./Volt hozzá sok mindenem,így nagyjából 250E be van mindenestől,és persze a munka.
Split klíma ha barbár módon lett leszerelve (csövek elvágva, ledugózás elfelejtve) aztán évekig állt így egy koszos, poros padláson azt megéri még felszereltetni vagy felejtsük is el az egészet?
Valószínűleg gáztöltés szükséges (teljes, új töltet)...ha még olyan hűtőközeg van/volt benne, amit az érvényes jogszabályok szerint forgalomban van. Ez minimum 10-15e Ft. Ennek van azért munkadíj vonzata is.
Erre jön rá a telepítési, szerelési költség...
És van egy bizonytalan klímád, semmi garanciával.
A szakszerűtlenül leszerelt és tárolt klíma önmagában is elég rendesen használhatatlanná tud válni, hisz a legnagyobb ellenség a levegőben levő páratartalom...
A por, egyéb kosz már csak ha a tortán....az nem számít, hogy kívülről mennyire poros.
Én a helyedben nem költenék a fent megemlített projektre. Túl nagy a kockázat benne.
Lehet hogy hülyeséget írok, de a többiek majd megírják.
Egyszerű változat:
1. Adott egy szoba.
2. Egy fűtős klíma.
3. Jó nagy sörkollektor.
4. Puffertartály (minél nagyobb, annál jobb)
A sörkollektor kilépő csövét a klíma kültérijéhez gyógyítjuk.
A klímától a csövet a puffer tartályokon keresztül vezetjük (maradékhő leadása).
Majd vissza a cső a kollektorhoz.
Éjjel csak a pufferben lévő levegőcső működne.
Ez csak egy Mórickarajz szerű leírás, de szerintem finomítva működne.
Honnan lehet tudni hogyha egy mobil klíma gázhiányos??? Hogyan lehet ezt kimérni, tesztelni? Mert jójó, fújja a hideget de a beszívott, kifújt léghőmérséklet különbség alapján meglehet tudni hogy na akkor megfelelő-e a működése vagy sem?
Más dolog: a kétcsöves és az egycsöves de ugyanakkora teljesítményű mobil klímák között mekkora a különbség a hűtésben?
Ha nincs gázműszered akkor egy hőmérőt dugsz a párologtató lamellái közé és méred a hőmérsékletet. 6-10 °C között kell lenni. Ha magasabb akkor gond van. Gázhiány vagy részleges dugulás vagy teljesítményvesztett kompresszor.
Mit értesz egy és kétcsöves mobil'klíma' alatt?
De mindegy is. Ha azonosak a teljesítmények akkor mitől lenne különbség?
Hőmérővel mérem, de viszont hogy veszem azt számításba hogy most pl 20 fok van a szobában, nyáron meg lehet vagy 35 fok. Gondolom az előbbi két esetben nem biztos hogy pont 6-10 fok közé fog esni a lefújt levegő nem?
Amúgy a kétcsöves mobil klíma az olyan ami a kondenzátora hűtéséhez a szabadból szívja a levegőt és oda is fújja vissza a már felmelegített levegőt.
Az egy csöves mobil klímánál csak egy kivezetés van, a szoba levegőjét használja a kondenzátora hűtéséhez és azt fújja ki.
Azonos teljesítmények mellett azért lehetne különbség hogy a kétcsöves mobil klíma az nem képez vákuumot a szobában, míg az egycsöves mobil klíma mivelhogy szív is ki levegőt így vákuum lesz aminek hatására a szoba résein áramlik be a meleg levegő. Tehát elméletileg a kétcsöves mobil klíma az jobban tud hűteni.... szerintem legalábbis.
Csak annyi, hogy a kétcsöves mobil jobb hatásfokkal esetleg gyorsabban fog hűteni.
Ha a lamellák között méred a hőmérsékletet akkor közel párolgási hőmérsékletet fogsz mérni. Mindegy, hogy hány fok van a szobában.
Persze azért nem árt ismerni a hűtőkör felépítését sem. Pl. milyen adagoló van benne? Van-e szabályzása a kondenzátornak? Ha van milyen?
Na hát ilyeneket tőlem ne kérdezz. Szerintem nincs ennek semmilyen szabályzása. Pláne ha abból indulok ki hogy üzem közben ha kihúzom majd rögtön visszadugom akkor a kompresszor hangos búgással reagál erre tehát még ilyesféle védelem sincs benne. Most vettem a vateráról egy mobil klímát 3500Ft-ért mondván gázhiányos és a ventilátor indul el csak. Nos én már fűrészeltem volna kútklímának mikor megláttam egy reléféleséget, elkezdtem buherálgatni aztán mikor kézzel zártam a relét indult a kompresszor és még hűtött is.
Mellékelem a gyári adattábláját, de fűtésre nem tudom rábírni pedig elméletileg fűtő klíma lenne az adattáblája szerint:
Ne haragudj, de semmit nem tudok lelovasni az adatlapról.
Hol volt az a relé?
Azért hővédelem biztos van a kompresszoron. Ne huzogasd ki-be mert úgy jár a kompresszor mit a kamaszgyerek a paplan alatt. Aztán mehet a kukába.
Fűtésre gondolom egy kapcsoló váltja át. Van benne egy vátószelep amit ilyenkor kapcsol az is lehet rossz vagy ne zár teljesen. Persze hőmérsékletekről még mindig nem írtál.
Szia! A mobilnál, de a régebbi sima on-off-s spliteknél sincs adagolószelep, illetve a kapilláris cső tekinthető annak.
Pont ezért , mert fix nyomáskülönbségre van belőve, fontos a kondenzátor nyomása-hőmérséklete.
A szóban forgó stiebel gépnél minden fapados,nincs semmi szabályzás , kivéve a hőmérséklet érzékelést.
Váltószelep tuti nincs benne. Végignéztem a vezetékelést, csak a kompresszorba mennek a kábelek és semmi nem utal arra hogy fűteni is tudna a gyári adattábláján kívül. A váltószelepet amúgy minek a környékén szokták elhelyezni?
Hőmérsékleteket még nem tudok írni, majd valamelyik nap mikor játszok vele.
De viszont van mégegy gond: albérletben lakok, semmiféle lyukat nem csinálhatok sem az ablakra, sem a falra. De viszont porszívócsővel meg tudnám oldani a kivezetést lyukfúrás nélkül is. Szerintetek ha a jó vastag kivezetőcsövet lecsökkenteném porszívócső méretűre, a szívócsővel együtt úgy mennyire lenne működőképes a dolog?
Nem túl jó megoldás, de működőképes. Ideiglenesen berendezett iroda, kWos technikával, a hűtést egy egycsöves mobilklímával oldották meg. Az ablak megnyitva, cső ki, a rés jól kitömve pokróccal. Nem esztétikus, nem ideális, ha nem a földszinten vagy nem kell betöréstől tartani, próbáld ki. Természetesen két csővel, egyet fent egyet lent. Akár még egy fa keretet is csinálhatsz. Másik opció leakasztod az ablakszárnyat, és helyette felakasztasz egy saját gyártásút, amin átmennek a csövek.
Szia!
A porszívócsövet felejtsd el!
Az nagyon karcsú.
Annyira felszökne a kondenzátor hőfoka/nyomása, hogy vagy a hővédelem kapcsolná le, vagy annak hiányában a kompresszor készül ki.
Tehát akkor porszívócsővel is működhet. De ha túlmelegszik a kondenzátor akkor az milyen hatással van a klímára?
AMúgy sajnos egy tetőtéri ablaknélküli szoba, a kivezetést és légbevezetést régi lefolyócsöveken oldanám meg.
Amúgy kútklímának egy mobil klíma mennyire megfelelő?
Mert ha gázhiányos vagy bedöglik akkor átalakítom kútklímává.
Vagy mégsem működne? Mert a porszívócső a gyári kivezetéshez képest tényleg igencsak karcsú. De viszont igencsak nagy nyomással nyomja a levegőt, de ugye gyárilag sem véletlen van rajta akkora cső...
Mert még a kivezetéshez szerintem el is menne, szerintem itt a bevezetés az aminél már beszívni nem nagyon tudná.
De egy próbát megér, úgyis kútklímának akartam.
Most reggel lemértem hőmérőkkel. Igaz a lamellákig nem bontottam le de elég közel mértem hozzájuk.
A beszívott léghőmérséklet (pincében volt) 12 C fok volt, a kifújt léghőmérséklet pedig lement egészen 2 C fokig.
Persze nem voltak rácsatlakoztatva a bevezető és kivezető csövek stb, a környezeti hőmérséklet 12 fok volt tehát igencsak ideális körülmények között dolgozott. Igaz kellett kb 10 perc üzem mire a lefújt levegő elérte a 2 fokot.
Ezekalapján szerintetek gázhiányos? De viszont szerintem 30 fokos bemenő levegő mellett jó ha lesz 20 fokos lefújt hőmérsékletem, pláne ha a porszívócsöveket is rászerelgetem. D
Sziasztok!Ha házfelújítás miatt le kell szerelni a klímát akkor utána újra kell tölteni a klímát, vagy bent lehet tartani valahogy?Ha újra kell tölteni akkor az mennyibe kerül, szerelővel és házilag ha lehet?
Üdvözlök mindenkit!
Látom, hogy sokan értenek a klímákhoz, remélem én is kapok választ. Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy ha pincébe szereltetném fel a klíma külső egységét, milyen nagy pince kellene egy 12nm-es helyiség fűtéséhez. Úgy hallottam, hogy a klímák 0 fokig tudják azt a hatásfokot, amit ráírnak, 0-tól lefele csökken a hatásfok. Meg tudom oldani azt is , hogy kivezetem a klíma által kifújt hideg levegőt egy 100-s csövön.
Végül is a föld hőjét használnám ki. Akár még azt is lehetne, hogy leteszek több méter hosszú csövet a földbe
és azon keresztül szívná be a légkondi a kinti levegőt.
Ez nyáron is jó hatásfokot adna és télen is.
Bármilyen ötlet, hozzászólás érdekelne ebben a témában.
Kényszerből szoktak légcsatornázva kültérit pincébe tenni, de akkora keresztmetszet kell mindkét oldalon, hogy ne fojtsd le a ventilátort. 100 az kevés lesz. d=400 inkább. Nincs kívül hely?
Hírek.rss
Most,hogy a nem Óz a nagy varázslót tisztelhetem benned, őszintén érdekel ,hogy hogyan lett felépítve a rendszer. Bocs hogy pesszimistán álltam a dologhoz, csak általában nem valós rendszerekről írnak a fórumban.
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
Aztán mehet a kukába. 
De viszont igencsak nagy nyomással nyomja a levegőt, de ugye gyárilag sem véletlen van rajta akkora cső...