Idézet: „Tudsz konkrét példát mondani amikor szabadon futással áll meg a motor és nem fékezéssel?”
Rengeteg példa van erre.
Szinte minden olyan motor, amit mágneskapcsoló, vagy lágyindító táplál, és nem fékmotor, az így áll meg
Frekvenciaváltós hajtásoknál a ventilátoroknál, szivattyúknál gyakori a szabadonfutásos megállítás.
Idézet: „Itt felvetődött bennem az a kérdés, hogy motor fékezése mivel történhet?”
Frekvenciaváltós hajtásoknál ahogy a többiek is már leírták: történhet lefutó rámpával (a frekvenciaváltó csökkenti a frekvenciát). Itt szükséges lehet a fékező ellenállás használata.
Történhet egyenárammal (DC fékezés). Ilyenkor a motor lassulása kevésbé kézben tartható (majd megáll valamikor).
Elektromechanikus fékkel (fékmotor) de frekvenciaváltós hajtás esetén ezt nem a motor lelassítására és megállítására, hanem a rögzítésre használják.
Idézet: „A fékmotor azt rá kell szerelni az asszinkron motorra? Az asszinkron motorok tartalmaznak féket?”
Az elektromechanikus fékkel egybeépített motorokat nevezik fékmotornak.. Nem csak aszinkron lehet természetesen.
Pl. emelőgépeknél alkalmaznak fékmotorokat, de ezeknek csak kis százaléka daru. Ezzel nem is merül ki az alkalmazási terület. Minden olyan helyen alkalmazzák, ahol meg kell akadályozni a az álló motort, hogy a tömeg/teher, stb elmozdítsa a helyéről.
Pl. szállítószalagoknál és szervó motoroknál is igen gyakori.
Egy másik topicban már kérdeztem az omron j1000-ről és kérdeznék ismét asszem itt a helye.
Nagyon nem ismerem a lelküket, de most kötöttem be 1 fázis betápról és szépen megy is. Viszont látom a papírján, hogy az "analóg input" bemeneti pontjainál egy 2 kohm-os trimmerpoti van. Ez szerint ha oda bekötök egy ilyet akkor gombnyomkodás helyett a potival tudom szabályozni a motort "remote" üzemben?
Köszi.
Idézet: „Ez szerint ha oda bekötök egy ilyet akkor gombnyomkodás helyett a potival tudom szabályozni a motort "remote" üzemben?”
A b1-01 (reference source) paraméter 1-re állításával tudod elérni, hogy a sebességet az A1 analóg bemenet (ahol a poti van) határozza meg.
Közben az S1 DIP kapcsolónak "V" állásban kell lennie, különben az A1 bemenet 20mA-es árambemenetként működik!
Eddig csak a magyar nyelvű rövid utasítás olvasgattam+ a paramétertáblát.
Akkor még tovább kérdeznék. Kellene rá tenni egy lábkapcsolót amivel indítani ill. leállítani lehet a frekiváltóra kapcsolt motort. (egy koszorúkötő gépen menne).
- Ezt akkor a digitális beneten az S1-SC pontokra kötött pl. mikrokapcsolóval megtehetjük? Persze gondolom akkor a paramétereknél b1-02-nél ezt szintén ki kell választani.
- továbbá nem jöttem rá, hogyan lehetne a relékimenetet arra használni, hogy azzal egy másik motorvezérlő relét indítsak? Ezt nem értem a paramétertáblából.
Két motor van a gépen együtt kell indítani és állítani, de csak az egyik sebességét kell szabályozni.
Idézet: „Ezt akkor a digitális beneten az S1-SC pontokra kötött pl. mikrokapcsolóval megtehetjük? Persze gondolom akkor a paramétereknél b1-02-nél ezt szintén ki kell választani."”
Pontosan!
Ha két motort teljesen együtt kell indítani, akkor indítsd mindkettőt a mikrokapcsolóval, ami a pedálban van.
Ha azt akarod, hogy a 2, motor akkor induljon el, amikor a frekvenciaváltós motor már elindult, akkor indíthatod a frekiváltó relékimenetéről (MA-MB-MC).
A H2-01 határozza meg a kimenet funkcióját. Ezesetben 0-ra (During run) kell állítani. A relékimenet bekapcsol, ha a frekiváltóra kötött motor forog.
Ha azt akarod, hogy a 2. motor csak azután induljon el, amikor a frekiváltós motor már teljesen kipörgött, akkor ezt a paramétert 2-re (Speed agree) kell állítani.
Ilyenkor a gyorsító rámpaművelet elvégzése után kapcsolja csak be a kimenetet, amikor a motor már teljes sebességgel forog.
Ilyen beállításnál vigyázni kell, mert ha menet közben eltekered a potit (azaz megváltoztatod a referenciát) akkor a frekiváltó rámpázni fog és arra az időre amíg gyorsul vagy lassul kikapcsolja ezt a kimenetet.
Kipróbáltam és egész jó lett.
A relékimenetnél van annyi, hogyha 0-ra (during run) állítom a paramétert akkor rögtön a gomb megnyomása után meghúz a relé, de kiesni csak a motor megállásakor esik ki a relé. Ugye itt még lesz valami kifutása a másik motornak. Ha 2-re állítom akkor meg felpörgés után húz meg, a másik motor meg már dolgozik.
Próbáltam a kifutási időt 0-ra levenni, de a kis 400 w-os motor majdnem felborult akkorát ugrott .
Meglehetne csinálni, hogy mindkettőt 0-ra rakom, de szvsz nem tesz jót sem a frekiváltónak sem a motornak.
Idézet: „A relékimenetnél van annyi, hogyha 0-ra (during run) állítom a paramétert akkor rögtön a gomb megnyomása után meghúz a relé,
...
Ha 2-re állítom akkor meg felpörgés után húz meg”
Így van erre lehetett számítani (pontosan ezt írtam le előre).
Igazából az lenne a jó ha rögtön húzna és rögtön ki is esne, nem venné figyelembe a felpörgést és a kifutást, de szerintem jó lesz majd valamelyik módon. Aztán megszokják.
Akkor állítsd a relé funkcióját during run-ra, a motor leállítását pedig szabadonfutásra. Akkor nem lesz a motornak "kifutása" és a relé azonnal el fog ejteni, ahogy megszűnik a start parancs.
Szia! Valóban, és ez valahogy elkerülte a figyelmemet a paramétertáblában. Mikor először láttam, hogy "nehezen" áll le azt kerestem hogyan lehet rövidíteni az időt aztán közben ki is lehet iktatni a kifutást.
Sajnos nincs elég tapasztalatom a frekiváltós témában, ezért segítségeteket szeretném kérni.
Adva van egy egyetemes marógép, amihez már csak alkatrészt sem gyártanak vagy 20 éve.
Variátorszijas megoldással lehet a fordulatot fokozatmentesen állítani rajta, ami most kissé széthullott.
Ilyen méretű variátortárcsa párok nem kaphatók hozzá, csak hasonlóak, amivel még sok gépmunka maradna ránk. (ami van, az is 470k Huf...)
Ekkor jött az ötlet, hogy egy fix áthajtást téve a gép főorsója, és a motor közé, frekvenciaváltóval megoldható lenne. Teljesen meglódult az ötletáradat, amit az én felvetésem tört ketté....
Sok menetet is fúrunk a géppel, zsák-, és átmenő furatba is, ami a gyors forgásirányváltást igényli...
Két mágneskapcsolóval, trafóval meg még pár alkatrész segítségével ez is megoldható, de nincs tapasztalat arról, hogy a frekiváltó mennyire tolerálja a hirtelen, lökésszerű áramingást a kimenetén, vagy van-e olyan típus, ami a forgásirányváltást pillanat alatt tudja...
Azt már nem is említem hogy a szabályzó potit ki kell vezetni a kezelőpanelhez, mert az állandó forgácseső miatt dobozba kell tenni a ketyerét...
Szerintem megoldható a dolog.
Én egy legalább 2.2kW-os kimenő teljesítményű 400V 3f frekvenciaváltót választanék hozzá fék opcióval és fékellenállással.
Valami FLUX és vector controlt is tudó típust keresnék. Bár az utóbbi eléggé alap, az előbbi elnevezése meg eléggé gyártó függő.
A kimenetére nem tennék mágneskapcsolót, max. biztonsági lekapcsolás funkció miatt de semmiképp üzemszerű kapcsolásra és nem irányváltás miatt.
Ha a gép egész napos és nem alkalmi, szakaszos használatra van, akkor lehet kelleni fog a motorra kényszerhűtés is.
Nem szeretnék butaságot kérdezni, de ez működni fog alacsony fordulaton is? Menetetfúráshoz alacsony fordulat és úgyahogy közepes erő kell. Elég lesz ehhez az 1.5 kw-s motor?
"Elvileg" egy jó frekiváltóval a motor képes leadni a teljes nyomatékát kis sebességen is.
Gyakorlatilag néhány Hz környékére ez annyira nem szokott igaz lenni közönséges motornál. Spec motorral és zárt hurkú vezérléssel megoldható.
Mennyire kicsi az a kicsi? A névleges fordulat hány százaléka? Szerintem 10Hz alá (20%) nem érdemes menni csak ha nincs teljes terhelés vagy ha van a motoron jeladó.
Én csak elég távoli tippeket tudok adni, esztergára még nem raktunk frekvenciaváltót, nem ismerem a viszonyokat.
Ha belefér a költségvetésbe esetleg vehettek 3kW-os frekiváltót és ha a későbbi tapasztalatok indokolják a motort le lehet cserélni nagyobbra.
Hello! Tennél e fel képeket a marógépről? Meg még azt kérdezném a menetfurás az milyen szerszámokkal befogókkal történik? Mekkora menetek? Én CNC marógépen dolgozom furunk is meneteket rendesen ott sem hirtelen áll át egyik irányról a másikra a gép, azt is frekiváltó hajtja. Sőőt ha jól tudom nem is célszerü hirtelen váltani, inkább megáll majd visszafelé indul. A szerszám mozgást mi követi a befogó? Itthoni oszlopos furógépemen próbáltam én is kiváncsiságból a menetfurást tökéletesen müködött alacson fordulaton, 1.1-es mocival meg áttétel. Igaz ez M6-os menetfurás volt de vitte. üdv
Gépi menetfúrókkal dolgozunk, 3-500-as fordulat mellett, a menetemelkedés viszi a menetfúrót előre, és "kézzel kísérjük" a főorsót a karjával..
A hirtelen forgásirányváltást azért írtam, mint feltétel, mert a srácok, akik a géppel dolgoznak, nem várnak a lassulásra.. Pláne, hogy zsákfuratban nem is lehet, ott azonnal fordítani kell.
A gépen használunmk ER partonos befogókt, és egy 40-es morzekúpos, bkny. kulccsal megszorítható tokmányt..
Én is dolgoztam CNC-vel (Fanuc, Heidenhain 530), tudom, hogyan miként működik, pont ezmiatt is gondoltunk frekiváltóra, csak itt nem tudok a dolgozóba programozni egy furat mélység adatot, amihez majd kiszámolja, hogy mikortól kezd el lassítani, és fordítani...
Tapasztalatból mondom, az ember úgyis ütni fogja.
Viszont továbbgondoltam sajnos..
A motor nyomatéka adott, bár nem tették nyilvánossá a gép gyártói.. Viszont ha a variátoros váltóval csökkentjük a fordulatszámot, a főorsón a nyomaték növekszik..... Ezt nem tudja a frekiváltó, és ezért nem is lesz jó...
Köszönöm a segítséget, a hozzászólásokat!
Hát elég hirtelen a forgásirányváltás a frekiváltónál is kb mintha egy menetfuró ciklus lenne. Na nem olyan mintha egy irányváltómüvel vagy egyéb eszközzel váltanál. De ahogy megfigyeltem vezérelve áll meg és indul ujra, de nagyon rövid idő alatt, attól is függően milyen fel-lefutási időket állitasz be. Én javasolnék egy frekiváltót meg egy menetfuró befogót. A befogó az racsnizik ha leér a furat fenekére aztán már csak irányt kell váltani. ?
Sziasztok! Tudnátok segíteni abban, hogy egy Yaskawa G7 frekiváltó belső kapcsolási rajzát hol lehet megtalálni? Nem a User- vagy Technical-manual-ra van szükségem. Elromlott, és meg szeretném javítani. Köszi a segítséget
Hali Szirty, igen az a szervo, igazibol az érdekelne, hogy ez az ipos ez mit csinál? szoval valami általános átfogo ismeretet szeretnék szerezni roluk..
Elöre is köszönöm ha valaki szán rám pár percet.
Amugy multkor amiket tanácsoltál, nagy segitség volt.
Az IPOS program az, ami megmondja mikor mit csináljon a szervó.
Vannak gyári IPOS alkalmazások, amiket rá lehet tölteni a Motion Studio-val. Pl. bus positioning, extended bus positioning, repülő fűrész, maradék út pozícionálás, szinkron, CAM, stb.
Tehát a környezet jelet ad a drive-ban futó IPOS programnak, mire az elvégzi az adott jel hatására a kívánt dolgot, visszajelez ha kell.
A környezetből érkező jel jöhet a digitális bemeneteken vagy buszon is pl. egy PLC-ből.
Pl. a busz pozícionálás IPOS alkalmazás annyit csinál, hogy terepi buszon érkező pozícióra szépen elsétál, és szól ha odaért. Közben meghatározhatod a sebességet, gyorsítási és lassítási rámőát, visszajelzi az aktuális pozíciót, van referencia felvétel mód, stb, stb ami ehhez kell.
Akkor ha jol értem ez az ipos program azt csinálja, hogy a jelado jelét feldolgozva ott állitja meg ahajtást a beálitott paraméterekkel amit én pl profibuson meghatározok neki?
Hírek.rss
