|
|
| Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006 |
|
|
|
|
|
Üdv
A mestermű lemaradt.Bocs Bmp nem ment.
Üdv |
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Ez nem rossz, javaslok rá valami racsnis dolgot, mert annál nincs rosszabb, mikor felkűzdöd és mivel feszíted a huzalt, ha elengeded a kart, akkor visszapörög.
Egyébként a legötletesebb megoldás Gábor tekercselője. Ő úgy készíttette el, hogy egy 1/4-es fogaskerék áttéten egy kiszuperált akkusfúróval hajtja a csévét. Erre már Én terveztem Dumatyi segítségével egy félmechanikus számlálót HAL elemmel. A fúrót egy egyszerű PWM szabályozza a saját kapcsolóján felül.
Ezt már nem egyszerű elkészteni, de nagyon megéri, ha az ember több trafót is készít. |
|
|
Köszönöm! Első körben ilyet készítek, de elképzelhető, hogy idővel fejleszteni fogom!
Üdv. |
|
|
Azért a PCL, és az EL nem teljesen azonosak. A PCL kisebb teljesítményű (áramú) cső, ezért valamivel magasabb terhelőimpedanciát "kér" (El --> 8k; PCL--> 10k). A fűtésük igen drasztikusan eltér, de azt is lehet párhuzamosan - trafóról - fűteni.
Idézet: „Egy mindenki által jól ismert oldalon találtam egy cikket, amiben El84 PP erősítő kimenő trafója egy 230V/ 2*270V -os példány volt. ”
Idézet:
„Kiszámoltam, hogy 8 Ω -os illesztéshez kb 18V-os szekunder kell.”
Nem teljesen értem, mit akarsz ezzel mondani. 18V 8 Ω -on durván 40W teljesítményt jelent, erre a 2 PCL nem képes. Ha pedig azt, hogy a 2x270V-os tekercsrészlet a primer, akkor a 18V-ra ez 30-as áttételt ad, ami valóban jól közelít a szükséges 32-eshez. A "szentségtörés" szó esetedben valóban nem túlzó.  |
|
|
Idézet:
„Azért a PCL, és az EL nem teljesen azonosak. A PCL kisebb teljesítményű (áramú) cső, ezért valamivel magasabb terhelőimpedanciát "kér" (El --> 8k; PCL--> 10k). ”
Szerintem meg tök mindegy gyakorlatilag. E/PCL82,86, EL84, EL90, (6P1P, 6V6) 8K-ra illeszve jó. Az más kérdés, hogy melyik csövet hogy állítjuk optimális munkapontba. |
|
|
Sziasztok!
Okozhat-e gondot, ha egy előfok cső, és egy egyenirányító cső között mindössze 4 cm a távolság? Konkrétan az E180F-ről, és az EZ80-ról lenne szó. Utóbbi csak az előfok áramát (max. 5 mA) egyenirányítaná. A melegedéstől nem tartok, csak, hogy brummos lesz. |
|
|
| Teljes mértékben egyetértek. Ha új trafó lenne, azért 10k-ra illeszteném, ha 8k-s trafó van, akkor viszont az általad felsorolt csöveket gondolkodás nélkül. |
|
|
Itt az említett cikk.
Ha azt mondjátok hülyeség, akkor más megoldást keresek |
|
|
| igértél nekem adatokat a hálózati trafóról... Kérlek, segíts!!!! |
|
|
| Így azért már más az ábra (a cikk elolvasása után), azt nem értettem, hogy a 230V-os tekercset mire használja (azt adtad meg kiindulási értéknek). A fűtéstekercseket sorba kötve kapta a szekundert. Így már érthető, ezt valóban kipróbálhatod. |
|
|
| Bocs nem vagy elfeledve csak sok a gondom hirtelen , de pótolom az igéretem ... |
|
|
Nem 1000% de a következő feszültségekre van szükség :
2X420Volt az anód feszültségnek .
12,6Volt 1X-2X-4X a GU50 fűtésének .
6,3 Volt a meghajtó panel részére és esetlegesen a kijelző cső részére .
90-100Volt a negativ fesz részére .
200-220 Volt a G2 rács részére ami stabilizált tápot igényel .
Ezek a feszültség értékek mind AC adatok ezeket szorozva 1.3 - mal és az a DC feszültség .
Mindez egy 26 cm2 -es vason ami olyan 600-650 Watt körüli trafót tesz ki . |
|
|
Helló !
Lenne egy problémám a próbapanelomon, de nem jöttem rá a hiba okára, ezért kérnék segítséget.
Van 2 előfokcső (fele használva), és egy végfokcső.
Ha bedugom a gitárkábelt a jack aljzatba, leeseik a végfokcső nyugalmi árama. 42 mA-ről kb. 18-ra. Ha kihúzom visszamegy amennyire kell.
Nem értem mi az összefüggés az aljzat és a végfokcső közt, dehát ez van.
Cseréltem: gitárkábelt, előfokcsövet (az elsőt), végfokcsövet, jack aljzatot, fő tápszűrő elkót, ill. újraforrasztottam a testpontokat.
Akkor is ezt csinálja. Régebben nem csinálta, aztán egyszer csak elkezdte.
A feszültségek megvannak mindenhol.
Nekem a test a gyanús, mert csak azon keresztül kapcsolódhat össze a jack a végfokcsővel, de nem találtam semmi hibát.
Valakinek esetleg valami tippje ?  |
|
|
Mondjuk a táprészt nem forrasztottam újra. Lehet hogy ott a hiba.  |
|
|
Szia varttina! Nem javaslom az Általad vázolt felépítést, az esetleges brummon kívül az egyenirányítás egyéb "melléktermékei" is gondot okozhatnak  |
|
|
| Gerjedésre tippelek... Legjobb lenne, ha láthatnánk a rajzot... |
|
|
Gerjedés ?
Hangban semmi gond, csak a szokásos "morgás" az árnyékolatlanság miatt.
Amit még észrevettem, hogyha rátenyerelek a gitár húrjaira, akkor is csökken a végfokcső árama. Mondjuk a brumm is.
Szóval mintha minél több testet kapna, annál kisebb áram folyik a csövön.
Biztosan valami nagyon egyszerű oka van, csak meg kellene találnom. |
|
|
| Én is pedig valami ilyesmit sejtek, mert az előfokozatok nem szólhatnak bele a munkaponti viszonyokba. Egy gerjedés viszont eltolhatja a rácspotenciált, és az kiválthat ilyen mértékű áramcsökkenést is. |
|
|
Sziasztok!
Szerintetek melyik kapcsolás technikában érdemesebb használni a 6as7g csövet?
PSE-ben, vagy az alábbi SEPP-ben? |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Mik vannak ! Ilyesmiről nem is hallottam még !
Egyedül az első előfokcső vezérlőrácsa előtt előtt nincsen gerjedésgátló ellenállás ellenállás, de majd kipróbálom azzal.
A másik kettő előtt van 5-6 KOhm körüli.
Vagy esetleg mekkora kellene ? (ha ez kicsi)
Majd megmérem gitárkábel nélkül, ill. vele a vezérlőrács potenciálját. |
|
|
Ezért kéne valamilyen módon méricskélni. Látatlanban természetesen csak tapogatózunk, minden konkrétum nélkül.
Próbálj valami műszert rátenni a kimenetre AC állásban, hátha indikál valami kimeneti NF jelet, amire a füled már nem képes. Az a baj, hogy erre a multiméterek is kevéssé alkalmasak. De hátha látsz valami változást.
Az elmélet szerint egyenáramú viszonyokat nem befolyásolhatja a bemenetre kötött (elviekben mindentől elszigetelt) gitárcucc. Pláne nem, több fokozattal előrébb. Azonban ha a végcső csatolókondenzátorán igen nagy váltakozófeszültség jelenik meg, az a pozitív félperiódusokban létrehozhat rácsáramot, ez viszont tölti a csatolókondenzátort. A kondenzátor töltési feszültsége a meghajtócső anódfeszültségéhez viszonyítva lejjebb tolhatja a végcső rácsát. Ez áramcsökkenéssel jár.
Ha gerjedés van, nem feltétlenül a gerjedésgátló ellenállások hiánya váltja ki (a végcsövön fontosabb, mint előrébb). |
|
|
Szellemes kapcsolás, bár 83-al 6AS7-et hajtani, nem tudom... Mindenesetre sokkal barátságosabb kimenőt lehet kreálni hozzá, mint egy PSE-hez  |
|
|
Elkészült a PCL86PP-m!
Nagyon szépen szól
Köszönöm Cirokl a segítséget! |
|
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
|
|
|
Szép lett és ötletes dobozolás , bár én már láttam de a belvilágról is tegyél föl képet ha megkérhetnélek .
A segítség a legkevesebb amit megtehetek így a távlatokból , néha kicsit lassú de látom megy ez neked szépen csak így tovább...  |
|
|
Elmesélem Neked, milyen egyszerűen is létrejöhet gerjedés.
Kaptam egy 6P15P csövet, amit - kíváncsiságból - összehasonlítottam a 6P14P-vel (Erre az adott okot, hogy a csövek paramétereit nem lehetett a gyári görbék alapján összevetni, mert az egyik 150, míg a másik cső 250V-os segédrács feszültséghez tartozó görbesereget mutatja. A neten utánanézve - egy idegennyelvű fórumon - azon filozofáltak, hogy a csövek belső elrendezése [rácsok távolsága, menetemelkedése] eléggé egyformának tűnik, így lehet, hogy Szergej - a csőtervezéssel megbízott mérnök - nem akart semmit vesződni a 6P15P megalkotásával, hanem a 6P14P bekötését kicsit módosítva, és más segédrács feszültségen megadott görbesereggel "létrejött" az új típus. No, ezt én kicsit hiteltelennek találtam [ bár, akkori Szovjetunióban ez akár meg is történhetett volna, a roppant "okos" kommunista vezetőknek ez eladható lett volna, de azért ott voltak a hozzáértők is], ezért úgy határoztam, hogy pár ponton összehasonlítom őket. A próbáknál azonnal kiderült, hogy ténylegesen egy másik csővel állunk szemben. De a lényeg nem ez. A mérőáramkört a lehető legegyszerűbbre építettem meg. A G2-t stabilizált feszültségről állítottam be, míg az anódfeszt egy 260V-os nagy teljesítményű tápforrásról fedeztem. Az anódkörbe egy viszonylag kis értékű ellenállást kötöttem [ pár 100 Ω -ot, ezen mértem az feszültségesést], míg a G1 feszültségét egy 10k-s potival osztottam a rácsra [és ezt mértem], kb 15V-os stabilizált forrásból.) Egy bizonyos állást elhagyva a 6P15P-nél megváltozott minden mért adat. A G1 feszültsége nem követte a potméter állását, és az anódáram is lezuhant. No, ilyenkor nem tudja az ember megmagyarázni, mit lát. De a szkóp szépen mutatta, hogy az anódon lévő DC vonal szinte teljes képernyőnyi "vastagodást" mutatott. Vagyis immáron a DC feszültség mellett ott volt annak az 1 fokozatnak a gerjedése! miatt előálló váltakozó összetevő is. [ a frekvenciát nem vizsgáltam, de valószínűleg az több 100kHz, és pár MHz közé eshetett]. |
|
|
Szép munka, Gratulálok. A belvilág azért érdekelne, hogy megtudjam, nem egy repülő szerkezettel van dolgunk?  |
|
|
| Köszi, akkor azt építem meg! |
|
|
Jó amit írtál. Vigyázni kell az orosz csövekkel erősítőt építőknek. Pl. az általános nézet, hogy a EL84=6P14P.
Nos ez így nem igaz. Csak hasonló. Ha utánabogarászol, más minkaponti beállítást adnak meg az oroszok, és ha tovább kutakodsz, a jellegörbéből kiolvasható, Hogy az EL84 munkapontjába állítva a 6P14 árama 25%-al eltérő. Az már csak hab a tortán, hogy az orosz adatlapok szerint a sima 6P14P és ennek ipari (EV) változata is más áramot produkál ugyanabban a munkapontban!! |
|
|
| Erre jó megoldás az állítható előfeszültség. Nem? |
|
|
Hírek.rss
