na szal a 2 zöld dióda az B50 0685
a másik + vmi ruszki dióda de a nyitófeszük kb 1 forma
ebből mit lehet + állapítani?


üdv!

Helló!

Kérdésem lenne, adott egy gyárilag váltóáramú hegesztő, amit átalakítottunk egyenáramúra. Szépen emgy is meg midnen, csak a bázikus pálcákat nem viszi, mindig odaragad, vagy scak angyon rövid ideig. a Diódák egy másik hegesztőből vannak, szóval áramot barják az biztos. A másik érdekes dolog az, hogy a gyári egyenáramú hegesztőben 6 dóda volt benne, hogy is van ez? Létzik iylen egyenirányítás, esetleg lehet ez az oka annak, hogy nem viszi a bázikus pálcát, hogy csak simán 4 diódával egyenirányítottuk?

üdv

Az a másik hegesztő háromfázisú?

Hegesztéshez nem értek, de nem lehet, hogy a bázikus pálcához folyamatos áram kellene, nem ilyen megszakításokkal teli, mint az egyenirányított színusz?

A kimenetre szoktak egy pöpecül méretezett fojtót is tenni, az egyenirányító után ami simítja picit a kimenetet, de ekkora áramra fojtót csinálni nem egyszerű.

Szerintem a 6 dióda 3fázisra utal, aminek egyenirányítva sokkal kisebb a hullámossága és az áram sem szakad meg.

Mi az hogy rövid ideig odaragad? A bázikus elektródát pozitív pólusról kell általában hegeszteni, és természetesen kiszárított állapotban! Az elektróda vége be van vonva gyújtássegítő anyaggal, ha az első gyújtás után még egyszer akarod gyújtani, le kell a végéről szedni a bevonatot (vagy erősebben odakoppintani az anyaghoz) persze azért a rutin nem árt! :yes:

Begyulladni begyullad, csak nem marad meg az ív, akkor odaragad és úgy kell lerángatni onnan. A hegesztő most 230 ről üzemel, de tundna elvileg 3 fázis ról is menni mert rajta van a dobozán egy kapcsoló amivel lehet állítani a feszt, mondjuk érdekes, hogy nem lehet abba az állsába fordítani, és 3 fázisú bemenet sincs rajta, csak egy sima villsádugó. A trafó primerjén 3 kivezetés van, gondolom, nem 3 fázis miatt, vagy mágis, csak nem lett bekötve az az opció?

A bázikus pálcák nagyon szépen hegesztenek, inverteres hegesztővel, szóval azokkal baj nincs.

Hát, nekem van egy régi Iskra hegesztőm, aminél szintén van ilyen átkapcsolási lehetőség, de ennél azt jelenti, hogy nem 230V-ról, hanem 400V-ról üzemel a trafó primere, és így nagyobb teljesítményt küld át a szekunder oldalra (ez a hegesztő kb. 5-ös pálcát is lazán visz, természetesen csak barkácsjellegű felhasználás mellett, nem napi 12 órában). Ennek sincs háromfázisú bemenete, egyszerűen a villásdugó két villáját két fázisra kell kötni egy átalakítóval, tehát arról szól a dolog, hogy két fázis közé kapcsolódik, de továbbra is egyfázisú hegesztőként működik. Ha a hegesztő háromfázisú lenne, akkor ahhoz háromfázisú transzformátor is tartozna, ami láthatóan eltér az egyfázisútól.


Akkor szerintem az lehet a gond, hogy az áram nem olyan az egyenirányítás után, mint amilyennek lennie kellene. Lehet állítani a hegesztő áramát? Ha túl kicsi az áram, akkor szoktak a pálcák leragadni.

Csak simán a diódáról hegeszteni nem lehet, kell az egyenirányítás után egy szűrő ami simítsa az áramot! A szűrő lehet induktív, vagy kondenzátoros! :yes:

Taki33nak igaza van. Kell a szűrő, és mind kettő ( induktív, kapacitív )
A kondenzátor 10000-20000uf között kisebbet kár beletenni, nagyobb felesleges. Ellenállás 150-220 ohm ez csak azért kell, kisüsse a kondit ( amikor leteszed, ne szikrázzon )
Induktivitás igaz kezdetleges de 8x8x8 cm trafólemezre 20-50 menet szekunder huzal kell feltekerni ha vastagabb a huzal nem gond sőt az a igazi. Próbálni kell. Ahol jónak találod a varratot, rögzíted a huzalt és kész.
A trafónál csökkenteni kell, a feszültséget. Sima váltakozó feszültségnél, kb.:24-28 V kell a hegesztéshez. ( nem az ív fogáshoz ) Egyenirányítás, kondival ez a feszültség 30-35V. Az lesz a gond, hogy kifújja az anyagot, nem össze olvassza. Ezért vissza kell menni erre a feszültségre. (24-28V) Vagy vastagabb pálca.

A trafó állítható, a vasmagot lehet mozgatni benne. A szűrőröl eddig nem hallottam, hogy kell, de nem tűnik bonyolultnak, úgyhogy meg lesz építve. A trafó kimenetén 70V körüli AC mérhető, ami hegesztés közben leesik 30V ra. Erre a feszre jó nagy kell majd, jók a sima bopltban kapható kondik sorbakötve, vagy vmi speciális kell?

üdv

A másik hegesztő amiből a diódák vannak az 3 fázisú volt, igen.

Nem kell bele semmilyen szűrő! A bázikus pálcához nagyon kevés az a 30V!!!

Na előkotortam a hegesztési könyvet, hogy lásd, miről is van szó!

ÜDV, Már éppen fel akartam tenni azt a kérdést, hogy lehet-e sorbakötött akkumulátorokkal hegeszteni. A belinkelt könyvben már az elejét el lehet olvasni. Ha esetleg valaki itt többet is tudna erröl a hegesztési módról

Hello. Lenneegy kérdésem: nagy teljesítményű szelén egyenírányítóval nem lehet egyenirányítani a heggesztőtrafót?(160A-rt).De lehet h. hülyeséget beszélek, mert még elég kezdő vok ebben.

Hali!
Nekem is van egy réges-régi hegesztőtrafóm, ami üresjáratban 80 Voltot ad le, és nekem is van 4 darab ugyan olyan szovjet gyártmányú dióda mint "Zoly15"-nek plussz hűtőborda. Csak az a kérdés, hogy mivel nem lehet benne a vasmaglégrést változtatni (egybe van), milyen módon tudnám szabályozni az áramerősséget:? Valamint e szabályzót a primer vagy szekunder oldalon kell beépíteni?
Előre is köszönök minden hozzászólást!

Sajnos nem találtam hozzá adatlapot, de ha valakinek mond valamit akkor ez van ráírva a diódákra: B25-7 0787 CCCP. a Hűtőbordával szerintem elég lesz . De bármilyen tanácsot szívesen fogadnék!

Amíg nem voltak megfelelő diódák, szelénnel egyenirányítottak. Ha van belőle elég, meg lehet oldani velük, a zárófeszük 20...24V körüli, tehát legalább 4-et kell sorbakötni. Ilyen egységekből aztán annyit kell párhuzamosan kötni, hogy az áramot tudja. Ha túlterheled, átüt és gyanús - rohadt káposzta - szagot ereget.

Én a képről max 15mm átmérőjűnek nézem őket, ez méretre is kicsi. Aztán az a B25 az lehet 25A, ami a mérethez illik is.

Szóval kicsik.

Szóval kicsik. . Kár értük, de köszi a gyors választ

Engem lehet érdekelne köszi

Az E-re, de az I-ket is célszerű rátenni, csak pár mm légréssel! (Nem átlapolva!)

Ahogy Sebi mondá, ezek csak 25 A-es diódák, de ezt úgy kell érteni, hogy a rajtuk folyó átlagos áram lehet 25A, viszont graetzben csak a fél periódus folyik egy diódán, aztán fél periódusig pihen, ezért 50 A-ig biztonságosan használhatók, ráadásul ezt 80...90 fokos tokhőmérséklet mellett is bírják, de szakaszos üzemben, netán ventillátorral hűtve valószínűleg nem lesznek ilyen forrók, szóval nem elvetendő ötlet őket használni. Nagyon jó "kis" diódák ezek! (Sacc/kb. inkább 30 mm körüli az átmérő, bár most nincs előttem egy sem, hogy lemérjem.)

Köszi, én is gondolkoztam rajta, hogy megfelelő hűtéssel jó lenne, de találtam egy 150 amperres diódákat, amikre most alkudozok, ha nem jönn össze lehet megpróbálom

köszönjük

szkenneld be 300dbi -vel, utána pedig pl. paint-el konvertáld át rendesen .jpeg -be.

Olvastam hogy 3 fázisú trafót 6 diódával lehet egyenirányítani. Egy rajzal megdobna valaki? Köszi!

OK! Itt van. Elsősorban delta kapcsolású rendszerekben alkalmazzák!
Csillagkapcsolású rendszernél 3 dióda is elég. Ott a - pont a csillagponton kébződik...

Azért tegyük hozzá, hogy a háromdiódás módszer egyenárammal előmágnesezi a transzformátort vagy a generátort, ezért csak kis teljesítmény esetén alkalmas (ott meg felmerül a kérdés, hogy minek egyáltalán három fázis).

Hali!
Na megépítettem az egyenirányítást, a diodák nem melegednek számottevően, puffer és minden nélkül nem vettem észre semmi változást, na de amikor 10.000 µF kondit raktam bele de folytótekercset nem készítettem el, a hegesztés egészen megváltozott. A lakatfogóval mértem az áramerősséget de az össze-vissza ugrált. Az ív sokkal fényesebb volt mint eddig és szerintem melegebb is. Az ívet nehezebb volt begyújtani és sokkal másabb volt a hangja is. A varrat is másabb lett. Van valakinek ötlete, hogy a pufferkondi mit okozott?
Előre is köszi.