Fórum témák
» Több friss téma |
Az oldalon megjelenő cikkünknek nyitottam ezt a topicot, hogy itt megtudjuk osztani egymással a tapasztalatainkat és ötleteinket.
Olvastam hogy gyári ajánlás szerint 100-110°C kell a lamináláshoz. Na már most nekem állítható hőmérsékletű laminálóm van, mit ajánlotok mennyire állítsam be? Mert azt sem tudom hogy ha beállítom 100°C-ra akkor a gumihengerek vagy a fűtőszál hőmérsékletét méri, mert nem mindegy.
A 100°C gyári laminálógépre vonatkozó adat, amit a gép egy kijelzőn mutat, de arról semmilyen információ sincsen, hogy ezt az értéket a hengerek fűtésénél, a hengerek palástfelületén vagy a laminálandó lalpon méri.
Mi 100°C-ra melegítettük sütőben, és az sok volt neki, a hibáknál van róla kép is. Én max 90°C-t javaslok. De próbáld 70°C-ról, ha átment a gépen és kihűlt, a sarkának nem szabad felválnia a panelről, ha a polymer réteg felválik, kicsivel magasabb hőfokon ismételd meg a laminálást. Majd Bence laminálóján megmérjük a pontos hőfokot, de az a fajta lamináló, olyan hogy a hengerek alatt és felett van a fűtőegység, az adja át a hőt a gumihengereknek, és biztos vagyok benne, hogy nem tud 100°C-t átatni a panelnek.
Még azt sem tudom hogy egyáltalán képes-e fogadni egy nyákot a lamináló, mert ilyenre még nem volt használva, csak szeretek minél több infót összeszedni mielőtt kipróbálok valamit. Elég olcsón ki lehet így hozni a nyákokat. Még az érdekelne, hogy szi-ti -vel is elő lehet-e hívni? Természetesen nagyon nagy higításban.
Nem tudom, hogy a sziti mit tartalmaz, rémlik valami, hogy lefolyó tisztító, és hogy az a P20-hoz jó, de az esetben az Nátrium hidroxidot(NAOH) kell, hogy tartalmazzon, az meg nem jó, az leviszi az egészet, az az eltávolítója. Csak azt tudom javasolni, hogy próbálkozz vele egy rontott panelnál és ha sikerül, ad itt közre.
De szerintem a mosószóda elég olcsó, mondjuk egy 1/2kg-os kiszerelésben, 250-400Ft a neten, és nagyon sokáig elég, viszont jó előhívásra is meg eltávolításra is töményebben.
Igazán tehettél volna be egy cikkre mutató linket, mert a cikkek között nem találom.
A fóliához az én laminálómat 120 fokra állítom. Először hidegen hengereljétek a bemenő csíknál kétfelé ujjal nyomjátok rá, ettől már elég erősen rátapad az a pici rész, lamináláskor 45 fokos szögben tartsátok el a nyáktól és lehet finoman húzzátok visszafelé. Ezzel ráfeszül és sima lesz. Ezután körbe lehet vágni ha nagyobbat tettetek rá, ilyenkor leszedni már lehetetlen, mert inkább a felső takarófólia válik el a lakktól mintsem a lakk a nyáktól. Kötelező is körbevágni, mert melegítéskor hajlamos a hengerre olvadni a fölös lelógó fólia, ami a következő hengerelésnél előszeretettel visszamászik a fóliás nyákunkra. Megijedni nem kell, finoman körömmel le lehet kaparni mert a felső fólia megvédi a lakkréteget.
Ilyenkor télen élmény laminálni, nyáron meg rémálom, mert amint a 30 fokos panelhez ér a 25 fokos fólia, azonnal tapad. Érdemes betenni őket a hűtőbe mielőtt laminálni kezditek. A sütő teljesen rossz ötlet! Nem csak a hőfok van megadva, hanem a sebesség is is amivel laminálni kell. Lamináláskor a fólia egy egy csíkja kapja csak a hőt miközben préselve van, persze hogy sütőben felhólyagzik, ez nem a lötstop, azt is először előhívni +uv-zni és utána szabad csak sütni. Előhívni a közönséges szóda 1%-os oldatával kell, egy liter vízbe 10gramm. Nem jó a 3+ százalékos mert az nem hívja elő. Ezzel sokat szívtam csináltam egy töményet hogy hamarabb lekapja, és egy istennek nem jött, majd vízbe raktam és elkezdett lejönni. Ezt váltogatva 10 perc alatt el lehetett érni eredményt de kínkeserves volt. Gondoltam egyet csináltam egy egy százalékost, és 5 perc alatt tökéletesen elő lett hívva. Arra figyeljetek, hogy előhíváskor a minta megvan, de egy lehelet vékony átlátszó hártya még lehet anyákon, ez megvédi a maratástól, tehát ezt is le kell oldani. Az egyetemen ezt az oldatot 1-2bárral spriccelik a nyákra, az gondolom lesöpri ezt a maradékot, én szivaccsal áttörlöm erősen. Ha az lehozza, a maratóban is leázna. Lemosni a sziti 3%-os oldatával vagy bármilyen zsíroldó spricnivel 2 fújás. Itt is fontos a töménység, ha lefújod spricnivel kis vizet kell még ráengedni, és egyszer csak lejön az egész egyben, kasa nyálkás maradék, egy csavarhúzóval össze lehet szedni és mehet a szemétbe. Kis gyakorlással egyetemi szintű nyákok gyárthatók sorozatban.
Azt gondolom, kicsit elhamarkodtad a vélemény nyilvánításodat sütő ügyben.... a gyári adat ennél a fóliánál a nyomásértékre 0-3bar/cm2.... szóval nem annyira rossz ez az ötlet, tekintve hogy nem egy panelt lamináltunk már így. És éppen Te írod, hogy gyakorlatilag már 25-30 foknál tapad magától a fólia... De én szerintem olvasd el majd a cikket, amit írtunk, és az lehet vitaalap már.
Ha megadod a hőfokot a laminálódhoz, kérlek add meg a típusát is, mert egyébként semmit sem ér az adat, mert ha hőpapucsos rendszerű, akkor is más a hőátadása és ha fűtött hengeres, akkor is más a mérhető hőfok a hengereken. Egyébiránt csatoltam a topicba már a képet, mi a helyzet a fóliával 100°C-on.Kép Attól tartok, a laminálókon ez az adat a fűtőszálra vonatkozik, mert a kijövő panel kézzel símán tartható, fogható, márpedig egy 70-80 fokos panelt nem nagyon tudsz puszta kézzel fogdosni... De a viták elkerülése érdekében, a cikkben szereplő lamináló gép hengereinek a hőfokát estére megmérjük. 1%-os mosószódával az előhívás 30°C-os oldat esetében nálunk ~1-3 perc... lehet, hogy nem egy fóliáról beszélünk??? A Szi-ti jó ötlet, köszönjük, legalább ezt is tudjuk biztosra, hogy ez letakarítja a panelt.
Na szóval. nem válaszoltál a kérdéseimre.
Bár szerintem ez a kérdés nem ide tartozna, hanem az apró hirdetésbe, de te kérted, hogy ide írjunk mindent. "Ja és még az a kérdés, hogy a fólia széleit mivel véded a csomagolásnál, hogy ne kapjon fényt, míg haza érkezik? a fehér papíros boríték átengedi az uv-t. A kartonlapból meg ki lóghat a fólia akár 1 centit is." . . . Írtad, hogy Idézet: „A nem levilágítandó rész fekete a maszkokon és ez merítheti a nyomtatód tonerjét. ” Azt értem, hogy ami fekete, az nem lesz átvilágítva  Logikus. De az marad meg a nyákon, amit nem ér a fény a levilágításkor nem?
Kedves Zoli!
A fólia negatív működésű, a P20 pedig pozitív. A P20-nál a fólián a rajzolat fekete, a fényérzékeny fólia maszkján ezzel ellentétben a rajzolat átlátszó, ebből adódóan az összes többi terület sötét. Az marad meg a nyákon, amit a fény ér, így tud polymerizálódni az UV hatására. Csomagolásnál fekete fólia vagy alufólia a fény elleni védelem. De gondolkodom abban is, hogy műanyag csőben postázzam.
Szia!
A csomagolásra van ár ötletünk de még ki kell próbálni, hogy jó lesz-e. A P20-nál ugyebár az maradt a panelon előhívás után ami nem ért fény. Ez a pozitív film. A mi esetünkben, a fóliánál az marad meg amit fény ér. Ezért kell negatív maszk.
Így már érthető volt.
Ezelőtt kicsit pongyolán fogalmaztál.
Kedves Zoli!
Mivel ismered a P20 működését, ha azt írom, hogy azzal ellentétes a működése, vagy a nem levilágítandó rész fekete a maszkon, azt gondoltam ez érthető. A hirdetésben is és a cikkben is ki van emelve a negatív működés. De talán olvasd vissza a kérdéseidet... Idézet: „Azt értem, hogy ami fekete, az nem lesz átvilágítva Logikus. De az marad meg a nyákon, amit nem ér a fény a levilágításkor nem?” Ez a P20 működési elve, tehát pozitív működési elv! Ebből nem az én "pongyola" fogalmazásom látszik...
Nem érzem pongyolának az írásomat, de te ha itt árulni akarsz, akkor nemártana, ha nem ilyen támadólag lénél fel a kérdezőkkel szemben, mert nem tesz szimpatikussá
 Több türelmet.  Részemről befejezve
Kedves Zoli!
Én ezt nem nevezném támadásnak semmiképpen sem, és nem is annak szántam, még véletlenül sem, bár úgy tűnik annak vetted, de azt, hogy elsőre Neked nem volt tiszta a pozitív és negatív működés közötti különbség, próbáltam megmagyarázni többször, többféleképpen is, ha már a vastagon kiemelt negatív szóból nem jöttél rá... vagy összekeverted a két működési elvet. Bár ha megnézted, a cikkben az előhívás fejezetet, nagy képpel ott van a példa.Elolvastad ezt? Másrészről meg a vásárlás nem a szimpátián múlik, hanem a fólia használhatóságán, ehhez meg nem szimpátia kell. Hála istennnek tisztáztuk a fólia működési elvét, és talán ezt a kis "koccanást" is, így szerintem is zárjuk rövidre ezt a dolgot, félreértést.
ezzel a teknikával még nem probálkoztam. mi ennek a foliának a születési anyakönyvi neve? hol lehet beszerezni? és mennyibe fáj? köszi.
Kiskorú még a lelkem, és mandula szemű.... legyünk tekintettel a személyiségi jogaira
 650Ft/ ív, így azt hiszem olcsóbb, mint a PnP fólia. Transzfer fólia1 Transzfer fólia2 +Áfa Árat, elérhetőséget itt találsz!
Nem tudom, én megtaláltam...
 Fényérzékeny, laminálható fólia(Dry film)
Ok, akkor magyarul: a neve már megvan, a beszerzési forrásom meg nem publikus.
no akkor a becsületes neve: Photosensitive Dry Film
magyarországon még nem annyira ismeretes. biztos valami trükkös uton beszerezhetö aranyáron, de tömeges elterjedése még nem várhato.Bővebben: Link
Mostmár elolvastam. Nagyon jó lett a cikk, és jó, hogy sok képet tettél bele.
Itt A4 méretről van szó, de milyen széles tekercsek vannak? 30cm vagy 21cm. Mert ha nagyobb méret kell, akkor hogyan lehet megoldani? Esetleg ha valaki többet is vesz, akkor jobb feltekerve egyben megvenni, mert keveseb lesz a hulladék a használat során. És a csomagolása is egyszerűbb. (Doboz, pvc cső)
Értelek, de ez a Te véleményed, nem pedig egy reprezentatív felmérés
Az érdeklődés és a rendelések viszont mást mutatnak.És elnézésed kérem, hogy egy nem kevés munkával, időráfordítással, pénzzel kitaposott "ösvényt" csak úgy nem teszek közzé.
Természetesen, nyilván ha valaki úgy kéri, megoldható tekercsben is. A bolti nyákok szabványosan 20*30cm-es nagyságúak, erre lett kitalálva az ~A4-es méret.
Azonban azt gondolom, hogy a hobbi szintű nyák készítésben ezt a méretet nemigen haladjuk meg. Jelenleg a max szélesség 30,5cm, de megoldható a 47,8cm is megfelelő mennyiségű rendelés esetén. Létezik még "ipari" táblás méretben is, 1m széles, de ez a méret már kezelhetetlen a számunkra. Hulladék ésszerű felhasználás mellett nem sok van, ha valakinek van, a kék színű, vasalható transzfer fóliával gyakorlata, hasonlóan gazdaságosan lehet felhasználni, és ez olcsóbb is. De a polymer tulajdonságai miatt majd kísérletezem azzal is, hogy a hulladékból egymás mellé laminált csíkok mennyire olvadnak össze. A párhuzamos széleket igen jól lehet illeszteni a vizes, víz alatti laminálási technikával, és ha ez bejön, még kevesebb hulladék lesz.
Szerintem két különböző téma, ott a beszerzéssel foglalkoznak, itt meg szándékom és a topic címe szerint az otthoni laminálás mikéntjével és erre írtunk egy külön cikket. Ezért gondolom, hogy előnyösebb egy ilyen topic, ahol a cikkben írtakat meg lehet vitatni.
Láttam egyébként és nem véletlenül lett másik topic nyitva, szerettem volna elkerülni azt a gyanúsítgatást amit itt már megkaptunk....
Nem biztos, hogy pont ilyen lesz, sőt biztos, hogy nem. Vannak már más magas hőfokú ámde laminálható ipari fóliák is, amik egyszeri hőközléssel kötődnek meg utána betöltik ezt a szerepet, és jelentősen olcsóbbak. Én ebben az irányban néztem eddig szét, és szedem össze az információkat róla, ahogy az időm engedi.
A képeken láthatod a legkisebb vonalvastagságot, SprintLayouttal készült 0,01 vonalvastagsággal, ami 600DPI-vel nyomtatva ~0,05mm. Azt gondolom, hogy ezt csak permetező maratással lehet realizálni, minden más maratási technológia leviszi ezeket a vonalakat.
Az első kép, koszos, éppen csak durván megcsiszolt panelre készült kíváncsiságból, a második már zsírtalanított, előkészített panelre. Az IC foglalatokban a vonalak 0,1 és 0,2mm-esek.
Felkeltette az érdeklődésemet a technológia...
Első körben itt találtam fóliát, 7USD 10db A5 méretű ]Bővebben: Link Ha tud valaki jobbat, jelezze  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
