Az oszcillátor a lelke az egész PIC-ezésnek. Ez adja a pontos idő alapot a processzornak, és ez határozza meg a processzor sebességét.
Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy olyan gyors lesz a processzor, amilyen gyors kristályt teszünk mellé. Persze maximális órajel korlát van, ezt az adott PIC neve is hordozza. /04 vagy /20 az a MHz-re vonatkozik. Nézzük át most az oszcillátor típusokat.

XT oszcillátor

Kristály/Rezonátor oszcillátor. Akkor XT a típusa ha frekvencia <= 4MHz.

HS oszcillátor

Ugyanúgy kristály oszcillátor, csak az órajel frekvencia (ill. a kristály frekvenciája >4MHz)

LP oszcillátor

Low Power kristály, kisteljesítményű kristály (<1MHz).

A következő módon kell bekötni a kristályt a PIC-hez:
Amennyiben nem kristályt, hanem rezonátort használunk, a kondenzátorok elhagyhatók, de a középső lábát a rezonátornak GND-re kell kötni.
A jobb oldali táblázatban láthatjuk, hogy milyen frekvenciájú kristályhoz milyen érték határok között választhatunk kondenzátort. Ajánlatos 22pF-ot használni mindig és mindenhova ahol már MHz-es tartományban vagyunk.

RC oszcillátor

Az RC oszcillátor, mint a neve is mutatja egy R és egy C tagból áll. Vagyis egy ellenállásból és egy kondenzátorból. Íme egy RC oszcillátor bekötés:

Frekvencia számolás ugyanúgy, mint egy rendes RC oszcillátornál.

Használhatunk külső órajelet is, sőt. Ha olyan alkalmazásunk van amiben pl. két PIC-van, akkor elég csak az egyikhez betenni a kristályt, a másik PIC OSC1 lábát össze kell kötni az első OSC2/CLKOUT lábával.

Ám azt nem szabad elfelejteni, hogy a maximális órajel frekvencia nem csak a PIC típusától függ, hanem a tápfeszültségétől is. Léteznek LF típusú PIC-ek amik alacsonyabb fesztültségen is magas órajelen képesek működni. Hogy milyen feszültség mellett mekkora lehet a max. órajel, azt nézd ki az aktuális processzor dokumentációjából! (5V-os tápfeszültség esetén nem lényeges a fentebb említett kivételek)>
A cikk még nem ért véget, lapozz!