Üdv.
Én az enyémbe ennyit fizettem csak a fő trafóért,meg a fojtóért

Sziasztok. Valaki tudna adni egy CO hegeszto gephez mukodo egyeniranyitasrol rajzot?

Szia!
"Új hozzászólás" címkétől jobbra lefelé kis nyíl, arra húzd az egeret és "csak képek keresése".
Találsz egy-és háromfázisút is, csak 5 oldal.

Üdv!
Azt szeretném tudni, hogy ha a primer tekercs elé teszek egy fojtótekercset, az simit az áramon, vagy csak az egyenirányitó után betett fojtó segit az áramingadozás csökkentésében? A trafó fix nem lehet állitani az áramerőségen, ami túl nagy nekem - 2oo A felett. A fojtótekerccsel szeretném csökkenteni a hálozatról levett áramot meg szabályozni azt.

A primer elé tett fojtó nem simít, csak az egyenirányító utáni. A heg.trafó szabályzás témában találsz kiváló primerszabályzókat, amivel szabályozhatod a szekunder áramot. Nézd meg a téma képeit, vagy keresd 'Acces Denied" h.sz.-eit.

Szia,

Én is hasonlo hetra trafo egyenirányitásán gondolkodom, tudnál esetleg kapcsolási rajzot adni az elvégzett módositásrol, illetve a fojtótekercs méretezéséről.

Üdv és köszi

Laci

Sziasztok.
Van egy RTB-2-es hegesztőtrafóm. Szeretnék hozzá egyenirányítást készíteni, külön dobozba. Az eredeti UDA-160-as hegesztő egyenirányítót gondoltam megcsinálni, mivel ez volt az üzletben annó hozzá.
Itt a rajza, de nincs feltüntetve a fojtó tekercs és a kondenzátor értéke. Van egy fojtótekercs vasmagom, légréssel, eredetileg utcai Hg lámpa fojtója volt, melléklem a vas adatait, erre ha tekernek annyi menetet amennyi ráfér olyan keresztmetszetű drótból, mint amiből a hegesztőtrafó szekunder tekercse van tekerve (10x5mm-es alufrofil), az jó lenne?
Az eredeti dióda adatlapja:KYZ74
Nekem pedig ilyen diódáim vannak itthon:1N3492

Szia!
Érdekes ez az egyenirányító kapcsolás. A diódák kissé karcsúnak tűnnek, de ha az eredetiben bírták, akkor oké. A fojtónak így elég tán a 16 cm², de jobb lenne a duplája. Ez is sokat javít; a huzalkeresztmetszet is jó lesz. Csak az ablakban legyen passzos, kint nagy ívben is (r=2,-4 cm)hajlíthatod nyugodtan, nem kell sarkosságra törekedni, mert repedhet, nyúlhat. Ha kissé 'kilóg' a tekercs a légrés rovására az nem baj, lehetne teljesen nyitott is a fojtó vasa. Készíts hozzá komoly sablont, fűzz alá valami szalagot, az összekötéshez (elég az íveknél); aztán csak rádugod a vasra. Kondira nincs ötletem, mert igazából nem főszereplő a 'simításban'. Néhány 100-tól 1-2000 µF-ig pakolhatsz; a gyakorlat megmutatja, mennyi az elégséges/szükséges. Feszültségre a kétszeres ajánlott. Nem tudom, mivel szigeteled, de a víz,-gázszerelő teflonszalag ide kiváló (vékony, bírja a meleget is).

Én is a diódákat kicsinylem. Van olyan érzésem, hogy elírták. Bárhol is nézem az ezzel a kapcsolással felépített egyenirányítókat mindenhol nagy áramú (pl.160A) diódákat írnak, használnak.
Például itt az Usměrňovač číslo 3.-nál 100A vagy a fölöttit ír, csak a segédtáphoz ír KYZ79-et. Fojtónak egy 400W-os gyári fojtót használt.
Itt is nagyobb diódát írnak.
Valamelyik hegesztő építős témában Collector fórumtárs írta, hogy Ő párhuzamba kötött 3 db. 50A-es graetz modult. Esetleg megpróbálnám én is 4 híddal, a mellékelt gyűjtősínes kialakításban.

Szia!
Amennyit én ebből kihámoztam (még szótárral sem bírtam megérteni, ez a 'dialektus' nekem 'kínai'), ez a fojtós rész valami rásegítő(gyújtó?) áramkör, nem is kell neki akkora keresztmetszetű drót, mint a hegesztőáramnak. Ez esetben elég a vasad, és vékonyabb dróttal. Én soros fojtóra gondoltam (ez a szokásosabb), ahhoz vastag huzal kellene, és nagyobb vas (min. heg.tr. fele). A párhuzamos hidas(diódás) megoldás bevett szokás (szegény ember vízzel főz). 4 db. orosz 50 A-es diódával (Graetzben) simán lehetett hegeszteni, még 3.15-ös pálcával is.

Igen, a hegesztőáram a nagy teljesítményű diódahídon folyik keresztül, a másik rész a gyújtás megkönnyítése miatt van. Itt eléggé bevett szokás, suliban tavaly a mesterem is ezt az egyenirányítást ajánlotta, sajnos már nem tudok segítséget kérni tőle, mert tavaly elment az iskolából. 50A-es hidakat jó áron (1,4€) tudnék szerezni, míg diódákat csak 40-50€-ért (a legolcsóbb amit láttam helyi apróhirdetéses oldalon).
Egyenlőre időm nincs vele gyakorlatban foglalkozni, csak elméleti felkészülés folyik. A gyakorlati megvalósítás kb. 1 hónap múlva kezdődik.

Egyelőre beszerezném az olcsó hidakat; lehet, 1 hónap múlva nem lesz.

Pont ezért érdeklődtem ma, mivel holnap rendelek alkatrészeket.

Az a különálló 2 diódás-kondis fojtós rész a gyújtófeszültség növelés a könnyebb gyújtás érdekében. A lényege hogy a mezei 48-50V-os effektív feszültségű hegesztőtrafók egyenirányítás után rosszabb ívgyújtással rendelkeznek, mint eredeti váltóáramú állapotban. A gyújtófeszültség emelésének egyik -talán legpraktikusabb- módja látható a kapcsoláson. +2db 20-25A-es diódával és egy párezer mikró 100-160V-os kondival megemelik a feszültséget csúcsértékre (U csúcs=1,41*Ueff)és az így megemelt feszültséggel sokkal könnyebb az ívgyújtás, de a trafó eredeti szórási paraméterei nem fognak megváltozni. A fojtót erre az áramra(max. 20A) kell méretezni, és huzalból is annyit kell rátekerni, hogy a huzal ohmos ellenállása bekorlátozza a "gyújtó kör"áramát a diódák maximális áramára. Tehát a fojtót célszerű kb. 2,2-2,4mm-es huzalból tekerni, és itt figyelembe kell venni azt, hogy az önindukciós feszültséglökés tetemes lehet, emiatt célszerűen 400V-os diódákat kell alkalmazni. Tehát az 1N3492-es felejtős. A hegesztőáramkör diódái valóban nagyáramúak, de 150A-nál nagyobb ide sem kell. Érdemes aukciós portálokat látogatni, mert néha egész olcsón lehet hegesztőgépbe való diódákat venni. De ide se jó 200V-nál kisebb feszültségű.

Köszönjük, most már 'Elektroncső' is tudja.

Ilyen hidakat tudok szerezni:B250C50000.
5 darabot vennék, négy párhuzamba kötve a fent jelzett módon volna a nagy áramú rész, az ötödik volna a segédtáp egyenirányítója. Így 7€-ból betakarnám az egyenirányítást, amúgy meg 40€-ból tudnám esetleg. A fojtót 2,5mm²-es tömör villanyszerelő huzalból tudnám tekerni, mert az van itthon. Kondenzátor is van.

Én MCu vezetéket nem használnék. Rengeteg felesleges helyet foglal, emellett a hőleadása több mint pocsék,ráadásul a szigetelése 90 fok felett már erősen meglágyul. A fojtóra kb 1-1,2kg zománchuzal kellene, szerintem ennyi plusz költséget megér. A graetz kockás megoldás is használható, találkoztam már gyári gépben is ilyen megoldással. A lényeg a hűtésen van.

Az általad közölt rajzból kiindulva, d=1.5 mm-es huzal elég a fojtónak. Abból több, mint 3× annyi ráférne erre a vasra, mint a rajz szerinti menetszám. Megadták az induktivitást is, ahhoz méretezheted a menetszámot. A PVC szigetelésű nem nyerő, ha van kedved áttekerheted papírral, vagy teflonnal azt a >70 m huzalt. Többszálasan is elkészíthető, ha van annyi vékonyabb MZZ huzalod. Ekkor ajánlott jól kiszámítani a szükséges hosszt. Ha volna más, kisebb méretű vasad, abból összerakhatsz annyit (~16cm²), mert kisebb ablak kell (~3.5 cm²), de összekötegelhetsz akármilyen trafólemezből ekkora keresztmetszetet rúdnak is.
Ha mégis ezt a nagy vasat használod, nem kell tele legyen az ablak, elég a ~150 menet. Az csak ~25-30 m.

Megnézem a lehetőségeket.
Hűtésnek ilyen borda ha volna minden hídra csavarozva az jó lenne (90x60mm alapterületű és 25mm magasak a bordái)? Plusz ventilátor, ami a doboz egyik oldalán beszívná a levegőt, az átellenes oldalon pedig kifújná? Persze hővezető pasztáról sem lenne megfeledkezve.

1,5mm-es CuZ huzalom van itthon. Pontosabban jelenpillanatban még a fojtó tekercsét képviseli. Most lemértem a fojtó adatait, 56mH ha csak az E vasak vannak a tekercsben, ha zárom a magot és az I pakettet is mellé teszem akkor 270mHH(?) értéket ír ki az AVR-es alkatrészteszter, ha az E és az I pakett közé beteszem az eredeti papírt, amivel a légrés be volt állítva akkor 120mHH(?) értéket kapok.

Közben szemezek az itt az oldal alja felé látható Usměrňovač číslo 4. -el, az valójában az amit én szeretnék kipróbálni. Ellenállásnak 1,2mm átmérőjű 80mm hosszú vasdrótot ír. A rajzhoz annyi módosítást írnak, hogy a jobb felső "ellenállás", az ami a valójában a fojtóval van sorban nincs, át van kötve a helye. Fojtónak azt írja, hogy 2mm átmérőjű CuZ-ból kell 75 menetet feltekerni hasonló vasmagra, mint az enyém (a szerző 120x90x40-es vasat ír, nekem ugye 120x80x40-es vasam van). Azt írja, hogy eddig két példányban építette meg RTB-3-as hegesztőhöz (ez hasonló, mint az én RTB-2-m) és működik mind a kettő.

Elég drágán mérik a hűtőbordát, és elég kicsi is. Ha tudsz valami táblalemezt bontani, abból összelehet rakni megfelelő felületet; a ventilátor megoldja hűtést. Én azt a fojtót 1 az 1-ben betenném, és ott állítanám be az induktivitását (ha kell). Érdekes az a mHH mértékegység. Az acéldrót R kiegyenlítő szerepet tölt be a diódák közt. Hasznos dolog. Vasból (ha mégsem ezt a fojtót akarod berakni) elég csak akkora ablakú, amibe belefér a menetszám (vagy rúd, 2-3 sorban megtekerve). A keresztmetszet a lényegesebb (15-20cm²).

Sajnos nagyon drága. Most volt a városban lomtalanítás, találtam TV paneleket is, azokban vannak mindenféle alumínium hűtő lemezek, akkor kipróbálom azokat és ha nagyon melegednének akkor növelem a felületet. Kipróbálom 1:1-ben akkor a fojtót először és ha nem jó akkor majd játszadozok az értékével. Esetleg van itthon komplett 250W-os Hg lámpa fojtóm (beöntött, de békebeli darab), megpróbáljam azt is? Ez a fojtó elvileg vagy szintén 250W vagy pedig 400W-os Hg utcai lámpa fojtója volt.

A "mindenféle" alumínium lemezeket egymásra lehet rakni,-némi pasztával-, kicsit nagyobb a hőellenállása, de megteszi,-kicsit nagyobb felülettel (meg a venti ). Ha a fojtók huzalvastagsága >1-1.5 mm, akkor bármelyik jó lehet.

Nincs PC boltos vagy szervizes ismerősöd ? Tőlük kérj CPU hűtőt. Ha szerencséd van még a ventilátor is rajta lesz. A mai CPU hűtők nagyon nagy felületűek, a te céljaidnak kiválóan megfelelnek, A lényeg hogy minden kocka azonos méretű hűtőt kapjon, és vagy mindegyiken legyen ventilátor, vagy egyiken se. A lényeg hogy lehetőleg azonos legyen a terhelésük, mert amelyik jobban melegszik, az bizonyosan elszáll.

Ha minden igaz, tudod szerezni két szép nagy egyforma hűtőbordát, kb 300x10mm alapterületűt, a bordák magassága kb. 40mm. Erre párosával felcsavarozom a nagy áramú kör hídjait, az ötödik "kis áramú" híd pedig kap egy saját kisebb hűtőbordát.
Még egy kérdésem volna. 12V DC ventilátorokat használnék hűtésre. Van egy olyan trafóm, 400V/24V és arra gondoltam, hogy ezt egyenirányítva, pufferelve erre kötnék rá két sorba kötött ventilátort. Csinálnék még egy ilyen soros áramkört, az összesen 4 ventilátorból 2 a két nagy hűtőbordát hűtené, egyet a "kis áramú" graetz bordájára tennék, egy pedig a dobozból fújná ki a meleg levegőt. Esetleg ha tennék be ellenállásokat, ami megossza a ventilátorokon szépen testvériesen a feszültséget az úgy jobb lenne? Mert akkor így nem kéne odahúznom a hegesztőhöz a munka nullát, elég csak a most is jelenlévő két fázis plusz védőföldelés.
Az egyenirányítónak saját külön dobozt szándékozok készíteni, és egy "talicskára" volna rátéve a hegesztőtrafóval együtt a könnyebb mozgatás érdekében.

300×100×40-es jobb lenne. Párosával nem fog menni, az egyik bordát ketté kell vágni. A 0-át nem árt vinni, mert nem lesz mindenhol 3~(azaz 2). A ventik elmennek puffer nélkül is, de feszültségosztás nem árt.

Hali !

Az én gyári öreg cuccomban is alá volt méretezve az egyenirányító.
Kapott egy túlméretezett "ruszki" diódahidat, összehasonlíthatatlanul jobb lett.
Sokkal erősebb, és kevésbé melegszik.

Igen akkora, csak kihagy néha a billentyűzetem. Mivel a hegesztőtrafó a vonali 400V-ról működik, így ahol nincs legalább kettő fázis ott nem tudok hegeszteni, akkor a hűtés sem kell.
Mindenkinek köszönöm az eddigi segítséget, megrendeltem a hidakat. Ha majd elkészülök jelentkezek. Ha elakadnék akkor is.

Sziasztok! Egy kis segítséget kérnék tőletek!
Kaptam egy trafót üzemképesen csak a váltókapcsolót szedték ki belőle.
A lenne a kérdésem a rajzon meg jelölt vezeték ott jó helyen van ahova rakták vagy kössem át
a csoki másik oldalára 220-hoz állandóra?
Segítségeteket előre is köszönöm!

Szia!
Először is szerezz egy ritka fogú fésűt...

Hali! Szerintetek ebből megfelelne 4x2 esetleg 4x3db egy 140A-os hegesztő egyenirányítására? Bővebben: Link