Nem tudom, ezek a feszültség nélküli állási idők mennyire igazak. Nekem van egy zacskó olyan elkóm amiket még a Pafitól vettem több mint 10 éve, pár kivétellel azóta állnak a polcon, pár hete elővettem egyet, rákötöttem a labortápra, adtam 180V-ot a 200v-os elkónak, nem visított hogy ne tetszene neki, mértem rajta szivárgó áramot is, teljesen rendben volt, ahogy az ESR-je is.

dvd lejátszó táp hiba str x6756

sziasztok egy str x6756 feladta a leckét, ha 3-4 lábra kap 15 voltot és az 1-2 lábra ráteszem a multimétert 200v egyen fesz mérésre elindul a táp de automatikusan is el kellene
a chat gpt az indító ellenállást monja hibának a puffer kondi
pozitivja és a 4 láb közt de ilyet nem látok sehol a to220 as ic lábai jobbról balra kezdődnek

https://chatgpt.com/share/69578ddb-ba5c-8013-964a-0a1482e3c2f4

Nem azt állítom, hogy a mérések irrelevánsak. Azt kellene kideríteni, hogy mit is kéne mérni. A THD-val nincs gond, mert azt otthon bárki egy egyszerű szoftver segítségével meg tudja a saját fülén mérni, hogy mi az amit meghall. A 0,5%-ot szerintem bárki meghallja, a 0,01-et meg senki. De nem ezen múlik, hogy hogyan szól valami. Olyan dolgokon múlhat amit nem tudunk mérni. Vagy tudnánk, ha tudnánk mit mérjünk. Igazából, lehet, hogy torzítást kéne mérni, csak épp nem szinusz jellel, hanem zenével, vagy valami ahhoz hasonló tranziensekkel. És nem egyetlen tranzienssel, meg nem egyfajta tranzienssel.

Tápegység. A tápegység akkor számít, ha az a szűk keresztmetszet. Kipróbáltam nem egy alkalommal, nem egy erősítővel. Ha 2W-tal szól a zene, teljesen mindegy, hogy a 200vA-es trafóról szól vagy a 25VA-es trafóról szól, mert nem hallani különbséget. Mindjárt más a helyzet, ha 10W-on szól a zene. Már csak azért is, mert (majd beteszem ide a szkópképet ha megtalálom) a zenében vannak kiemelkedő csúcsok, afféle tranziensek ha nagy időalappal nézzük. A dupla feszültség az ugye négyszeres teljesítmény, tehát, 10W-tal nem fogok tudni zenét hallgatni egy 20W-os erősítőn sehogy sem, mert abból nem jön ki a 40W, 10kW-os toroiddal se, meg csillió mikrofaráddal se.

Köszi...bár amit megvettél, abban nem sorbakötött LEDek vannak és áramkorlátozó ellenállások a 12V/24V táp miatt. Tehát a régi táp és vezérlés (ha működne) nem használható hozzá....
Nálam van olyan lámpa, amiben sorbakötött 45 LED 50W-os, DC 200v-os tápról van meghajtva.

Nem törekszem sem a szimmetriára sem a nagyon alacsony torzításra, mert az olyan erősítők nem szólnak jól. Csövesben is az SE/PP tekintetében az SE volt az szerintem ami hallgatásra érdemes. Volt EL84 PP-m régebben, meg Primaluna-m is (az is PP), annak 1 millió felett van a bolti új ára, örültem hogy megszabadultam tőle, pedig abban vannak olyan dolgok ami egyik másikban sem volt, adaptív auto bias meg egyebek.

Ez a nyamvadt tablet se félhomályban se fényben nem akar jó képet csinálni, de mindegy is. A lényeg, hogy a gép (deszkamodell) forog (zenél) az alkotó meg pihen (hallgatja).

Kell még neki védelem meg koppanásgátló, mert ezt így simán nem lehet bekapcsolni, mivel úgy indul, hogy félrebillen, ez már a labortápon is látszott. A nyákok nem ennek a tápja csak ami az alján van (nem látszik) 2db bizti az AC ágban, graetz meg 2x6800µF Vishay elkó, több meg jobb jelenleg nincs. A kimeneti R-L tag meg a Zobel a hangszórócsatlakozón vannak nem a nyákon. Fetekkel az átvitel DC-1,1MHz. Mondjuk, hogy hogy fogom kideríteni, hogy a fetnek melyik a D és melyik az S lába fogalmam sincs, mert működik így is úgyis, kimérni sem tudtam, minkét irányban ugyanakkora a gate-hez képest a nyitófesz is, a kapacitás is, de még az ellenállások is, az adatlapon meg nincs odaírva, hogy alul vagy felül nézetben van-e a rizs szem, na ez is mindegy... Annyi változik ha fordítva vannak a fetek bekötve, hogy egyik helyzetben 1MHz a -3dB-es pont a másikban meg 1,1MHz.

Ja, a trafók csak 200vA körüliek, tudom, hogy minimum 1kVA kéne a 2x15W-ra, de hát szegény ember vízzel főz. A tápfesz most alacsonyabb, a 100V helyett csak 72V mert akkorában csak szimpla, közép megcsapolásos trafóm volt a fiókban abból meg nem lett volna dual mono. A gyári nyugalmi 30mA, nagyon kevéssel beéri, alig fogyaszt néhány wattot nyugalomban.

Az ucd400-ba nem ilyen fetek vannak eredetileg, hanem 150V-osak, ezért írtam amit írtam. Ha tényleg 200v-os fet van benne (nem csak az van ráírva), akkor mehet +/-75V-ról. Az elkó biztosan ki fogja bírni. Bár akkor már ugyebár akár 52V rms is kijöhet belőle, ami 8R-on 338W, 4R-on pedig 676W. Az általad írt fet 38A-es, tehát ha jó érzésűek a mérnökök, akkor ennél nagyobb áramot nem enged meg, de még 4R-on sem éri el a kimenőáram a 20A-t, tehát siman kijöhet a közel 700W erről a tápról.

Szia!

igazad van a 3. félreérthető.
--Tehát; ha az 5v megemelkedik (A tipusú esetén) Akkor a bemneti biztit lekapcsolja.
No de ez a C tipusú csatlakozó/gyorstöltésnél --nem járható út.
S a mobil v bármi 50-200v ra már füstjelzést ad!

2 pár FB38N20D(remélhetőleg eredeti) MOSFET van benne. Ha jól nézem ez 200v-os FET, tehát bír(hat)ja a +/- 75V tápot. Mit gondolsz?

WV = working voltage. Az ilyen feszültséget a kondenzátor "szivárgás", melegedés nélkül tartósan elbír. Efelett elkezd a szigetelés "átengedni". Emelett nézd meg a FET-eket.
Ha toroidról egyenirányítva táplálod és üresen +/- 75V a táp, akkor nagy esély van a meghibásodásra. A hálózati feszültség ingadozik, lehet több, mint 230V, és akkor már +/-80V-od is lehet, hosszabb ideig.
Ha szabályzott kimenetű, kapcsolóüzemű tápod van, ami elég stabilan tartja a +/- 75V-ot, akkor szerintem 200v-os FETek esetén hosszú élettartalmú lesz. Legfeljebb egy év után ránézel, púposodik -e a kondi.
Ha bizonytalan vagy, kapcsitáp és esetleg tudod állítani, akkor "tekerd le" +/-70V-ra (200v-os FETek mellett!). Ez már biztosan elég biztonsági tartalék.

Mint írtad, nem PC tápként használnád, hanem asztali tápegységként. Gondolom nem kell mind a 400W. Simán tehetsz bele kisebb névleges kapacitású elkókat, de a 200v az legyen meg.
A Lomexnél egyébként van 680µF 200v-os elkó. De jó lehet bele a 470µF 200v-os is.
680uF vagy 470uF
A képeden látszik, hogy a nyákba más lábtávolságú kondi is berakható.

kondenzátor helyettesítése

Sziasztok! Egy számítógép tápegységét szeretném alternatív célú tápként használni. A táp amikor eltettem még működőképes volt. Mostanra viszont nem kapcsolható be. A hibát elvileg a két 680µf
200v-os kondi ( ∅22x45mm) kiszáradása okozza. Ilyen kondit azonban égen földön nem találok. Nem akarok rá ezreket költeni, de kéne valami ötlet amivel tudnám helyettesíteni. Ilyen értékű kondik közt eddig csak fizikai méretben jelentősen kisebbeket találtam. Ez gondolom nem járható út. Van még ez a lehetőség:
https://www.hestore.hu/prod_10041434.html
Itt viszont az alacsonyabb kapacitás érték ami kérdőjeles. Mi a véleményetek?

Mi a szerepe az izzónak, egy leválasztó trafóban? Nekem van egy leválasztó trafóm, kb 200vA-es, de simán használható, a lényeget tudja.

De az IRFP240 az 200v-os FET, az IRFP9140 meg 100V-os, ez így nem igazán passzol...

Valahol 900k-nak kellene lenni, Mert azzal kellene hogy meg legyen az 1M végérték 200v-ig.
De az is lehet hogy több tagból áll, mert az SMD feszültségtűrése nem sok. Vagy a panel másik oldalán van egy nagyobb ellenállás formájában. Bár én a képen nem nagyon látok a túloldalról forrasztott alkatrészt, ha csak a bizti másik oldalán nincs ott.
(Mert a felső méréshatárnak, elvileg 2000V-nak kellene lenni a helyes kijelzés miatt, csak 600V-ra van korlátozva a gépkönyv szerint. Az a "katona zöld" lesz a 600V-os varisztor. Lehet azt is ki kellene emelni, hogy nincs-e bedurranva. Bár akkor nem lenne meg az 1Mohm, de ki tudja hogy hogy van elkövetve az AD Ic., már mint, hogy mit mér és arra mit mutat.

A 10A-es árammérés "külön van", mert az árammérés általában csak 200mA-ig van biztosítva. (A bizti feszültségesése miatt, 10A határban kihagyják.)

Akkor kérdezek.
Nekem az egyik mindent jól mér (dc/ellenállás/dióda/áramerősség), viszont az AC-vel bajban van. A 14,5v még méri (ilyen trafó akadt a kezembe), viszont a hálózati 230-at vagy sehogy vagy 1950V után túlcsordul(500V-os állásvba). 200v állásba hol semmi hol túlcsordul.

Nálad nem tudom hol és hogyan van, de egy csővel addig nincs baj amíg nem nagyon kell erősítenie. Tehát, mondjuk ha fel kell neki erősíteni 100mV-ot 2V-ra azzal semmi baj nincs. A bajok akkor kezdődnek, amikor elő kéne állítani neki 200v pp-t, mert az nem fog menni komolyabb torzítás nélkül. Tettem fel meghajtás méréséket régebben, de ehhez még mérni sem kell, elég megnézni az adatlapján a görbesereget.

Textilbakelit vagy Telflon darabkát keresek

Sziasztok!

Egy távtartó elkészítéséhez szükségem volna alapanyagra, vagy egy olyan anyagdarabkára, amelyből körkivágókkal ki tudok vágni 2db ilyen csődarabkát:
Cső külső átmérő: 40mm
Cső belső átmérő: 22mm
Cső hossz: 20-25mm (ez rugalmas)

Elektromosan szigetelő kellene, hogy legyen (100-200v), illetve nem folyamatosan, de időnként kb. 250 fokig hőálló. Emiatt elsősorban textilbakelit, másodsorban teflon anyagokra gondoltam, de bármi jó, ami hasonlóan jól megmunkálható otthoni körülmények között.

Apropó, textilbakelit és teflon 40mm átmérőjű rudak léteznek, de pl. a textilbakelitnek meglepően horror ára van a boltokban.

Javaslatot is szívesen várok, ha van jobb ötletetek az anyagot és a beszerzést illetően.

Budapesten és Egerben lakom.

Köszönöm!

Szerintem inkább egy 12V/200vA toroid 20A dióda híd, meg legalább 22000µF/16V.

Szia!
ilyen feszültség stabilizátort utóljára a 70-s években láttam, üzemelni.(ki is nyirt jó pár csöves TV-t )

Én inkább a hálózatra szavaznék. Mikor van 250V? Ha süt a nap--akkor a napelemesek okozzák.
Ez a 200v alá bemenő feszültség meg inkább hálózati hiba.(rossz /rozsdás kötés az utcai hálózaton)
Ez sokkal valószinűbb ;
Szóval két voltmérő +meg egy ideiglenes földelés segitségével sokat megtudhatsz.
A fázis feszültség esik le, a nulla--földelés között nő még a feszültség ?

Persze nem jó az elektronikus készülékeknek -a feszültség ilyen ingadozása se--meg a sok ki/be kapcsolás se.

De ez csak 1 elképzelés --lehet még sokminden is !

Persze, mert a polykristályos 10w, a mono 20w.
Amúgy én is terheltem az aksit vagy 20w-al, lámpával, hogy stabil feszültségen töltődjön.


Én se értem, legalább is azt az 1,205V-ot, de szemezek egy ideje vele.
Az optimális munkapontot most már mindig úgy állítom be, hogy mérem a kimeneti áramot, és amikor a legmagasabb, akkor egy picit alacsonyabbra tekerem a feszt, hogy kis teljesítménynél a beesett feszültség miatt is tudjon termelni, de ez inkább a polykristályosra érvényes, a mono eleve nagyon alacsonyra csúszik, akár süt, akár nem a nap.


Stabil az a bemeneten is, csak ha túl alacsonyra tekerem a napelem feszültségét, akkor csak a kimeneten kezd esni az áram erőssége, a bemeneten nem változik, (addig esik a kimeneti áram, amíg el nem éri a bemenetit) így nem lehet megtalálni a munkapontot.


Egyszerű. Mivel ezt még kísérletezésre, ismerkedésre használom, már 3x volt, hogy egy pillanatra zárlatot okoztam a napelemeken, ami a napelemeket max egy cellán túlforrósítja pár perc után, de azonnal több tíz amper átfolyik a vezérlő áramkörön, és megsül, hiába van elvileg ott egy 5A-es schottky dióda az adatlapon!

Amúgy szerintem is beköthetők a töltésvezérlők párhuzamosan. Az én esetemben a polykristályosat lenne értelme külön bekötnöm, így nyernék 10% teljesítményt, mintha párhuzamosan kötve a monoval túl alacsony feszültségen hasznosítom, de úgy vagyok vele, hogy inkább elengedem, majd egyszer lecserélem monora, csak a Cellevia-nak nincs 10w-os monokristályos panele. :/
Pedig 3x10w párhuzamosan optimális lenne. (mivel nincsen cellánként bypass dióda, ezért ha csak egy cellát kitakar valami árnyék, akkor 10% alá esik a teljes panel termelése, így szétharmadolva egy picit jobb a helyzet, de rászokhatnának a gyártók, hogy cellánként diódázzanak...)


Szuper, már csak pénz kellene!
Hestore-on is elvileg ugyan ez van, bár a másikat nem találtam.

Én pont az előbb fejeztem be a javítását egy ДП-5В műszernek, ebben a nagyobb érzékenységű cső szintén egy SZBM-20, valamennyit mutat háttérre is de pont a leolvashatósági határon van a legérzékenyebb állásban, de egy 28cm² uránüvegre már szépen mér, persze béta+gamma összmérésben. Ki kellett benne cserélni a szivárgó gumidugós kondikat mert annyira átvezettek nagyobb feszültségen, hogy nem ment 200v-nál nagyobbra a feszültség.

A kétszeres teljesítményeltérés kicsit fura. Én mérés közben rátettem 1-2 autóizzót az akkura, hogy legyen helye az ampereknek és egyben az akku pufferként is szolgáljon.

Én kerestem nagyobb áramú áramkört, de csak az 1A-est találtam meg, valamint egy olyat ami 5A-es és egy jókora tekercs van a panelen. Utóbbival nem voltam megelégedve, mert üresjárásban nem lehet stabil kimeneti feszültséget beállítani és villogtak a ledek, kattogott a tekercs, amiatt megbízhatatlannak minősítettem.

Nem lehet hogy rosszul vannak beállítva a vezérlők, túl alacsonyra vetted a bemeneti osztót? Nem teljesen értem a működését, úgy kellene beállítani a bemeneti osztót, hogy a napelemek munkaponti feszültségénél kicsit nagyobb legyen és akkor hozza létre az 1,205V-ot? Vagy pont az adatlapban megadott munkaponti feszültségre?

Az áramokat a legjobb a töltésvezérlő kimenete és az akku között mérni, mert a bemenetén túl gyorsan változik a feszültség és áramérték. A kimeneten legalább puffereli az akku, nagyon lassan nő vagy csökken töltéstől/kisütéstől függően, ezért csak az áram fog arányosan változni a napelem teljesítménnyel.

Nem értem a töltésvezérlők bemenetén a soros diódát. Magát a napelemet nem kell megvédeni, mert rövidzárásban áramgenerátorrá válik, képtelenség a munkapontinál sokkal nagyobb rövidzárási áramot létrehozni. A visszáramtól meg általában akkor sem kell védeni, ha két napelem teljesen párhuzamosan van kötve, a másik ellenáramát többnyire elviselik.
Szerintem a töltésvezérlők kimenetei párhuzamosíthatók, amíg áramgenerátorként tolják az akkuba a maximális áramot, addig egymást sem tudják nagyon bezavarni a kapocsfeszültség változással.

Ilyesmi műszerre gondoltam, ami energiamennyiséget is tud összegezni:
6.5-100V PZEM-031/051, 0-200v PZEM-013/015 LCD
PZEM-031 Digital Wattmeter Voltmeter Ammeter

Annak idején a 200v os kondenzátorokat sorba kellett kötni 400V-ra. Ott eleve egy egy nagy értékű ellenállást párhuzamosan kötöttünk mindegyikkel. Így a nem egyforma szivárgó áram nem tudta a jobb szigeteléssel rendelkezőt túltölteni. Üzem közben pedig még nem okozott problémát.

Ha ebben a topic-ban rákeresel a 2N4240-re akkor találsz pár bejegyzést EMG szkóp táphibájáról.
Ezek szerint a 2N4240 egy 300V-os tranzisztor (V ceo), míg a BU806 egy 200v-os darlington...

A legegyszerűbb lehetőség, ha felcseréled a leválasztó trafó primerét és szekunderét.
Az üresjárási mérés alapján, ha feltételezzük, hogy a hálózati fesz. a mérés közben 230V, akkor a trafód áttétele kb. 1:1,15. Fordított irányban ez 230V/1,15 = 200v lenne elvileg, ami szintén esik még egy kicsit a terhelés hatására.

Ha melegedés nincs, akkor akár így is használható. Nekem is van Regent 100 erősítő lemezes trafója, az 130mA-t eszik és a trafó 200vA lehet. Az sem melegszik. Ez meddő áram, együtt lehet élni vele.

Kösz. Bevárok néhány 400-+5%/230V vezérlőtrafót és kipróbálom, ez nagyjából jó hozzá. Ha a trafók azonosak, akkor megvalósítható egy három oszlopos háromfázisú transzformátorral, ami primer oldalon csillagba van kötve, 400V-os tekercselésű és tekercsenként 200v-ot ad le?

A kérdés onnan jött, hogy megoldható-e egy egyfázisú autótöltő használata úgy háromfázisú napelemes rendszer mellett, hogy a teljesítmény ne az egyik fázison menjen ki és a másikon jöjjön vissza. Ezek szerint az az ára, hogy nagymértékű meddőt generálunk, bár ezt elvileg lehet házon belül kompenzálni az egyik fázison egy induktivitással másikon egy fázisjavítóval.

Nekem is ha lehúzom az árnyékost visszaáll 200v ra.Megnéztem az invertert,90-450V 27A Vmax 500V full load MPPT 240-450V.Nem lehet hogy az utobbi 240V nem éri el?

Szia!
Igen ez a jój/obb megoldás --de igy is kellene aza dióda (ne legyen teljesitmény veszteséged !)
Mert az árnyékosabb napelemek melegedni fognak enélkül !

Egy bemenetre kötött stringek esetében 1/2 napelem feszültség alatt legyen ,a feszültség eltérés .
Ez azért 5-10V és 200v magasságában is 20V?

Szia!
Igy raktad be? (a blocking diódáról van szó )
a másik lehetőség az inverter MPPT je rossz munkapontba áll be ( a 100V 2A = a 200v 0,5A )
Ezen nehéz segiteni...