Nálad nem tudom hol és hogyan van, de egy csővel addig nincs baj amíg nem nagyon kell erősítenie. Tehát, mondjuk ha fel kell neki erősíteni 100mV-ot 2V-ra azzal semmi baj nincs. A bajok akkor kezdődnek, amikor elő kéne állítani neki 200v pp-t, mert az nem fog menni komolyabb torzítás nélkül. Tettem fel meghajtás méréséket régebben, de ehhez még mérni sem kell, elég megnézni az adatlapján a görbesereget.

Textilbakelit vagy Telflon darabkát keresek

Sziasztok!

Egy távtartó elkészítéséhez szükségem volna alapanyagra, vagy egy olyan anyagdarabkára, amelyből körkivágókkal ki tudok vágni 2db ilyen csődarabkát:
Cső külső átmérő: 40mm
Cső belső átmérő: 22mm
Cső hossz: 20-25mm (ez rugalmas)

Elektromosan szigetelő kellene, hogy legyen (100-200v), illetve nem folyamatosan, de időnként kb. 250 fokig hőálló. Emiatt elsősorban textilbakelit, másodsorban teflon anyagokra gondoltam, de bármi jó, ami hasonlóan jól megmunkálható otthoni körülmények között.

Apropó, textilbakelit és teflon 40mm átmérőjű rudak léteznek, de pl. a textilbakelitnek meglepően horror ára van a boltokban.

Javaslatot is szívesen várok, ha van jobb ötletetek az anyagot és a beszerzést illetően.

Budapesten és Egerben lakom.

Köszönöm!

Szerintem inkább egy 12V/200vA toroid 20A dióda híd, meg legalább 22000µF/16V.

Szia!
ilyen feszültség stabilizátort utóljára a 70-s években láttam, üzemelni.(ki is nyirt jó pár csöves TV-t )

Én inkább a hálózatra szavaznék. Mikor van 250V? Ha süt a nap--akkor a napelemesek okozzák.
Ez a 200v alá bemenő feszültség meg inkább hálózati hiba.(rossz /rozsdás kötés az utcai hálózaton)
Ez sokkal valószinűbb ;
Szóval két voltmérő +meg egy ideiglenes földelés segitségével sokat megtudhatsz.
A fázis feszültség esik le, a nulla--földelés között nő még a feszültség ?

Persze nem jó az elektronikus készülékeknek -a feszültség ilyen ingadozása se--meg a sok ki/be kapcsolás se.

De ez csak 1 elképzelés --lehet még sokminden is !

Persze, mert a polykristályos 10w, a mono 20w.
Amúgy én is terheltem az aksit vagy 20w-al, lámpával, hogy stabil feszültségen töltődjön.


Én se értem, legalább is azt az 1,205V-ot, de szemezek egy ideje vele.
Az optimális munkapontot most már mindig úgy állítom be, hogy mérem a kimeneti áramot, és amikor a legmagasabb, akkor egy picit alacsonyabbra tekerem a feszt, hogy kis teljesítménynél a beesett feszültség miatt is tudjon termelni, de ez inkább a polykristályosra érvényes, a mono eleve nagyon alacsonyra csúszik, akár süt, akár nem a nap.


Stabil az a bemeneten is, csak ha túl alacsonyra tekerem a napelem feszültségét, akkor csak a kimeneten kezd esni az áram erőssége, a bemeneten nem változik, (addig esik a kimeneti áram, amíg el nem éri a bemenetit) így nem lehet megtalálni a munkapontot.


Egyszerű. Mivel ezt még kísérletezésre, ismerkedésre használom, már 3x volt, hogy egy pillanatra zárlatot okoztam a napelemeken, ami a napelemeket max egy cellán túlforrósítja pár perc után, de azonnal több tíz amper átfolyik a vezérlő áramkörön, és megsül, hiába van elvileg ott egy 5A-es schottky dióda az adatlapon!

Amúgy szerintem is beköthetők a töltésvezérlők párhuzamosan. Az én esetemben a polykristályosat lenne értelme külön bekötnöm, így nyernék 10% teljesítményt, mintha párhuzamosan kötve a monoval túl alacsony feszültségen hasznosítom, de úgy vagyok vele, hogy inkább elengedem, majd egyszer lecserélem monora, csak a Cellevia-nak nincs 10w-os monokristályos panele. :/
Pedig 3x10w párhuzamosan optimális lenne. (mivel nincsen cellánként bypass dióda, ezért ha csak egy cellát kitakar valami árnyék, akkor 10% alá esik a teljes panel termelése, így szétharmadolva egy picit jobb a helyzet, de rászokhatnának a gyártók, hogy cellánként diódázzanak...)


Szuper, már csak pénz kellene!
Hestore-on is elvileg ugyan ez van, bár a másikat nem találtam.

Én pont az előbb fejeztem be a javítását egy ДП-5В műszernek, ebben a nagyobb érzékenységű cső szintén egy SZBM-20, valamennyit mutat háttérre is de pont a leolvashatósági határon van a legérzékenyebb állásban, de egy 28cm² uránüvegre már szépen mér, persze béta+gamma összmérésben. Ki kellett benne cserélni a szivárgó gumidugós kondikat mert annyira átvezettek nagyobb feszültségen, hogy nem ment 200v-nál nagyobbra a feszültség.

A kétszeres teljesítményeltérés kicsit fura. Én mérés közben rátettem 1-2 autóizzót az akkura, hogy legyen helye az ampereknek és egyben az akku pufferként is szolgáljon.

Én kerestem nagyobb áramú áramkört, de csak az 1A-est találtam meg, valamint egy olyat ami 5A-es és egy jókora tekercs van a panelen. Utóbbival nem voltam megelégedve, mert üresjárásban nem lehet stabil kimeneti feszültséget beállítani és villogtak a ledek, kattogott a tekercs, amiatt megbízhatatlannak minősítettem.

Nem lehet hogy rosszul vannak beállítva a vezérlők, túl alacsonyra vetted a bemeneti osztót? Nem teljesen értem a működését, úgy kellene beállítani a bemeneti osztót, hogy a napelemek munkaponti feszültségénél kicsit nagyobb legyen és akkor hozza létre az 1,205V-ot? Vagy pont az adatlapban megadott munkaponti feszültségre?

Az áramokat a legjobb a töltésvezérlő kimenete és az akku között mérni, mert a bemenetén túl gyorsan változik a feszültség és áramérték. A kimeneten legalább puffereli az akku, nagyon lassan nő vagy csökken töltéstől/kisütéstől függően, ezért csak az áram fog arányosan változni a napelem teljesítménnyel.

Nem értem a töltésvezérlők bemenetén a soros diódát. Magát a napelemet nem kell megvédeni, mert rövidzárásban áramgenerátorrá válik, képtelenség a munkapontinál sokkal nagyobb rövidzárási áramot létrehozni. A visszáramtól meg általában akkor sem kell védeni, ha két napelem teljesen párhuzamosan van kötve, a másik ellenáramát többnyire elviselik.
Szerintem a töltésvezérlők kimenetei párhuzamosíthatók, amíg áramgenerátorként tolják az akkuba a maximális áramot, addig egymást sem tudják nagyon bezavarni a kapocsfeszültség változással.

Ilyesmi műszerre gondoltam, ami energiamennyiséget is tud összegezni:
6.5-100V PZEM-031/051, 0-200v PZEM-013/015 LCD
PZEM-031 Digital Wattmeter Voltmeter Ammeter

Annak idején a 200v os kondenzátorokat sorba kellett kötni 400V-ra. Ott eleve egy egy nagy értékű ellenállást párhuzamosan kötöttünk mindegyikkel. Így a nem egyforma szivárgó áram nem tudta a jobb szigeteléssel rendelkezőt túltölteni. Üzem közben pedig még nem okozott problémát.

Ha ebben a topic-ban rákeresel a 2N4240-re akkor találsz pár bejegyzést EMG szkóp táphibájáról.
Ezek szerint a 2N4240 egy 300V-os tranzisztor (V ceo), míg a BU806 egy 200v-os darlington...

A legegyszerűbb lehetőség, ha felcseréled a leválasztó trafó primerét és szekunderét.
Az üresjárási mérés alapján, ha feltételezzük, hogy a hálózati fesz. a mérés közben 230V, akkor a trafód áttétele kb. 1:1,15. Fordított irányban ez 230V/1,15 = 200v lenne elvileg, ami szintén esik még egy kicsit a terhelés hatására.

Ha melegedés nincs, akkor akár így is használható. Nekem is van Regent 100 erősítő lemezes trafója, az 130mA-t eszik és a trafó 200vA lehet. Az sem melegszik. Ez meddő áram, együtt lehet élni vele.

Kösz. Bevárok néhány 400-+5%/230V vezérlőtrafót és kipróbálom, ez nagyjából jó hozzá. Ha a trafók azonosak, akkor megvalósítható egy három oszlopos háromfázisú transzformátorral, ami primer oldalon csillagba van kötve, 400V-os tekercselésű és tekercsenként 200v-ot ad le?

A kérdés onnan jött, hogy megoldható-e egy egyfázisú autótöltő használata úgy háromfázisú napelemes rendszer mellett, hogy a teljesítmény ne az egyik fázison menjen ki és a másikon jöjjön vissza. Ezek szerint az az ára, hogy nagymértékű meddőt generálunk, bár ezt elvileg lehet házon belül kompenzálni az egyik fázison egy induktivitással másikon egy fázisjavítóval.

Nekem is ha lehúzom az árnyékost visszaáll 200v ra.Megnéztem az invertert,90-450V 27A Vmax 500V full load MPPT 240-450V.Nem lehet hogy az utobbi 240V nem éri el?

Szia!
Igen ez a jój/obb megoldás --de igy is kellene aza dióda (ne legyen teljesitmény veszteséged !)
Mert az árnyékosabb napelemek melegedni fognak enélkül !

Egy bemenetre kötött stringek esetében 1/2 napelem feszültség alatt legyen ,a feszültség eltérés .
Ez azért 5-10V és 200v magasságában is 20V?

Szia!
Igy raktad be? (a blocking diódáról van szó )
a másik lehetőség az inverter MPPT je rossz munkapontba áll be ( a 100V 2A = a 200v 0,5A )
Ezen nehéz segiteni...

Miért nem jó a 3x4db párhuzamos üzem? Mennyivel többet nyersz vele ha csak a déli 2x4 működik sorosan?
Ha a 8db sorost és a 4db-ot párhuzamosítod blocking diódával, akkor a 4-es sztringbe épített az idő nagy részében ki sem fog nyitni, egyáltalán nem termelnek a napelemeid a 8-as sztring nagyobb feszültsége miatt, a dióda meg mindig záróirányban marad előfeszítve.
Esetleg akkor lép működésbe, amikor a 8-as sztringed feszültsége kellően leesik árnyék miatt és akkor ki tud nyitni a 4-es sztring és a munkapont átáll 200v-ról 100V-ra. Valószínűleg utána már ebben marad, mert nem olyan okos, hogy néhány percenként újra megvizsgálja a teljes tartományban 200+ voltnál is. Ezzel az MPPT programmal már nem fogsz tudni semmit kezdeni.

Ha mindenképpen sorosan akarod járatni a 8 modult, akkor valami időprogram kapcsolóval vezérelt dolgot tudok elképzelni, egyig csak a 8db soros kapcsolódna az inverterre, délután meg a 3x4db párhuzamosan blocking diódákkal. De ilyet sem láttam még.
Kellene valami összehasonlítás, mérés, hogy egyáltalán megérné-e ez az átkapcsolás vagy a vegyes üzem. Van amikor nagyobb teljesítményt lead, mint a 3x4db párhuzamos együtt?

Ezt a problémát kellene megoldani nem inverter cserével.Öt perce megint leesett a fesz 100V ra.Lehúztam a dny it vissza és megint 200v van.

Belefutottam egy problémába.Eddig úgy használtam hogy délre 2x4 tábla párhuzamosan.dny 1x4 és a három párhuzamosan mindenféle elválasztás nélkül 100V körüli munkapontba állt be egypupu teve termelési görbét csinált.Volt még négy táblám,gondoltam akkor berekom dny ra az 1x4 mellé.De akkor gondoltam sorbakötöm a 8-8 táblát a dny meg párhuzamosan a délivel.OK 200v munkapot rendszer teljesítmény növekedett és aznap így is maradt.Másnap ránézek a munkapont ugrál 100-200 között.Nézegetem méregetem raktam be diódát a dny sztringhez a + ágba semmi változás.Na mondom rakok a - ra is.Semmit nem változik.Ma reggel óta csak 100V a munkapot és nem változik.Azaz hogy ha lehúzom a dny tit a déli visszaáll 200v ra és nő a termelése.Hogy válasszam le a dny a déliről hogy ne szoljon bele a délibe?

Dupla trafós DC-DC tápegység 2x1-30V/8A földfüggetlen

Sziasztok!
Nem forrasztás, hanem inkább fúrás-reszelés. Az elmúlt hónapokban súlyos tápegységhiányban szenvedtem, ez rávitt hogy egy 5 éve előkészített projektet összedobjak mielőtt végleg elkallódnak az alkatrészek. Évekkel ezelőtt megcsináltam a piszkos munkát, az előlap és hátlap alu L profil méretrevágását, kireszelését és a merevséget adó 6mm-es bakelitlap levágását.

A doboz 70mm magas, belefért kettő 150-200vA-es torroid. (Annyi van ráírva, hogy 250VA-et tud 2 percig).
Kettő szabályozható step-down converter:
SPX-300W 300W buck CV CC
Kapcsolás

Kettő átalakított pufferpanel:
Szűrőpanel

A ventilátort egy 14-80V/12V 2A miniatűr buck látja el.
12V step-down

Hűtéssel jól bírja a konverter a 6-8A-t (névlegesen max 8A). Elvileg a táp IC-ben van egy integrált önvédelmi sönt, mégis fel tudtam tekerni 10A kimeneti áram fölé és elfröccsentette az 55W-os izzókat.

A válság és az infláció ide is elért, a konvertereket kb. 5-6 éve vettem a hestore-ban. Most újra vettem egyet hogy legyen tartalék, de ugyanaz az áramkör olcsósítva lett! Vékonyabb nyák, a tekercs trehányul van megtekercselve, a hűtőborda vékonyabb anyagból van. Legalább megoldották, hogy a hűtőbordákat nem kell elszigetelni, így jobb a hőátadás. Valószínűleg azóta más gyártja.

A másik, hogy ezt a konvertert max 40V-osnak írják. A lelke az XL4016 valóban tud is ennyit, csakhogy van a panelon egy 7805 feszültségstabilizátor, ami a műveleti erősítőnek biztosít segédfeszt. Tudtommal ebből nincs növelt feszültségű és max 35V-os tápfeszt kaphatnak, vagyis 35-40V között bármikor elpukkanhat (a terheletlen DC feszem 36,4V). Na mindegy, működik amíg működik...

A CV/CC ledet végül nem vezettem ki az előlapra, mert összevissza világít, a tényleges áramkorlátozás tartományának jelentős részében is vegyesen pirosan-kéken.

Nos, egy másodpercre felugrik a fesz 200v fölé. Aztán lekapcsol. Az Y-ról kap(na) visszacsatolást?

Hehe.
Bennem nem merült fel félrevezetés. Inkább van szó arról, hogy az én tudásom korlátozott a témában. Noha ránézve egy áramkörre meg tudom különböztetni a főbb részegységeket egymástól, de azok pontos összefüggését kiszámolni-átlátni nem tudom. Egy kapcsolási rajzon is, arra rá tudok mutatni, hogy ő egy trafó akar lenni, vagy épp egy kondenzátor,... Aztán, hogy ott miképp "mozognak a fogaskerekek", hogy x legyen a végeredmény már csak józan paraszti ésszel következtetni tudok.
Ergó a józan paraszti ész, a saját tapasztalat ledominálja a lexikális tudásomat. Ti többet tudtok meglátni, kiolvasni belőle, mint én.

Az én megközelítésemből:

A:
Milyen lehetett az eredti trafó? Jó lenne a gyári állapotot követni, de egyenlőre nem találni pontos, erre a konkrét típusra jellemző adatot.
B:
Ok, működött 2x12V-ról, akkor menjen tovább ennyiről. De! Tényleg, nem pici az a trafó, ami benne volt? Olyan 80VA körül lehetett.? Ezért melegedhetett el a belseje és kezdtek kóborolni a szikrák benne? Itt újra érvénybe lép az "A" pont.
illetve akkor tegyek bele erősebb 2x12V trafót? mekkorát? okozhatok vele gondot? A Fizikális méret is korlátoz. 9,5x5cm maximum. (Képek alapján pont ekkora az eredeti trafó is) Itt gondolom van egy tól-ig teljesítménykorlát, amit a gyártónak is követnie kellett.
C:
Vannak arra utaló jelek, hogy nagyobb tápfeszre tervezték az alap konstrukciót, de csak kis tápot adtak neki. Van erre logikus magyarázat. De lehet az is, hogy a műszerész aki már cserélte, az eredetinél kisebbet tett bele és tényleg magasabb lenne az eredeti tápfesz? A teljesítmény biztosan. Ismét az "A" pont lép érvénybe.
Ha nagyobb, akkor mekkora? Ezesetben a fizikai méretkorlátot átlépve külsőről kéne megoldani. A gyártónak is ez volt a megoldása. Itt legalább sejthető, hogy 2x22V megy be. De itt is van kérdés. Képes az áramkör minden résztvevője alkalmazkodni a nagyobb tápfeszhez?
Ehhez csatolok egymás mellé két képet. Egyik a saját (Obelisk 3) másik a külső trafós (Obelisk X3) Letöltött képe. Leszámítva a két nagyobb kondit, azért van ott pár apróbb változtatás az erősítő panelen. Hozzá teszem képek alapján. Kapcsrajzot konkrétan erről nem találtam. 1-esről igen, X3-ról is, az újabb már HEED Obelisk néven futó változatról is van a neten adat. (200vA)

De az is lehet, hogy csak én gondolom túl a dolgot?
Alkotó: le a kalappal, valóban szép építés. Én azért nagyon nem ezen a szinten tartok.
Szerencsére ez az áramkor teljesen néma. Jó hanganyaggal megtámogatva, a hallgatóságom elsők között szokta megjegyezni, hogy ahol csend van a zenében, ott tökéletes még a csend is. Olyannyira, hogy a felvételen hallani azt is, ahogy a stúdióban a zenész mozdul és a pullóvere súrlódik, miközben a pl: trombitát a szájához emeli.

Ha 100kHz-es szinusz jelet mérsz, akkor biztonságosan tudod mérni a max 2kV peak to peak jelet.
Négyszögjelnél már nem ennyire egyértelmű a felharmonikusok miatt. Eddig nem találtam jó leírást, hogy négyszögjel esetén hogyan kell figyelembe venni a derating görbét. Pl 10:1 szondánál ez érdekes lehet, ha pl 200v-os 1Mhz körüli PWM jelet kellene mérni. Ha esetleg valakinek van információja róla, hogy ilyen esetekben, hogyan kell figyelembe venni a derating görbét azt szívesen venném.

A PZEM teljesen jó lesz neked,ha jól emlékszek 8-10V felett külön tápot igényel, ha meg 200v feletti a mérendő akkor gépészkedést igényel.
Ez általában bőven elég. Otthon a sufniba nem jellemző 500V DC több 100A mellett.
Ezt meg a kistesóit is használom sokat, logol, kiír mindent.

Amúgy Prolinak valahol igazsága vagyon, el kéne döntened mit is akarsz mérni és egyszerre 1 feladatra koncentrálni. Azt a lehető legegyszerűbben, ha van hozzá otthon cucc akkor azokkal megoldani és végszükségbe növelni az ökolábnyomot 2-3000 kilométerről postázgatott egységekkel.
Én ezokból, nem, egyáltalán nem vagyok sem ultrazöld se delimagyar de hestore.hu szoktam vásárolni, ha ott nincs akkor magyarhonból. Vagy hazafelé a Legitron felé megyek és ott egy 30éve ilyen bizbaszokat áruló kedves hölgytől veszem meg az alkatrészeket.(utolsó mohikán szerintem az offline boltok között)
Igen 30-60%-al drágább. De jobban alszok.

Ha elkészültél az 1. projekttel, teljesen, akkor jöhet a 2. 3. ----10.

Ha tudok bármiben szívesen segítek méréstechnikában.

Az armatúrából kiszedtük a segédtekercselést mivel a gerjesztő áramkör a fő tekercset használja. A segédtekercs feje végig volt szántva a forgórész tekercsfejével így arra terelődött a gyanú. A műszeres mérés is kimutatott minimális asszimetriát. Ezután a tekercsfej újra rögzítésre került és a hornyokban is horonyléccel rögzítve lett a munkatekercs. A kínai semmirevaló impregnálása miatt simán ki lehetett húzni a hornyokból a lakkhuzalt. A megmaradó tekercs mérve. Csillagpont és vég között egységesen 0,5 ohm minden fázisban illetve fázis fázis közt egységesen 0,8 ohm. Meggerrel mérve testzárlat nincs! A gép újra össze lett rakva. Nem gerjedt fel magától mindössze 1,7V jelent meg. Laportáppal gerjesztve 400V helyett 200v ig sikerült feltornászni a feszültséget 10A! gerjesztőáram mellett és jelentősen fogni kezdte a meghajtó motort. A gép újra szét lett szedve és a forgórészen letekertük azt a pólust amelyiken a megger testzárlatott mutatott. Ellenállásmérő szerint tökegyforma mint a 4 pólus tekercselése. A letekerés végén találtunk egy részt ahol a prespán papírki volt szakadva és esetleg a vasmaghoz nyomódhatott 3-4 menet. 265 menetből gondolom ilyen kis ellenállásnál ezt igen nehéz kimutatni. Elképzelhető hogy ez okozta a jelenséget?

Mihez? Kísérlethez, vagy véglegesen? Nagyjából valahol 120 és 200vA körül lehet kihozni ebből a magból sacc/kb, pontosabbat az tudna mondani aki napi szinten ezzel foglalkozik, nekem a 160-as magja tűnik kb. ekkora méretűnek de így nehéz megmondani vagy megmérni, hogy rajta vannak a tekercsek is. Olyan 0,7A körülire kellene méretezni a primert amihez 2,5A/mm² áramsűrűséggel számolva 0,6-os átmérőjű huzal kellene.
A gerjesztés próbálgatásához meg teljesen mindegy mert ott nincs terhelve a trafó, akár a 0,2-es huzal is jó ha épp olyan van kéznél.

Illetve, nem tudom hogy szeretnéd megtekerni, mert ki kell nagyjából számolni a primer huzal mennyiségét és azt előtte feltekerni vagy egy vetélőre vagy egy peremes gyűrűre amit előtte átfűzöl a magon, valamint tekerés közben feszíteni is kell a huzalt, és vagy soronként szigetelni vagy a végén impregnálni, ha nem akarod később menetzárlat miatt újból szétszedni.

Közben szétszedtem,méregettem. Relé nincs benne. A képen, ami a panel forrasztási oldalát mutatja, van egy piros és zöld nyíllal jelölt alkatrész. Ez egy SVD640T számú N csatornás MosFet, 200v/18A. A piros nyíllal jelölt láb a source, amin 56v-ot mérek, a zöld nyíllal jelölt a Gate, amin szintén 56v van. A középső láb a Drain, itt 2,9v-ot mérek. Ezeket az értékeket a trafó utáni 330µF-os kondi pozitív lábához képest mértem. Remélem jók a méréseim,mert a panel kimeneti plusz-minusz kivezetésén is 2,9 v van.

Az ellenállást multiméterrel nem lehet korrekt módon kiértékelhetően mérni, mert a zárlat ritkán szokott teljes, azaz összeolvadt állapotú lenni. Sokkal inkább olyan a menetzárlat, ami egymás mellé lecsúszott akár 100-200v feszültségkülönbségű menetek között alakul ki, ezért a multiméter 9V DC feszültsége nem teszi lehetővé az értékelhető mérését. Ilyent csak felbontott csillagpont mellett 500-1000V mérőfeszültséggel lehet kétséget kizáróan kimutatni.

Műszer Automatika 2000 KFT 200V-os táp

Sziasztok,
Vásároltam egy Műszer Automatika 2000 KFT által gyártott tápot ami 200v 2A-t tud, mindezt elvileg 130V-tól.
A helyzet az, hogy nincs több infó róla, és a működése bizonytalan. Ráadásul ránézésre olyan, mintha ez nem egy termék lenne hanem inkább egy prototípus, mert a csatlakozóktól kezdve a primer egyenirányítás diódáinak a felszerelése mind mintha hobbi kategória lenne. Az áram limit bár állítható, de nem limitál - rövidre zárni meg nem merem, hogy őszinte legyek rajz és bármi infó hiányában.

Szóval keresnék hozzá legalább egy használati útmutatót, de nagyon örülnék egy kapcsolási rajznak vagy bármilyen infónak. Típusa annyi van, amit a képen is láthattok: 600W 200v-2A

Előre is nagyon köszönöm a segítséget!

Helló!
A fet körültekintő kiválasztásához több adat kellene.
Amit könnyebb meghatározni, az a zárófeszültsége. Magam részéről kb. 2x-es biztonsági tényezővel számolnék, azaz 150...200v-os fetet keresnék.
Az áramterhelésének meghatározásához, kapcsolási veszteségek pontos számításához tudni kellene elég sok részletes adatot. Ha feltételezem, hogy kb. a szaggatott és folyamatos vezetés határán üzemel, akkor nagyjából a kimeneti áram 10...15x-ét elviselő fetet választanék.

Ez ikabb
IRF nem lesz jo!