Hello! Mivel itt tetted fel a kérdést..
Így tudom elképzelni a kapcsolást. Az LM324 két kétutas csúcsegyenirányítót alkot. Az LM358 pedig összehasonlítja a két jelet, és a kimeneten 0..10V-ban adja a különbséget, amelyik oldal feszültsége a magasabb..
A kimenetre lehet tenni pld. két AN6884-et, akkor kétszer 5 Led-el mutatja a különbséget.
Az, hogy aztán számodra ez megfelelő vagy sem, azt csak Te fogod tudni, ha kipróbálod.
Mert mivel a jelforrás Sztereó, simán elképzelhető, hogy csak az egyik oldal fog szólni.
(Azt utólag olvastam, hogy csak két Led-et szerettél volna működtetni.)
A bemenet vonal szintű jellel dolgozik. Az érzékenységet és a kiegyenlítettséget a két trimmerrel lehet beállítani.

Hello! Erre csak egy sima NEM-el lehet válaszolni.

Hello!
Természetesen jó két különálló kondi is, ha befér

Így már értelmezhetőbb.. Oké, majd rávezetem és felrakom újra.

Hello!
- Oké, majd rárajzolom amit mondtál. Láttam én hogy a VJ ponthoz valami tekercset rajzoltál, csak nem tudtam mi lesz ott. Ott egy kicsit furcsa, hogy az R10 és R11 párhuzamosan van kötve, mert így nem sok értelme van. Nem feszültségosztó ez a két ellenállás?
De ugyan így nem sok értelme van, az U1d kimenetén lévő R20 D13 és R24 ellenállásnak sem.
Az R20 ráadásul az 5V referenciáról jön. Szerintem ott még valami kóc van. Nincs ott még valahol egy kondi is? Mert az esetleg meghosszabbítaná a zöld Led impulzusát. De akkor sem értem az 5V-R20-D13 értelmét.
- Akkor a C6-R26-R27, nem úgy van, mint a rajzomon? Mert azok a 2,2Mohm-ok?
Mert jelenleg az IC bemenete féltápon van és ezt húzogatja fel/le a C6, mikor az U2d impulzusadó (mely képzi a "szikrát") billeg fel/le.
Ha úgy van az ellenállás, hogy egyik a tápról jön, a másik a C6 felől, akkor az nem tudja billegtetni az Invertert, mert annak hiszterézise van. Kb. 6/9V. Ha egyik 2,2Mohm a tápfelé van, a másik a C6-al sorba, akkor neccesen tudja 6V alá lehúzni.
Alapvetően mehet a triac, csak a fele fog működni.

A TC2 ugyan ilyen áramkör, vesd össze azzal..

Hello! A T5-öt ellenőrizd le dióda állásban, mikor még nincs bent a Triac. Ha az nem hibás, elvileg nem tudott "tovább menni" a villany.

Hello!
Én átrajzoltam a rajzodat, így talán követhetőbb amit tesz. Van benne számomra nem érthető részlet, többek között pont a VJ (általad visszajelzésnek elnevezett pont). Amit nem tudom honnan jön. A 13-as lábon lévő két ellenállás és dióda célját sem értem. De talán Te megtudod.
A 40106-nak én is elfelejtettem a tápját berajzolni. Az ellenállások pozíciószámát (kettőt kivéve) önkényesen vettem fel, ahogy rajzoltam. Néhány alkatrész értékét nem találtam, 100-al jelzetteket 100nF-nak vettem.
Javaslom, hogy ellenőrizd le amit rajzoltam a panel alapján. A "VJ" pontra, 12V-nál nagyobb feszültség nem érkezhet. A C3 értékét nem tudom, ez alkotja az ütemadót a tirisztor gyújtásához.
Az R19 értékét én kicsinek találom.

Hello! "Ha termofejes szelep van a radiátoron akkor viszont ez nem játszik!"
Ott is meg lehet oldani a radiátor másik oldalán, ahol a légtelenítő van, a visszatérő ág úgy is állandóan nyitva van.

Hello!
A BMS alapvetően az akkumulátor védelmét szolgálja. De a főáramkörbe avatkozik be, nem cellánként bontja le. Viszont cellánként figyeli az akksit. Tehát bármelyik cella túltöltődik (vagy kisütéskor túlmerül) Lebontja a főáramkört. Töltéskor a cella feszültsége túlemelkedik, akkor bontja le a töltést. De ez a feszültség a maximális töltési feszültség szintje felett van. Tehát töltés alatt nem bonthatna le. Le fog az futni.
Viszont ha lebont, akkor két lehetőség van. Vagy a töltő túltölteni az akksikat, vagy az akksik már "szátmásztak" (vagy már hibásak) kapacitás szinten.
Jó BMS ezen felül figyeli a túláramot és balanszol, ha feszültség eltérés van a cellák között.

Hello! Én az autót nem ismerem, az elektronikáját, meg főképp nem.
De írtam, hogy meg kellene nézni, hogy mikor nincs az irányjelző bekapcsolva, mekkora feszültség mérhető az irányjelző kapcsolókon. Majd mA méréssel megmérni, mekkora az áram ha a mA mérővel "testeled" az irányjelző kapcsolót, és nem a kapcsolóval. Ekkor közben a másik irány érintkező feszültségét is meg kellene mérni. (Mert annak maradni kellene a nyitott kontaktus feszültségén.)
Az áramkört pedig először tesztelni kellene úgy, hogy lehúzod valamelyik Y pontot a GND-re a másik Y pontot pedig méred.
Az áramkörnek úgy kellene működni, hogy ha az időzítés folyik az egyik oldalon, akkor tiltja a másik időzítő működését ez az idő alatt. Ez azért van, mert ha kiteszed egyik oldalra az irányjelzőt, közben átváltasz a másik oldalra, ne maradjon kint az első jelzés. Ezért tiltja az Y1 időzítő működését a Reset, ha kiteszed az Y2 oldalra az irányjelzőt.
Az egyik Y bemenet lehúzása, nem vonhatná maga után a másik Y bemenet feszültség csökkenését. (Ha csak a járműelektronika nem tesz ilyent, de az gond lenne.)

Igen, ez az IDC10-es. Szalagkábelre "roppantható".

Hello! Egy 3.3V-os stabi.

Akkor vélhetően az. Vagy DC a műszer, vagy a bemenete (hibásan) le van zárva egy kis-értékű sönt ellenállással. Mert ugye egy "zavaró körülmény" van, hogy feszültséget meg mér.

Azt is meg kellene mérni, hogy a műszer mekkora ellenállással zárja le az áramváltót.
Esetleg ha van rá módod, meghajtani a műszer bemenetét (ellenállás korlátozással) váltóárammal, hogy vajon mutat-e valamit a műszered. Pld. 12V-os trafóról, 1kohm soros ellenállással, kb. 10mA áram mellett. Hátha abból megtudod, működik-e a műszer.

Oké, de amire kértek, nem mérted meg. Sem azt hogy nem szakadt-e az áramváltó, sem azt hogy kézi műszer, váltó mA állásával lezárt áramváltó mit mutat pld. a 100W-os izzó áramára. Így előrehaladás sincs a témában..

A 100W, még fél amper sincs! És ha az áramkorlátozó alatt azt érted, hogy az izzó sorba van a terheléssel (vagy is a pákával) akkor még kevesebb az áram..

Nem lehet hogy összekutyulták az egyen és váltófeszültség mérőket az áramváltóval? Vagy is nem lehetséges, hogy egyenáramú mérőművet adtak az áramváltóhoz? (Persze csak tippelgetek..)

Hello! Azt figyelembe vetted, hogy az áramot áramváltón keresztül méri?
Vagy is vélhetően csak váltóáramot fog mérni?

Hello! Remci-nek igaza lesz, de a rajzodon az Ic 7-es lába nincs a GND-re kötve.

Feltehetően átmeneti ellenállásról beszélt..

Nos, itt a javított példány. (Figyelmetlen vagyok mostanság..)

Bakke. Tényleg, köszi! Na elhányom a havat és kijavítom.

Hello! Én megrajzoltam amit szeretnél, de két zénerrel ezt nem lehet megúszni.
Beállítani a kívánt szintre úgy lehet, hogy max-ra tekered a trimmert, majd ráadod a kívánt bekapcsolási feszültséget. Majd tekered le a trimmert, míg be nem kapcsol. Azután lehet ellenőrizni a feszültség állítgatással a be/kikapcsolási feszültséget.

Felhasználói kérésre a mellékletek törölve, a megfelelőket ld. később!

Hello! A D3 fordítva van.

Hello! Hozzávetőlegesen így fog változni.

Hello! Szerintem ez az..

Hello!
Én megrajzoltam, hogy kb. mit kellene tenni. Meg kellett volna mérni, hogy az irányjelző kapcsolóra mekkora feszültség érkezik mikor nincs jelzés, és mekkora az áram, mikor a "sárgát" a GND-re húzod. Mert esetleg a tranzisztort és a zöld ellenállásokat ez szerint kellene megválasztani.
A kék ellenállásokkal lehet a tartási időt megválasztani. Jelenleg 4..5 másodperc között lesz.

A QUAD egy igás ló. Emlékeim szerint, eredetileg szervó erősítőnek készült. Anno én is építettem, csak átméreteztem 4Ω/63W-ra. (Eredeti panelterv Sárisápról.)
De a mai napig működne, ha hallgatnám..

Hello! Anélkül hogy ismerném a gépet..
A "kerekes" rajzon a sebesség poti csúszkával sorban van egy (feltehetően trimmer) Speed Limiting poti. Ha ennek csúszkája szakadt (vagy le van tekerve), akkor szerintem az általad említett működés (korlátozás) van. (Én a rajzon a béka kapcsolót nem látom.)
De ez csak egy gondolat volt az olvasottak alapján.