Az elképzelhetőbb. De a környezete is elég vacakul néz ki, legalább is a képről nézve..

Hello! Szerintem a fűrászeléstől nincs még annak semmi baja..A chip sokkal lejjebb van.

Hello!
Ez így van. Egy biztonsági áramkörnek, akkor kell jelezni, ha baj van. Ekkor térül meg a befektetett munka.

Hello! Nem tudom, mert nekem sincs ilyen kályhám. De le kell követni a vezetékeket a kapcsolási rajz alapján és akkor talán kiderül. Mert így nem igazán látszik jól. Lehet hogy a szabályzó hiszterézisét csökkenti.

Hello! Szs betette Neked a kapcsolási rajzát a kályhának.
Ez alapján, el kell igazodnod, hogy mi miért van bekötve. Ha ez nem megy, akkor igaza van a Lajosnak, hogy hívj valakit aki érti és megoldja amit szeretnél.
De a készüléknek alapvetően két része van. A kályha fűtése a kapcsolt áramra van kapcsolva és a tekerős a hőfokszabályzó, mellette a biztonsági termosztát. Ez a kályha felfűtési hőmérsékletét állítja be. Nálad ez egyfázisra van bekötve.
A másik részegysége a ventilátor, mely lefújja a kályháról a meleget. Ezt a külső szobatermosztát szabályozza, hogy a szobában milyen hőfokot szeretnél. Ez természetesen a "nappali hálózatra van kötve, hiszen a lakásban fűteni mindig kell, nem csak akkor mikor a kapcsolt hálózat feszültséget ad.
Ennyi a működés. Ezt kell megérteni, és a rajzon a részeket felismerni. Valamint tudni mit is szeretnél elvárni az egésztől.

Oké! Minél nagyobb fényerejű Led-et célszerű használni. De azzal szkeptikus vagyok, hogy nappal ezt nagyobb távolságból is látni lehetne.

Ha az R1-et elhagyod és a tápfeszültségnél nagyobb feszültség kerül a bemenetre, akkor az Ic megpusztulhat. Mert az korlátozza a bemeneti áramot.
A fél fényerőt, mihez képest nézed? A tápfesz elég közel van egy nagyfényerejű Led nyitófeszültségéhez. Az Ic csatorna ellenállása kb. 600 ohm, ez korlátozza az áramot. Így kb. 2mA az áram egy fehér Led esetén.
Ha növelni szeretnénk az áramot, akkor megoldás lehet egy NPN emitterkövető használata. Így kb. 8..10mA-ra növelhető az áram. Nem túl szép műszaki megoldás, mert az áramkorlátot a feszültségek és a belsőellenállások adják.
Növelni lehetne az áramot, ha NPN tranyót inverterként kötjük be. De ekkor a bázisáramot és a Led-áramot is célszerű ellenállással korlátozni.

Korrektebb, (a tápfesz változása miatt) ha áramgenerátorrá alakítanánk ki a tranyót egy másik NPN tranyóval, akkor az szebb megoldás, de sok hozadéka nem lesz a 3,6V tápfesz mellett. Mert egy fehér Led nyitófeszültsége 3..3,2V körül van, és az áramgenerátor tranzisztorának nyitásához is 600mV feszültség kell. Az is mind veszteség jelenik meg. És a 3,6V-ból levonva a 600mV-ot csak 3V juthat a Led-re.
Előfordulhat, hogy a rövid felvillanást érzékeljük kisebb fényáramnak. Ekkor a 2,2µF és/vagy az R3 növelésével oldható meg.

Ezek között lehet válogatni. De azt is figyelembe kell venni, hogy a fényerő, vagy a felvillanási idő növelésével az átlagfogyasztás is nőni fog. Ez akkor számít ha állandó jelleggel működtetjük az áramkört, nem esetileg. De mi a kitűzött cél?

Hello! Nem arról beszélt Máté! Mind két töltő azonos feszültséget lát, de a töltőáramkörök végfeszültsége nem lesz egyforma. Így amelyiknél az akku feszültsége eléri ezt az értéket, leszabályoz és már csak a másik töltő fog áramot adni. Amelyiknek beállított töltési végfeszültsége magasabb.

Én úgy gondolom, elég ha közelíti, valami felület ami antennaként szerepel. Az "ellensúlyt" meg a telepek felülete adná. De én ezt nem próbáltam ki, hiszen nincs pásztorom. (Azért írtam, hogy valahogy így oldanám meg.
Az R2-őt azért kékítettem meg, mert azzal az érzékenységet lehetne hozzáigazítani a jelhez.
Az R1 pedig védené a bemenetet, mert egy CMOS bemeneten van védődióda a tápfeszek felé. Az R1 korlátozná a védelmi áramot.
Elég egy trigger és elindul a monostabil multi és határozottam villan fel.
A Led áramot a kimeneti Fet csatorna ellenállása korlátozza.
Ez volt az elgondolás.

Azt elfelejtettem írni, hogy a kondit inkább a bázis és a + táp közé tedd és egy 100nF is elég.
Mert a PNP tranyónak nincs bázis-emitter lezáró ellenállása, és ha a kondi szivárog (mégpedig fog annyit), akkor a Led "nem alszik el" és fogyasztja az elemet.

A PNP kollektor-emitterét meg kell fordítani. Így az NPN kisüti a kondit, ezzel kinyitja a PNP tranyót és amíg a kondi feltöltődik, meghosszabbítja az impulzust. Azaz a felvillanást. De a 3V tápfesz, elég csekély, mert a Led nyitófeszültsége elég magas manapság, és a tranyó bázis-emitter vesztesége is növeli a feszültség igényt.

Én valami ilyesmiben gondolkodnék, egy 18650-es akksival.

De szóltam hogy nem jó, a Led-re menő tranyónak PNP-nek kell lenni és C-E cserélve.

De hát erről volt szó, az előzőekben is..

Hello! Megnéztem volna, de én nem találom. De belinkelhetted volna. Mert, nem biztos hogy kettőnknél azonos számú hozzászólás egy oldal..

Esetleg próbáld meg, amit írtam. Nem egy ördöglakat, hogy ne lehetne összetákolni pár perc alatt. De minden esetre nem túl szép, hogy az első tranyónak nincs védelme, miközben itt nagyfesz csattog a közelében, miközben egy bázis-emitter záróirányú küszöbfeszültsége mindössze 5..8V.

Természetesen nem ismerem ezt a bigyót. De akkor is meg kell mérni a cellákat. Mert minden készülékben kel lenni BMS-nek, Az pedig letilt, ha egy cella feszültsége 2,5V alá csökken. A BMS-ben van ami kapcsolja a kisütést (és a töltést), de nagy általánosságban ez nem szokott elromlani.
És nem tudom, hogy a telefon töltéshez is van feszültség konverter, azzal is lehet probléma.
De megjavítani ilyesmit ritkán lehet/értdemes.

Na végre! Akkor fogd meg a végét és nézd meg hogy változik.

Hello! Kérlek, ne sértődj meg azért, mert amit írsz, nem értik meg a válaszolók!
Mert a semmi, az semmi, de leginkább szakadást lehet alatta érteni.
A változó értéknek meg azét lehetne értéke, tartománya, vagy valami.
Ez a kis pötty egy termisztor, szokásos értéke a 10k. De ez csak 25C-on igaz. Ha rámérsz a műszerrel, főleg ha megfogod, változni fog az értéke. Ha az értéke megállapíthatatlanul össze-vissza kalimpál, akkor feltehetően szakadást mérsz, persze OHM állásban.
Egyébként pedig feltehetően nem ezért nem adja le a kapacitását az akksi.
De feszültséget kellett volna mérni a cellákon, terheletlenül és terhelve valamilyen időköznként.
Abból azért valami konkrétumot is meg lehet tudni.

Hogy működik ez? Legfeljebb ha a hátsó tranyó PNP és fordítva van..

Sajnos a vezetékerek bevonata és a szigetelés "egymásnak esik". Ez korrózióval jár, ami kiterjed a csatlakozó beroppantására is és kész a melegedés. Nem igazán értem, hogy a régi villanytűzhelyben hőálló vezeték és hőálló csatlakozó volt. Itt miért nem lehet/lehetett olyannal dolgozni? Én egyébként a bojlerbe 1800W-nál nagyobb betétet nem teszek. Azokkal nem volt gondom. Kisebb áram, kisebb baj. Sajnos az alaplapok is egyre vacakabbak. Azt mondják, "zománcos", aztán nitrózománc. Nálam a zománc, az a tűzzománc. Volt olyan, hogy hullámos volt a tömítő felület. Szemre nem észrevehető, csak ha már tudod mit-hol kell nézni.

Ha egyértelműen a hőkorlátozó a meleg akkor annak kontaktusa nem jó. Nekem csak a régiekkel van tapasztalatom. Minden második évben vízkőtelenítem. Páros évben a leányomét, páratlanba az enyémet. (Ez persze használat és víz függő is.) Már kétszer cseréltem kábelt az elmúlt 15 évben. De én nem válok meg ezektől, míg a tartály bírja. Mert ahogy olvasom az újak messze nem ilyen tartósak és szinte minden kapható bele. Nem is állok neki, míg mindenhez nincs ptalkatrészem..
Normál esetben a víz leeresztése tart a legtovább. Nálunk a pincében van mind kettő, kinézete helyigénye nem számít.
Anno én is átkötöttem a normál hálózatra, hogy bármikor legyen meleg víz, de vissza kellett kötnöm a kvóták miatt..

Hello! A vezetéket vízkövezéskor mindig érdemes ellenőrizni és ha kell cserélni. Sajnos jó minőségű készlet nem kapható hozzá. Valamint megnézni, hogy kellőképpen szorul-e a csúszósaru. A hőkorlátozóval nem szokott gond lenni, csak óvatosan kell bánni a kapilláris vezetékével. Mert a régi bojlernél, elég gubancos a vezetékelés tere. A doboz füle szokott ilyen korban már letörni, mert megérik (meg vacak anyagból van).

Hello! Természetesen igazad van, egy táp javításnál nagyon ajánlatos egy leválasztó trafó. De az esetek 90%-ban nincs ilyesmi trafója a népeknek.
De, ugyan így a 230V feszültség megmérése sem veszélytelen semmilyen körülmények között sem.
Vlad már elég régóta a fórum tagja, feltételeztem, hogy el tud végezni egy ilyen mérést.

Én sok mindent nem találok erről z Ic-ről.
De mérd meg, hogy a fekete kondi nem zárlatos-e.
Mérd meg az RS1-et, ez 1,3 ohm feltehetően a belső fet forrásán van és az áramkorlát a szerepe.
Általában ma már az Ic-k belül állítják elő a működésükhöz szükséges tápfeszt és kívül csak a kondi van. Vélhetően ez lenne a fekete kondi.
Régen ezt úgy csinálták, hogy a 320V-ból ellenállással töltötték fel a kondit. Amikor meg volt a belső tápfesz, elindult az Ic. Ha erre működött a táp, akkor a trafóról táplálták vissza a kondit és ment a táp. Ha nem tudott elindulni, akkor leesett a kondiban a fesz és leállt az Ic. Kezdődött elölről a töltés.
Ha ilyen lenne az Ic, akkor pld az R1 lehetne a töltő ellenállás a 320V-ról. Bár a 106 10Mohm lenne, ami meglehetősen sok, kisebb szokott lenni és több sorba, ha SMD.
De ha ezek nem válnak be, akkor sajna rossz az Ic.. Bár ennek van a legnagyobb esélye.
Persze csak a levegőbe beszélek, mert konkrét dolgot nemigazán lehet tudni az Ic-ről.
Minden esetre a kimenetet is érdemes megnézni, mert ha ott zárlat van, akkor sem indul el egy táp Ic. Sajnos ennyi.

Hello!
Nézd meg milyen Ic van a tápban.
Mérd meg a kék nagy kondin a feszültséget. Kb. 320V
Mérd meg a fekvő fekete kondin a feszültséget. Kb. 12V
Akkor talán többet fogsz megtudni.

Jól látod. TL431 AC

Hello! Gondolkozz logikusan!
Amikor a megszakító bontva vagy zárva van, akkor mi van? Ez a CDI dolga, nem az érzékelőé!

Hello!
Lehet a 7106-ot az említett 9V-os stabiról járatni, de ennem a tápnak galvanikusan elválasztottnak kell lenni attól amit mérni fogsz.
Mert a mérés vonatkoztatási pontja a COM láb, ami kb. 2,8V a + tápfeszültséghez képest. Ez maga a belső referencia.
Az Ic áramfelvétele maximum 2mA.

Hello! Mint ha kétféle dologról beszélnél. Mert ha nincs rákötve a hangszóró, és úgy is búg, azt csak a trafó okozhatja. Azon nem biztos hogy tudsz javítani, maximum ha kiszeded a kabátjából és kissé megkalapálod a vasat, ha van légrés.
Ha pedig ez nem lehetséges, akkor pedig valahogy el kell rugalmasan szigetelni a trafót a doboztól, hogy ne vigye át a trafó rezgéseket a dobozra.
Sajnos a sok kapcsolóüzemű "izétől", egyre rondább a hálózati 50Hz, lassan nem hasonlít a szinuszra, ami okozhat ilyesmi növekvő "trafó hangot".
Ha pedig ráteszed a hangszórót, akkor az erősítő is okozhat ilyesmit. A táp szűretlensége - a földhurkos szerelés a panelen - de lehet árnyékolási hiba is a fadoboz miatt. Ekkor ha kézzel közelítesz egy-egy fokozat felé, növekedhet a morgás.
De ha kívülről kerül a búgás az erősítőbe, akkor az 50Hz, ha a táp csinálja, akkor 100Hz. Ha meg tudod különböztetni. Csak mivel az 50Hz is tele van felharmonikusokkal, elég nehéz fülre megállapítani.
A kondi feladata a magassugárzónál az, hogy leválasztja a magas hangokat a hangspektrumról és csak azt vezeti a hangsugárzőra. Ellenkező esetben tönkremehet a hangszóró. De ilyen búgási hibát nem okozhat, maximum az 50Hz felhangjait lehet hallani a magssugárzóból.