Hello!
Én hasonlóan gondoltam ki a galvanikus szondát, csak próbáltam korrektebb áramkört kialakítani.
A szinteket logikai H-L jellé alakítva és ez után egy összegzővel kialakítani az analóg jelet.
A kimeneti jel, 0..10V 1V-os lépésekben. Ha az LM3914 referenciáját 10V-ra állítod be, akkor lépegetni fog szintenként. De célszerű a referenciát 9,5V-ra beállítani, hogy az 1V-os lépés mindig határozott (a komparálási szint felette ) legyen.

A talált kapcsolásnál az 555-nek nem sok értelme van, azt valami más célra tették bele, csak végül nem vitték véghez az elgondolást.
A Led-ekkel soros 1k-nak semmi értelme nincs, az LM3914 áramgenerátoros kimenetű. Ha DOT kijelzést használsz, akkor nem terhelődik túl az Ic. Ha vonalkijelzés a kívánalom, akkor pedig célszerű a Led-ek tápágába egy 47 Ohm/2W-os ellenállást tenni. Így az áramot továbbra is az Ic állítja be, viszont mikor minden Led jelez, akkor a diódánként beállított pld. 12mA összegezve 120mA-ként jelenik meg a 47 Ohm-on, amin 5,6V feszültségesést hoz létre. A 12V-5,6V(6,4V feszültség marad, melyből még lejön a Led-ek kb. 2,2V nyitófeszültsége. Így az Ic-re kb. 4.2V jut, ami 120mA-el, 0,5W hőt fog termelni. Mivel az Ic terhelhetősége 1V, el fogja tűrni a terhelést a tok. Ha ezen megoldás mellett döntesz és gondot jelent a kijelző elkészítése, akkor megrajzolhatom azt is.

Más tapasztalati tényezőm van, mint Tunder-nek. A szondák árama minimális kb. 50uA. A pozitív szonda feszültség "elhordja a szondát", nem felrakódik. Én anno egy víztorony jelzéshez UT18-as hegesztőpálcát használtam. Mivel a torony meglehetősen magas, nem az egész szonda volt a saválló fém. Keményforrasztással meghosszabbítottuk, tömör rézvezetővel. A kötéspontot éa a szonda csúcsát kábelkiöntő masszával vontuk be a korrózió ellen..
A szonda csúcsát hordja el az áram elsődlegesen. Mivel a víz betároláskor hullámzott, ez billegtette a jelzést a határértéken. A csúcsra rakott kábelmassza hatására, a jelzés határozott lett és a csúcs is "megszűnt". Ma már szerintem a "meleg-ragasztóval" is célba érsz.
Egyébként évekig megfelelően működött. Ha a szonda teljes hosszú, akkor ügyelni kell a páralecsapódásra, mert az is átvezetést okozhat.
Mivel a szonda itt nem súlyozott ellenállásokból áll, lényegtelen az L1-L10 sorrendje.

Egyébként a belinkelt érzékelő működése ismeretlen, de feltehetően nyomáson alapul. Nos, itt is lehet neuralgikus pont a kis furatok dugulása. Ahogy a nóta mondja, "Annyi bajnak, annyi baja van.."

Hello!
Természetesen a kijelzés megoldható, csak nem említetted, hogy hogyan/mivel érzékelnéd a szintet. Vagy is mi lesz a bemeneti jel.

A pálinka nem fagy be. De télen madarak sem rajcsúroznak..

Hello! Szerintem itt választ kap rá. Vishay

Hello! Kösz, megnéztem..
Mint írtam, nekem nincs ilyen műszerem. Mindazonáltal, a 12 bites AD nem rossz.
De szinte biztos, hogy nincs a műszer egyedileg kalibrálva és méréshatárváltás sincs.
Pontosításnak, gondolom a program megméri a belső Band-Gap diódát is a tápfeszváltozás kiküszöbölése miatt. De a műszerben egyszerű olcsó bemeneti osztó/sönt van. Elvileg lehetne pontosabb, de..
Hogy ne legyen helye a reklamációnak, paraméternek, megadják az 1% pontosságot és csá!

Nem ismerem a belső felépítését, de félő, hogy csak a kijelzés módját változtatja meg. Mert ebben csak egy mikrokontroller van a maga 10 bites AD-jával. Méréshatár átváltásához analóg kapcsolóra lenne szüksége és a bemenet védelmére.

Hello!
Próbáltam egyértelműen leírni, hogy a pontosság a méréshatár végértékére vonatkozik.
Ha 100V-ról 10V-o méréshatárra kapcsolsz, akkor a pontosság a 10V-os méréshatár 1%-ra fog vonatkozni.
Ha Te az "aktuális feszültség" alatt az (éppen) mért értékre gondolsz, akkor nem. De ez benne van a leírásban is amit írtam. De ha belegondolsz, akkor logikátlan is lenne, hogy ha 100V+os méréshatárban 100V-ot mérsz akkor +-1V a pontosság, ha ugyan ezzel 1V-ot mérnél, akkor meg 0,01V lenne a pontosság?

Hello!
"A végértékre számított pontosság (vagy más néven végértékre vonatkoztatott hiba) azt mutatja meg, hogy egy mérőműszer maximális hibája mekkora a teljes mérési tartományához (végértékéhez) képest. Ez a hibaérték állandó marad a skála minden pontján, függetlenül attól, hogy éppen mekkora értéket mérünk."

Ez a dolog az, amit "tudomásul kell venni". Mert a pontosságot szinte mindig a végértékre adják meg.
(Egy HP műszernél, megadják mért értékre vonatkoztatva is, de az egy 6 digites (vagy nagyobb) multiméterre lesz igaz, melynek ára hét számjegyes.)
Tehát ha Neked a műszered végértéke 100V, akkor annak 1%-a 1V feszültség és ez alatt nem reklamálhatsz, még akkor sem ha a 2V-ot 1..3V érték között mutatja.
Az árammérőd 10A-es, tehát 1%-a ennek 100mA. Tehát ha -+100mA-t téved, akkor sem reklamálhatsz. Vélhetően ha az áram 60mA alá esik, akkor nullára írják a mérést, nehogy nulla bemeneti áram esetén mutasson valamit, mert az zavaró lehet.

Sajnos ez van. Egy olcsó műszernél, 1% pontosság alatti értékre ne számíts! Ezekben egy MCU van a maga 10 bites AD-jával és mezei ellenállások osztják le a feszültséget, egyszerű söntökön mérnek. Ezért nem deklarálnak nagyobb pontosságot. Ezt a pontossági tartományt egy analóg műszernél, eszedben sem jutna kifogásolni. (Nézd meg, hogy egy "Kelvin-kivezetéses sönt" ára hogy viszonyul a műszered árához képest.)

A +- 1 digit az utolsó számjegyre vonatkozik. Mert az vagy 1-re, vagy nullára jön ki, tehát vagy 1-et vagy 0-át fog mutatni, 0,5-öt nem tud. (De ez az utolsó digit bármely számára igaz.
Ezért adják meg a pontosságot %-ban végértékre és az utolsó számjegy pontatlanságát digit-ben.
Ha van egy multimétered, vedd elő a specifikációját és nézd meg mit írnak. Lehet csodálkozni fogsz. Az hogy egy műszer az 1V feszültséget 1.000V-nak mutatja, attól még nem igaz, hogy 1mV pontossággal mér. Az csak a mérés kijelzés felbontását jelenti, nem a pontosságát.
Tehát ha a műszer 3 digites (tehát 0..999-et tudna kijelezni), nem azt jelenti, hogy egy ezrelék pontosan fog mérni..

" Én amit ígérek, azonnal teljesítem. De miért kell ezt félévente felemlegetni?"

Pontosan..

Hello!
Arra felhívnám a figyelmedet, hogy a kapcsolási rajz elvan rajzolva. (A nyák nem..)
A CD4518 kaszkádolásánál, az első BCD számláló QD kimenetének kell a következő számláló EN bemenetére csatlakoznia, nem a QA kimenetének..
Tehát a 2-11 átkötés helyett, a 2-14 a helyes átkötés.És így tovább QD-EN. stb.

Hello! Itt a 2.oldalon azt láthatod, hogy a "2Z3" 5,6V-os zéner..

Minden estre egy 4060 ritkán szokott meghibásodni. (Persze egy pásztorba azért elképzelhető atrocitás..)

Hello! Egy 4060-at viszonylag könnyű "szóra bírni". Elsőnek a tápját nézd meg, mert ahogy látom, kondis a tápja. Aztán a Reset lábnak alacsony szinten kell lenni. Végül az oscit a 9-10-11-es lábakat. A 7-esen az órajel 16-od része van ha megy.

Hello! Szerintem ez AI. Szokásosan a látványt köti össze az értelmetlenséggel.
Már amennyit én a csövekről tudok, ami kb. annyi hogy lyukas drót.

Hello! "Az ő ötlete két bojler sorosan." Bocs hogy bele szólok, csak eszembe jutott valami.
Ha nincs vízfogyasztás pld. éjszaka, vagy nappal mikor nem vagy otthon), akkor a hálózatra kötött bojler hőveszteségeit, a hálózati áramra kötött bojler fogja biztosítani. Hiába van meleg víz a napelemes bojlerben.

Akkor legjobb lenne teflon (ritka és drága), esetleg PVC tábla, ha annak hőállósága megfelelő.

Hello¿
Papírbakelitbe elég nehéz oldalra csavarokat fúrni. Széthasad..,

Hello! Nem. Mert az 1µF a két diódával, feszültség kétszerezőt alkot, az 1k/5W pedig korlátozza a tranziens áramot, mikor a tirisztor begyújt (meg töltéskor is).

Az elképzelhetőbb. De a környezete is elég vacakul néz ki, legalább is a képről nézve..

Hello! Szerintem a fűrászeléstől nincs még annak semmi baja..A chip sokkal lejjebb van.

Hello!
Ez így van. Egy biztonsági áramkörnek, akkor kell jelezni, ha baj van. Ekkor térül meg a befektetett munka.

Hello! Nem tudom, mert nekem sincs ilyen kályhám. De le kell követni a vezetékeket a kapcsolási rajz alapján és akkor talán kiderül. Mert így nem igazán látszik jól. Lehet hogy a szabályzó hiszterézisét csökkenti.

Hello! Szs betette Neked a kapcsolási rajzát a kályhának.
Ez alapján, el kell igazodnod, hogy mi miért van bekötve. Ha ez nem megy, akkor igaza van a Lajosnak, hogy hívj valakit aki érti és megoldja amit szeretnél.
De a készüléknek alapvetően két része van. A kályha fűtése a kapcsolt áramra van kapcsolva és a tekerős a hőfokszabályzó, mellette a biztonsági termosztát. Ez a kályha felfűtési hőmérsékletét állítja be. Nálad ez egyfázisra van bekötve.
A másik részegysége a ventilátor, mely lefújja a kályháról a meleget. Ezt a külső szobatermosztát szabályozza, hogy a szobában milyen hőfokot szeretnél. Ez természetesen a "nappali hálózatra van kötve, hiszen a lakásban fűteni mindig kell, nem csak akkor mikor a kapcsolt hálózat feszültséget ad.
Ennyi a működés. Ezt kell megérteni, és a rajzon a részeket felismerni. Valamint tudni mit is szeretnél elvárni az egésztől.

Oké! Minél nagyobb fényerejű Led-et célszerű használni. De azzal szkeptikus vagyok, hogy nappal ezt nagyobb távolságból is látni lehetne.

Ha az R1-et elhagyod és a tápfeszültségnél nagyobb feszültség kerül a bemenetre, akkor az Ic megpusztulhat. Mert az korlátozza a bemeneti áramot.
A fél fényerőt, mihez képest nézed? A tápfesz elég közel van egy nagyfényerejű Led nyitófeszültségéhez. Az Ic csatorna ellenállása kb. 600 ohm, ez korlátozza az áramot. Így kb. 2mA az áram egy fehér Led esetén.
Ha növelni szeretnénk az áramot, akkor megoldás lehet egy NPN emitterkövető használata. Így kb. 8..10mA-ra növelhető az áram. Nem túl szép műszaki megoldás, mert az áramkorlátot a feszültségek és a belsőellenállások adják.
Növelni lehetne az áramot, ha NPN tranyót inverterként kötjük be. De ekkor a bázisáramot és a Led-áramot is célszerű ellenállással korlátozni.

Korrektebb, (a tápfesz változása miatt) ha áramgenerátorrá alakítanánk ki a tranyót egy másik NPN tranyóval, akkor az szebb megoldás, de sok hozadéka nem lesz a 3,6V tápfesz mellett. Mert egy fehér Led nyitófeszültsége 3..3,2V körül van, és az áramgenerátor tranzisztorának nyitásához is 600mV feszültség kell. Az is mind veszteség jelenik meg. És a 3,6V-ból levonva a 600mV-ot csak 3V juthat a Led-re.
Előfordulhat, hogy a rövid felvillanást érzékeljük kisebb fényáramnak. Ekkor a 2,2µF és/vagy az R3 növelésével oldható meg.

Ezek között lehet válogatni. De azt is figyelembe kell venni, hogy a fényerő, vagy a felvillanási idő növelésével az átlagfogyasztás is nőni fog. Ez akkor számít ha állandó jelleggel működtetjük az áramkört, nem esetileg. De mi a kitűzött cél?

Hello! Nem arról beszélt Máté! Mind két töltő azonos feszültséget lát, de a töltőáramkörök végfeszültsége nem lesz egyforma. Így amelyiknél az akku feszültsége eléri ezt az értéket, leszabályoz és már csak a másik töltő fog áramot adni. Amelyiknek beállított töltési végfeszültsége magasabb.

Én úgy gondolom, elég ha közelíti, valami felület ami antennaként szerepel. Az "ellensúlyt" meg a telepek felülete adná. De én ezt nem próbáltam ki, hiszen nincs pásztorom. (Azért írtam, hogy valahogy így oldanám meg.
Az R2-őt azért kékítettem meg, mert azzal az érzékenységet lehetne hozzáigazítani a jelhez.
Az R1 pedig védené a bemenetet, mert egy CMOS bemeneten van védődióda a tápfeszek felé. Az R1 korlátozná a védelmi áramot.
Elég egy trigger és elindul a monostabil multi és határozottam villan fel.
A Led áramot a kimeneti Fet csatorna ellenállása korlátozza.
Ez volt az elgondolás.

Azt elfelejtettem írni, hogy a kondit inkább a bázis és a + táp közé tedd és egy 100nF is elég.
Mert a PNP tranyónak nincs bázis-emitter lezáró ellenállása, és ha a kondi szivárog (mégpedig fog annyit), akkor a Led "nem alszik el" és fogyasztja az elemet.

A PNP kollektor-emitterét meg kell fordítani. Így az NPN kisüti a kondit, ezzel kinyitja a PNP tranyót és amíg a kondi feltöltődik, meghosszabbítja az impulzust. Azaz a felvillanást. De a 3V tápfesz, elég csekély, mert a Led nyitófeszültsége elég magas manapság, és a tranyó bázis-emitter vesztesége is növeli a feszültség igényt.