De talán az se lenne hülyeség, ha hőérzetet is be lehetne állítani.
Esetleg párásítóval, párátlanítóval, kompresszorral, kombinálva.
Mikor kint hidegebb van, de melegebbet érezni, akkor lehet növelni kéne a páratartalmat,
persze úgy, hogy ne is penészedjenek a dolgok.

Véleményem szerint a legfontosabb paraméter a hőkülönbség, és a szigetelés.
A legkevesebb gáznyitás akkor lenne, ha a beállított hőmérséklethez elég meleg vízhőmérséklet folyna mondjuk fixen, de az időjárástól, és a szobában mért fűtési, és lehűlési görbe alapján kapcsolná a kazánt.

Mert magasabb víz hőmérséklethez tovább kell fűtenie, bár hamarabb le is hűl, és megint bekapcsol, de szerintem ritkábban kapcsol úgy. Azért írtam görbét, mert mondjuk, ha 0 fok van kint, akkor gyorsabban emelkedik bent a hőmérséklet, és kikapcsolás után több fokkal túlfűt, és lassan csökken vissza, míg -30 foknál lassabban emelkedik, épp, hogy egy kicsivel fűt túl, de gyorsan visszahűl.

Persze talán hasonló lenne változó meredekségű egyenesekkel ábrázolni, de a lényeg, hogy ha a meredekséget ki tudja számolni a külső-belső és esetleg a víz hőmérséklet/szél/Napsütés változásai alapján, akkor szerintem elég pontosan tudná előre, hogy mikor kapcsol ki, meddig nem fog bekapcsolni, mi várható, akár meg is jeleníthetné többek közt.

Lehetne ezt utána még kombinálni valamilyen szintű víz hőmérséklet szabályozással, meg programmal, meg hiszterézis állítással, meg mindenféle határokkal, ha mondjuk valaki spórolna, és a hőkülönbséget tartaná, de úgy, hogy mondjuk 30 fok csökkenés kint kevesebb csökkenést okozna bent, mint mikor 5 fok csökkenés van. Mondjuk -5°C-ban 5°C-ot csökkenne -30°C-ban 15-öt. Legjobb lenne ezeket igény szerint beállítani, mert akinél mondjuk 30°C van, annál csökkenhetne 15°C-ot -10°C-ban is. Felismerhetné a szellőztetést is, és az sem lenne baj, ha választható lenne, hogy mit csináljon mondjuk ha nem kap jelet külső mérőtől.

Minden bekapcsolás 10% elégetlen gázzal jár, azaz veszteség. Ezen kívül nem tud annyira felmelegedni, vagy csak nagyon lassan. Eredménye kondenzáció, több károsanyag kibocsátás, vegyi roncsolás...
Játéknak jó, csak mindenképp piszok sokba fog kerülni.

Ha a hőmérsékletet PID szabályzóval szabályzod, akkor a paramétereit a kazánod és a fűtési rendszered (szabályozott szakasz) paramétereihez kell igazítani.

Rendben, érthető

Hobbi, tanulás, önfejlesztés, okos-otthon projekt, stb.

Mi az értelme a fejlesztésednek, miért csinálod, mit szeretnél vele elérni?

Sziasztok!
Egy PID vezérlős szobatermosztátot építek Arduino alapokon. Egy régi ÉTI 20-as gázkazánnal fűtöm a házat amit jelenleg egy tekerős termosztát vezérel.
A saját termosztátom lassan kész viszont elgondolkoztam azon hogy vajon mennyire tesz jót ennek a régi kazánnak a PID jellegű vezérlés?
Az ötletem az volt hogy egy 10 perces ciklusokra vezérelek, ami azt jelenti hogy ha a PID 33%-os kimenetet számol akkor az 3 perc 20 másodperces kazán bekapcsolást jelent, utána 6 perc 40 másodperc kikapcsolt állapotot.
Szerintetek egy ilyen régi kazán esetében ha 10 percenként bekapcsolom azt egy rövid időre az tehet e benne idővel kárt?
Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok,
nem akarok új topicot nyitni, csak itt feltennék egy kérdést
Ismer valaki "mélyebb" adatokat a Junkers TR200 szobatermosztátról?
A cél az lenne, hogy a beállításokat (nappali cél-hőmérséklet, tényleges hőmérséklet illetve nappali-éjszakai átkapcsolás, de akár az egész beállítás-tábla) egy ESP8266-modullal az hálózatról kezelni lehessen.
Az alap - az eredeti telefonos távvezérlő helyett relé és ESP - nyilván könnyen megoldható, de valami szofisztikáltabb megoldás jobban tetszene - egyelőre tisztán agytorna alapon.

Gyakorlatilag igy müködik majdnem minden jobb tervezésü rendszer és kazán. A tartály helyett magát a fütörendszert használja egy keverö csappal ami a fütést és a melegviztartály kezeli ( az utobbi sokkal több mint 200 liter). A kazán elektronikája osztja meg a höt a fütökör meg a melegviz között és keringeti a vizet ( kezeli a csapot meg a vizpumpákat).

Inkább én sem vesztegetnék már ennek részletezésére több időt. Lényeg, hogy értem és tudom is mit akarok és azt is, hogy amit elképzeltem azt meg lehet fali termosztáttal valósítani, hiszen ilyenek régóta piacon vannak. Nem az a lényeg, hogy nem lendülhet túl sosem pl. 0.4-el hanem, hogy ez az állapot ne tartson tovább 1-2 percnél.

Arra jöttem rá, hogy jobban járok, ha állandó hőfokú vizet keringetek a rendszerben. Kb 40 fokost. Viszont ehhez kell egy 100 literes puffer tartály amiben 70-80 fokos a víz és egy 3 utas motoros szelep.

Szerintem még mindig nem érted, hogy nem a fali termosztattal tudod ezt beszab´lyozni, hanem a fütö mediummal, mert abban tudod átvitten a hömennyiséget mérni, amiböl kijön majd a szobahömérséklet. Mert ott tudod a médium áramlását meg a hömérsékletét szabályozni, s nem pedig a fali termosztaton. Ott meg untig elég akár a 2-3 fokos pontosság is, hiszen tudod még az adagolást is szabályozni.
Na most már hagylak. Probaképpen odarakhatsz egy lázméröt ami ugye 0,1 fokos felbontásu és egy meleg nyári napon probáld meg ezzel beszabályozni a szoba hömérsékletét 34.0 fokra ( itt még müködik a lázmérö)

Jo kisérletezést!

Pontosan az lenne a lényeg, hogy ne akkor kapcsoljon ki amikor már annyi a mért hőmérséklet mint a beállított hanem mondjuk lekapcsol már 22.6-nál mert teszem azt 5-10 perc múlva már 23-23.2°C lesz a fűtőtestben tárolt hőmennyiség leadása miatt. Viszont a predikcióhoz pontos és megfelelő felbontású hőmérséklet adat kell. Ergo egy DS1621 a maga 0.5°C-os felbontásával ehhez nem elegendő.

A baj, az, hogy az alapfeladatot nem tudod pontosan megfogalmazni. Ilyen pontossággal hömérsékletet szabályozni különleges esetekben lehet (pl. egy ürhajoban, vagy tengeralattjároban, ahol nincs légmozgás meg egyébb hatás). A jobb autokban is meg lehet oldani a 0,5 fokos pontosságot, mert ott légfütés van.
Mifelénk a lakásokban azonban igen ritka az energiapocsékolo légfütés vagy a zártkörü légkondicionálás, igy a fütések többsége közvetetten füt, ( vizfütés, elektromos padlofütés stb. ) ezeknek meg a természetükböl kifolyoan igen nagy az idöállandoja, igy egy pontosabb szabályozás nagyon ritkán tudná jobban pontos értéken tartani a hömérsékletet. (Mire a termosztat észre veszi a 0,2 fokos tulmelegedést a fütötest már akár 10 fokkal is melegebb lehet mint kellene, igy hiába kapcsolod le a fütést a szoba továbbra is melegedni fog - és forditva, ha lehül 0,2 fokkal a beállitott értéktöl, mire a kazán a vizet ujra felmelegiti a szoba immár 4-5 fokkal is hidegebb lehet. A termosztattal nem tudod szabályozni a légmozgást, sem a levegö keveredését igy még olyan minöséget sem tudsz elérni, mint egy drágább klimatizált autoban.
A lakoszoba hömérsékletét ha 0,5 fokos tartományban tudod tartani már az is jo eredmény, de még ez sem garancia arra, hogy mindig kellemes lesz a meleg. Ha tul száraz vagy tul nedves a levegö, egész más lesz a hömérséklet érzésed. Ezért ilyen pontosságu szabályozást csak légkondiciomált helységben lehet elérni, ahol szabályozzák a levegö nedvességtartalmát és a hömérsékletét is. Ha valamelyiket kihagyod már vesztett ügyed lesz.
Sokkal fontosabb a vezérlés optimalizácioja, persze az sem lesz hibátlan, mert egészen más idöállandók kellenek egy üres szobához, meg megint mások, ha hazaér a család. Sok profi gyári termosztát minden ciklusban optimalizálja magát, s pl. tudja, hogy reggel , amikor felkelnek a lakok, hogyan kell szabályozni, meg hogyan a nappali ciklusokban amikor nincs otthon senki ill. mikor süt be a nap, meg mikor nem. De mindjárt tehetetlen, ha hirtelen nem süt a nap vagy este 3-4 ember helyett csak 1 családtag jön haza. Erre csak joval késöbb tud reagálni, mert meg kell várnia legalább 1 ciklust.

1.: Vegulis nem Neked cimeztem a hsz-t, hanem a masik kolleganak.
2.: Nem fejezted be az idezest. Na itt lenne a lenyeg az en meglatasom szerint. Nem mai talalmany, mert mar a '70-es evekben is alkalmaztunk ilyen szabalyzot magyarorszagon. Aquamatic volt a becsuletes neve, es ha jol tevedek a Gamma Muvek kovette el. A lenyege az volt, hogy a szabalyzott terulet homersekletet emelte a kinti homerseklet csokkenesevel. Allithato volt, de altalaban 5 C kulso homerseklet csokkenesre 1 C fokkal emelte a belso homersekletet. Ez persze nagy termeknel inkabb az eloremeno melegviz homersekletere valo szabalyzassal valositotta meg. Tartozott hozza egy keveroszelep, ami az eloremeno es a visszatero vizet keverte a megfelelo homersekletre. Na ennyit a "modern" termosztatrol.

Nem igazán tudom mire vélni ezt a személyeskedő szakmai fórumhoz és szakemberhez méltatlan mondatot úgy gondolom nem tettem fel olyan kérdést és főleg nem olyan formában ami ezt indokolná. De elvonatkoztatok most ettől. Megértem és tisztában is vagyok vele, hogy "feleslegesen" jó áramköröket nem érdemes építeni az iparban de az én célom a szakmai fejlődés és, hogy egy olyan területen is szerezzek némi tapsztalatot ahol eddig nem vagy csak részben sikerült. Ha már építek egy ilyen eszközt akkor szeretnék többet elérni mint relé csattogtatás, mert az azért már megy. Úgy gondolom, hogy ha már ilyenbe fogok akkor aminek értelme van az minimum az, hogy egy kereskedelemben kapható jó minőségú állásos termosztát pontosságát elérjem. Márpedig azok tapasztalatom szerint annyit tartanak ami be van állítva max. 0.2°C-os túllendüléssel szóval még csak nem is "túl jó" amit megcélzok. Vagy azok fals értéket mutatnának?

Vegulis nem tudom mi az a modern labortermosztat. Az 1970-es evek elejetol iparban dolgoztam, es az egyik fo elfoglaltsagom volt homerseklet meres es szabalyzas 0- 1450 C kozott. Ipari keramia kemencek, laboratoriumi muszerek, szaritok, es egyeb ilyen aprosagok. Az altalunk hasznalt szabalyzo muszerk az akkori alapelve kb azonos a mai modern muszerekevel. PI, PID szabalyzok. Ez az irany a mai napig megmaradt, csak az aramkorkeszlet valtozott meg. Tehat a modern szabalyzok azonos alapokra epulnek, min az 50 evvel ezelottiek. Mondjuk a maiakban van egy kisse tullihegett marketing, de ez hagyjuk ki a jatekbol. A mai napig tervezek hofokszabalyzokat (is) es meg mindig jol mukodnek a regi elvek. Nem gondolom, hogy uj elveket kellene megismerni a mai korhoz. Viszont amit leirtam (nem eloszor), az igaz. Egyes emberkek gondoljak, hogy egy szuper precizios meressel jobbak leszunk mint masok. Pedig egy szoba homersekletenek a szabalyzasahoz egyaltalan nem szukseges atomstabil eszkoz, szerintem elegendo a benne tartozkodo szemely kellemes hoerzetenek a biztositasa. Bele lehet venni a kulso homerseklet figyeleset, ami sokat segit az allando hoerzet biztositasahoz. Na igy roviden a temahoz.

Így van a lényeg a szabályozásás volna és ezáltal az, hogy felfűtésnél megbízható, kellőképp részletes visszacsatolás legyen a változás meredekségéről. Természetesen nem szeretném ha azonnal beindulna a kazán amint 0.2°C csökkenést érzékel a termosztát de ha egyszer beindul akkor legyen pontos a hőmérséklet és mondjuk a 23 fokból ne legyen pl. 23.5.

Dehát miért olyan fontos is tizedfokos abszolút pontossággal tudnod a szobád hőmérsékletét? Gondold meg, a falra szerelt kütyü szenzorja valójában minek a hőmérsékletét érzékeli? Mennyire befolyásolja a fal hőmérséklete? A szerelési magasság?

Ráadásul egy félvezetős szenzor karakterisztikája pár év alatt akár több tized fokot is eltolódhat...

Mondjuk ezek részletkérdések, a lényeg egy öntanuló integráló szabályozás leprogramozása.

Attól tartok, nem sok modern labortermosztáttal lehetett dolgod
Az egész problémázásból annyi igaz, hogy egy hibásan/gondatlanul megtervezett szabályozáson segíthet a viszonylag pontatlanabb, magasabb hiszterézisű hőérzékelő is. A huzatra bekapcsolás alapvető oka a hőérzékelő dióda szinte nulla hőtehetetlensége, ám ez a hatás a szabályozás leprogramozásánál egyszerűen kivédhető. Nekem gyárilag 0.1 fok relatív méréspontosságú szobatermosztátom van, amelyben egy pici hűtőtönk beépítésével növeltem az érzékelő hőtehetetlenségét. Az átalakítás során persze nem szabad a hátlapra ragasztani, mert akkor inkább a fal, mintsem a levegő hőmérsékletét fogja érzékelni

Ez volna tehát végülis a mérés állandó hibája amit kalibrációval korrigálhatunk, jól gondolom? Evvel esetemben az a gond, hogy nekem nincs mihez kalibrálnom, nem rendelkezem olyan etalonnal amihez megthetném. Persze lehetne valami itthoni hőmérhőhöz "kalibrálni" de az nem megoldás szerintem. A szenzor ponotsságának hőmérséklettartománytól függően nemlinearitása is van tehát ha nem csak a kalibrációs hőmérsékletnél szeretnék pontosan mérni akkor evvel a nemlinearitással is kell számolnom. Ezt jól gondolom? Pl. van javaslat lookup tábla használatára is.

Ez a pontossag a valostol valo elteres. Mint irtam, kalibracio utan pontosan mer, es 10 ev utan is pontos lesz. A kalibracio csak egy ertek, hogy pl 20 C hofoknal mennyit ter el a valostol, es ezutan pontos erteked lesz. Mint emlitettem nekem 0.2 C felbontast adnak, es szabalyzast csinalok vele inkubatorokban.

Hát pontosan a pontos mérés miatt fog a kazánod tönkre menni! Ha minden 1-2 tized fokot korrigálnia fog kelleni , akkor gyakorlatilag folyton menni fog ( mert a belsö szabályozása nem igen fog tudni mit kezdeni a parancsaiddal).
Nem tudjuk milyen a fütésed, de gyakorlatban egyik fütésrendszer sem tud mit kezdeni 1-2 fokos változásokkal ( mire a viz felmelegszik a fütötestekben, addigra lehet, hogy a höszabályzod már egészen mást fog mutatni...). A jo fütéshez sokkal inkább érdemes megtalálni a rendszer idöhányadosát ( sok vezérlö öntanulo), igy tudja, hogy milyen a fütött tér meg a fütés hiszterézise (milyen gyorsan változik a hömérséklet), és ezt optimalizálják jobban rosszabbul. Minálunk még egy külsö hömérö is van, hogy azt is figyelembe vegye a vezérlö szerkezet, azaz ha hirtelen kint nagyon lehül vagy felmelegszik a levegö, a vezérlés ezt figyelembe veszi, és ez szerint gyorsitja vafy lassitja a fütést.

Köszi a válaszokat. Végülis a lényeg, hogy legalább olyan 0,2°C-os felbontással tudjak mérni és a mérés abszolút hibája ne legyen túl nagy. A felbontás azért fontos mert valamilyen predikciót szeretnék megvalósítani és úgy biztosítani a lehető legkisebb hőingadozást de figyelembe véve persze, hogy ne kelljen túl sokat kapcsolni a kazánnak. Az MCP IC-knél is +-2 és +-4°C-os pontosságot említenek ami sajnos nem felel meg a felhasználási célomnak.

Megis hol akarod hasznalni ezt a termosztatot? Mert meg egy laboratoriumban sem hasznalnak ilyen pontossagot szobak hofokanak szabalyozasara. Egy lakoszoba szabalyzasara ( a kellemes hoerzet letrehozasara) elegendo 1 C (max 0,5 C), es mint a kollega irta, egy kis huzat felboritja a szabalyzast. A szenzor talan valami analog szenzor lehet, pl TC1047A, MCP9700A , esetleg LM35, de ez csak 0 C felett mer. A szenzorok pontossaga nem a linearitas pontossagara vonatkozik, hanem a kalibralasi pontossagra. A visszaallasi pontossag nagyon jo. Nekem van merorendszerem ahol 5 TC1047A van merve (1/4 C felbontas) es azonos terben elhelyezve nincs elteres koztuk (mindegyik kalibralt). A feldolgozasrol annyit, hogy egy PIC16F690 2,56 V Vref eseten 1/4 C felbontast eredmenyez (18F14K22 2,048 belso Vref-nel 0,2 C). Ja mellesleg az ara ezeknek a szenzoroknak 100 Ft korul van a CHPCD-nal.

Hát sok konfliktus van a leirásodban. Elöször is 0,2 fok pontossághoz nem elég a 0,2 fok felbontás.
Ilyen pontossággal hömérsékletet mérni egy lakohelységben eléggé felesleges, mert a legkisebb légáramlat is elö tud idézni ilyen hömérséklet változást. Szinte valamennyi hömérö, beleértve a nagyon pontos lázméröket is aránylag nagy integrácios idövel rendelkezik, hogy a gyors höingadozások ne okozzanak hamis mérést.
A másik oldalrol viszont bármilyen termosztáttal ( minél meredekebb karakterisztikája, annál jobb) lehet csinálni ilyen méröáramkört ( pl. Egy hidáramkör), és csak a belsö referencia stabilitásán mulik, hogy milyen pontos. Utánna már csak a te dolgod, hogy mit kezdesz az elért pontossággal.

DS18B20?

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy távfelügyelettel ellátot digitális termosztátot. Mivel a lehető legpontosabb hőmérsékletszabályozást akarom elérni ezért a megfelelő ponotsságú és felbontású hőmérsékletmérés igen sarkalatos, ha nem a legsarkalatosabb pontja az árakörnek/szoftvernek. A következő lehetőségeket vettem számításba:

Digitális hőmérő IC használata (pl. DS1620/21). Ez egy egyszerű megoldás azonban szeretném elkerülni mert nagyon drága és mindössze 0.5°C-os felbontás érhető el vele továbbá a tokozás miatt szerintem elég nagy a hőhiszterézise is.

Analóg hőmérő IC használata. Szintén nem túl pontos, nagynak tűnik a hiszterézise is és mivel a mérési tartománya elég nagy az ADC felbontását csak külső referencia használatával tudnám kihasználni ehhez azonban tudni kéne, hogy az általam kívánt mérési tartományok végértékein mekkora feszültséget ad ki a szenzor. Bár az LM335 adatlapja szerint a kimeneti feszültség +-10mV/°K szerint változik de nem vagyok benne biztos, hogy ilyen kis változások precízen mérhetőek (az én áramköröm által legalábbis) ráadásul 0.2°C-os pontosságot szeretnék elérni.

A harmadik lehetőség a termisztor használata ami eléggé körülményes ha pontos mérésre van szükség. Áramgenerátor, nemlinearitás korrigálása, stb.

Ti mit javasolnátok, hogy 0.2 pontossággal és felbontással mérhessek hőmrésékletet?

Az autómban (S Ignis) manuális klíma van. A használati útmutatóban ez áll:
"Kerülje a klíma (AC kapcsoló) ki-be kapcsolását! Használja a beáramló levegő hőmérséklet szabályzó kapcsolót, és a fűtő/hűtő ventilátor sebesség állító kapcsolót!"