Azt elfelejtettem írni, hogy a zéner amit használsz MZP4733, egy "nagy áramú" zéner, aminek 49mA a könyökárama. Ezért nincs meg rajta az 5,1V feszültség. Használj BZX55C5V1-et és akkor helyére kerülnek a dolgok.

Hello! Akkor még is van előrelépés..
A diódához az R9 ellenállást, mindössze azért javasoltam, hogy az eredeti elgondolásnak legyen műszakilag valami értelme. Mert ennek a diódának semmi értelme/jelentősége nincs. Oda ugyanúgy egy feszültségosztó megfelelt volna, amivel a maximális kijelzési szint beállítható. (Akár itt is egy trimmer.) Mert a lényeg, hogy a maximális kivezérlés a GND körül lesz, de el nem érheti azt, hiszen a csúcsegyenirányító kimeneti tranzisztora eleve nem képes a GND-t megközelíteni.
Ezért kell a komparátor referencia bemenetét a GND-től minimális szintre megemelni, de természetesen lehet az magasabban is. De egyáltalán nem kötelező ezt egy diódával tenni.
Igen, ha csökkentenéd R9 értékét, nőne a dióda munkaponti árama és ezzel a nyitófeszültsége is. De ez nem egy lineáris változás, hanem a nyitóirányú karakterisztikát követi. ioda_IV_karakterisztika.jpg" target="_blank" rel="nofollow" >Karakterisztika..

Igen, a hangszóró kimenetén mérhető feszültséget kell mérni, és ez szerint beállítani a P1 potenciométert. De a hangjel nem egy statikus érték, hanem dinamikusan változik, így igazából ennek csúcsértékét oscilloszkóppal lehet leginkább látni. (Természetesen egy trafóval és a P1 tekergetésével tudod tesztelni a gyakorlatban is a kapcsolás működését, ahogy írtad.)

Amit tudni kell..
A csúcsegyenirányító feszültségerősítése 1 körül van. A bemeneten az R1/P1 osztó a feszültséget a harmadára osztja le. mivel a csúcsegyenirányító 3,3V..0V tartományba dolgozik, ennek háromszorosa lesz a minimális bemeneti feszültség, tehát ez kb. 10V csúcsértéket jelent.
Ettől a bemeneti jel csak nagyobb lehet.
Hídkimenetű erősítőnél, csak az egyik kimeneti pontra teheted a kivezérlésjelződet, mert ha az erősítő táp és a kijelző táp közös lenne, zárlatot hozol részre.

Hello!
- R5 ellenállását 560 Ohm-ra csökkentettem, hogy R5 árama elérje a ~8mA-t
- C4 rövidzárására betettem a szimulációba egy vezetéket kapcsolóval, megnéztem, hogy így mind a 3 LED világít-e. Először nem világítottak, majd ahogy javasoltad, a komparátorok kaptak tápot, 4,5V-ot, amennyi a zéner ágán mérhető; (9V-5,1V)/0,560k = ~ 7 mA. A szimuláció 8 mA-t mutat.
- VG1-et 12V AC 50Hz 0V DC level értékre válsztottam, hogy egy kistranszformátorral is tesztelni lehessen. Így a P1 potméterrel lehet állítani C4 feszültségét, így az előzetesen a P2 és P3 trimmerrel beállított komparátor invertáló láb-GND feszültségek mérvadóak abból a szempontból, hogy a P1-el beállított C4 feszültség melyik komparátor leosztott referencia feszültsége az invertáló lábon, amely magasabb C4 feszültségénél, így bebillenti azt a komparátort, ami az adott LED-et kapcsolja.
- tehát a P1 állítgatásával lehet a ledeket kapcsolni. Gondolom gyakorlatiasabb, ha a VG1 AC feszültségét állítgatom, mert a hangszóró kapcsain is ez történik. De ezt hangszóró megcsapolásával érhetem el, mert ugye változtatható váltakozó feszültségű tápom nincs ( és jelgenerátorom sem).
- annyi kérdésem még lenne, hogy U2/2 invertáló láb-GND feszültségét mivel lehet változtatni? R9 változtatásával?
köszönöm, ez így már nagy segítség, remélhetőleg lassan össze is tudom rakni próbapanelena kapcsolást.
Gondolom egy a rendelkezésemre álló hangszóró kimenetének kapcsain meg kellene mérjem a feszültséget, hogy lássam az értékeit, hogy azzal működik-e

Hello!
- A zéneren azért van 4,7V, mert az R5 ellenállása túl sok. R5 árama = (9V-5,1V)/1,5k=2,6mA.
Egy komparátor tápárama 0,8..2mA az adatlap szerint. És mivel ebből 4 is van, a tápáram meg 3,2..8mA között is lehetne. Pesszimista tervezés szerint az R5 áramát 8mA-ra kellene választani.
- Ha a bemeneti jeltől a C4 feszültsége 3,3V-ról 2,5V-ra jön le, akkor annak a komparátornak kellene bebillenve lenni, aminek a leosztott referencia feszültsége az invertáló lábon, ennél magasabb.
- "VG1-et állítom -1V-okkal lefelé 10V-ról" Ha ez DC feszültséget jelent, akkor nem csoda, hogy nem csinál semmit. Mert ott a VG1-en váltót kell állítgatni. Ha pedig azt állítottad, akkor azt a C4 feszültségén lehet megfigyelni de csak a tranziens szimulációban.
- Próbára, ha a C4-et rövidrezárod (valóságban is megtehető), akkor minden Led-nek világítania kellene. Ha ez nem teljesül, akkor próbálj meg, minden komparátornak 5,1V és GND tápot adni.
Egyébként a Led katódokon értelmetlen lenne a 100mV feszültségnek lenni, hiszen a diódák, a 9V-ról "lógnak lefelé" és nyitóirányban vannak.

Majd alakul ez, mint púpos gyerek a prés alatt..

Hello! Nem probléma, ha hosszú a válasz, mert így tényleg meg is értem a működést és nem csak összerakom próbapanelen.
- a 'HF be' szimulálására szolgáló forrást lecseréltem, amire írtad ( 10V AC, 100 Hz, DC level 0V)
- P2 és P3 úgy van beállítva, hogy P2-GND-n 1V, P3-GND-n 2V legyen mérhető.
- P1 letekert állásánál C4 kapcsain 3,3 V mérhető
- D1 katódjához tettem 100k Ohm ellenállást és felkötöttem 5,1V-ra. Valamiért a zéner 4,2V-ot állít elő, annyit mérek a szimuláción az U2/1 nem invertáló bemenetén, R4 és R2-n is
- P1-et 50%-on hagytam, VG1-et állítom -1V-okkal lefelé 10V-ról, de a LED-eken folyamatosan pikoamperes áram folyik (mert a katód-GND között csak 100mV van valamiért.

Sokat segítettél, de még mindig nem működik megfelelően az áramkör.

Hello!
Első sorban azt kell megérteni, hogy működik a kapcsolás. Aztán, hogy ezt hogy lehet szimulálni.
- Az első komparátor bemenetén van az R2/R3-ból álló osztó. Ez az 5,1V zéner feszültségét kb. 3,3V feszültségre osztja le. Ez lesz a komparátor kimenetén nyugalmi állapotban (bemeneti jel nélkül) a C4 kondi feszültsége.
- A vezérlés hatására ez a C4 feszültsége fog csökkenni, kb. 0V értékig, a bemeneti jeltől függően.
Mert az első fokozat, bár egyből nem látszik, egy csúcsegyenirányító kapcsolás, csak épp "fejjel lefelé van", tehát a kondi feszültsége csökkenni fog a bemeneti jel nagyságától függően.
A C4 kondit az R4 tölti lassan, és a komparátor nyitott-kollektoros kimeneti sütögeti ki (gyorsan) a bemeneti jel "negatív" csúcsértékére.
A C2 egy galvanikus leválasztást biztosít, mert az osztó pontja 3,3V-on van, de a bemeneti jel pedig a GND-hez képest jön be. Ez tulajdonképpen egy feszültségeltolást biztosít a két alapérték között.
- Mivel a C4 feszültsége 3,3V..0V-ig fog változni, az U2/2 fog utoljára bekapcsolni a bemeneti szint szerint. Tehát a potikat úgy célszerű beállítani, hogy a P2 1V-on, a P3 pedig 2V-on legyen.
Ekkor a Led3-Led2-Led1 sorrendben fognak jelezni a Led-ek.
- A D1 dióda, tulajdonképpen a Led1 komparálási szintjét (maximim) fogja beállítani. Csak ez nem egy korrekt műszaki megoldás. Az LM339 bemeneti árama fog feszültséget ejteni a diódán, de az áram -25..-100nA körül van, ami a diódán kb. 60mV feszültséget fog ejteni. Ez lesz a komparálási feszültség, miközben az első komparátor kimenete, maximum 20mV-ra tud lejönni.
(Adatlap szerint ez 4mA terhelés mellett 150mV átlagosan.)
Vagy is, ha már diódát használunk, a komparálási szint beállításához, célszerű a dióda anódját pld egy 100k-val az 5,1V-ra felhúzni. És akkor kb. 500mV lesz a dióda nyitófeszültsége és az értelmezhető komparálási szintet fog adni az U2/2 komparátornak.

A szimuláció..
Tegyél a C4-re egy feszültségmérőt és minden Led áramkörével sorba egy-egy Amperérőt.
Elsőnek bemeneti jel nélkül (vagy a P1 letekerésével) nézd meg a működést.
Tranziens 1sec analízissel, a C4 lassan fel fog töltődni 3,3V-ra, és a Led-ek sorba kikapcsolnak.

A generátorod nem jó, mert ez egy 10ms-os impulzust ad ki. Neked pedig célszerű egy 100Hz-es 10V csúcsértékű szinusz feszültséget bevinni, a P1 maximális állása mellett. Ekkor a C4 nem fog feltöltődni és az összes Led jelez. Aztán voltonként csökkentve a bemeneti jelet, sorba kialszanak a Led-ek. (Vagy 0..10V jellel próbálhatod voltonként sorba.)

Az én Tina programom egy régi Demó, az nem ad tápfeszültséget a négy komparátornak, csak ha a táplábakra bekötöm a tápfeszt. De ha nincs táp, nem fog működni a szimuláció. ERC analízissel meggyőződhetsz, hogy van-e ilyen gond vagy sem.

Sajnos kissé hosszúra sikeredett a dolog, tudom nem könnyű a megértés, de a szimulációhoz az áramkör ismerete és a szimulátor (működésének és hibáinak) ismerete elengedhetetlen. Ez van..

Találtam TLC339-es komparátort, ki is cseréltem a kapcsolásban ezeket. A hangfal bemenet szimulációra tettem be jelgenerátort, 50Hz-el, 0 V DC-vel. A ledek most pedig nem világítanak, a potmétereket állítgattam, de most a különbség pedig a komparátor kimenet és a 9V között 0,1V. Még kezdő vagyok, de azt az infót kaptam, hogy ez a rajz ebben a formában nem jó. Egyelőre a szimuláció sem fut, de én nem tudom eldönteni a jelen tudásommal, hogy ez a kapcsolás helyes, vagy sem.

Hello! Köszi a választ. A Tina-ban a komparátorok között nem találok LM339-et. Próbáltam a világhálón keresni makrót, de nem találtam sehol, csak egyet, ami nem jól van megírva. Valakinek van esetleg makró fájlja? A trafó szekunderfeszültsége mekkora lehet, 9V vagy 12V?
Köszi, JR.

Hello! Ebben a kapcsolásban nem használhatsz LM324-et. Mert az Ic tápja 5,1V, az OPA kimenete így nem megy fel kb. 3,7V fölé. Mivel a Le-ek meg a 9V-ra vannak kötve, a kettő különbségi feszültségéből a Led-ek vígan világítanak.
Az LM339-nek nyitott kollektoros a kimenete, ott ez a megoldás megtehető.
A Tina-ban a Spice Macros / Comparators menünél találod az LM339-et.
Próbára 50Hz-et adhatsz egy kis trafóról a bemenetre. A szimulációban ott van az 50Hz-es generátor (de a DC 5V-ot írd nullára), de szimulációban a tranziens szimulációt kell használni.

Érdemes mérlegelni, hogy "akármilyen" kivezérlésjelzőt rá lehet kötni a hangszórókra, ha leosztod a bemenetükre kerülő jelet.
Szintén megfontolandó, valóban a hangszóró-e az a pont, ahol érdemes a jelzést elhelyezni.

kivezérlésmérő hangfalhoz

Hello!
Van egy ilyen kapcsolás a BSS elektronikán, ezt kellene összeraknom, egyelőre próbapanelen. A kérédésem az, hogy a 'HF be' az a hangfal piros-fekete kábelére párhuzamosan helyezett vezetékpár lenne? A kapcsolásban milyen forrással szimulálhatom, 5V AC szinuszos jellel? Csináltam is egy kapcsolást Tina-ban, mivel nem találtam LM339-es IC-t, így helyettesítettem LM324-es IC-vel. A trimmerek értékeit (százalékos pozíció) hiába állítom, minden LED "világít".

Akai kivezérlésjelző

Sziasztok!
Van egy akai erősítő és kéne egy kis segítség.
Ha szét van választva az elő és a végfok, akkor nincs kivezérlésjelzés, mert a hangszóróról kapja a jelet a műszerke.
Az előfok jelét, hogyan kössem rá a műszerre, hogy mutassa a bemeneti jelszintet, szétválasztáskor?
Gondolom, a mostani 1-es 0.1-es szorzós áramköri panel nem használható.
Kell külön mérőegyenirányító és azt kell az LC7555 bemenetére kötni, vagy van egyszerűbb megoldás?
Úgy volna jó, ha megmaradna az eredeti funkció is, csak leválasztanám a kivezérlésjelző- ic meghajtóáramkörét egy relével és rákapcsolnék egy Proli007-féle mérő egyenirányítót, ha az megfelel.
Elvileg 300mV és 3.6V között vár jelet az LC7555, ha jól értem. Ez megoldható?

Márpedig, ennél jobb sorrend, nincsen is. Valójában, ezt már megcsináltam 2x24 led-esre és 64-esre, csak át kell írni a progit 32-esre, de most nem ér rá a Józsi.

Jó esetben több dolog megy egyszerre. A kontrollernek, a bele írt programnak, a programírónak, a NYÁK-nak és az egyéb HW elemeknek is vannak határai, ezek kombinációjából születik a masina, egy vagy több személy által.

Furcsa a sorrend. Azt gondoltam első a program, és aztán jön az eszköz, majd a sajátosságok alapján egy programmódosítás.

Sajna még nincs benne szoft.
Majd kimegyek a börzére és túrok a hex-es Józsinál valamit bele, hátha van neki hozzá.
Akkor majd lesz filmecske.

Precíz tervezés, gyönyörű kivitelezés. Gratulálok.
Egy rövid videó link még elférne itt, amin látnák a működést.

Sziasztok!

Elkészült a 32 led-es kivezérlésjelző.
Igaz nem 40 led-es, de 24-es és 64-es már van.
Ez csak annyit tud, hogy a peek-et ki-be lehet kapcsolni és beállítani, hogy 1,2,3 peek legyen.
Nem nagy cucc, a tietek sokkal jobb, de hát, ezt sajna én csináltam (mindjárt 5-öt, de 3-ra van alkatrész).
Na jóccakát!

Hello!
Igen, meg lehet próbálkozni törtvonalas közelítéssel, de túlzásba nem lehet esni.
Részben a komparátorok 3..15mV-ban megadott offset feszültsége miatt.
Részben a csúcsegyenirányító offset és minimális kimeneti feszültsége miatt.
Részben, hogy 1V alatti referencia esetén, megváltozik a komparátorok viselkedése, mert "átúszó" jellegűvé válik. Bár lehet ilyen alkalmazás mellett ez nem jelent gondot.
De 4 plusz ellenállás használata talán nem lehet gond. (A 10k ellenállások az Ic belső referenia osztót szimulálják. Azokra nincs szükség.)

Nem néztem az IC adatlapját, de lehet érdemes lenne ez egyes IC-k referencia tartományát "elhúzni"(ellenállásokkal), hogy közelítsen a log. kijelzéshez! Persze 1-1 IC-n belüli kijelzés továbbra is lineáris maradna, csak a teljes tartomány közelítene a logaritmikushoz!

Nem az én kívánságom, de 40 Led-es logaritmikusnak, maximum egy stúdió indikátorban lenne helye.

Gondolom a VU meter az kivezérlésjelzőre akarna utalni. Akkor nem lesz zavaró a működés csúcsegyenirányító, és logaritmizáló áramkör nélkül? Ez így hiába 40 led, a lépésköz lineáris, azaz rosszabb lesz mint egy logaritmikus 10 LED-es.

Hello!
Megépítheted a 40 Led-el is, ahogy az antennás rajzon látható. De az alsó LM3914-es RLo-pontját a GND-re kötöd, a legfelső Ic RHi pontjának, meg a tápból stabilizálhatod a referenciáját, egy 2,2k és egy BZX55C6V2 zénerrel. Tehát 6,2V lesz a referencia.

40 ledes vu meter

Sziasztok!

Ezt a kapcsolást szeretném 40 ledesre módosítan. Ebben kérném nálam sokkal avatottabb elmék segítségét. A lm 3914-es topikban találtam 4 ic-t sorba fűzve, de az nem pont vu meter kapcsolás. A 20-as verziót már régebben megépítettem és nagyon jól működik, ezen felbuzdulva gondoltam a 40-es verzióra.
Előre is köszönöm a segítséget!!

Nemigen.

Peak det

Sziasztok!

Szeretném a PEAK-DET kijelzőt megépíteni, és ha lehet 30 ledesre módosítani. Kérdésem, hogy simán csak sokszorozom tovább a ledek számat a hozzátartozó alkatrészekkel vagy egyébb megoldás kell hozzá?
Az 50 voltos tápfesz mennyire fontos, lehet-e kissebb feszről is járatni pár alkatrész módosításával?
Köszi a válaszokat előre is!!

Az LM kimenetei áramgenerátorosak, azaz ahhoz fix feszültség kell a LED-ek tápjára. Ráadásul még igy is gond lehet, többszinü LEDek nem egyforma optikai meg elektromos tulajdonságaival. Azaz nem egyforma a fényerejük, a szinük vagy mind a kettö.

Valamikor ilyen kijelzökhöz hölgyek csapatai válogatták a LEDeket ( több ezer darabot naponta és fejenként). Akkoriban a sárgák szinhüségével is baj volt. A cég sok százerer LEDet használt, ha jol emlékszem 48 volt egy kijelzöben - egy berendezesben akár több mint 100. Azokat a LEDeket amik nem mentek át a teszten egy nagykereskedö vette át.

Nem is hangzik rosszul, köszönöm a tippet . Igen, bargraph volt a cél. Most hogy írod, az első néhány led fényereje valóban csökken, ha magasan van a kijelzés értéke.

Az sem tul optimális, söt bargraph ( oszlopos) üzemmödban egyenesen rossz, hiszen egy ellenálláson folyik át minden LED árama, azaz gyakorlatilag igy árammoduláciot kapsz. Pontos ( egyszerre csak 1 LED világit) üzemmodban jo a megoldásod.

Ha oszlopos üzemmodeban gondolkodsz, akkor jobb lenne, ha LEDek táplálására egy feszstabit (LM317 stb) tennél oda, ahol egy potival beállithatod a LEDek fényerejét. Az ellenállás nem kell, igy a LEDek akár 4-5Voltrol is mehetnek.

Sziasztok! Bár régi bejegyzés, és azóta az újabbnál-újabb verziók meghaladták (talán) ezt a kapcsolást, de a hozzám hasonló utánépítőknek hasznos lehet.

Ezen kapcsolásnál futottam bele abba az anomáliába (mint kiderült, nem egyedül), hogy nagyfényerejű LEDeket ültettem a panelbe, minekután hamar kiderült, hogy:
1, a referencia feszültséggel ugyan lehet szabályozni a LEDekre jutó áramot, ezzel pedig a fényerőt, de!
2, ez a tokon belüli kapcsolástechnika miatt módosítja a kivezérelhetőséget is.
Az eredeti referencia ellenállásarányokat betartva emeltem 22k/33k-ra a feszosztó értékeit, viszont a fényerő csak elhanyagolhatóan csökkent, cserébe a kivezérelhetőség teljesen módosult. Pár dolgot átfutva, visszaraktam az eredeti 1k/1k5 párost, elővettem a LEDekhez bekötött 47-68R ellenállásokat (2W-os szénrétegek, ugyan nem "égtek" el, de jelentős hőt termeltek) elkezdtem kísérletezni előbb 10x nagyságrendekkel, utóbb kOhm értékekkel. A 4k7-5k6 (utóbbi van bent jelenleg is) szemkímélőnek bizonyult, valamint 0,6W-os kivitellel nem melegszik szinte semennyire. Fontos megemlíteni, hogy így is módosult a LEDek felvillanásához tartozó feszültségérték, de szubjektív szemszögből mivel nálam inkább díszelem, mint sem műszer, így bőven az elfogadható kategóriába tartozik. Szóval, ha van a fiókban sok-sok nagyfényerejű LEDje az embernek és nem akar normál LEDeket venni, ez is egy megoldás.

Tisztelettel, Roland.

Az idézésért elnézést kérek, de ehhez a hozzászóláshoz tudnám leginkább csatolni a fönti szösszenetet.