Nekem tetszik!
Csak egy kis kotekedes. Igen csak nem tartja a beallitott ertekeket a szerkezet,
+- 0.05V differenciat latok, ott. 48V beallitva es 47.97-tol 48.05ig van minden. XD

Igen, 4db 1kW-os rezonáns táp van benne.

Kordában tartja a pic a beállított értékeket. Tehát ha 80V van beállítva a kimenetre, akkor pl nem engedi fel az áramkorlátot nagyobbra állítani mint 10A és így tovább. A numpad részét nem fényképeztem le, de ott pl. ki is írja, hogy mekkora a max teljesítmény amit be lehet állítani, mekkora az aktuális ami be van állítva, és mi lehet a max feszültség/áram, amit be lehet állítani, hogy a teljesítményt ne lépjük túl. Nagyobbat nem enged beállítani.

A kimeneti feszültség és áram állítása kb mA és mV nagyságrendű 16 bites, viszont a mérés csak 12 bites, így az a pontatlanabb. A következő verzióba 24 bites mérés lesz, és akkor túlmintavételezni sem kell. Amúgy van még egy kis offszet hibája a mérésnek sajnos, amit még nem sikerült kijavítani. Ezek az eltérések fixek, tehát ha 48,02-t mér 1V kimenet esetén 1,02 -t. Amúgy viszonylag pontos lett a mérés is. Ha ez az offszet hiba ki lesz javítva, és be lesz állítva rendes hiteles műszerrel a táp állítása, akkor pontos lesz.

a 4 kimeneti modult 4 pic vezérli, tehát mindegyik modulon ott a mikrokontroller, és az egészet közösen a kijelzős pic. A picek egy külső 16bites 2 csatornás D/A-t vezérelnek. Így működik

Akkor jó az elképzelésem, amit építgetek, mert ugyanez az elv nálam is. Nekem is táponként 1 pic galvanikusan leválasztva kommunikál a központal. Akkor jó irányba indultam el. Kösz.

Mit csinálsz ennyi kakaóval?

Heggggesztek

Aha.
Akkor semmi cél, csak "enyém legyen a legnagyobb"-at játszol.

Úgy már egész jó. Szerettem volna régebben én is valami hasonló vezérlést, de nekem már a Basic is magas volt annak idején, a PIC meg teljesen kínai.

Nagyon jó lett az elektronikai oldal - én is elfogadnám. Az egyetlen ami piszkálja a csőrömet, hogy ilyen szép műszaki megoldás szebb előlapot kívánna magának... Amúgy tényleg

Ez az 1KW-os kapcsoló üzemű táp megvásárolható valahol? Vagy esetleg építési leírás van róla? Egyébként nekem tetszik, elég kis helyen megoldottál 4 labortápot! Tudnál esetleg felrakni valami kapcs. rajzot? Engem legfőképpen az előszabályzó és az analóg rész kapcsolata érdekelne. Hogyan van szabályozva az előszabályzó? Az analóg rész a PIC-kel valahol megtalálható, vagy saját fejlesztés? Ha van komplett kapcsolási rajzod, szívesen átbogarásznám! Köszönöm!

Csatlakoznék Kovidivi kollégához. Engem is érdekelnének az általa leírt adatok.

A tápja beszerezhetetlen és méregdrága alkatrészeket tartalmaz. Nem utánépíthető fajta, csak saját magának készítette.
Az elő és főszabályozó hasonló az én tápoméhoz, csak fel van tuningolva. Nem kicsit.

Mostanában a Skori féle előszabályzó eléggé előtérbe került szerencsére. Számomra a PIC-es vezérlés feleslegesen bonyolult, a Te tápod várom igazából, de minden hasonló felépítésű táp kapcsolása érdekel. Kár, hogy a táp nem könnyen utánépíthető. Ilyen kicsi méretben, ilyen teljesítményű táp mindenkinek kellene

Nekem sokkal fontosabb volt az, hogy a táp minél előbb használható legyen, mint hogy "szép előlapja" legyen. Attól ugyanúgy működik, majd egyszer ha sok időm lesz, a doboz is szépen meg lesz csinálva (nameg pénzem, ugyanis ez a táp nem volt épp olcsó sajnos)

Igaza van Attilának, ez a táp tényleg nem az olcsó kategória. Kb most már olyan 200 ezer forint körüli összeg van a fejlesztésében, és még mindíg lehetne tuningolni rajta. Most az a terv, hogy az egész főszabályzó és előszabályzó részt ádoldgozom picit, hogy még kisebb zajú legyen. Most 8A terhelésre 48V mellett kb 5-6 mV effektív zaj van a kimeneten, amit én sokkallok. Ha sikerülne 1mV rms alá lemenni, akkor meg lehetne szépen csinálni, hogy a táp 0,5mA és 1mV felbontású legyen. Tehát állítani ilyen léptékekbe lehetne. A mérés mehetne 0,1mV és 0,01mA felbontásban, de mivel ez szerintem felesleges ezért a következő terv az az 1mV és 1mA-es beállítási és mérési felbontás.

Továbbá mivel az egész táp teljesen digitális vezérlésű, elég sok extrát fog tudni, ha ráérünk foglalkozni ezen szoftveres részeivel, csak hogy párat említsek: biztosíték funkció, zavarfeszülség kiadása, egyéni bekapcsolási/kikapcsolási tranziens kiadása stb. Nyilván ezekhez magának a táp áramkörének elég összetett szabályozási rendszerűnek kell lennie, hogy le tudjon követni egy 10V-os 100Hz-es feszültség ugrást pl. (négyszög!!)

Amúgy nekem a cél direkt az volt, hogy egy rendkívül könnyű, kompakt nagy teljesítményű tápom legyen. Ez most kb 3kW körüli kimeneti teljesítményt tud, ami azért nem rossz, ha azt is beleszámítjuk, hogy egy szem ventillátor sincs benne, holott a kapcsoló üzem eléggé vissza van fogva, hogy a zavarás a legkevesebb legyen. A táp kb 10 kilós, és sima szabvány 2U rack doboz méretű.

Az 1kW-os rezonáns táp teljes mértékben a Skori féle rezonáns táp. Um. semmi extra nincs benne, sima ZVS 70kHz-en működő rezonáns táp. Kimeneti feszültségük 150V körüli. Ferit gyűrűmag van benne, 4 részre széttörve, amivel be van állítva a primer induktivitása. Skori rendkívül sokat segített a készítésében (méghozzá távolról, ami azért nem semmi dolog), volt vele szívás rendesen, ezúton is köszönöm neki!

Köszönet még Attila86-nak is, elvégre a táp alapötlete az övé, van benne egykét módosítás, hogy nagyobb áramot tudjon, pontosabb, stabilabb legyen és főként kisebb zajú. Az előszabályzó meg ugye a Skori féle 555-ös, csak kicsit tuningolt.

Gondolkozom a publikálásban, de igazából sok értelmét nem látom, mert nem hiszem, hogy bárki utánépítené, mivel csak a főszabályzó anyagköltsége kb 20.e ft. A rezonáns táp és az előszabályzó is kb ennyi, és ez csak egy csatorna. A pic-es vezérlés (TFT kijelző) barátom, Kiss-Vámosi Gábor kb 1 éves munkája eredménye, amit úgy kell elképzelni, hogy minden szabadidejében ezzel a kijelzővel foglalkozott. Most jelenleg ott tart a dolog, hogy a microchip ilyen tft-s könyvtárát szanaszétt alázza az övé. A kijelzőről és vezérléséről hamarosan a youtube-ra fognak felkerülni videók.

Szia!
Először is csodálatos munka remélem egyszer én is ezen szint közelébe jutok.

A megosztásra ezt a három látom:
1, Megtartod magadnak a kapcsolást, illetve nyilván megosztod azzal aki segített tervezni.
2, Eladod gyártóknak(mint írtad bizonyos részei jobbak mint a gyáriak)
3, Publikálod itt biztos lesz olyan, aki annyira unatkozik, hogy megépítse, ellenben így kikerülhet máshova is, akár a Ti munkátok említése nélkül is.(volt már rá példa...)

Ne értsd félre.. abszolút tetszett - ennek hangot is adtam. Csak tapasztalat, hogy az előlap kerül a legkevesebbe fajlagosan - és az embernek is jobb érzés utólag ránéznie a saját munkájára, amikor már minden csak az előlap mögött teszi a dolgát - így értettem. Ma már sok öntapadós, nyomtatható anyag van, cnc, fólia stb.. és tényleg megérdemelné ez az elektronika. Mégegyszer és minden elismerésem, mert tudom milyen kemény dolog ennyi elektronikát összhangra bírni..

Egy-az-egyben biztosan kevés ember építené után, viszont a részleteit tanulmányozva nagy az értéke az egész műnek! Szerintem megérné felrakni, legalább a kapcs. rajz részét, hiszen azt részleteiben is fel lehet használni!

Képzeld el az én előszabályozós tápom kapcsolási rajzát. Cseréld ki az OPA-t egy ultraszuper típusra, tegyél elé D/A-t és precíz referenciaforrást, az előszabályozónál és a főszabályozónál tegyél folytót a pozitív ágba is, tegyél be még egy áteresztő FET-et és cseréld ki őket a kapcsolófettel együtt sokkal izmosabbra és már szinte készen is van.

Értem. Akkor csak kisebb tuningban van eltérés. Akkor nézegetem a Te tápod kapcsolását

Pusztán ha csak ennyit nézek a történetből, már legalább 3-4-5 kérdés felmerül a megvalósítás mikéntjéről...

Tedd fel őket!

1. A négy egységnek van külön-külön saját (drága) ultraprecíz referenciája, vagy van egy közös, és sorban mindegyik egységre ráköti, és beméri az azokon levő kevésbé drága, és kevésbé precíz referenciát? (4 egységnél és valami jobb referenciánál már megérheti)
2. A D/A-k meg a hozzájuk kapcsolódó analóg elemek úgy vannak tervezve, hogy alapból legyenek eléggé precízek (ez nyilván drága játék lesz), vagy a vezérlő kalibrálja őket menet közben (offszet meg erősítés)?
3. Ha van önkalibrálás, akkor digitálisan kompenzál a vezérlő, és ennek megfelelően nagyobb a felbontása a D/A-nak a táp felbontásához alapból szükségesnél, vagy úgy van kitalálva, hogy a D/A pont annyit tud, amennyit szeretnénk, és külső analóg áramköri elemekkel történik a kompenzálás?
4. Az OPA tápja hogyan van megoldva? Egy külön +/- táp minden egységnél, vagy a főtápról megy? Ha nem rail-to-rail az OPA, akkor ezt nem egyszerű megoldani. A gyors ÉS precíz OPA pedig ritkán szokott rail-to-rail lenni.

1.: Igen. Négy teljesen különálló és azonos felépítésű táp áramkör van, külön rezonáns táp, külön előszabályozó, külön főszabályozó, külön referencia, külön D/A stb. A vezérlőelektronika egy 32F-es PIC a színes érintőkijelzővel, ez vezérli négy optocsatolón keresztül a négy tápot, pontosabban azok D/A-ját.
2.: Mindkettő. Alapból nagyon jó alkatrészeket használt, de a vezérlő kalibrálja is magát. Nem aprózta el.
3.: Digitálisan történik a kompenzálás teljesen automatikusan, tehát nincs semmi analóg trimmer vagy ilyesmi.
4.: Az OPA tápellátása hasonló az én tápoméhoz, azaz nem a főtápról hanem attól különálló kettős tápfeszről működik, konkrétan +-10V-ról. (Egyébként az én tápocskám ami most készül abban pont hogy gyors, precíz és rail-to-real OPA van mert ott csak egy tápról jár. AD8572 a típusa.)

Igen, ezekből látszik, hogy az ár abszolút nem volt szempont.
Mondjuk az összteljesítményt se értem, de nyilván nem viccből lett akkora, hogy Pakson is megérzik, ha bekapcsolják...
Nálam a "gyors" OPA, az nem 1.5MHz ill. 0.4V/us, hanem inkább >20-40MHz és >10-20V/us... Persze elég ide ez is. A Microchip kínálatában is van valami hasonló (MCP6V0x/2x) széria, mellesleg.
Nálad a chopperes OPA egyébként hogy teljesít? Tényleg nem jelentkezik semmilyen hátrányos jelenség a choppersége miatt, ahogy írják a leírásban?

Na jó tényleg nem olyan gyors. Elvileg nem mert Gábor (tothtechnika) ezt mondta, jelenleg ugyanis nála vendégeskedik a tápom és ő tette bele legutóbb ezt az IC-t.

Ő a +/-10V-hoz milyen OPA-t használ?

Hát azt nem tudom elmondhatom-e, ezért biztos ami biztos inkább várjuk meg Gábort.