A sietség, meg a korom miatt adódott egy kis pontatlanság gyakorlati oldalról nézve. Ezt korrigáltam, így ezzel sem kell foglalkoznom a folytatásban.

RCA-s gondolatok
A minap egy fórumtársunk egyenáramú méréseket közölt RCA aljzatokról. Személy szerint nálam ez semmire sem jó, hacsak nem hibakeresés miatt merül fel.
Azonban nem rég nálam is felmerültek gondolatok az RCA aljzatokkal kapcsolatban. Az EVAmp fejhallgató erősítő építése során Karesz megjegyezte, hogy Ő nem tenne olyan minőségű aljzatokat az adott készülékbe. Végül is igaza volt, annak ellenére, hogy azért az általa becsült alacsony ár túlzó volt. Az is igaz, hogy beértem az említett eszközök stabilságával, és az építés folyamán elvoltam foglalva az építés egyéb dolgaival. A hibrid 1-nél azonban már erre is adtam, és abba már Kácsa RJ-133GT aljzatok kerültek. A részletek ezután merültek, mivel én a menetes felületre forrasztással szoktam a földelést vinni a jobb kontaktus reménye miatt. Az RJ-133GT-t teflon szigetelésűnek jellemezték, ám ez nem volt igaz a szigetelő gyűrűire. Mivel különben elfogadhatónak tartottam az adott anyagi körülményeim miatt, még mindig jobbnak tartottam, ha csak esztergáltatok hozzá valódi teflongyűrűket. Akkortájt nem volt szimpi a RJ-135GT mivel a rögzítése csak kívülről volt lehetséges.
Azonban felmerültek ezügyben kétségeim az EVAmp elbontása során. Az EVAmp elbontásának okát az előzőekben már megemlítettem. Részben számítottam alkatrészekre belőle a Hibrid 2 építéséhez.
Bár a már említett gyengébb minőségű RCA alj nem volt ebben benne, de annak konzolja viszont jó lett volna. Azonban a szétszedésének zord akadálya volt a forrasztás a meneten.
És ez elgondolkodtatott az RJ-135GT megítélésében. Ugyanis annak belső tömje úgy forrasztható a felületén 180 fokban két ponton, hogy ne akadályozza a villáskulcs használatát. Azaz ügyes forrasztással lehetséges az ellentartás a külső csőkulcsos rögzítéshez. És ha már így, gond nélkül lehet leszerelni egy esetleges új felhasználáshoz. Ám mivel én elszigetelve szoktam szerelni két megoldás maradt, vagy az EVAmp szerint teflon alaplapra a bakokon nem kell külön szigetelés, vagy maradt az RCA aljzat saját szigetelőgyűrűjének használata.
Azonban az RJ-135GT menetének külső átmérője 9,82mm az RJ-133GT 7,8mm-hez képest. Vagyis az RJ-133GT-hez esztergáltatott teflongyűrűk nem használhatóak hozzá. Elsőre nem örültem neki, aztán leesett a tantusz…
Gyakorlatilag vizsgálva a dolgot, az RJ-135GT forrasztás után szerelhető, azaz a lehűlt aljzat nem fogja megolvasztani a hozzá adott műanyag szigetelő gyűrűket.
A képeken az események láthatósága.

Az utolsó képen szándékosan eltérő kialakítású a piros és a fekete jelzésű csatlakozó?
Forrasztáskor a csatlakozó belsejében lévő szigetelés is kritikus lehet a megoldvadás/lágyulás szempontjából.

A harmadik képen csak alakilag szemléztem a két csatlakozó fajtát, így a színjelzéssel nem foglalkoztam.
Ha tényleg teflon a csatlakozó belseje, akkor nem olvadhat meg. Erre példa az említett, hozzáadott szigetelő gyűrű, amibe a páka belesüllyed, az esztergáltatottba meg nem.

Ebéd közben eszembe jutott ez a kiegészítés...
Ezek a dolgok a jobb átvitel miatt merühetnek fel. Innentől a pénztárca, és az elszántság közt dőlnek el a dolgok. Vagyis akinek nem futja ilyen csatlakozóra, de úgy gondolja, hogy a kötés minősége fontos számára, és nem éri be egy kétes "aranyozás" forrfülének ilyen-olyan "menetes" rögzítésének átviteli képességével, és forrasztással próbálná azt javítani, akkor szembe kell néznie, akkor számolni kell azzal, hogy az ilyen árfekvésben nincs benne a teflonszigetelés. Vagyis a forrasztáskor elvetemedhet a szigetelés benne. Én ezt úgy próbáltam megoldani, hogy volt egy bumzli RCA dugom erre a célra, és forrasztáskor ezzel igyekeztem az aljzat belsejét helyén tartani kihűlésig.

Ismét támadnak a Stax fejhallgató/hangszóró erősítők, a mai napon két különlegességgel is találkoztam.
Először egy SRA-12S-ről írnék, amelyik alapvetően működött, de gazdája jobbnak szerette volna hallani...mit is tehetek én ez ügyben?
(A következő egy SRA-14S lesz, aminek nincs meg a tápegysége, tehát az majd egy hosszabb menet lesz.)

SRA-12S:
1. A TO-3-as tokozású kimeneti tranzisztorok mágnesezhető csavarjait lecseréltem rézből készültekre, sőt ahol az áramköri lapra csatlakoznak, - ott ezek ezüstözött M3-as csavarok lettek
2. A +650 voltos tápfeszültség lehetőséget teremt a Pro BIAS 580 voltos tápfeszültségéhez, tehát ezt az új tápot kiépítettem
3. Az egyik Normál kimenet át lett alakítva Professionalra, így most már az ígényesebb sztatikus füleseket is kiszolgálja ez az SRA-12S
TJ.

Közben elkészültem egy gyártható tervezettel.
Volume potit elhagytam, a panel egy jó +-12V tápot vár, potik tengelyére lehet kell belülről egy alátét mert nincs teljesen a szélére rakva, kétoldalas gnd plane, az input tüske gndje a csillagpont külön sávon ide fut be a tápgnd is meg a jelgnd egyenként, amolyan clean gnd hogy ne keveredjen a jel meg tápgnd a teleföldön keresztül.
SW2 SW3 sem került bele, mert ha nem kell crossfeed, akkor fogom aztán a dacot összekötöm az erősítővel...
A rengeteg átmenő via, 148db csökkenti a két réteg közötti impedanciát, meg a kóboráramot
Beállításkor SW rövidzár a potikkal elhelyezzük a hangképet utána rövidzárat kivenni.
Méret: 59.5 x 35.5mm

Sor került a 0186 szériaszámú Stax SRA-14S fejhallgató erősítő gyárilag elfuserált földelési vezetékezésének a rendbetételére.
Továbbá megkapta a váltakozó áramú tápvezetékek árnyékolását, így már ez a gép is csendes lett - nincs áthallás ha éppen a másik műsorforrás még bömböl.
(Már csak egy tápegység kell majd a szerencsétlen árvának.)
TJ.