Nem hangzott el itt olyan, hogy a teliföld mindent megold. Arra a valótlanságra próbáltak néhányan rávilágítani, hogy amiben van ilyen megoldás az csak rossz lehet. Ez is egy eszköz, lehet vele élni és visszaélni.
Említed a régebbi áramköröket, amiről az jutott eszembe, hogy pl. az antennaerősítőket -látszólag- kapirgálós módszerrel készült foltokra forrasztott lebegő alkatrészekkel építették akkoriban.
Itt a fórumon látom ezt a képet. A maga módján ez is teliföld, csak másképp készült. Itt egy teli panelre ráragasztgattak kis szigeteket külön paneldarabkákból, és ezeket használják forrpontnak.

Ez de nagy ötlet! 0,8mm-es nyáklapból kellő méretű darabkákat sima ollóval ki lehet vágni pillanatok alatt, és egy másik lapra ráragasztva egy drótmodell szerű, de sokkal stabilabb, akár még véglegesnek is tekinthető áramkör is összerakható.

Nyilván vannak korlátai, bonyolultabb áramkörnél esélytelen, de pár alkatrészes kis áramkörök esetén hasznos lehet.

Azon túl, hogy a gyakorlatban nem nagyon van 0 impedanciájú csillagpont, persze meg lehet lenni, hogy egy tetszőleges pontot kinevezünk referenciának. Ha idealizálunk, akkor azt lehet érdemes vizsgálni a nyák-rajzolatodon, hogy az A,B,C pontok feszültsége hogyan és milyen mértékben változik a referenciához képest és egymáshoz képest, amikor az áramok változnak. Ebben pl. a majikmester által rajzolt változat eleve sokkal jobb mint a tied...
Viszont én nem errről írtam...
Hanem arról, hogy a telefóliák/felületek viselkedése hogyan szimulálható egyszerűen, az általad megállapított "ellenőrizhetetlen áramút katyvasz"-szal szemben...akár az említett két nyák rajzolat esetében is...

Én is igyekszem rövid lenni.

Induljunk ki abból, hogy ez a hobbista fórum lenne. Azt nem mondom, hogy mindenki legyen amatőr, de azért nem kellene csupán a számokra támaszkodni, mert a gyakorlat könnyen lehet más.
No meg az igazi problémák nem elméletileg adódnak, hanem a gyakorlat kifogásolhatja az elvileg jónak látszó dolgokat. Ha nem a személyeskedés lenne a visszatérő érvelésed, akkor talán érthető, hogy magában az elmélkedés is zsákutca lehet a gyakorlat nélkül, mint igaz ez fordítva is. Talán ha használni akarnál az olvasóknak, akik csak úgy szeretnének egy jó hangú készüléket építeni, különösebb műszerezettség nélkül, az hasznosabb lenne. Ha már elvileg, találtam itt a fórumon olyan fórumtársat akitől nem vágyom jobbra az elvi dolgokból. Vajon mért van, hogy Ő minden eddigi tapasztalatomat elvileg megtudja indokolni?
Amatőr szinten, a zeneszeretet hátterével, sok tíz év építési, és zenehallgatási gyakorlattal, talán megtudom ítélni, hogy hogy szól egy erősítő. Nem tartom megfelelő érvnek egy gyári erősítő fényképét. Azt ugye egyikünk sem hallgatta. És még azt sem tudni, hogy egyáltalán fejhallgató erősítő e.
Árnyékolt csatolókondi...
Mért levegőbe csapkodás a számolgatás? Hát, mert nincs mögötte valóság, Miről is van szó? Először is az árnyékolócső kézi munka, azaz nem iparilag körkörös, és így a légrés nem egyenletes. Aztán meg az alkalmazott Jantzen kondenzátoron van egy külső fémgyűrű. És, hogy ne legyen egyszerű, én nem tudom, hogy a műanyag öntvényben milyen mélyen kezdődik a fegyverzete. Te tudod?
A felrakott képen jól látszik, hogy milyen közel van a két csatorna becsatoló kondija. Nem véletlen írtam, hogy az árnyékolás oka a jobb csatornaszétválasztás.
És meg kellene érteni Gee Lee-t is, az, hogy kinek mi számít jónak az eltérő lehet. Talán tiszteletbe kellene ezt tartani.

Ne izgasd magad, azok sem építettek mostanában fejhallgató erősítőt, akik vitatják, hogy kell azt építeni.

Mint írtam már a valóság a gyakorlat hozadéka.
Nálam az építési szokásom révén, garantáltan csillagföldpont ahová kötöm az alkatrészeket, mivel az egy pont.

Szabad megkérdezni, hogy a képen milyen áramkör látható?

Igyekezeted ellen sem sikerült rövidnek lenni.
Képen FM rádió van a cikk írója szerint

"Ha nem a személyeskedés lenne a visszatérő érvelésed"

Nem az volt az érvelésem. Nem lehet azt mondani, hogy nem elég a mérnöki munka, ha nem vagyunk annak a tudásnak a birtokában. Nem tiszteletlenség szakmai érveket felhozni igazolhatatlan elképzelésekkel szemben. Nincs bizonyíték arra, hogy a jobb minőséget hallod annak. Nem bonyolódom bele a hangminőség megítélésébe. Nem szoktad jól eltalálni a jelenségeket, mikor előkerül a fizikai valóság. Nem arról beszélsz, amiről a hozzászólások szóltak.

Nyilván látja, hogy nem hangfrekis kapcsolás, legalábbis az a része eleve kisebb igényű, és ezt kéri számon rajtad - kár volt ebbe az ágba belebonyolódni.

Sőt, ez általában pont fordítva van, pedig a technokrata hozzáállás a mai napig nem változott e tekintetben. Nálam biztosan fordítva van, most már tudom,, de szerintem a többségnél is. Ezért is értelmetlen bármilyen hangzásról szóló vita. Hogy a saját példámat mondjam, ebben a HK-ban pl. elég kicserélni 2db kondit (nem a csatoló) és merőben más hangképe lesz az egész végfoknak.
Jobb lesz a hangja, tisztább, erőteljesebbek a mélyek, annyira, mintha rátekertem volna mondjuk 5dB mélyemelést. Próbáltam mérni. Természetesen, hiába mértem bármit, az átvitel nem változott, a THD, IMD nem változott, négyszögátvitel nem változott. Az IMD-t több különféle kevert jellel is mértem, ugyanakkora, tökmindegy melyik kondi van benne. Egy képet csatolok csak, de 8 féle IMD mérést csináltam mindkét elkóval.
Itt merül fel az, hogy akkor mit is kéne mérni? Meg hogy, van-e egyáltalán bármi értelme bármiféle mérésnek, ha alapvetően eltérő hangkép esetén sem tudunk mérni semmit?
Megmértem a két kondit is, na ezeken már látható eltérés, de ugye ez sem magyaráz meg semmit. Miben is térnek el? Az egyik elkó (régi) két dologban más mint az új. Az egyik, hogy az emelkedő frekvenciával sokkal jobban csökken a kapacitása mint az újnak, a másik, hogy a frekvencia csökkenésével sokkal jobban nő az ESR értéke mint az újnak. Ez a két eredmény ugye nem nagy csoda ha tudjuk, hogy az egyik elkó 30 éves a másik meg pár hónapos.
Tehát, kinevezhetjük az új elkót jó a régit pedig rossz alkatrésznek.
És most jön a csavar. Az új elkóval, amivel mint írtam volt jobban szól (majd)minden tekintetben, épp a lényeg veszik el az erősítőből, azaz a zenéből. Nem tud a lelkemnek zenélni, pont az a lényegi rész hiányzik a jobb hangból ami miatt az ember zenét hallgat.
Na ez volt az a pont, ahol én talán (remélem) egy életre befejeztem ezt az egészet, meg a jó hang keresését, meg a sokmilliós erősítők csodálatát. Hiába bármilyen jó egy hang, ha elveszi a zene lelkét. A 3 milliós Flow-nál pont ugyanezt ezt hallottam. Nagyon jól szól, tényleg, de minek.

A technokrata kérdés továbbra is adott, akkor mit mérjünk, mi az a paraméter, amiből bármit le lehet vonni egy (bármilyen) erősítő hangját illetően? Mert szerintem az égvilágon semmit nem lehet, semmiféle ma ismert mérési eljárással.

Majdnem lemaradt. Most úgy gondolom (saját esetem), hogy az a két rosszabb elkó valami olyan torzítást csinálhat az erősítőben, amit megmérni nem tudok, de képes vele az erősítő a zenén keresztül megérinteni a lelkemet, míg az új elkókkal nem képes erre.

No igen, ez már ilyen.
Más
Téma szerint, teszteltem a hibrid fejhallgató erősítőmet lemezjátszóval. Érdekes tapasztalatra tettem szert két LP kapcsán. A négy évszak szűkebb térrel, bizonyos frekvencián egy kis zengéssel (feltételezem a rögzítés akusztikai viszonyai miatt), és rendkívüli részletességgel, szívet melengetően szólt. A jazz tanulmány LP széles térrel, részletesen, de valahogy mégis visszafogott volt. Mondom magamban biztos Holland kiadás (már ezeréve hallgattam). Vettem a nagyítót, talált. Visszavéve a fülest, eszembe jutott egy Sztálin vicc, "Sztálin bemegy a dolgozószobájába és felakasztja a kabátját, majd elgondolkodik- nem kellett volna előbb megkínozni?" Hát én is így hallgattam tovább a Holland lemezt, és leesett a tantusz. Mondom magamban, te jó ég ez digitális hang. A netten nem volt könnyű utánanézni. Az egyik mérnök így, a másik úgy, majd meglett a lényeg. Röviden 1970-től készültek digitális anyagról LP-k.
Ebben a tanulmányban kitérnek a miben mi a jóra is. Innentől mindenki választhat magának valót. Azonban az eltérések észlelésének megjelölték, hogy ahhoz bizony ember és rendszer kell.
Ember tekintetében az agyi funkciók, rendszer szerint pedig, meg annak megfelelő képessége. És mielőtt valaki ezt sértőnek találná: régen én is jól sakkoztam, azonban nem tudom mikor lehetett egy kisebb agyvérzésem, amit lábon kihordtam, és elvesztettem észrevétlenül bizonyos játékképességemet. A lépéseket még tudom, egy-két megnyitás pár lépésére még emlékszem, de már a figyelmem gyerekes e játékban. Hálisten nem a zene élvezete ugrott. Szóval ettől még nem lettem nem normális.

Ez sok mindent megmagyaráz a hihetetlen képességeiddel kapcsolatban.