Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő építése elejétől a végéig
Lapozás: OK   99 / 99
(#) Ge Lee válasza mek-elek hozzászólására (») Márc 26, 2026 /
 
Idézet:
„mentesnek kellene lenni a hosszú kábelektől”
Nem tud mentes lenni, mivel a forráshoz is megy egy jó hosszú kábel, a dobozokhoz meg még hosszabb.
Mondjuk, ha a belső kábelezésre gondolsz, hogy annak kéne rövidnek lennie, az nyilván egy adott távolságnál rövidebb nem tud lenni, mert nem lehet az egész erősítőt egy gyufásdobozba beleépíteni (van olyan is).
Nálam is csak néhány centi kábelek mennek a táptól a nyákig. Meg közbe rájöttem, hogy ahogy először akartam megcsinálni az elrendezését az úgy nem lesz jó, mert nem tetszik az az elrendezés, hogy a trafók egyik oldalon vannak, mert úgy az egyik kábelezése jóval hosszabb lesz a másikénál, így most el lesznek forgatva a trafók előre, a majdani doboz nem szélére hanem mélységében lesz téglalap, de ez nekem nem gond, sőt még jól is jön, ilyen volt a Primaluna doboza is, több hely marad az asztalon mellette. Meg a trafótól a tápig menő kábelezés is rövidül így, nem kell a két oldal trafókábeleit összefognom hanem teljesen külön lesznek, nem mintha így áthallás lenne a két csatorna közt, de ha már dual mono akkor legyen az.
Most jöttem rá arra is eközben, hogy az igazi dual mono az tényleg dual mono, azt nem lehet jól megcsinálni egyetlen dobozban, hanem két külön doboz kel neki, és akkor tényleg lehet tökéletes az elrendezés is, miközben minden részegység sokkal közelebb kerülhet egymáshoz. Na meg az se lesz gond, hogy a borda a doboz mely részén van és hogy hogyan áll.
Az olyan gyári cuccokon szörnyülködni szoktam, ahol az RCA csatlakozóktól 5-6 centire vannak a hangszórócsatlakozók, meg az RCA/hangszóró kábelek is ágymáson keresztül kasul, amikor nem felül hanem mellette van a forrás.

Gyári készülékben is van jó is meg rossz is, nem a rosszat kell másolni hanem a jót.

A Helukabel-ről csak annyit, hogy rosszabb nem lett tőle. Sőt. Nehéz objektíven állást foglalni, de mintha a hangszerek hangja egy leheletnyivel élethűbb lenne. Talán jövő héten megrendelem a szilikonos harisnyákat is, és átépítem olyanra a tápösvényt is, aztán majd egyszer a hangszórókábeleket is. Aztán talán ende, szeretném már végleg lezárni ezt az örökké ekecselünk témát és csak a zenét hallgatni rajta.
(#) teddysnow válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 26, 2026 /
 
Én még a wifi hős korában sok 5GHz-es kábelt készítettem és szereltem újra leszakadt csatlakozókat. Azt figyeltem meg, hogy néhány év után a kábelek "megdagadtak", annyira, hogy az új csatlakozó krimpelő gyűrűje vagy nem vagy alig akart felmenni rá. Elleneben az új kábelen van egy miliméter játéka is. Nem hiszem, hogy nedvességgel szívta volna meg magát, mert az mérhető lett volna a hideg és meleg ér közé mérve. Valamint ez a kitágult szigetelés mindenre "rágyógyult" amivel kapcsolatba került, a meleg érre, az árnyékoló harisnyára, a fóliára, vakarni kellett. Igaz, ezek a kábelek kültériek voltak, de mindegyik típusra jellemző volt gyártótól függetlenül.
Idővel nem csak a vezető felszíne oxidálódik, hanem az azt körülvevő szigetelés szerkezete is megváltozik. Én ezért vagyok új kábel hívő, 5-6 évente új kábel, nem kell drága, ugyan az a típus is lehet, csak új legyen.
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 27, 2026 /
 
Mivel nem rendszerelemként írtál az erősítődről, így eszembe sem jutott a külső kábelezés.
Idézet:
„de ha már dual mono akkor legyen az.”

Hát igen...
Idézet:
„az igazi dual mono az tényleg dual mono, azt nem lehet jól megcsinálni egyetlen dobozban

Ezt csak ekkor vélem reálisnak, ha fémdobozban gondolkodunk. Én már rég nem építek fémdobozba, így semmi gondom az egy dobozban duál monóval. Az általad említett elrendezés is egy ideje nálam is használt elrendezés. Például a most felújítás alatt lévő VF3-at 10 éve is így építettem meg. Annál érdekesebb az alps poti és a duál monó. Amikor régen Karesz rábeszélt akkor jeleztem is neki, hogy a piherrel nincs árnyékolási problémám. Akkor még nem tudtam, hogy az alps potit le sem kell leföldelni, mivel a tengelymechanika felülete nem okoz problémát a zaj szempontjából. Még a rászerelt réz toldóhüvely is elment. Manapság egy műanyag benzincső a toldóegységem.
Szóval innentől szándék kérdése a kivitelezés. Az pedig mint írtam, magánügy kategóriája.
(#) tki válasza mek-elek hozzászólására (») Márc 27, 2026 / 2
 
Nahát, az ultra alacsony, mérhetetlen, csak füllel hallható torzításokba az általános emberi lakókörnyezet brutális elektromos zajai ezek szerint nem számítanak bele, azok csak úgy elkerülik a készülékeket, mert tudják, hogy ott fontos dolog zajlanak, amikhez semmi közük. Még jó, hogy nem csöves készülékekről van szó.
(#) Ge Lee válasza teddysnow hozzászólására (») Márc 27, 2026 /
 
Nem tudom, hogy konkrétan azok milyen kábelek voltak, de pl. a koax-ok közt volt olyan, amiben nem sima műanyag volt hanem valami habosított izé, ha jól emlékszem valami jellegzetes szaga is volt, azok is gyorsan öregedtek. Ezt az új/régi dolgot és máshogy tapasztaltam.
Most levágtam egy ugyanakkora darabot a pvc-ből is meg a szilikonból is és megmértem a szigetelési ellenállásukat 100V-os mérőfesszel (az alsó, wide range skálát kell most nézni). Van különbség. Plusz ezt a szilikont lehet nyugodtan forrasztani, nem ugrik vissza, nem folyik rá a belső érre ha nem elég gyorsan forrasztasz. Ráhúztam egy kis darabot belőle a csipesz végére és 1 percig melegítettem a pákával. Megbarnult kívül, de más baja nem lett. Mondjuk, később jutott már csak eszembe, hogy vissza kellett volna ezt a dolgot is mérni, mármint a szigetelési ellenállást melegítés után.

Hangszóró kábelből meg állítólag az a jó, ahol a két ér minél távolabb van egymástól. Láttam olyat, ami még a hüvelykujjamnál is jóval vastagabb volt, és úgy nézett ki a keresztmetszete mint a konnektor, belül a két ér közt volt majdnem 1 centi távolság.
Nem tudom, hogy pl. ez a heimdall úgy néz-e ki a valóságban is mint a képen, hogy így egymás felett/alatt fut a két ér fixen, mert ha netán nem, akkor még jó közel is kerülhetnek egymáshoz, ha épp egymás mellé vannak összefogva.

Elek:
Én sem akarok mágnesezhető fémből dobozt csinálni, különben már rég kész lenne (nézőpont kérdése, hogy az most árnyékol vagy épp ellenkezőleg, összeszed mindent). De a trafókkal is bajom van, nagy helyet foglalnak. A toroid kisebb lenne ugyan térfogatra, de hely meg még ennél is több kéne neki. Pláne kettőnek, mert ugye nem akarom egy magon csatolni a két oldal szekunder tekercsét.
Vannak ezek a kisebb de magasabb kivitelek, de olyan toroid magom nincs, meg elég ritka is, vagy kéne venni olcsón pici, 50-60VA körüli toroidot mondjuk 6db-ot, és azokból hármat hármat egymásra rakva megtekerni a trafót, az már nem venne el akkora helyet a dobozból.
(#) mek-elek válasza mcc hozzászólására (») Vas, 15:34 /
 
Ha már teflon…
Említetted a teflonpanel lehetőségét. Hát utána néztem az elérésének, és nem találtam anyagot hozzá. Amit a gyakorlatom szerint hiányoltam, az a merevítése, mint panelanyag. Tapasztalatom szerint a kapható 5,5mm-es már elég merev ahhoz, hogy ne hajlongjon a felhasználáskor. Persze szoktam vékonyabbat is használni szigetelésre a bordák alá. Azonban hozzáfűzném, hogy ennek az anyagnak a használata nem okvetlen szükséges az építések során, legfeljebb extra igények esetén a hangzásra való tekintettel. Most a VF3 felújítása során az utólag megérkezett visszacsatolás nichicon kondi nagyobb volt a tervezett helyhez képest, így helyet kellett találnom a csavar, és az 1K között. E miatt praktikusnak adódott, hogy ne a szegecsekre forrasszam, hanem a teflonlapba süllyesztve. Elgondolkodtatott, hogy tulajdonképp egy ilyen vastag teflonlapra lehetne szerelni szegecsek nélkül is, mivel a kondi stabilan áll a lábán az alulról forrasztás után. Úgy vélem, hogy jól lehet kétoldalas szereléssel stabilan építeni csupán az alkatrészek lábait felhasználva.
Ha valakinek feltűnne a forrasztások minőségének eltérése, az jól látta, ugyanis a Hakko pákám elromlott menet közben. Egy 100W-os pákával dolgoztam, amit csak egy hálózati kapcsolóval lehet hőfokra szabályozni, igen nehézkes kis helyen forrasztani, hogy ne égesse meg az ember a közelébe levő alkatrészeket.
Visszatérve a teflonpanelra…
Ha már extra, van egyszer a jó szigetelés lehetősége, de legalább annyira lényeges lenne a vezetőfólia milyensége. Ha így vesszük, a fólia minőségének, ez esetben aranyozott ezüst fóliát gondolnék. És akkor itt jönne a két anyag házasítása. Mert ha a szokásos telifólia, majd a maratást veszem, bizony csillagászati ára lenne egy tenyérnyi darabnak. Szóval a hobbista csak nézegethetné az ilyesmit!
Az általam preferált eljárás megfizethető ehhez képest, és ugyan akkor érzékelhető eredménnyel jár.
(#) mek-elek válasza mek-elek hozzászólására (») Pé, 13:49 /
 
A teflontörténet folytatása…
Eddig részben, kiegészítésként használtam teflont az építéseim során. Ezek jobbára a panelhez voltak rögzítve, vagy a V-DMOS FET fejhallgató erősítő esetében kisfelülettel, és erős rögzítéssel kerültek alkalmazásra. Most elvileg elszaladt velem a ló, és azt terveztem, hogy Tóth Béla fórumtársunk, általam Hibrid 2 néven tervezett kapcsolását teli, azaz csak teflon panelre akartam megépítem. Így lényegesen egyszerűbb lett volna a szerkezeti felépítése. Ám jött a meglepetés… A maradék teflonlapok álltukban meggörbültek. Nem örültem ezt látva, és egyből a VF3 jutott az eszembe, mivel az tisztán teflonlapra készült. Nagyon nem látszott rajta görbület, de hátul a FET-ek tartják csupán. A biztonság kedvéért hátul is kap tartóbakot hasonlóan az elülső feléhez. A Hibrid 2 kapcsán azonban az elképzelésem szerinti megoldáshoz próbáltam valami jobb teflon változat után nézni. Nos van olyan, hogy ePTFE, amiből az „e” expandáltat jelentene, de ez az általam eddig használt PTFE-nél puhább. A POM (poliacetálnak vagy poliformaldehidnek is nevezik) az jó merev, megtartaná a 240x120mm-es panelt görbület nélkül, ám itt-ott, de megemlítik, hogy minimálisan, de felvesz vizet.
Szóval maradok a PTFE-nél, és mankót fog kapni. Az biztos, hogy így babrásabb lesz az építés vele…
Kiegészítésül, a teflont a szelektívebb, jobb hangminőség reményében használok. Tapasztalataim szerint jó eredménnyel. Az viszont az igazsághoz tartozik, hogy az eddigi tapasztalataim kizárólag fejhallgatós üzemmódból származnak. Most közel a tapasztalat lehetősége két hangfalas üzemmódú készülék esetében is. Ezek a VF3, és VF4. Ezek majd megmutatják, hogy a helyi akusztika mennyire hagyja érvényesülni az erősítők képességeit.
Kiegészítés:
az 1,2,3 képekkel próbálom érzékeltetni a vetemedés eredményeit. A csak teflon elképzelésem szerint, a potibak lett volna a 3. képen látható darab. Azért választottam M4-es menetet, mert annak lényegesen nagyobb a menetfelülete, mint az M3-nak, így jobban tartott volna a műanyagban. A teflon anyagvastagsága 5,5mm volt, azaz oldalanként jó 0,7 mm falvastagság adódott volna. Ám az egyik oldalon a felszínre sikeredett a menetnek jönnie. Elsőre nem értettem, hogy a gépsatuban ez mért lett így, mivel a derékszög adott volt. Ám tüzetesen megvizsgálva kiderült, hogy a furat hiába volt merőleges, ha az anyag közben ívet vetett.
A bevált alkalmazásokképei a 4,5,6.
-És persze mindenkinek áldott, békés és örömteli húsvéti ünnepeket kívánok!
Következő: »»   99 / 99
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem