Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Eloxálás
 
Témaindító: masterknave, idő: Ápr 6, 2008
Témakörök:
Lapozás: OK   3 / 3
(#) misi 54 válasza Pet91 hozzászólására (») Jún 1, 2011 /
 
Nem muszáj eloxálni,lehet más felület kezelő módszer is .Pl szálra húzás
pikkelyezés
polírozás
Lap méretre szabása-furatok-kivágások-felület előkészítés-felirat-lakkozás.A négyszögletes lyukakat én lombfűrésszel szoktam kivágni,utána reszelni.
Tény hogy a legszebb felületet az eloxálás adja.
(#) erikthekippa hozzászólása Jún 18, 2011 /
 
Sziasztok!

Csiszolás helyett homokszórás lehetséges?
Ha egy öntvény egy részét akarom csak eloxálni mivel kell a többi részt lekezelni hogy ne oxidálódjon?
Köszönöm.
(#) Sword hozzászólása Júl 11, 2011 /
 
Ha sikerül valamivel tartósan letakarni, akkor ok.
A ragasztószalag elég hamar leválik, pláne a savas közegben. Esetleg valami festék, ami oldószerrel még száradás után is lejön?
Én ma eloxáltam egy alu potméter gombot.
Szerintem jól sikerült, a festés már kevésbé, le is szedtem róla.
Érdekesség, hogy fél óra elteltével megjelent egy barna csík az anyagon...
Másrészről, hiába főztem ki előtte trisós vízben, a közepe picit fényesebb maradt és elox után sem homogén.
Ellenben a széle tökéletes. Egyenárammal, szénrúddal csináltam egyébként.

DSC08413.JPG
    
(#) kaqkk válasza Sword hozzászólására (») Júl 11, 2011 /
 
Térbeli testeknél ,mondjuk nitro lakk , lemezeknél (előlap) P20 vagy DRY fólia lehet a megoldás
(#) erikthekippa válasza Sword hozzászólására (») Aug 20, 2011 /
 
Okés köszi bár most leállt a project szerelőaknát betonozok meg falat szigetelek
(#) Neoszi válasza köbzoli hozzászólására (») Nov 11, 2011 /
 
[qköbzoli írta:
Egyszerű ruhafesték, éjfekete, és ki kell főzni, vagy 2-3 örát.

Szia!
Te ezt úgy érted itt ,hogy trisó és sav nélkül csak ruhafestékben főzi és így tartós és ellenálló sötét szint kaptál ?
Nekem lágy alu huzalt kellene sötét színre színeznem,de jó lenne a szín ki bírná a drót hajlítgatását is.A szín nem is fontos csak valami sötétes árnyalat legyen.Persze minél egyszerűben.
Amúgy rákérdeztem nekem 1kg.drótot 5-ezerért akartak eloxálni, csak kíváncsiságból
(#) köbzoli válasza Neoszi hozzászólására (») Nov 11, 2011 /
 
Szia !
Nem csak úgy, előbb trisóban kell kifőzni és szinte rögtön bele a festékbe, hogy a pórusokat ne az oxid, hanem a festék tömje be .
Azt sajnos nem tudom éjfekete lesz e, de elméletileg, minél több pórust tölt ki a festék, annál feketébb lesz .

De itt a link, a leírásról .
(#) Neoszi hozzászólása Nov 11, 2011 /
 
Kösz a válasz /köbzoli/

Mindenesetre ki próbálom előbb ezt és ha nem jön be na csak akkor jöhet a teljes folyamat.Habár én nem sokat értek ezekhez az áram íll. feszültség ügyekhez,így nekem egy 12V 3A aksi töltöm van csak.Arra gondoltam két kisebb alu drotót spirálba tekerek(anod-katod),rákapcsolom kb.1L akkusavba és reménykedem.De azt még nem is sejtem miből fogom sejteni hogy elég vastag már az oxid réteg a festéshez.
Várok Úgy 30-50 percet persze ha nem lesz valami gebasz közben(melegedés,zárlat,stb)Már megvettem mindent(na hőméröt azt nem) igy elindul a kísérletezgetés.Majd mindenről beszámolok itt ha nem csinálok valami nagy gázt.hm...
(#) NyariG hozzászólása Nov 27, 2011 /
 
Ti milyen trafót használtok?
Kellene nekem egy kapcsolás vagy valami 5let ehhez.
(#) köbzoli hozzászólása Nov 27, 2011 /
 
Csináltam egy tervezetet a galvanizáláshoz . Ha egyen, akkor a kimeneti fesz magasabb, úgy 1.38-al szorozva .
(#) greeneye válasza peak hozzászólására (») Márc 21, 2012 /
 
Eltávolítás: itt olvastam a Nátriumhidroxidos módszert: Link
Tudom régi a hsz amire válaszolok, de hátha másnak még hasznos (itt a fórumon nem akadtam bele így konkrétan ebbe a válaszba): Nekem bevált a 40-50 fokos vízben oldott lefolyótisztító granulátum. Mivel sok bemélyedéssel volt a tárgy így áztatás alatt is többször kivettem és pucoltam a már feloldódott eloxréteget. Itt ott foltosodást okozhat a dolog, ezt úgy lehet eltüntetni, hogy amikor már eloxmentes (és akár közben is) ott ezeket a kifoltosodásokat dörzsivel lepucolod. Amikor teljesen tiszta a fém utána még egy rövid fürdő és tiszta vízzel átöblíted végül száraz ronggyal áttörölgeted. Érdemes lehet egy rongykoronggal átpolírozni a végén, de alapvetően szép, fényes a végeredmény.
A folyamat 10 perc lehet. Kb 100g granulátum/2-3l víz volt az oldatot használtam.
(#) nooorbi hozzászólása Feb 20, 2014 /
 
Sziasztok!

2db 0,5dm2 felületű esztergált alu LED házat szeretnék majd eloxálni. Végigolvastam a fórumot, megnéztem a linkelt írásokat erről. De az értékek különböznek.
Van egy ilyen paraméterekkel rendelkező trafóm a célra: 24V , 630VA
Kérdés hogy ezzel kb hány A/dm2-vel kellene eloxálni? Illetve hogy tudom megállapítani a folyamat közben hogy jó-e már az oxidréteg vastagsága?
A triakos szabályzót megcsinálom hozzá. Aztán szeretném a hétvégén ki is próbálni
(#) nooorbi hozzászólása Feb 28, 2014 /
 
Kipróbáltam a triakos szabályzóval. 6v a minimum. Viszont még így is 11A volt. Savat próbáltam hígítani, de csak pár mA-t változott.
Bár próba szerencse alapon kipróbáltam. Az alu nem fogyott el, de az oxidréteg nagyon vékony és foltos lett.
Szóval ez a megoldás nem jött be.

Van egy 14v-os, egyenáramú labortáp. Viszont az max 1A-t tud, de ott már eléggé melegszik, nekem meg 2x 1dm2-es felületet kellene eloxálni. Kérdés hogy ezzel próbálkozzak-e?

Vagy van egy ilyenem. Arra gondoltam hogy egy diódahíd közbeiktatásával rákötöm a trafóra.

Vagy esetleg tudtok linkelni egy, az általam linkelthez hasonló árú, de váltó áramú tápot?
Páros alkatrészeket akarok eloxálni. Azért lenne jobb a váltóáram.
(bár így belegondolva a 3A-es táppal a kettőt el kellene bírnia egyszerre)

A másik dolog. Amikor eloxáltam az oxidréteg csak a másik darab felőli oldalon képződött. Na meg a darab belső részében is szinte semmi nem lett. Ez normálisan eloxálva(tehát nem 6v-al és 11A-el ) jó lenne? Vagy eloxálás közben néha mozgatni kell?
(#) NyariG válasza nooorbi hozzászólására (») Feb 28, 2014 /
 
Szerintem nem lesz tőle jobb, vedd körbe vele az alkatrészt ha tudod, vagy egy kádba merítsed.
(#) nooorbi válasza NyariG hozzászólására (») Márc 1, 2014 /
 
Csak váltóáramnál az lenne a lényeg (nekem) hogy kettesével tudom őket csinálni. Úgy hogy nem kell más elektróda.
Egyenáramnál meg ha szén, vagy grafit rudat használok azt megint nem tudom körbe rakni. Bár ezt úgy akarom hogy az edény két szélére 1-1 grafitrúd, középre meg beteszem a két eloxálandó cuccot.

Ha kádban csinálnám attól miért lenne jobb? Az lehet a gond hogy túl közel voltak egymáshoz?
(#) NyariG válasza nooorbi hozzászólására (») Márc 1, 2014 /
 
én innen okosodom,Bővebben: Link

Konkrétan nem volt szerencsém foglalkozni vele

Nézd át a linket hátha segít valamit.
(#) nooorbi válasza NyariG hozzászólására (») Márc 1, 2014 /
 
Az angol tudásom nem túl fényes. De átolvastam a cikket.
Érdekes hogy itt a katód is alu.
Viszont én a darabok felfüggesztését rozsdamentes menetes szárral oldanám meg (menetes furat van a darabokban, tehát azzal célszerű). Remélem ez nem okoz majd problémát.
(#) nooorbi válasza NyariG hozzászólására (») Márc 15, 2014 /
 
Kipróbáltam ezt. De nem lett az igazi.
Nagyon vékony réteg képződött, hiába ázott 1,5 óráig.
A réteg nem is lett szigetelő, bár valamennyire lehet színezni, de csak nagyon halványan.


Közben olvastam EZT a cikket. Itt jóval nagyobb árammal csinálja, és töményebb savval. Hát megpróbáltam én is így(bár csak 1,5A-el) Lett egy egyenletes, de világos színű matt felülete az anyagnak.
Ez teljesen szigetel, és megkarcolni is nehezebb mint az alut, de ezt meg festeni nem tudom. Fél órát ázott a festékben, de ahogy kivettem le is folyt róla az egész.

Valamint nem tudom számít-e az hogy ha túl van hűtve. Az első próbánál a hűtést 10°C-os kúti víz szolgáltatta. A sav sem melegedett-e fölé.
Most 20°C-os vízzel hűtöttem. Így 20-25°C-os hőmérsékletet tartott a sav.

A másik dolog hogy a trafó ugyebár váltóáramú, és csak egy diódahíddal van egyenirányítva. Nincs simító kondi a szabályzó előtt. Ez esetleg okoztat gondot?
Vagy lehet hogy most túl sokáig hagytam a savban és ezért nem lett jó?
(#) styxbl hozzászólása Ápr 8, 2014 /
 
Hello Mindenkinek!!
Egy kis segitseget kernek!! (Elore is elnezest az ekezetek hianya miatt)
Nemreg akadt kezembe a HE egy fenymasolt valtozata az eloxalasrol asszem 96-bol, amit kobold is postolt pdf-ben 2008 apr. 6.-an.
Nos, kedvenc robogom eppen felujitas alatt van es ugy gondoltam nehany alkatreszt megprobalok eloxalni itthon, hazilag (fekkar, feknyereg stb.). Probaltam zsirtalanitani trisos forro vizben, ami sikerult is, de az eredmeny nem lett tul szep, mivel minden targyam befeketedett. Na itt mar elbizonytalanodtam egy kicsit, de nem adtam fel!
Mivel ugye a motorokon (altalaban) 2 fekkar van a masik fekkart homokszoroval tisztitottam meg. Itt az eredmeny sokkal homogenebb es vilagosabb is lett . Ez utan kovetkezett ama bizonyos eloxalas. Itt egy kicsit reszleteznem a korulmenyeket (hatha itt van a hiba): 2db alu lemezt (kb. 10x30cm) kifurtam es egy menetes szarral osszecsavaroztam H alakban. A menetesszar kapott egy benzincsoves szigetelest kivulrol, mert errol logattam kesobb a fekkart a kensavba. Egy 5 literes vodorbe ontottem 2 liter akku savat es belehelyeztem a "H" alu katodot, amit kb 10 cm-ig lepett igy el a sav, majd egy lagy alu drottal (kb 1,5 mm atmero) belelogattam a fekkart a savba es ratekertem a szigetelt menetesszarra. A trafo (aksi tolto) egy bekebeli TUNGSRAM kep. Ugyelve a polaritasra rakotottem a csatlakozokat (+ fekkar, - H alu). A tolton sajnos serult volt a kijelzo, vagy minek nevezzem ami mutatta volna az Apert, igyhat a negativ szalra kozbeiktattam egy multimetert es ezen keresztul kapta a katod (H alu) az aramot, ami 1,5-1,8 A volt folyamatosan. Bekapcsoltam a toltot es szepen el is kezdett pezsegni a folyadek, ill. az anodon apro buborekok jelentek meg, gondoltam sinen vagyok, mint Jozsef Attila. Korulbelul 45 perc utan leallitottam a folyamatot, majd a leirtak szerint folyovizes oblites, szodabikarbona, majd ismetelt oblites utan 60-70 celsius fokos etelfestekes (por:link) vizben probaltam szinezni 10-15 percig. A festes nem hogy nem, egyaltalan nem sikerult . Meg csak meg sem latszott rajta a festek, nemugy mint az ujjaimon (le sem tudtam mosni a kezemrol). Mig festettem, probaltam eloxalni a homokfujt fekkart is. Arra gondoltam, hogy lehet hogy keves volt az Amper ezert feltekertem kicsit (kb 10-re), na itt viszont rogton az elejen el kezdett fustolni a multimeter kabele, (gondolom sok volt mar neki a 10 Amper) ezert azt kiiktattam a rendszerbol es igy folytattam a metodust szinten 45 percig. Epp letelt az ido amikor eszrevettem, hogy az anod 1,5 mm-es alu drotja hajszal vekonyra fogyott, marmint az a resze ami a savba ert. Hoho! Gondoltam, na ez mar jo lesz! Miutan kiemeltem ovatosan a savbol a fekkart, csak annyi volt a valtozas, hogy a szep vilagosra homokfujt fekkar besotetedett 1-2 arnyalattal. Majd ujbol oblites stb...Ismetelten semmi nem tortent a festes alatt, azt leszamitva hogy az ujjaimat egysegnyivel tobb festek fogta meg .
Kerdeseim a kovetkezok lennenek:
-mitol (miert) feketedik meg az anyag a trisos zsirtalanitaskor es hogy ki lehet ezt kerulni a vegeredmeny erdekeben homok, vagy uveggyongy fujassal?
-befolyasolhatja a folyamatot, hogy a ket katodot acel tartja ossze, rogziti (menetesszar)?
-egy kozepkategorias mikroszkoppal amit mondjuk egy kozepiskola laborja hasznal, lehetne latni a kulonbseget eloxalas utan?
-es vegul: MIT RONTOTTAM EL?! (tok hulye vagyok elektronikabol, mindig is az voltam es ez mar szerintem nem is fog valtozni, ezert is kerek elnezest mindenkitol, akinek esetleg bizonyos dolgok teljesen egyertelmuek

Elore is koszonom mindenkinek a turelmet aki vette a faradtsagot es vegigolvasta irasomat!
(#) styxbl hozzászólása Ápr 8, 2014 /
 
Ja es meg valami!
Ugy olvastam, hogy kb 1,5 Amper kell 100 cm2 -re. Egy feknyeregnek ami ugye eleg bonyolult alakzat (hutobordak, furatok stb., de nekem mar egy fekkar is az), hogyan lehet kiszamolni a feluletet?
(#) NyariG válasza styxbl hozzászólására (») Ápr 8, 2014 /
 
Azt csak megsaccolni tudod, vagy berajzolod valami CAD programba ami kiszámolja, de szerintem a sacc elég.
Amugy szerintem az Volt a baj hogy a régi oxidfelületet nem távolitottad el rendesen, hogy mitöl feketedett meg azt nem tudom...

Savad hány százalékos volt és milyen hömérsékletü?
A hozzászólás módosítva: Ápr 8, 2014
(#) zolika60 válasza styxbl hozzászólására (») Ápr 8, 2014 /
 
Az nem lehet, hogy az alkatrészek nem alumíniumból, hanem valami egyéb ötvözetből vannak?
(#) Gafly válasza zolika60 hozzászólására (») Ápr 8, 2014 /
 
Én is pont erre gondoltam. De más is leírta:
Idézet:
„Ha trisózás után fekete oxid réteg képződik a munkadarabon akkor NEM ELOXÁLHATÓ(ez a fekete réteg vizzel lemosható.”

Bővebben: Link
(#) nooorbi válasza styxbl hozzászólására (») Ápr 8, 2014 /
 
A folyamat, ahogy csináltad szerintem jó. Viszont lehet hogy ötvözet, és nem eloxálható.
A másik dolog amit én is tapasztaltam hogy bizony nem minden festék jó. Én egyszer próbáltam(igaz folyékony) ételfestéket, hiába áztattam a forró festékbe semmi sem történt. Azóta is ruhafestéket használok. Csak azzal meg elég nehéz eltalálni a színt(véletlenül sem olyan lesz mint ami rá van írva, ha mégis akkor mondjuk pont annyit kopik hogy már más lesz a színe, pl türkisz zöldről a zöld lekopik, és sötétkék lesz...)
A másik hogy ahogy én jártam tegnap: Rátekertem a drótot, elég szorosan. Azon lett is egy vastag elox réteg, de az alun nem...
(#) styxbl hozzászólása Ápr 9, 2014 /
 
Köszönöm a válaszokat!
Tegnap kísérletezgettem, mert nem hagyott nyugton a dolog. Ami anno katód volt (a két alu lemez a menetes szárral) most szétszedtem és ezekből csináltam 1-1 anódot és katódot és most ezekkel próbálkoztam annyi eltéréssel, hogy az időtartamot ledegradáltam 10 perce (mert ugye az idő tényező csak a réteg vastagságát befolyásolja). 12 V-1,5 A volt a beállításom. Itt most tudtam kontrollálni az Ampert, mert a multiméter 10 Ampert elbír. Sikerrel jártam , noha elég halvány lett, de a festést is csak pár percig végeztem, mivel ugye kísérletezés volt.

A konklúzió a következő:
-a folyamat akkor helyes, ha az eloxálás során a katód felületén jelennek meg a buborékok és nem az eloxálandó tárgy felületén,
-ha ez a pezsgés túl intenzív, akkor nincs helyesen beállítva az áramforrás (Amper),
-a festést követő forró desztvizes lezáró szakasz (mivel ugye ez is víz) halványítani fog a színen, mert az elején ki tud oldani egy kis festéket,
-a fékkarom valószinüleg túl sok szilíciumot tartalmaz (a komolyabb igénybevétel miatt), ezért sötétül úgy be.
Következő: »»   3 / 3
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Frissek
2014. Júl, 26. Szo
21:15:45
Jelenleg 458 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu