Üdv mindenkinek...
Egy-két villanyszerelési tanácsot szeretnék kérni.
Na az első gondom. A villanyóra mellé felszereltek egy 32A-es kismegszakítót. Én a házban bekötöttem egy 20A-est. Ebből a 20A-esből adtam a fázist tovább a többi, szintén 20A-es kismegszakítónak. Külön tettem a konnektorokat, lámpákat, stb... Az első 20A-es azért kellett, hogy azzal le tudjam kapcsolni az egész ház áramát (a 32-es nehezen hozzáférhető helyen van, főleg esőben)!
Na, gondoltam ha pl zárlatot csinálok, akkor a hozzá tartozó kismegszakítót levágja, és a többi meg vígan működik tovább. De nem!! Levágja a hozzá tartozót, a Főkapcsolót (20A-est), meg még a 32-est is!!
Miért??? Hogy csináljam meg???
"Ebből a 20A-esből adtam a fázist tovább a többi, szintén 20A-es kismegszakítónak."
A kutya itt van elásva!
"szintén 20A-es kismegszakítónak" E helyett ne 20A-eset tegyél be! Hanem pl 16A-eset!
Így minden oké lesz, csak a 16A-eset fogja levágni! De jobban járnál ha kiszámolnád hogy hova mekkorát kell tenni, mert biztos van olyan hely ahová elég pl 6-8 A-es is!
Üdv. Remélem segítettem!
Nem lehetséges, hogy az egyik gyors, és a másik lassú kioldású? Ekkor tud ilyet csinálni. Én pont így jártam a napokban, véletlenül csináltam egy zárlatot és az összes kismegszakítot sorba lenyomta.
- konnektor max. 16A-ig terhelhető, így a 20A sok, nem ajánlom.
- A belső 20A-s felesleges, ha utána jönnek az áramkörök bizosítói, nyugodtan kiveheted.
- A rövidzárlatnál fellépő áramot a hurokellenállás korlátozza, ha meghaladja a 32A-s kioldási áramát az előírt időig (megszokta...) akkor kiold az is, mindegy hogy utánna 10A-s vagy 20A-s biztosító van. Itt max a kioldási karakterisztikával tudsz játszani egy keveset. (B ill C , de lakásban C-set szoktak használni)
- Kismértékű túlterhelés esetén viszont a kinti nem fog lemenni.
- A megszakító a hálózatot védi ( vezetékek, kapcsolók) nem feladatuk a készülékvédelem.
- Építs be FI relét és túlfeszültségvédelmet.
- Gondoskodj a megfelelő vezetékkeresztmetszetről! Az órától 6-os vezetékkel gyere a főelosztóig onnan 1,5-össel a 16A-s és 1 -essel a 10A-s áramkörökhöz.
- Figyelj a nulla vezető keresztmetszetére, ha nem szeparáltan szereled, mert több áramkörhöz is ugyanazt a nullavezetőt használod!
Így van a 20A-es nagy, de a buta testvérem nem tud olvasni... Vissza meg nm akarták cserélni.
A 20-ast a többi elől kiveszem, így tényleg felesleges.
Avezetékek úgy vannak ahogy mondtad, azzal a különbséggel, hogy 1-est nem használtam, mindenhova 1.5-es ment. A nullát is mindenhova külön elvezettem, a védőfölddel együtt. Tehát mindegy egyes helyre 3 vezetéket húztam be. A megszakítótáblán vannak egybekötve 2 rézsínen (külön külön természetesen). Onnan van rákötve a 6-os vezeték az óráig..
Van még egy furcsaság. Néha, de teljesen véletlenszerűen (nem tudtam direkt előidézni) ha a fürdőben felkapcsolom az egyik lámpát, majd a másikat (csillárkapcsolóval van megoldva) , akkor néha levágja a biztosítékokat. Ez mitől lehet?
De hogy hogy nem mindig csinálja?? Volt, hogy egy hétig semmi gond. Próbáltam kapcsolgatni véletlenszerűen minden lámpát, de semmi, oszt egyszercsak lecsapja...
Valami hőtágulásos problémára tippelnék. Valahol sérült esetleg a szigetelés, és az izzó hőjétől pl. ha van fém burkolata, akkor testzárlatot okozhat. Nagy teljesítményű készülék (mikró, mosógép, szárító, bojler, hajszárító, stb.) nem megy olyankor? Ha van FI relé az is csinálhat érdekes mutatványokat.
Semmi nem megy, csak a lámpák. Melegedés? Nem tudom. Álltalában akkor csapja le, ha felkapcsolom. Elötte meg nem volt felkapcsolva, tehát elvileg nem lehet meleg. Próbáltam égve hagyni, nem történt semmi. FI relém pedig nincs. Elég érdekes dolgok ezek...
Nem lehet, hogy a kötéseknél hibáztam el alamit (pl szűk lett a keresztmetszet egy hibásan megcsinált kötés miatt), és azoknál nagy a terhelés? Bár mondjuk akkor nem csak ritkán történne ez.. Nem tudom...
Nem lehet, hogy elfúrtam valahol egy vezetéket? De mondjuk akkor is miért ritkán csinálja?
Ha a 32A-es kismegszakító leold, akkor ott zárlat van abban a pillanatban. (vagyis 32A-t meghaladó terhelés, de itt ez szinte biztos, hogy zárlat)
Lenne pár kérdésem:
Ugye a nullákat és a földet nem kötötted össze?
Miért nem bízod az ilyen munkát inkább szakemberre?
Ha már úgy döntesz, hogy te csinálod, miért nem kérsz ELŐTTE tanácsot?
A kismegszakítókkal szakaszokra szokták osztani a hálózatot, általában helyiségenként, vagy inkább (ha van rá lehetőség) még azon belül külön a fali aljzatok, világítás. Persze a nagyobb fogyasztóknak (sütő, mikró, bojler, klíma, stb...) ettől függetlenül külön. És ezekhez a terhelés függvényében kell a kismegszakítót méretezni.
A te rendszered elég sok helyen el van baltázva... csodákra ne számíts....
Pl. az izzós szerelvényeknél (csillár, lámpa) ügyeltél arra, hogy a fázis kerüljön a foglalat közepébe és a nulla a "hernyós"-ra?
A nullát meg a földet nem kapcsoltam össze. Írtam is hogy külön-külön. A kismegszakítókkal külön osztottam a konnektorokat, és a világítást. Sütőt, hűtőt, keringetőt, stb.. külön kötöttem mindentől. Itt annyi nekem akkor a hioba, hogy nem méreteztem külön hozzájuk a megszakítókat. Egyébként elötte egy szerelő mondta, hogy mit, hogyan (nem minta az én szakmám alapján ne tudnám, csak nincs még gyakorlatom..) Ha ez a néha lecsapós dolog nem lenne, akkor nem lenne itt semmi gikszer. A megszíkítós téma meg már meg van oldva (elvileg). Ott tényleg nem gondoltam bele, hogy van-e értelme a kölün megszakítónak. Mint kiderült nincs, ki is fogom kötni. Az, hogy a 32-es miért megy le, már tudom, és nem is teszek ellene. Ha zárlat van, akkor megy le az is, ennyi.
Ja, és minden lámpatesten meg van jelölve mit hova kell kötni, és én aszerint kötöttem.
De ellenőrizni fogm mindet, nehogy aztán igazad legyen
Egyéb ötlet, hogy hogy ellenőrizhetném, hogy hol van a zárlat?
Ja kötésre mit használjak? CSOKI-t kábelvéggel, forrasszam le a kábelvégeket? Spéci gyorskötő (ahoz is kell kábelvég, vagy forrasztás) (Gondolom a csavarásos megoldás halálos vétek lenne.)
Na szerinted melyik a legjobb megoldás, azzal átkötöm az egészet!?
Most a kábelek be vanak vonva ónnal, és úgy mennek a csoki-ba.
Kötésre csokin kívül minden jó.
Esetleges alumínium vezetéket nem szabad a rézzel közvetlenül összekötni!
Az összetekert, leforrasztott, leszigetelt sodrott vezeték szerintem jó lehet.
A lámpatesteknél jelölve van a bekötés, én az izzófoglalatokra írtam...
Idézet: „Az, hogy a 32-es miért megy le, már tudom, és nem is teszek ellene. Ha zárlat van, akkor megy le az is, ennyi.
..........
Egyéb ötlet, hogy hogy ellenőrizhetném, hogy hol van a zárlat?”
Most akkor tudod, hogy miért megy le, vagy nem tudod?
Zárlatkeresés: végigköveted az óráig a vezetékeket, kötéseket és a szerelvényeket...
Ha már villanyszerelés, én is feltennék egy kérdést. Az tiszta sor, hogy az alumínium vezetéket nem lehet közvetlenül rézzel összekötni. De ha egy régi, alu vezetékkel szerelt hálózatra kell csatlakozni, persze mostmár csak rézzel, azt hogyan lehet problémamentesen megoldani? Van erre speciális összekötő?
Akkor most egy kicsit összekeveredtem. Vagyünk egy csillárt például. Abban (legalábbis ami nekünk van) van egy gyári csoki, meg van jelölve, hogy fázis, meg nulla. Ha én ott jól kötöm be, akkor még az izzók foglalatánál helet hogy pont fordítva van? Mindegy, az a biztos, hogy az összeset bemérem. Veszteni nem vesztek semmit.
Ma felmentem, hogy egy falra szerelhető konnektort lejjebb tegyek, mert a sógor tévedett 2cm-t. Kicsavartam a csavarjait, és lám, az egyik frénya csavar pont a vezetékbe ment bele ... A szigetelés is megégett Tiszta korom volt...
Gondoltam na megvan a zárlat....
De az a helyzet, hogy nekem mindig a fürdő kismegszakítóját vágta le, semelyik másikat (természetesen a 20A főmegszakítóm, meg a 32-esen kívül). Viszont az a konnektor nem a fürdőjén volt... Hanem külön. Akkor azét miért nem csapta le eddig soha?? Húú, most már biztos vagyok benne, hogy nem értek a visszanyhoz...
Szóval hogy is lehetett ez?
üdv
Régen használtunk egy anyagot, amit ha jól emlékszem Cupal-nak csúfoltak. Minden esetre ez egy réz és egy alumínium lemez volt termokompressziós hegesztéssel összekötve. Így hivatalból egy réz és egy aluoldala volt. Sőt ebből alátéteket is árultak.
De én kötöttem vezetéket össze, horganyzott alátét közbeiktatásával, (M6-os csavar, hajlított szem) és nem igen volt vele gond.
Kisebb keresztmetszetű vezetékeket WAGO stílusú összekötőben lehet összekötni.
Idézet: „De az a helyzet, hogy nekem mindig a fürdő kismegszakítóját vágta le, semelyik másikat ”
A zárlaton kívül, van még egy lehetőség. Az izzók bekapcsoláskor a - hidegellenállásuk miatt - lényegesen nagyobb áramot vesznek fel. Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit.
(Amúgy az izzók bekapcsoláskori kiégésének is zömmel ez az oka, illetve szintén ebből az okból ha kiégéskor még a 32-es biztit is leveri.)
Helo!
Szerintem nézd át az összes kötést ami a fürdőben lévő csillárkapcsolásodhoz tartozik! Valószínűleg valameik túl laza! Proli007 már elmagyarázta hogy ez miért fontos!
Van benne valami.. Álltalában úgy szokott történni a dolog, hogy felkapcsolom a tükör fölötti lámpát, és utána a plafonon levőt, az felvillan, és bumm...
Akkor pedig ez lesz mégiscsak... Lehet bontani.......
(#251072) Dudus hozzászólása a korrekt, amelyet még kiegészitenék azzal, ha mérőnél ha C tipusú a kismegszakitó akkor az elosztóban B tipusút használj és a legnagyobb elmenő értéke max 2 lépcsővel legyen kisebb. Tehát az elmenőkben max 20A és B tipusú legyen.
Az elmenő áramkörök biztosító méretezését -általánosan- a keresztmetszet függvényében kell meghatározni.
Keresztmetszethez tartozó maximális terhelőáram (20C fokon, 50m hosszban) réz vezető esetén. Aluminium esetén háromszorosa a rézhez a keresztmetszet Al - Cu 3:1 ((Tehát egy 1mm2 réz megfelel egy 3mm2 alunak (persze ha lenne ilyen))
Na ekkora hülyeséget irni: Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit..
Ha kontakt hiba van a vezetékhálózaton, az izzó pislog és a kontakthiba helyén a kotés melegszik ami nem okoz túlterhelést, inkább lakástüzet!
A kötések elkészítéséhez WAGO kötőelemet (vagy hasonlót) használj! Bővebben: Link
A vezetékvéget 5-7mm hosszan felpucolod és egyszerűen beledugod a kötőelembe, máris létrejön a stabil villamos kötés. A WAGO gyártmányoknál egy fül felnyiitásával a kötés oldható a vezeték kihúzható.
Vannak hasonló gyártmányok ahol csavarhúzó feszegetéssel lehet a kötést oldani, vagy van olyan is amelyet ha 1x összeraksz többé már nem oldható.
Az ilyen kötőelemek terhelhetősége általában 16A - 25A közt van amit a házukon fel is tüntetnek.
Ennek a belsejében egy kivágott lapocska van amelynek a közepe van kikönnyitve. A vezeték ide csúszik be és a lapka ráfeszül. Gyakorlatilag állandóan fesziti igy ad stabil kötést. A sorkapcsot nem ajánlom senkinek, pláne aluminium esetén. A aluminium egy "hidegfolyós" fém, amely nyomás hatására idő elteltével egyszerűen "kifolyik" az érintkezőből igy a sorkapocs meglazul és máris jelentős tűzveszély keletkezik.
Meg szeretném még jegyezni azt, hogy a réz vezetők legjobb kötési módja a forrasztás. A Magyar Szabvány ezt szigorúan tiltott és EN ajánlások sem engedik meg.
Pedig egy megfelelő eszközzel és módszerrel elkészített forrasztott kötésnél nincs jobb!
Idézet: „Az izzók bekapcsoláskor a - hidegellenállásuk miatt - lényegesen nagyobb áramot vesznek fel. Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit.”
Mutasd már meg, hol nem helytálló a dolog, melyik része...
De most a kedvedért kivastagítom, hátha el tudod másodjára olvasni, nekem elsőre sikerült értelmezni:
Az izzók bekapcsoláskor - a hidegellenállásuk miatt - lényegesen nagyobb áramot vesznek fel. Ha kontakthiba van a kőrben, akkor ez az áram lényegesen hoszabb ideig fennállhat, és leveri a biztit.
Magyarul ez azt jelenti, hogy minél jobban kontaktos az érintkezés, annál kevesebb ideje van az izzónak rendesen felmelegedni üzemi hőmérsékletre (mert mindig csak pislákol), és mivel nem tudott felmelegedni, ezért azt is mondhatjuk rá, hogy hideg/még nem bemelegedett. És szerintem biztos te is tudod, hogy hideg/majdnem hideg állapotban nagyobb az izzók áramfelvétele, mint egyébként. De ha még nem tudtad volna, akkor újat tanultál ezen a gyönyörű, verőfényes nyári napon.
Van ilyen WAGO kötő cuccom. 2 helyen használtam is. Ezekre le fogom cserélni az összes kötést!! Ezekbe a sodrott vezetéket mindenféle előkészítés (természetesen a csupazításon kívül) nélkül bele lehet kötni?
Szóval a forrasztám meg felejtős?? Hát ez komoly. Nem tudom én egy forrasztott kötésben jobban bízok, mint egy ilyen gyors csatlakozóban de hát a szabvány csak tudja, hogy mi a jó... Úgyhogy csere...
Na pont ilyeneim vannak: Bővebben: Link Link javítva! Moderátor
megoldás az is, hogy jól beónozod a rézvezetéket, majd összetekered az aluval (az ónozott részen) (emlékeim szerint ez régen szabványos kötésnek minősült?)
Idézet: „Meg szeretném még jegyezni azt, hogy a réz vezetők legjobb kötési módja a forrasztás. A Magyar Szabvány ezt szigorúan tiltott és EN ajánlások sem engedik meg.
Pedig egy megfelelő eszközzel és módszerrel elkészített forrasztott kötésnél nincs jobb!”
Ha megfelelően előtte összetekered , akkor OK, mert a mechanikai szilárdságot nem az óntól várod. Azonban nézd meg a réz és a forrasztóón ellenállását nem egyformán jó.
Én összesodrom a tömör vezetőt, majd leforrasztom. Vagy rendes lemezes sorkapocsban összekötöm és ónnal feltöltöm, ha nem akarom később szerelni már. A "csak" forrasztott kötés nem biztonságos komolyabb zárlat esetén!!!
Nem igazán értem minek kellene a rezet forrasztani. Egyrészt nehezen lesz utána szerelhető, mert ugye mindenképp össze kell tekerni és ha azt még össze is forrasztja valaki, akkor már csak a csípőfogó segít, amitől ugye csak rövidül a vezeték. Másrészt régebben se forrasztottak, mégis jó volt, ha rendesen összecsavarták.
Harmadrészt a konnektor, kapcsoló, stb... szintén nincs forrasztva. Nem utolsó sorban előbb fog elégni a manapság "divatos" pár száz forintos elosztó, mint maga a kötés.
Hírek.rss
Tiszta korom volt... 
