Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
Megpróbáltam, de nem értek eléggé hozzá. :no:
Elkészült az állítható tápom, de nem mertem éleszteni.
Már szinte semmitől (még a kutyáktól sem ) sem félek, csak hogy megráz az áram...  Anya azt mondta ne dugjam be, mert apa nem volt itthon, most meg már nem akartam apát zargatni. Holnap vasalom a feszültség, és A mérőt... 
Leválasztó trafó, és/vagy próbalámpa ilyenkor nagy kincs
 Idézet: „Már szinte semmitől (még a kutyáktól sem ) sem félek, csak hogy megráz az áram...” Elkerülhető a fentebb nevezett eszközökkel
Hogyan?
Lehet , jobb , ha gumikesztyűt veszek.. 
Na jó én erre nem írok semmit. Aki azt sem tudja mi az a leválasztó trafó, meg egyéb alap dolgok, az ne építsen tápegységet, csak max elemes kütyüket. Meg ha félsz, hogy megráz az áram, akkor ne olyat építs, ami hálózatról megy, főleg ennyire kezdőként. Vegyél egy változtatható feszültségű adaptert és játsszál arról.
Bizony a hálózati holmikhoz fel kell nőni minden értelemben - értse mindenki úgy ahogy akarja, valószínűleg a kép helyes lesz, ami megjelenik benne. Az már nem játék! Csak egyszer kell félre nézni valamit, és ha nincs szerencséje, az lesz az utolsó mozdulata. Főképp nem helyes az a gondolatmenet, hogy itt a fórumon totál képzetlen és még gyerek kezdők csak úgy játszanak a birkózógéppel. Főleg ha az alapokkal (főként az ÉV biztonságtechnikával) sincsenek biztosan és ami fontosabb: strukturált módon tisztában.
Ebben a topikban maximum a nagymamát lehet éleszteni és inget vasalni!
Ez az OFF topik, olvasd el már végre a fórum szabályzat ide vonatkozó részét!
Szerintem neki egy jó pár könyvet kellene elolvasnia, amiből az alapokat megtanulhatja.
Sajnos már abba a generációba tartozik aki nagyobb összefüggő szöveget nem tud értelmezni. Továbbá analizálni, szintetizálni. Ez az amit CSAK könyvből, illetve általa lehet megtanulni, netről sosem. Tömegjelenség és tragédia.
Ilyenkor jó ha van otthon az embernek egy kisebb szabályozható toroid vagy pl egy villany égő! Ha az égővel sorba kötöd és úgy teszed rá hálózatra nem lehet gond.
A leválasztótrafó egy olyan eszköz ami pl a 230V-ból biztonságosan 230V-ot csinál külön primer és szekunder körrel. Néha a gumi kesztyű sem megoldás! De ezt te tudod... :/ Először szerez be egy gyári tápot vagy szabályozható transzformátort ami igaz hálózati potencionálon van de 2-3V-onként csavarhatod. Mondjuk neked elég egy 250-300W-os is mivel kisi a lakóházakban felszerelt kismegszakító.  UI.: Az áramtól nem kel félni,hisz az ember HA jól csinálja a dolgokat semmi gond nem lehet! Idézet: „Sajnos már abba a generációba tartozik aki nagyobb összefüggő szöveget nem tud értelmezni. Továbbá analizálni, szintetizálni.” És ha általánosítva nézzük a mondatod, akkor a vegetáció is felhozható szerintem...
Nézzétek meg az adatlapját. Te többet tudtál nála 15évesen? Néhány év és nem lesz vele semmi gond. Legalább lelkes és akar valamit csinálni. Akinek van türelme, ideje segítsen neki akinek nincs ne foglalkozzon vele. Attól, hogy folyton cseszegetitek nem lesz jobb semmi. Természetesen azt is tudom, hogy rajta kívül itt mindenki zseniális. :yes:
Nem is ezzel van a gond. Hanem ha nincs kellő tapasztalata, akkor ne akarjon az ember hálózatról működő dolgokat építeni. Maradjon meg az elemről/adapterről működtetett dolgoknál.
A józan ész ezt diktálja, de az ifjonti hév nem. Emlékezz a saját fiatalságodra...
 Idézet: „Te többet tudtál nála 15évesen?” Ált. iskola hatodik, hetedik osztálya körül kezdtem el érdeklődni az elektronika iránt, foglalkozni vele. Forrasztani pedig csak nyolcadikban kezdtem. Egyrészt azért, mert technika órán forrasztani tanultunk, másrészt mert anyum akkortájt engedte meg, hogy a pillanatpáka dugvilláját lecseréljem, mert nem volt hova bedugni... Lehet, hogy nem tudtam nála többet anno. Viszont utánajártam annak, ami érdekelt, hogyan is működik. Akkor még nem volt internetem, így a helyi könyvboltban szortíroztam azokat a könyveket, amik foglalkoztak picit is az elektronikával. Rászántam a zsebpénzem, tanultam. Addig oké, hogy lelkesedés, mert szükséges, ha valamit el akarunk sajátítani. Viszont tudás nélkül öngyilkosság. Valószínűleg nem lesz elfogadható példa: Lelkes, vezetni vágyó fiatal. Nem tudja kezelni a gépkocsit, nem ismeri a közlekedés szabályait. Megtanulja, hogyan kezelje a négykerekűt... És máris százzal akar száguldozni. Mi fog történni, ha behajt egy kereszteződésbe?! Idézet: „Néhány év és nem lesz vele semmi gond.” Bízzunk benne, hogy megéri... Idézet: „Bemutatkozás: Ez már nem az a fórum, ahova regisztráltam! Úgy tűnik, az önkényuralom elhatalmaskodott... Nem segítem tovább a moderátorok munkáját. Felesleges, ha egy ember végez mindent. A takarítás átment személyeskedő irtásba.” Az idézet a te adatlapodról származik. Más szemében a szálkát sajátodban a gerendát sem? Miért ne érné meg? Elég óvatos és mindig kérdez.
Ezek szerint te is észrevettél valami szálkát a szememben, amit én nem látok, még ha gerenda nagyságú is... De ha megkérhetlek, áruld el nekem, mire gondolsz pontosan és hogy egyáltalán mi köze van az adatlapomban szereplő írásnak a jelenlegi témához.
Valószínűleg a generációk közötti különbség miatt van az, hogy te óvatosnak tartod, én pedig úgy látom, hogy a jelenlegi tudásához mérten siet.
Úristen ekkora netharc lett ebből, hogy ezt felírtam? Nem gondoltam volna. :pirul:
Zolika60-nál a pont. Még amúgy csak 14 vagyok... Akarok könyveket beszerezni, mert nem nagyon szeretek sz.gépről olvasni. :yes:
Sajnos most két Zolinak kell válaszolni, ezért nem elég Zoli!
:@Zolika60 Nem tudom, hogy Te mennyit vagy a mai fiatalok társaságában, de a leírtakból ítélve sem ilyen korú gyermeked nincs, sem nem ismered őket. Van nem is egy olyan ismerősöm, akinek van ilyen gyereke, és a "de hát én nem ilyennek neveltem basszus, sok időt töltöttem vele, mi lett volna, ha nem?!" sok helyen sokszor elhangzott már. Továbbá mint félpedagógus és sok-sok óra hospitlása, hovatovább letanítása után mondom a következőket: -Ennek a generációnak túl magas az ingerküszöbe MINDENBEN. Nehéz megszólítani őket, túlzottan "pörögnek". Nincs sem kedvük sem türelmük leülni és végigcsinálni azt, amit nekünk jobb híján meg kellett. Olvasni olvasni olvasni olvasni olvasni KÖNYVET, struktúrált alapokon, melynek szerzője a kedves olvasó agyába szisztematikusan, mondom SZISZTEMATIKUSAN az adott "barkácstudomány" vagy bármi más alapjait beleülteti. Légyen szó hajómodellezésről vagy elektronikáról. Alapok nélkül nem lehet építkezni. Márpedig sajnos nincsenek alapjaik. A világ és az oktatási rendszer sajátosságaiból kifolyólag. Mindent a netről, 2 sor elolvasása után már atomreaktort akar építeni minden elméleti alap nélkül. Engem kisgyerekkoromban apám elvitt a munkahelyére, és ott 6-8 évesen a villanyszerelés érdekelt nagyon. Volt 2 türelmes villanyszerelő bácsi - meg egy kedves takarító néni, ennek köszönhetően nem nagy dolog, de annyi idős koromban már hosszabbítót szereltem! Arra emlékszem még, hogy leégett DIL mágneskapcsolókat szedtem szét folyton. Közben meg cserfes kisgyerek módjára kérdeztem és kérdeztem. Ők pedig válaszoltak. Amikor már biztosan tudtam olvasni, akkor viszont az általános iskolás elektrotechnika, fizika, kémia könyvek kerültek a kezembe. Nem is baj, megértettem a magam módján, ha nem is mindet. Amint mondtam: OLVASTAM! Próbáltam többször is kérni, szinte könyörögni, hogy olvasd már el azokat a szerencsétlen könyveket, hisz neked írták. De nem, nem, nem! Én örömömben a s...ggemet vertem a földhöz, hogy 9-10 éves koromban, mert akkor cca. 20-23 éves srác foglalkozott velem, és sokat, nagyon sokat köszönhettem neki. Természetesen nem volt net sem számítógép, csak levél. A mai napig megvannak, eltettem őket. Erre itt volnánk mi, sokan, akik szívesen segítenének, de befogadás az nincs. Az a szörnyű, hogy nem csak én látom így. De nem ám... Még egy baj van. Amikor idejöttem, fél évvel utána pár akkor nagyon fiatal (14-15 közötti) komának segítettem. Olyanoknak, akiknek nem falra hányt borsó volt, amit mondtam. Az a baj, hogy a legfiatalabb is jövő áprilisban tölti a 18-at, és egyszerűen NINCS utána senki, akinek segíthetnék, segítenék, mert lepörög. Mintha 1994 után születetteknél elvágták volna. Totál meddő. Kidobott idő. Egy példa. Kötelező olvasmányok: ahol a zárótanítást tartottam, a könyvtáros mondta, hogy már az is nagy szó, ha a kötelezők röviden-t elolvassák. Nagy szó, értitek? Örüljön a tanár, ha elolvassák. Kösz. Én meg ha nem olvastam el a kötelezőt, és rájött a tanár, kaptam az egyest. Ma meg ha kapja az egyest, netán az igazgatóit, akkor kiröhögi a tanárt, hogy legalább megbukok és 1 évvel később kell dolgoznom. Saját szememmel láttam és fülemmel hallottam! Amelyikhez nem füllött a fogam, annál TÖBB rövidítést olvastam el, meg filmen is megnéztem, nagyon is utána jártam. De ma nyíltan megy ez az egész nem csinálok semmit dolog, mindenféle szégyenérzet nélkül. A privát adatlap pedig csak bejelentkezett felhasználóknak szól, véleményem szerint helytelen onnan szó szerinti idézést venni, amit a teljes net közönség láthat. Olvassa el, aki akarja, de ne mindenki. Zolee1209: az általad leírt gondolkodásmód (átgondolt, nem kapkodós) miatt tudtál odáig eljutni, ameddig eljutottál. Programozol nem is kezdő szinten, és szakmád is van, jó eredménnyel. Vegyük észre: aki nem így tesz, az elkallódik, legyen bármilyen tehetség csírája benne. Ha meggondolatlan, el fog veszni, nincs mese. Vagy ha lesz elég kitartása, később pótolja. De a lemorzsolódás nagyon nagy. Egyébként hiányoznak a rádióklubok, ahol szisztematikus oktatás folyt. Minden szavaddal egyetértek!
Könyvekből javaslom a Rádiótechnikai kiadások összes kötetét. Érdemes végigolvasni! Vagy egyéb hasonló könyveket. Valamint érintés védelemről is okosodj egy picit.
Könyvtár, könyvesbolt, antikvárium, ismerősök, barátok...Tovább is van mondjam még?
Nincs mit cifrázni, de ha valaki életveszélyes dolgokat művel, és mi nem állítjuk le, és nem tereljük a helyes útra MINDEN ESZKÖZZEL - mert van olyan, ahol a helyes út csakis egyetlen lehet (érintésvédelem), és meghal egy szerencsétlen, akkor tetszik nem tetszik mi is felelősek vagyunk a haláláért! Persze el is lehet hessegetni a felelősséget azzal, hogy nem állíthatok minden pofon mellé közlekedési rendőrt.
Tudod, hogy milyen témába ástam bele magam, és mi lett belőle. A folyamat kb. 90% tanulás és olvasás, a produktum fizikai reprezentálása 10%. És legyen bárki bármennyire zseni, ezt az utat végig kell járni, ha új területet (avagy számára kevésbé ismert témát) érint. Irreális célok kitűzése a sorozatos kudarcélmények miatt pedig értelmetlen és terhelő a psychére. Amint itt látod, elég viccesen fogja fel a dolgokat.
Úristen, mi lesz itt.
 A végén felkiáltó jelet kapok, mert én adtam a szikrát a lángnak... :schmoll2:
Nem vagyok 19325432 éves, de a gondolkodásmód, és a tapasztalat nem korfüggő, legalábbis nem annyira, mint az idősebbek hiszik. Egy tudós előadása. Amint a mellékelt kiemelt képből látod, 30 éves kor után telítéses jelleget mutat a számolás-logika-bölcsesség, ezzel párhuzamosan meredeken csökken azoknak a képességeknek a száma, melyek a fenti "érdemet" tovább növelhetik - mert az azonnali emlékezet kell a bölcsüléshez: akiknél befuccsolt mondjuk baleset következtében, nem tudnak fejlődni. Ha csökken a terjedelme, akkor nehezebben tanulnak - , ezért mindenki kövessen el mindent, hogy tanuljon amíg lehet és tud, fiatalon minél több információt szívjon magába, mert később lehet ebből fog tudni megélni! Persze kivétel, ha valaki egész életen át magas fordulaton pörgette az agyát. Például a volt Osztályozás-tanárom (=tartalmi feltárás). Ő 45 évesen tette le az orosz szakot az ifjúkorában megszerzett könyvtár-fizika mellé. Nem mellesleg a nyolcvanas években ledoktorált, és 2000 környékén még egy doktorit (PhD fokozat) szerzett, mert a régi doktoriját a rendszerváltás után nem - vagy nehezen - ismerték el.
Ha egy vita kulturált, érveket és tényeket, továbbá általános megállapításokat hoz fel, mentes a személyeskedéstől, akkor nincs ok arra, hogy ki legyen moderálva. Az csak részletkérdés, hogy épp a Te eseted kapcsán jött elő a szunnyadó, és többször elfojtott, vagy ellaposodott - de mindenképp megoldásra váró - téma.
Nem kell sarkítani. Én csupán azt mondtam, hogy később nehezebb. Amint látod, a 30 év, nem egy egzakt határ. Amint látod az ember a legmeredekebben 0 és 20 év között bölcsül. Hisz akkor tanul meg mindent, ami az életéhez nélkülözhetetlen. Egyes kutatások szerint a tudásunk 80 (!) százalékát 0 és 6 éves kora közöt szerzi meg az ember.
Idézet: „Nem tudom, hogy Te mennyit vagy a mai fiatalok társaságában, de a leírtakból ítélve sem ilyen korú gyermeked nincs, sem nem ismered őket.” Mostanában nem igen, a húgomnak van ilyen korú csemetéje. Viszont régesrég még tanítottam is őket 7.-8. osztályban technikára meg fizikára. Igaz képesítés nélkül egy falusi iskolában. Az oktatás hiányosságain sajnos segíteni nem tudunk ezen a fórumon, legfeljebb annyit, hogy segítjük a kezdőket. Tanulni senki helyett nem tudsz. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
