Köszönöm szépen a segítséget!

A két panel pontos illeszkedését jelentős mértékben segíti két tájoló csap, ami egyértelműen adott pozícióban tartja a panelokat már a forrasztás előtt is. Ez a változat 6.b1 névvel hivatkozható.

Szuper ötlet!

A nyákterv publikus ?

Sziasztok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy az ICL7106-hoz, tehát az LCD kijelzős DVM-hez van-e esetleg paneltervetek, illetve milyen LCD-t kellene ehhez használni? Azt látom, hogy oly sokan a LED kijelzős változatot használjátok, (nekem is van 4db ilyen műszerem Alkotótól) de van az LCD-shez 4db IC-m, amit jó volna felhasználni.

Az lcd-től is függ a dolog.

A Rádiótechnika 1988/5 számában van egy frekvencia/kapacitás mérő leírása.
ICL7106-ra épül.

Az is lehet, hogy meg lehet építeni előtétként digitális multiméterhez. De ez nem biztos.

Szerintem csak az LCD-től függ. Annak formája, és csatlakozási módja határozza meg milyen panel illeszkedik hozzá.

Egyszer így építettem ilyet. Kettő panel, párhuzamba vezetékkel összekötve.

Az Elektorba volt több olyan panel, amelyik egyoldalas, az IC az LCD (foglalatban) alatt volt.

Gondoltam megnézem, de abban a számban nincs ilyesmi. Ha kezedbe kerül, pontosítsd kérlek!

Van benne egy kijelző panel. Nem tudom, hogy a szempontodból hasznosítható-e.
Egy próba.

Köszi.. Én néztem rossz évfolyamot...

Semmi gond.

Éppen a héten akadt a kezembe a régi időkből CIC5107-ből kettő darab.
Gondoltam, csinálok belőlük valamit ledes kijelzővel.
Meg van egy folyadékkristályos kijelzőm is, meg van hozzá panel. Nem tudom mi is akart lenni, mert már harminc éve a fiókban van.

A panelből minden kiderülhet, majdnem olyan, mint a kapcs. rajz. Nálam is a 30-40 év előtti megtalált kütyüket vissza kell rajzolni, mert már nem lehet tudni mire is készült...

Biztosan így van.

Nem kedvelem a folyadékkristályos dolgokat.

A monitorral is nehezen barátkoztam meg.
No meg nincsen ICL7106-om se. Meg nem is akarok.

Sziasztok. Ma találtam itthon, egy több mint húsz éve pihenő LCD kijelzős, 7106-al meghajtott 200mV-os alapműszert. Ez a kapcsolás az 1984/11 havi Rádiótechnikából származik. Tökéletesen működik, viszont a tizedes pontot nem tudom hová kell kötni, hogy működjön. Tud valaki ebben segíteni?
Lehet kell hozzá valami szegmens meghajtó áramkör, vagy nem értem. Megpróbálom feltenni a rajzot.

Hello! A tizedespont szegmense akkor "világít" amikor a BP kimenettel ellenfázisban van vezérelve. Ha azonos fázisban van, akkor nem látszik. Ha nincs kapcsolgatva, tehát fixen jelez, akkor a PB kimenetét egy tranyóval meginvertálva megoldható a dolog mint ahogy itt a 4. oldalon látható.

Nagyon köszönöm a segítséged!

Korábban is eszembe jutott már, de most konkrét kérésre rajzoltam egy merőleges elrendezésű változatot a DIP40 tokos ICL7107-hez. Így most már az MQFP tokos felületszerelt tokozáshoz, és a DIP40-es tokozáshoz is van párhuzamos és merőleges elrendezésű változat is.
A korábbi tapasztalatok alapján minden praktikusságot alkalmaztam itt is, mint pl. a kétoldalon elhelyezkedő csatlakozó forrsziget-sort, a panelok illeszkedését segítő csap-furat kapcsolatot, és a tizedespont átkötéssel való kapcsolhatóságát is.
Még csak panelterv szinten létezik, de már ezt is lehet véleményezni. Akinek még van jobbító javaslata, azt szívesen olvasnám.

Szia, ez így jól néz ki, ahogy van. A tőled megszokott kiváló minőség. Talán csak egy apró megjegyzés, hogy szemből nézve az előlapi panel bal oldalan a felfogató furatnál ott az elko. Praktikusabb lenne ezen az oldalon fentre a másik oldalon meg lentre, vagy akár mind a négy sarokba rakni a furatokat.

Köszönöm az észrevételt. Azt vizionáltam, hogy a kondi és a panel közti távolság elég az anya meghúzásához, de az átlóváltás sokkal jobb ötlet. Sőt akár mind a 4 sarokban is lehetne felfogó furat, habár egy ilyen méretű egységet 2 csavar is garantáltan megtart az elvárható stabilitással.
Ha több a felfogási lehetőség mint az szükséges, akkor az ingerli az építőket, hogy minden lyukba tegyenek valamit, ezért ezen még lamentálok egy kicsit, de az átlóváltás remek gondolat.

A felfogatás mindig a befogadóhoz igazodik, mert ki tudja, hogy milyen tákolásba lesz beépítve. Több luk, több variáció, esetleg nem kell átépíteni a befogadó készüléket.
Amúgy remek munka

Ha a két elvet, ti., hogy minél több felfogatási lehetőség, valamint átlóváltás kombináljuk, akkor akár 3 furattal is lehet készíteni a NYÁK-ot. Igaz, ebben az esetben félő, hogy azon az oldalon, ahol egymás alatt két furat van, egy kevésbé éles elméjű, és a barkácsolásban, valamint az egyensúly kérdésében kevésbé járatos személy akár arra is vetemedhet, hogy pusztán az egyik oldalon rögzíti a készüléket. S bár a tömegét tekintve akár elegendő is lehet, nem szerencsés egy ilyen mérvű oldal irányú kinyúlást biztosítatlanul hagyni.
Abban viszont Alkotóval értek egyet, hogy a fel nem használt furat szinte hívogatja az embereket, hogy - ha kell, ha nem - tegyenek bele "valamit". (Jobb esetben egy csavart, a rosszabb esetet viszont már nem is merem végiggondolni...)
Szerk.:
Azt majdnem lehagytam, hogy már-már szokásosan precíz, Alkotó-féle tervezés, rendkívül szép és igényes, amiért nem csak elismerés, de köszönet is megilleti a szerzőt!

Átfordítottam a felfogó furatok átlóját, és még itt-ott belekozmetikáztam kicsit az ábrázolásba.
(Az ég-világon semmi jelentősége, de itt már a panel furatainak a belsejében furatgalván is van. Ez így kimondva csak néhány szó, de törtem a fejemet miként lehet ezt ügyesen megoldani -mert én csak egy általános rajzoló programot használok-. Az utolsó kép ezt próbálja szemléltetni, ahol csak a pad-ek + furatgalván van bekapcsolva.)
Idő közben a panel is elkészül lassan, lesz módom a kipróbálásra.

Ha nem akarsz 4 furatot, akkor legalább hagyd meg a lehetőségét, hogy az ember utólag, kézből ki tudja fúrni.
Pl. a terven legyen 2db 3.1mm-es furat, átlóban, plusz a másik átlókban pl. 1mm átmérőjű furat, és ott ne menjen vezetősáv. Így aki akarja, ki tudja tágítani 3.1mm-re a furatot (M3-hoz). Én jobbnak tartom, ha több lehetőség van a felfogatásra. Szerintem szebb is, ha négy csavarral van valami rögzítve (még ha felesleges is), már csak a szimmetria miatt is. A két átlós csavar számomra olyan "furcsa" megoldás, sosem alkalmaztam. Főleg, ha látszik a csavar. Ha pedig egymás mellett van a két műszer, akkor úgy lenne szép és szimmetrikus, ha a két műszer pont nem az azonos átlóban van felrögzítve.
"Hiányos" rögzítést csak akkor használok, ha az nem látható.

Az illesztő furat és a csap nagyon tetszik. A nyák gyártók elég lazán kezelik a tűréseket, ezt figyelembe kell venni. Kontúrmarásnál +-0.2mm simán hibázik, furatnál is, ha akarják, felkerekítik, aztán meg jön rá a galván (ha van), aminek a vastagsága ismét valamennyi.

Én külső csavar nélkül szoktam az ilyen panelt rögzíteni. Zavar a csavar látványa.

Most nem néztem utána a gyártó megadja-e a kontúrmarás pontosságát. Ha van ilyen, és az 0,2 mm-ben megáll, azt én még bőven el tudom fogadni.
De most megmértem egy normál "nóniuszos" tolómérővel néhány panelt, amiknek tudom az elvi méretét. Ezek a panelok olyan pontosak, hogy biztosan az említett 0,2 mm alatti a tűrésük. Konkrétan, pontosan annyinak mérem mint az elvi érték, és itt a pontosan az eszköz minőségét, és a leolvasási pontosságot jelenti nálam.
Másik kontúrméreti tapasztalás, hogy a korábbi csap-furat illeszkedésű panelok tökéletesen passzolnak. Ezeknél úgy találtam ki a méreteket, hogy a sarkos csap úgy menjen be a furatba, hogy a sarkaiból kb. 0,05 mm-nek le kell morzsolódni, tehát az első csatlakozás még szorosnak tekinthető. Ez a tájolási megoldás abszolút helyzetben tudja tartani a panelokat mindkét tájolási irányban.
Ott voltam bizonytalan az első ilyen gyártás előtt, hogy milyen vastag a NYÁK-lemez pontosan. Ezzel kapcsolatban keverednek a méretek 1,5-1,6 mm közötti tartományban. Ezért 1,5-el számoltam, és ha kicsivel vastagabb a valóságban, akkor több jön le a csak sarkaiból. De az illesztés nagyon jó lett, kézzel kis erővel lehet csatlakoztatni őket.

Ebben van némi racionalitás. Sajnos egyik-másik előlapon ettől sokkal nagyobb otrombaságokat szoktam látni.
Abban nem lehet vita, hogy az egységeket rögzíteni kell. A dolog mikéntjében pedig a tervező találékonyságára van bízva a megoldás.
Ha sok mindent kell az előlaphoz fogatni, akkor egy szerelő segédpanel lehet a jó megoldás, így az előlapon semmilyen furatnak nem kell lennie. De ez a megoldás nagy pontosságot, és gondos műhelymunkát igényel, amire az amatőrök többsége nem képes.
Szóba jöhet még az előlap hátoldalára ragasztani a felfogáshoz szükséges csavart vagy egyéb konzolt.
És végül a mai színes nyomatok világában a matricázást látom a leginkább ígéretesnek, ahol lehet az előlapban csavar, amit egy kis pasztával le kell kenni, és máris jöhet rá a tükörsima tapéta.

Így is lehet